Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-09 / 258. szám, csütörtök

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 9. Késlekedhet az Európai Unió keleti irányú bővítése Franciaországban a marhakór miatt egyre növekszik a pánikhangulat, az érintettek hivatalos véleményt kérnek Leghamarabb 2005-ben MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A Financial Times sze­rint csaknem biztosra vehető, hogy a hivatalosan emlegetett időpon­tokhoz képest csúszni fog az Euró­pai Unió bővítése, mert a csatlako­zási tárgyalások a legelőrébb tartó jelöltekkel is még legalább másfél évig tartanak. Az EU-tagságra pá­lyázójelöltek első hullámához tar­tozó országok, köztük Csehország, Lengyelország és Magyarország abban reménykednek, hogy 2003. január 1-jéii csatlakozhatnak a szervezethez - emlékeztetett a brit gazdasági napilap, amely szerint a bővítési folyamat állásáról készí­tett bizottsági jelentés az újság szerint 2002-re teszi a tárgyalások befejezésének legkorábbi időpont­ját. A csatlakozási szerződések ra­tifikálása várhatóan további más­fél évig tart, és ebbe még a 2004. január 1-jei csatlakozási időpont is csak szűkösen férne bele. Az első új tagországok belépésének legva­lószínűbb időpontja 2005. január 1. vonja le a következtetést a lap. Az Európai Parlament értékelése szerint 2002 őszén-telén nyílhat lehetőség arra, hogy az EU-tagság­ra pályázó országok első csoportja befejezhesse a csatlakozási tárgya­lásokat - jelentette ki tegnap az Európai Parlament külügyi bizott­ságának elnöke, Elmar Brok, tá­mogatva az Európai Bizottság idei bővítési jelentésében kifejtett ál­láspontot. Elmar Brok hangoztatta ugyanakkor, hogy az Európai Par­lament szerint is minden egyes tagjelöltet saját érdemei szerint kell megítélni, egyikük sem kaphat politikai indítékú engedményeket. Az Európai Unió a maga részéről 2002 végétől készen áll új tagor­szágok befogadására - erősítette meg az ezzel kapcsolatos hivatalos álláspontot Brok, aki szerint ezzel nyitva maradna a lehetőség, hogy az elsőként csatlakozó új tagorszá­gok részt vehessenek a következő, 2004-ben esedékes európai parla­menti választásokon. Brok felhívta a figyelmet arra, hogy 2002-ig még számos nehéz probléma vár rendezésre a tárgyalásokon, és egyáltalán nem biztos, hogy azok a tagjelöltek, amelyek most a legsi­keresebbnek számítanak, 2002 vé­gén is ugyanebbe a kategóriába tartoznak majd. A külügyi bizott­ság elnöke szerint az EU-tagorszá- gok bírálatot érdemelnek egyebek között azért, mert nem magyaráz­zák meg kellőképpen a hazai köz­véleménynek az EU-bővítés elő­nyeit. Brok elismerte, hogy 1995 óta az unió folyamatosan tologatja a bővítés első hullámának várható időpontját, és ez nem járult hozzá a bizalom erősödéséhez a tagjelölt országokban. gazdasági hírmorzsák Gond a Goodyear gumitípusaival Los Angeles. A Goodyear Tire and Rubber Co. elismerve, hogy néhány vásárlónak ingye­nes gumicserét ajánlott fel, cá­folta, hogy az úgynevezett „csendes visszahívás” gyakorla­tát folytatná. A Los Angeles Ti­mes azt jelentette, hogy a Go­odyear 1995 óta több mint 3 ezer panaszigényt kapott könnyűteherautó-gumikra. A panaszok többségét gumicseré­vel rendezték. A