Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-08 / 257. szám, szerda

Kultúra

ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 8.

A Böngésző nyertesei

A Vasárnap 44. számában feltett kérdésre összesen 492 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Palme Sarolta berzétei, Farkas Róbert vágai és Szalai Erzsébet muzslai olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: 37 év után.

SZÍNHÁZ

POZSONY

HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A segéd 19 KIS SZÍNPAD: A játék vége 19 KASSA

THÁLIA SZÍNHÁZ: Black comedy 19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Figaro házassága 19

MOZI

POZSONY

HVIEZDA: Viharzóna (am.) 15.30, 18, 20.30 YMCA: Viharzóna (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Temetetlen múlt (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Viharzóna (am.) 18, 20.30 Cool túra (am.) 20.45 Esőcseppek a forró kövön (fr.) 17.30, 20 OBZOR: Végső állomás (am.) 15.30,18, 20.30 MLADOSt: Segíts, majd segítek (cseh) 15, 17.30, 20 MÚZEUM: Szökőkút (szovj.) 19 CHARLIE CENTRUM: Tájkép (szlov.-cseh) 17.30,18,18.30,20.30 Sakáltanya (am.) 17,18.45, 20.30 Jana és barátai (izr.) 20 A réztorony (szlov.) 19.30

KASSA

DRUZBA: Viharzóna (am.) 15.30,17.45, 20 TATRA: Esőcseppek a forró kövön (ff.) 16, 17.45 Lisszaboni történet (ném.) 20 ÚSMEV: Temetetlen múlt (am.) 16,18.15, 20.30 IMPULZ: Sztárom a párom (am.) 16.15,19.15 CAPITOL: Viharzóna (am.) 15.45,18, 20.15

DÉL-SZLOVÁKIA

ROZSNYÓ - PANORÁMA: Tolvajtempó (am.) 17, 19.15 LÉVA - JUNIOR: Csibefutam (am.) 16.30,19 GALÁNTA-VMK: A szibériai borbély (or.-fr.-ol.) 19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: Új csapás (am.) 18

A RÉV NOVEMBERI MŰSORA

11. A Szlovákiai Magyar Folklórszövetség tanfolyama 9.00-17.00

11. Peter Lipa 20.00

12. A Szlovákiai Magyar Folklórszövetség tanfolyama 9.00-16.00

16. Boltemian Blues Band - Stan Volarz (Anglia) 20.00

17. Deákos, szólótáncverseny és táncház 16.00

18. Táncház 20.00

24. Nosztalgiabuli 20.00

25. Játszóház - kézműves-foglalkozás Méhes Katával és Varjú Tamással; ének, zene játék a Pihegővel

25. Nosztalgiabuli 20.00

Kezdődik az Európai Színházak Uniójának fesztiválja

Másodszor Budapesten

MTI-TUDÓSÍTÁS

Budapest. A franciaországi Théatre National Populaire (Villeurbanne), valamint a litván főváros, Vilnius Menő Fortas nevű társulatának előadásával pénteken kezdődik meg az Európai Színházak Uniójának fesztiválja. A szervezet sorrendben immár 9. találkozója november végéig tartó eseménysorozatának a magyar főváros 1993 után már második alkalommal ad otthont. A Théatre National Populaire a Hattyúdal című produkcióval érkezik a rendezvényre. A vilniusi Menő Fortas Shakespeare Hamletjével vendégszerepei.

A Düsseldorfer Schauspielhaus társulata Bertolt Brecht Galilei élete című színművével mutatkozik be. A Theatergroep Hollandia Pier Paolo Pasolini-Cor Herksröter Voices, vagyis Hangok című produkcióját mutatja be. A Schaubühne am Leh- niner Platz, Marius von Mayenburg

Paraziták című művével lép fel. A bukaresti Teatrul Bulandra Carlo Gozzi Turandot című darabjával vendégszerepei a magyar fővárosban. A házigazda Katona József Színház a Kamrában játssza a Közellenség című Kleist-Tasnádi jegyezte produkciót. A tel-avivi Ca- meri Theatre a Requiem című, Ha- noch Levin írta és rendezte előadással mutatkozik be az európai színházak budapesti uniós seregszemléjén. A Katona József társulata a nagyszínházban játssza a Hóhérok hava című Hamvai Komél-darabot. A Royal Shakespeare Company A vihar című örökbecsű Shakespeare- darabbal lesz jelen a találkozón. A szentpétervári Malij lyeatr Anton Pavlovics Csehov Cím nélküli darab (Platonov) című darabjával érkezik Budapestre. A kísérőrendezvények sorában tartanak például szakmai találkozókat, valamint worksho- pokat vüághírű külföldi művészek irányításával.

