Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-06 / 230. szám, péntek
Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 6. Sikeresen mutatkoztak be a komáromi vállalatok a BNV-n A Szlovák Takarékpénztár jövőjének biztos záloga csak egy tőkeerős, tapasztalt és jó nevű invesztor lehet Magyar Világ 2000 ÚJ SZÓ-HÍR Komárom. A fogyasztási javak legnagyobb magyarországi vásárán, a Budapesti Nemzetközi Vásáron a szervező Hungexpo Rt. lehetőséget biztosított a határon túli magyar cégeknek a bemutatkozásra. A Magyar Világ 2000 elnevezésű, a Kárpát-medencében élő magyar vállalkozók, üzletemberek, alkotók kiállításán a Romániában, Jugoszláviában, Szlovéniában, Horvátországban, Ukrajnában és Szlovákiában működő magyar cégek mutatkoztak be. „A Magyar Világ 2000 standjait meglátogatta Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök is. Elbeszélgetett a szlovákiai kiállítókkal. Hazánkból összesen 12 cég mutatta be termékeit. A Komáromi járásból négy cég: az FE-MAD KFT., H and H, Lestra and Co Kft. és a ZELEX Slovakia Kft. mutatkozott be. A visszajelzések szerint a komáromi járásbeli cégek termékei elnyerték a látogatók tetszését” - tájékoztatta lapunkat dr. Keszegh Margit, a Komáromi Járási Hivatal elöljárója. Elmondása szerint a hazai vállalkozóknak a BNV-n való részvétel jó alkalom volt arra, hogy kapcsolatokat teremtsenek a Kárpát-medencében működő magyar vállalatokkal. Egyébként a hazai kiállítóknak a Budapesti Nemzetközi Vásáron a részvétellel kapcsolatos költségeket csaknem teljes egészében a Magyar Millenniumi Kománybiztos Hivatala, a MÓL RT. és az Új Kézfogás Közalapítvány fedezte. (km) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Az euróövezet emelkedő kamata Frankfurt. Az előzetes piaci várakozásokkal ellentétben 25 bázisponttal emelte alapkamatait tegnapi tanácsülésén az euróövezet közös központi bankja (EKB). A pénzintézet döntése alapján 4,5%-ról 4,75%-ra emelkedett az irányadó kéthetes refinanszírozási kamatminimum. Ugyancsak 25 bázisponttal 3,75%-ra emelte az EKB a betéti kamatot és ugyanennyivel 5,75%-ra a marginális hitelkamatot. Az euró 87,71 dollárcentre erősödött a bejelentés utáni első negyedórában a londoni tőzsdenyitás után fél órával mért 87,45 dollárcentről, majd visszagyengült 87,60 dollárcent alá. (MTI) Magyar fogyasztói szokások Budapest. Magyarországon a napi fogyasztási cikkek forgalma az idén 1550 milliárd forint körül várható, ami 7 százalékos növekedést jelent az elmúlt évi 1450 milliárd forinthoz képest. A közép-kelet-európai régióban a hiper- és szupermarketekre és diszkontokra a napi fogyasztási cikkek forgalmából Csehországban 63, Magyarországon 58 százalékjut. Két évvel ezelőtt a magyar háztartások kiadásainak 39%-a jutott élelmiszerre, tavaly ugyanez az arány 35%-ra csökkent. Növekedett viszont a szórakozásra elköltött pénzek aránya. (MTI) Befektetések Délkelet-Ázsiában Chiang Mai. Az ázsiai válság elmúltával 2001-től ismét a külföldi közvetlen tőkebefektetések általános emelkedését várják Délkelet-Ázsiában. Ebben az évben még tart a visszaesés, de a következő évre derűlátóbbak vagyunk - közölte az ASEAN főtitkára. (MTI) Testápolás Ausztriában Bécs. Évente és fejenként 1790 schillinget költenek szépségükre és testük ápolására az osztrákok, s ezzel európai összehasonlításban a harmadik helyen állnak. Az első helyen a svájciak állnak, akik évente fejenként 2620 schil- lingnek megfelelő összeget áldoznak magukra, míg a franciák 2040-et. A sor végén a spanyolok és görögök kullognak, 1600, illetve 1250 schillinggel. (MTI) A