Goodyear a múlt hónapban elismerte, hogy a kisteherautókon levő bizo­nyos gumitípus meghibásodá­sát és azt, hogy ez kapcsolatba hozható 125 balesettel, sót 15 halálesettel is. A cég tisztségvi­selői szerint azonban a vissza­hívás nem szükséges. Az ameri­kai nemzeti autópályabiztonsá­gi felügyelet bejelentette, hogy kiteijeszti vizsgálatát a Good- year-gumikkal kapcsolatos ha­lálos balesetek ügyében. (MTI) Októberi cseh infláció Prága. Csehországban október­ben 0,3%-kal nőttek az árak szeptemberhez képest, és áda- gosan 4,4%-kal voltak magas­abbak, mint tavaly októberben. Ez az eredmény valamivel gyöngébb mint szeptemberben, amikor augusztushoz viszonyít­va 0,1%-kal csökkentek az árak végleges adat szerint, és tavaly szeptemberhez képest 4,1%-os drágulást mértek. A statisztikai hivatal jelentése szerint az ok­tóberi ugrást elsősorban az élel­miszeripari termékek, az italok, valamint a dohányáruk árának emelkedése okozta. A cseh gaz­dasági szakértők azt várják, hogy decemberben a tizenkét havi infláció nem lesz maga­sabb 5%-nál. (MTI) Csehországi munkanélküliség Prága. Csehországban október végén 8,5%-os volt a munkanél­küliség. Szeptember végén még a munkaképes korú lakosság 8,8%-ának nem volt állása. Ok­tóber végén 445 174-en voltak munka nélkül, 13 098-cal keve­sebben, mint szeptember végén. Októberben a munkaügyi hiva­talok új 54 144 új munkanélkü­lit jegyeztek be, 11 775-el keve­sebbet, mint szeptemberben. 1999 októberéhez viszonyítva a csökkenés 1532 fő. A munka- nélküliség enyhülését a szak­értők a cseh gazdaság javulásá­val magyarázzák. Tavaly év vé­gén a munkanélküliség 10% kö­rül volt, most az év végére 8,5%-ot valószínűsítenek a sza­kértők. A legnagyobb munka- nélküliség továbbra is Csehor­szág északi részét sújtja. (MTI) A Vodafone és a Swisscom ügye Bern. A svájci kormány tegnap bejelentette, hogy a brit Vodafo­ne Airtouch 25%-os részesedést szerez a Swisscom mobilszol­gáltató üzletágában 2,54 milli­árd dollárért. A vételár a részleg 18,5 müliárd svájci frankra be­csült piaci értékén alapul. A vé­telár kifizetése részvénnyel vagy készpénzben vagy mind­kettővel történik. A Swisscom és a Vodafone a harmadik gene­rációs mobiltelefon-engedélyek hétfőn kezdődő svájci árverésé­re készül fel az ügylettel. A Vo­dafone és a Swisscom megáll­apodott abban is, hogy nem ver­senyeznek a svájci piacon. A hétfőn induló aukción a svájci kormány 3-6 milliárd svájci frank bevételt remél. (MTI) Lényegesen nőtt az Unipetrol forgalma Prága. A cseh Unipetrol kőolajfi­nomító 2000 első 9 hónapjában 53,618 milliárd korona forgal­mat ért el, ami lényeges javulás a tavalyi első háromnegyedévi 36,166 milliárd koronás forgal­mához képest. A vegyipari hold­ing szeptember végéig a konszo­lidált eredmények szerint 2,905 milliárd korona adózás utáni nyereséget könyvelhetett el, ami szintén komoly előrelépés az 1999 azonos időszakában elért 1,796 milliárd koronás profithoz viszonyítva. A holding tagjai kö­zül a profit döntő részét a Ceská Rafinérska, a Chemopetrol, a Kaucuk és a Benzina produkálja. Ezen belül is a Ceská Rafinérska a kulcsfontosságú, 2000 első 9 hónapjában 36,31 milliárd koro­na volt a forgalma. Az Unipetrol többségi