Bár a következő Oscar-díjátadástól még hónapok választanak el bennünket, a nevezések már hetek óta folynak. A magyar filmes szakma Gödrös Frigyes Glamour című alkotását jelölte a külföldi filmek versenyébe. Képünkön a film női főszereplője, Ónodi Eszter. (Markovics Ferenc felvétele)

A magyar irodalom s a magyar kultúra utazó nagykövete volt. Száz éve született Emil Boleslav Lukác

Párizsban a költészet bibliájával

A magyar közönség rajongott érte. O is szeretett a magyar emberek közé járni, hiszen a magyar második anyanyelve volt. Sok emlékezetes irodalmi találkozója volt a hazai magyar falvakban és városokban.

DÉNES GYÖRGY

Egyik felszólalásában így fogalmazott: „Magyar költőtársaim, irodalomtörténész barátaim tudják, nagyon gyakran együtt vándoroltunk közös kultúrszolgálatban. Közeli s távoli gócpontokon fordultunk meg, emlékezetes irodalmi esteken, ünnepségeken, konferenciákon. Sosem fogom ezeket a közös, testvéri fellépéseket elfelejteni...” Ahol Lukác megjelent, villamossággal telt meg a levegő.

Személyesen az ötvenes évek derekán találkoztunk Pozsonyban, egy irodalmi esten. Kezdő költők, írók bemutattuk szárnypróbálgatásaink eredményét. A teremben alig volt közönség, Lukác viszont ott volt. Hátul ült, és Monoszlóy Dezsővel diskurált. Ők már ismerték egymást. A műsor végén felszólalt, kifejtette, mit gondol felőlünk. Végül megállapította - verseinkből hiányzik a démonizmus. Elképedtünk. Nem tudtuk, mit akar ezzel mondani. Megmagyarázta. A démoni erőket, az elsöprő kitöréseket, a perzselő tüzeket hiányolja. Langyosnak, szürkének, egyhangúnak találta költeményeinket.

Megismerkedésünk után alig volt hét, hogy ne találkoztunk volna. Beszélgetéseinkben mindig a magyar irodalomnál kötöttünk ki. Hol Ady- val, hol Petőfivel, vagy Juhász Gyulával hozakodott elő. Kedvelte Czóbel Minkát, Gyóni Gézát meg Berda Józsefet. De mindenekelőtt Adyt, aki egész életében nagy hatással volt rá. Több mint száz verset betéve tudott tőle. Nem úgy fogadta magába a magyar irodalmat, mint valami más nemzetiségű szimpatizáns. Beleszületett s benne élt. Emlékezőn mesélte, hogy szülőhelyén, Hodrusbányán édesanyja és nénikéje sok Jókait olvasott. Ő meg a hátuk mögé lopakodott, és szinte habzsolta a sorokat. így kezdődött a magyar könyv iránt érzett szerelme, s folytatódott a selmeci magyar gimnáziumban. A gimnázium szellemi légkörére, tudós tanáraira mindig hálás szívvel emlékezett. Különösen osztályfőnöke, a magyar-latin szakos Klaniczay Sándor kedvelte az ifjú Lukácot, megérezte benne a tehetséget: „Ő ismertetett meg a magyar- és a világirodalom nagyjaival, a Nyugat folyóirattal, Adyval és másokkal, s rendelkezésemre bocsátotta a líceum könyvtárát. Ekkor születtek első zsengéim. Persze magyarul kezdtem a versírást” - vallotta.

A fordulat után Lukác igyekezett korszerű szlovák lírát teremteni a Dunatájon. Érzékeny és kifejező városi lírát, amely úgyszólván, hiányzott a szlovák költészetből. Megalkotta a városlakó szlovák polgár költészetét, aki igyekezett kitekinteni szűkebb pátriájából, s nemzeti, történelmi, társadalmi önismeretét építette lázas buzgalommal. Népéhez és nemzetéhez hű akar maradni, de a más nemzetek értékeit is becsben tartja, s magáévá teszi eredményeiket.