PepsiCo nagyott javított New York. A várakozásoknál jobb harmadik negyedéves eredménnyel rukkolt ki a Pepsico, a kettes számú amerikai üdítőitalgyártó: 587 millió dollárra növelte eredményét az egy évvel korábbi 507 millió dollárról. A cég eladásai ezen időszakban 7 százalékkal növekedve 4,9 müliárd dollárt értek el. (MTI) Az Erste Bank tőkeemelése Becs. Tegnap az egyenként 47 eurós (646,70 schilling) ármegállapításával zárta az osztrák Erste Bank hatmillió új részvénye kibocsátását. Az ársáv 47-52 euró volt, és a kibocsátást kétszeresen túljegyezték. A közép- és a keleteurópai terjeszkedés és az elektronikus banküzlet gyorsabb fejlesztésének finanszírozására fordítják az összesen 282 millió eu- rónak megfelelő bevételt. (MTI) Javuló német foglalkoztatás Frankfurt. A tegnap nyilvánosságra hozott német munkanélküliségi adatok igazolták, hogy a helyzet fokozatosan és tartósan javul. A szezonálisan kiigazított adatok szerint szeptemberben 18 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma - 3,845 millióra -, az augusztusi 21 ezres csökkenés után. Nyugat-Németországban, szezonális kiigazítással, átlagosan 2,481 millió munkanélkülit tartottak nyilván szeptemberben, az augusztusi 2,499 millió helyett. A volt NDK területén ezer fővel 1,365 millióra nőtt a munkanélküliek száma. (MTI) Már elmúlt a fellendülés csúcsa Berlin. A legfrissebb adatok arra vallanak, hogy az eurózóna gazdasági fellendülése a második félévben elérte csúcspontját, és a növekedés azóta lassul, közgazdászok szerint a fő fékező erő a makacsul drága olaj, a kamatemelés és az a piaci meggyőződés, hogy az euró lassacskán mégis erősödni fog, és ez lassítja majd az export növekedését. (MTI) Az Air France tíz Boeinget vesz Seattle. Az Air France francia légiforgalmi társaság tíz Boeing 777-300-as gépet vesz, további tízre pedig opciót jelentett be. Megfigyelők az üzlet értékét 2 milliárd dollárra teszik. Az első gépet 2003 októberében adják át. A Boeing 777-300 348 utas és 20,8 tonna teheráru szállítására alkalmas. (MTI) Elmarad a zeneipari egyesülés London. A brit EMI Group plc és az amerikai Warner Music Inc. bejelentette, hogy lemondanak egyesülésükről, miután nagy ellenállást tapasztaltak az EU versenyfelügyelete részéről. (MTI) Stratégiai befektető kerestetik A Szlovák Takarékpénztár pozsonyi központi épülete. A bank magánosítása iránt több neves külföldi pénzintézet is érdeklődik. (Somogyi Tibor felvétele) A makrogazdaság stabilizálása, a bankszektor restruk- turalizációja és privatizációja a kabinet által jóváhagyott szerkezetátalakító program fő momentuma. Az állami irányítású bankok konszolidációja - a rossz hitelek átruházása és az alaptőke emelése - befejeződött. A következő lépésben a félig gyógyult bankok magánosítására kerül sor. SULCI SZILVIA A privatizációra elsőként felkínált bank a Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) volt, mely alaptőkéjének 69,56%-a kerül magánkézbe (kérdéses még a Szlovák Biztosító portfoliójában lévő 22,29% sorsa). A Szlovák Takarékpénztár (SLSP) részvényeinek többsége már szintén csak ideig-óráig lesz állami tulajdonban. A Szlovák Takarékpénztár a mérlegfőösszeget, a bankfiókok és az alkalmazottak számát tekintve a piac első számú játékosa. Az elmúlt évek folyamán tőkéjének mintegy 80%- át a legolcsóbb pénzforrások (betétek) alkották, ami a választott stratégiának és az elérhetőségnek volt köszönhető. Vagyonának kb. harmadát kölcsönök, további harmadát pedig értékpapírok, főként államkötvények és kincstárjegyek képezték. Míg ez utóbbi portfolió igen jól