tulajdonosa - a Nemze­ti Vagyonalapon keresztül - az állam, amelynek részesedése 60 százalék. (CTK) A marhahús hiányzik a menüből A nyugat-európai mezőgazdaság feketebáránya a szarvasmarha. Az emberre is veszélyes az általuk terjesztett Creutzfeldt-Jacob-kór. (Fotó: archívum) Párizs/Brüsszel. A Francia- országban terjedő kerge­marhakór (BSE) miatt az il­letékesek szerint a követ­kező években számítani kell a szivacsos agysorvadást okozó BSE emberi megfe­lelőjének számító Creutz­feldt-Jacob-kór eseteinek növekedésére. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Lucien Abenhaim francia egész­ségügyi főigazgató az illetékes mi­nisztériumok érvényes döntésének hiányában hivatalos formában fel­kérte a francia élelmezésbiztonsá­gi hatóságot (AFSSA), foglaljon nyilvánosan állást abban a kérdés­ben, felszolgálhatnak-e marhahús­ételeket az iskolai menzákon. Jac­ques Chirac elnök keddi megnyi­latkozásában az állati lisztből ké­szült takarmányfélék „azonnali betiltására” szólította fel a kor­mányt, arra hivatkozva, hogy hely­re kell állítani a francia fogyasztók bizalmát. A marhaborda-árusítás és az állati lisztből készült marha­táp esetleges betiltásáról felröp­pent kormányelképzelés híre a múlt hét vége óta hólabdaként da­gadó folyamatot indított el Párizs­ban és más francia városokban. Kedden újabb két fővárosi kerület vonta ki az iskolai étkeztetés kíná­latából a marhahúst, így a 20 kerü­Franciaországban jelenleg kb. 60 fő szen­ved e betegségben. létből már 13-ban érvényesítik az önkéntes elővigyázatossági em­bargót. A párizsi főpolgármesteri hivatal ugyanezen napon elrendel­te, hogy a főváros összes bölcsődé­jében, óvodájában és elemi iskolá­jában vegyék le a menüről a mar­hahúskészítményeket. Ezzel pár­huzamosan két vidéki város - Lille és Amiens - is hasonló intézkedést határozott el, s csatlakozott a mar­hahúsmentes iskolai étkeztetést el­határozó mintegy tucatnyi más helyhatósághoz. Dominique Gillot egészségügyi államtitkár jelezte, hogy a következő években számí­tani kell a szivacsos agysorvadást okozó kergemarhakór (BSE) em­beri megfelelőjének számító Cre- utzfeldt-Jacob-kór eseteinek nö­vekedésére, de erőteljesen hang­súlyozta, hogy ezeket nem szabad föltétlenül összefüggésbe hozni az új típusú megbetegedéssel, mely­nél feltételezik, hogy marhahús­származékok révén állt elő a fertőzés. Az államtitkár véleménye szerint - figyelembe véve a beteg­ség 10-20, esetenként akár 30 éves lappangási idejét - nyilvánvaló, hogy az esetek növekedése lesz ta­pasztalható. Franciaországban je­lenleg mintegy 60 fő szenved e be­tegségben, eddig két halálos eset volt, s egy harmadik beteg állapota a napokban fordult válságosra. Az iskolai menzák marhahúsellenes mozgalmát „kissé eltúlzottnak” minősítve Gillot megjegyezte: „semmi nem mutat arra, hogy a szín marhahús közvetítené a BSE- kórt”. Elismerte azonban azt is, hogy az iskolai menzákon beveze­tett intézkedéssel a szülők kérésé­nek tesznek eleget. A marhakor miatt Franciaország­ban kitört pánik nyomán Brüsszel legnagyobb iskolai közétkeztetője is kivonja jövő hétfőtől két hétre a marhahúsos készítményeket az is­kolák étrendjéből. A belga főváros tanácsának közétkeztetési