Mint valaha Ady, ő is Párizsban kötött ki, hogy nagy lélegzetet vegyen a francia kultúra frissítő levegőjéből. Ő is Párizsból gondolt elhagyott szülőföldjére, s megírta a Duna és Szajna (Dunaj a Seine) című kötetét, amelyben hegyes-völgyes hazáját dicsőíti. Első kötetének, a Gyónásnak (Spoved’) a megjelenésétől a még életében napvilágot látott Szív a Kaukázus alatt (Srdce pod Kaukazom) című utolsó művéig közel hatvan év telt el háborúkkal, forradalmakkal, földrengető társadalmi változásokkal. Lukác, ha bukdácsolva is, de igyekezett megőrizni emberségét, hazaszeretetét, európaiságát. A történelem kihívásait azonban nem kerülhette el: „így keveredik Lukácban pacifizmus, humanizmus, nacionalizmus -mert az is fel-feltör-, érzelmesség

Üdvözlet Párizsból

A költőbarátok, Emil Boleslav Lukác és Dénes György (Archív felvétel)

a filozófiával és teológiával, francia és magyar nosztalgiák, a szlovákiai táj és úti emlékek. Hódol minden lírai irányzatnak, amelyből hörpint- het... Érzi, hogy sorsa Prométhe- usz-forma lesz. De az élet: igazság, szabadság és igazságosság” - írta róla Szalatnai Rezső.

Leginkább a könyvesboltokban, antikváriumokban találkoztunk. Ha megpillantott, örömmel üdvözölt, s felhívta a figyelmemet az értékesebb művekre. Többször üldögéltünk a kávéházakban is, ő többnyire törzshelyére, a Stefankába járt. Az ötvenes években meghűvösö- dött körötte a levegő. Az írószövetségből kiebrudalták, szerkesztői, tanári állást sem vállalhatott. Ideiglenesen a Smena alkalmazta korrektorként. Akkoriban sokat panaszkodott, mondván, alig tudnak megélni. Bélyeggyűjteményét tette pénzzé. Gyakran kifakadt előttem, hogy író kollégái, akikkel eddig békésen megfért, és sokan barátai voltak, elkerülik az utcán, mi több, támadásokat intéznek ellene, rágalmazzák. A hallgatás évei nehezedtek a lelkére. A hatvanas évek végétől megint dolgozhatott, külföldi utakon is részt vehetett. Már hatvanesztendős múlt, de még el-el- ruccant Párizsba, régi íróbarátaihoz. Világjáró útjairól mindig küldött egy-egy képeslapot. Ha Párizsból írt, mindig Ádyra gondolt. 1973 októberében írta: Kedves Gyurkám! „Züm, züm, röpködnek végig az úton a tréfás falevelek.” Szívélyes üdvözlet Ady városából. Egy másik lapon ez állt: „Ballagtam éppen a Szajna felé, s égtek lelkemben kis rőzsedalok...” Szívélyesen üdvözöl Párizsból igaz barátod. E. B. Lukác. Sokszor megfordultam Fra- no Krár utcai lakásában. Mindig szeretetteljesen fogadott: „Gyere, gyere! Már vártalak!” Öreg kanapéján üldögélve beszélgettünk. Boleslav öblös hangja betöltötte a szobát. Szavait széles gesztusokkal kísérte. Egyre jobban belelovalta magát va- lamüyen kínos ügy kiteregetésébe. Hol kiadójával, hol költőtársaival volt nézeteltérése. Rapszodikus,

lobbanékony természet volt. Tagoltan, paposán beszélt, hiszen evangélikus teológiát végzett. Hamar méregbe gurult, de amüyen hirtelen lángra lobbant, olyan gyorsan ki is hamvadt a dühe. Mélyeket szippantott örökösen füstölgő cigarettájából, s barna gombszemével ravaszkásan mosolygott. Később, elnézést kérve, egy kicsit turkáltam a könyvei között. Sok ritka kötete volt, több mint felerészben magyar nyelvű. Illyés Gyula, József Attila, Móricz, Szabó Lőrinc és sok más író dedikálta neki a könyveit. Ma is meghatottan simogatom a tőle ajándékba kapott József Attila-kö- tet első kiadását, a Külvárosi éjt. Sok verset, regényt ültetett át magyarból szlovákra. Évtizedekig készült annak a hatalmas antológiának a létrehozására, amelyben Janus Pannoniustól Tamás Menyhértig mutatja be a 700 éves magyar költészetet szlovák nyelven. Sok küzdelmébe került e kötet megjelentetése. Gyakran felhördült, ha a könyv kiadásának keresztbe tett valaki. „Ez a brontosza- urusz, megint elgáncsolt!” - dörögte. Rosszakaróit brontoszauruszok- nak titulálta. „Ennek az antológiának a tető alá hozása nem egyéb, mint harc a lehetetlennel” - mondogatta keserűen. Végre 1976-ban mégis megjelent a 300 oldalas könyv, a Spoved Dunaja (A Duna vallomása). A könyvet ezzel a dedikálással nyújtotta át: „Kedves Barátomnak, Dénes György költőnek, aki tanúja volt ennek a Harcnak a Lehetetlennel. E. B. Lukác.” Ezzel az antológiával tette föl a koronát a magyar versfordításaira.

Életében és költészetében jelentős helyet foglalt el Ady szelleme. Ady életműve volt számára a költészet bibliája. Sokat írt róla, s minden támadással szemben megvédte. E. B. Lukác versei többször megjelentek magyarul, 1973-ban pedig A nagy üzenetváltás című könyvben esz- széi és emlékezései jelentek meg a Madáchnál. Valóban a magyar irodalom s a magyar kultúra utazó nagykövete volt.

Megjelent az Irodalmi Szemle 7-8. száma

A magyarok helyzete

LAPAJÁNLÓ

Az Irodalmi Szemle 7-8. száma közli Lanstyák István tanulmányát a magyarok helyzetéről Szlovákiában. A szerző szerint „a szlovákiai és más kisebbségi magyarok leginkább abban különböznek a magyarországiaktól, hogy kétnyelvűéit, s kétnyelvűségükből adódóan anyanyelvűket másképp beszélik, mint az egynyelvű magyarok.” Bár a kétnyelvűség a nyelvcsere előszobája is lehet, Lanstyák István szerint az a tény, hogy „a szlovákiai magyarok zöme jobban beszél magyarul, mint szlovákul, nem csak a nyelvi kölcsönhatás mértéke miatt jelentős”, hanem azért is, mert „a magyar nyelvi dominancia mintegy biztosítéka az egynyelvű szocializációnak, amely nélkül egy kisebbségi nyelv hosszú távon kihalásra van ítélve”.

A folyóirat Kortárs magyar irodalom rovata az Új Symposion nemzedéket mutatja be. Beszélgetést

közöl a hetvenéves Szeberényi Zoltánnal, s tanulmányban foglalkozik József Attila kései költészetével, különös tekintettel a pszichoanalitikus narratívumra. A tanulmány szerzője Baranyai Szüvia, ötödéves egyetemista. A szépirodalmi rovatban Tornai József, Dénes György, Vida Gergely, Z. Németh István versei mellett egy fiatal szerző, Czibor Zita bűnügyi történettel mutatkozik be. A Könyvről könyvre rovatban az újabb irodalomtörténeti kutatásokról szól E. Fehér Pál, aki a Svejkről és Hasekról szóló újabb kiadványokat mutatja be. A Margó-rovat közli azt a beszédet, melyet Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség elnöke mondott Jan- kovics Marcell, a Pozsonyból elszármazott író emléktáblája előtt, Budapesten. A Tallózóban Fazekas Erzsébet írását olvashatjuk a XXI. század kihívásairól. Az Irodalmi Szemle legújabb számát az Art Ma Galéria anyagából válogatott művekkel illusztrálták, -dzÚJ SZÓ-HÍR

Novemberben további három továbbképzéssel folytatódik a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Pedagógiai Intézete és az SZMPSZ illetékes területi választmányai által szervezett szakemberképzési programsorozat. Az egyenként 30 órás tréningszerű továbbképzések az intézményfejlesztés három meghatározó területére készítik fel az érdeklődő iskolavezetőket, tanügyi dolgozókat és pedagógusokat: az intézmény pedagógiai programja megalkotására, az intézmény tevékenységének TQM alapú minőségbiztosítására, valamint a pedagógiai mérés, értékelés módjaira és eszközeire. A tanfolyamok mindegyike háromnapos (csütörtök- szombat), és bentlakásos formában zajlik.

2000. november 16-18.: Pedagógusok felkészítése a tanulói tudás értékelésének, mérésének korszerű módszereire.

Tanfolyamvezető: Medvegy Tilda közoktatási szakértő, Győr. Helyszín: Kassa.

Célcsoport: a Nagyrőcei, Rozsnyói, Kassai, Tőketerebesi és Nagymihályi járás pedagógusai.

2000. november 23-25.: Pedagógusok felkészítése a tanulói tudás értékelésének, mérésének korszerű módszereire. Tanfolyamvezető: Medvegy Tilda. Helyszín: Galánta.

Célcsoport: Pozsony és vidéke, a Galántai, Vágsellyei és Dunaszer- dahelyi járás pedagógusai.

2000. november 30. és december 2. között:

TQM - egy vezetési modell az oktatás minőségének szolgálatában. Tréningvezető: Annási Ferenc és Görcsné Múzsái Viktória, Győr. Helyszín: Rimaszombat.

Célcsoport: a Nagyrőcei, Rimaszombati és Losonci járás pedagógusai. Az érdeklődők bővebb tájékoztatást az érintett területi választmányok elnökeitől kérhetnek.

Folytatódik az SZMPSZ szakemberképzési sorozata

A tudás értékelése