bizott­sága közölte, hogy aggódó szülők telefonhívásai után merő elővigyá­zatosságból legalább két hétre ki­vonják a marhahúst az iskolák ét­rendjéből. Bár az általunk felhasz­nált marhahús Belgiumból szár­mazik és a franciaországinál sok­kal alaposabb közegészségügyi el­lenőrzés alatt áll, de el akartuk ke­rülni a pánikot - nyilatkozott a saj­tóban a bizottság vezetője, Jósé Orrico. A közétkeztetési vállalat naponta hatezer adag meleg ételt készít a brüsszeli iskolák számára. Ennél magasabb szintű hatósági intézkedés a marhahús dolgában még nem történt Belgiumban. Em­lékeztettek arra is, hogy az 1999 közepén kitört belgiumi dioxinbot- rány óta a közegészségügyi ható­ság sokkal szigorúbban ellenőrzi az élelmiszerek minőségét. A Fran­ciaországgal határos vallón or­szágrészben a helyi hatóságok egyelőre nem folyamodtak olyan intézkedéshez, mint a fővárosiak. A regionális kormányzat oktatási minisztériumában rámutattak, hogy belsőségeket eddig sem en­gedtek az iskolai étkeztetésbe, (m) Tegnap csődöt jelentett a dél-koreai Daewoo autógyár Adósságcsapdába került MTI-HÍR Szöul. Tegnap hivatalosan is cső­döt jelentett a Daewoo Motor dél­koreai autógyár. Az erről szóló dön­tést a társaságnak hitelező bankok ülésén hozták meg. A Daewoo legfőbb hitelezőjének számító pénzintézet, a Koreai Fejlesztési Bank (KDP) szóvivőjének közlése szerint a társaság nem tudott eleget tenni a 44,5 milliárd vonra (39 mil­lió amerikai dollárra) rúgó fizetési kötelezettségének. A csődbejelen­tés nem okozott meglepetést azok után, hogy a Daewoo vezetése ked­den nem tudott megállapodásra jutni a szakszervezetekkel a társa­ság átszervezéséről. A bankok szer­dáig adtak haladékot a súlyos vál­ságban vergődő autógyárnak adós­ságai visszafizetésére. A pénzinté­zetek ugyanakkor írásos kötelezett­ségvállalást vártak el a szakszerve­zetek részéről arról, hogy elfogad­ják a létszám-leépítési tervet. Az ér­dekképviseletek viszont azt köve­telték a bankoktól és a Daewoo ve­zetésétől, hogy előbb folyósítsák a 110 milliárd vont (100 millió dol­lárt) kitevő bérhátralékot a munka- vállalóknak, és csak utána fogadják el a munkahelyek számát, illetve a bérek csökkentését előirányzó ter­vet. A Daewoonak Dél-Koreában 17 ezer alkalmazottja van. A Daewoo Motor tavaly óta rendkívüli hitel- nyújtásoknak köszönheti, hogy egyáltalán még a víz felett tudja tar­tani fejét. Ez a mostani válság sú­lyos következményekkel járhat arra a felvásárlási ajánlatra, amelyet az amerikai General Motors tett a dél­koreai társaságnak. MTI-HÍR Varsó. Lengyelország hozzájárulá­sát adná egy Ukrajnát elkerülő gáz­vezeték építéséhez, amelyen át len­gyel területen keresztül orosz föld­gázt juttatnának el Nyugat-Európá- ba, azzal a feltétellel, ha az Ukraj­nán áthaladó gázszállítások a jelen­legi szinten maradnának. Ezt Ma­rek Ziólkowski, a lengyel külügymi­nisztérium kelet-európai főosztá­lyának igazgatója közölte. Hoz­záfűzte, hogy megvan a politikai hozzájárulás ilyen értelmű tárgya­lások folytatására. Ukrajnán át je­lenleg több mint 100 milliárd köb­méter orosz földgázt szállítanak Nyugat-Európába. Az új gázvezeté­ken keresztül az oroszok további 60 milliárd köbmétert szeremének szállítani. Idén augusztusban az orosz fél javasolta, hogy egészítsék ki egy függelékkel az 1993-ban a lengyel területen áthaladó gázveze­ték építéséről kötött orosz-lengyel megállapodást. A javaslat szerint a függelék egy új, a fehéroroszorszá­gi Kobrintól kelet-lengyelországi te­rületen, Wlodawán és Przemyslen át Szlovákiába tartó gázvezeték megépítésére vonatkozna. Janusz Steinhoff gazdasági miniszter elu­tasította az ajánlatot, mondván, hogy a tervezett gázvezeték két nemzeti parkon haladna keresztül. Lengyelország emellett nem akarja rontani Ukrajnával fennálló kap­csolatait. A külügyi illetékes szerint a lengyel fél nyitott további orosz javaslatokra, amelyeket Igor Ivanov orosz külügyminiszter november 22-23-án esedékes varsói látogatá­sán elő is terjeszt. A nyugdíjrendszer halaszthatatlan reformja csak a jelenlegi nyugdíjkorhatár emelésével párhuzamosan valósulhat meg Feltartóztathatatlanul nő az idősek aránya MTI-HÍR Brüsszel. Az EU-tagországok pénzügyminiszterei egyetértésre jutottak abban, hogy a nyugdíj- korhatár emelésével enyhíteni kell azokat a növekvő terheket, amelyeket a nyugdíjrendszerek fenntartása az államháztartások számára jelent. A pénzügymi­niszteri tanács Brüsszelben tar­tott ülésén kialakult konszenzus szerint a korengedményes nyug­díjazással kapcsolatos egyes in­tézkedések alkalmazásának fel­függesztésére is szükség lesz, ha elejét akarják venni annak, hogy a közkiadások nyugdíjkifizeté­sekre jutó hányada tarthatatlan méreteket öltsön. A miniszterek annak a riasztó ké­pet festő jelentésnek az alapján alakították ki állásfoglalásukat, amelyet az unió Gazdaságpoliti­kai Bizottsága terjesztett elő a tagországokban tapasztalható hosszú távú demográfiai irányza­tokról és azok várható költségve­tési kihatásairól. A jelentés felhívja a figyelmet ar­ra, hogy a népesség fogyatkozá­sával párhuzamosan az elkövet­kező 50 év során megduplázódik a nyugdíjasoknak az aktív népes­séghez viszonyított aránya. Ha a tagországok nem tesznek sürgős intézkedéseket, ez azt eredmé­nyezné, hogy GDP-jükön belül 3- 5 százalékponttal emelkedne a nyugdíjak finanszírozására fordí­tott hányad, de egyes esetekben például Spanyolországban a nö­vekedés a 8 százalékot is megha­ladhatja. A tagországokban már most is meglehetősen magas a nyugdíjak állami költségvetésből finanszí­rozott összege: a GDP 3 százalé­ka (Írország) és 14,6 százaléka (Ausztria) között mozog, kilenc ország esetében pedig 12 száza­lékot tesz ki. Az unió legtöbb tag­országában jelenleg 65 év a nyugdíjkorhatár, de Nagy-Britan­nia kivételével mindenütt mű­ködnek olyan előnyugdíjazási rendszerek, amelyeknek köszön­hetően a dolgozók már akár 56 éves korukban nyugállományba vonulhatnak. A jelenlegi trendek fennmaradá­sa esetén mindez azt eredmé­nyezné, hogy 2050-ben az EU-or- szágok állampolgárainak már több mint a fele, 53 százaléka lenne nyugdíjas. Nagy-Britannia, Hollandia és Dánia kivételével, ahol a magán nyugdíjbiztosítás kifejlett rendszere működik, az EU-tagországok többségében az állam tetemes részt vállal a nyu­gellátás finanszírozásából. ‘ Nincs akadály az Ukrajnát elkerülő vezeték építése előtt Lengyelország bólintott

Next

/
Thumbnails
Contents