jövedelmezett, a ldutalt hitelek gondoskodtak a folyamatos veszteségekről. Bár papíron az eredmények mindig plusz előjellel szerepeltek, a publikált adatok messze nem A bank mérlegfőösz- szege 2000-ben elérte a 180 milliárdot. tükrözték a valós helyzetet. Könyvelési trükkök és a könyvvizsgálók (mellesleg elismert nemzetközi cégek) hallgatólagos beleegyezése lehetővé tették, hogy a bank ne képezzen tartalékokat a rizikós üzletekből származó várható veszteségek fedezetére, s ezáltal a fekete számok mezején maradjon. A takarékpénztár amúgy sem rózsás helyzetét tovább rontották a hazai bankokban végbemenő homályos történések. Az IRB fizetés- képtelensége miatti pánik a takarékpénztárat betéteinek 7%-tól, összesen 10 milliárd koronától fosztotta meg. Miután a jegybank 1999 elején visszavonta a kassai Ipari Bank (PB) működési engedélyét, . a takarékpénztár átvette a bank megmaradt vagyonát tartozásaival együtt. A tranzakció ára szimbolikus egy koronában volt megállapítva, később azonban a veszteségek további 3,5 milliárdot emésztettek fel. Ebben az évben kezdődött az éveket késő bankkonszolidáció is, mely a takarékpénztár mellékvágányra siklott gazdálkodását mára ismét egyenesbe hozta. A bank mérlegfőösszege az év első felében elérte a 180 milliárdot, ebből 150 milliárd az elsődleges pénzforrások (betétek) nagysága. Az ügyfelek visszatért bizalmáról tanúskodik, hogy a betétek év eleje óta 8 milliárddal nőttek, a takarékpénztár így a betétpiac 28%- át mondhatja magáénak. Az első hat hónapot 160,4 milliós nyereséggel zárta, ami a tavalyi 5,7 milliárdos veszteséghez képest jelentős előrelépés. A megszorító intézkedéseknek köszönhetően a működési költségeket 66 millióval sikerült lefaragni. A Financial Times július 18-án hozta le a pénzügyminisztérium és a Nemzeti Vagyonalap potenciális befektetőknek címzett felhívását, mely a takarékpénztár többségi részvény- csomagjának megvásárlására szólít fel. Az érdeklődők a takarék- pénztár információs memorandumát titoktartási kötelezettség aláírása után szeptember 12-ig igényelhették a privatizációs tanácsadótól, a londoni központú J. P. Morgan társaságtól. Ennek áttanulmányozása után kéne eldönteniük, részt kívánnak-e venni a kiírt tenderben. Az eddig közzétett információk szerint az érdeklődők száma felülmúlja a várakozásokat. Az első potenciális invesztor, aki hivatalosan is jelezte vásárlási szándékát, a 2- legnagyobb osztrák pénzintézet, az Erste Bank volt, mely az Istrobanka részvényeinek 10%-át birtokolja. Ez a tipikusan takarékpénztár jellegű bank 67 milliárd eurós vagyonnal rendelkezik és csaknem 9000 bankárt foglalkoztat. Gazdasági mutatói rendkívül kedvezően alakulnak, terjeszkedési stratégiájának jegyében nemrég a Cseh Takarékpénztárat kebelezte be. Néhány napja a legnagyobb osztrák takarékpénztár, a Bank Austria (BA) is bejentette, hogy intenzíven elemzi az információs katalógust, magyarán számoljunk vele is. Az egykoron állami Creditanstalt privatizálása után ma 140 milliárd eurós vagyona és 14000 alkalmazottja van. A bankot a szlovákiai piacon a Bank Austria Creditanstalt Slovakia (BA/CA) képviseli, melynek már vannak egyesülési tapasztalatai (1999-ben a Bank Austria és a Creditanstalt fúziójával jött létre). A takarékpénztár kiépített hálózata kétségldvül jól jönne a csak kis számú fiókkal rendelkező banknak, már ha a Bank Austria új anyacége, a bajor HypoVereinsbank beszáll a versenybe. Hamarabb kerül sor ugyanis az IRB magánosítására, meíy szintén érdekli az osztrák pénzintézetet. Szárnyra keltek olyan hírek is, miszerint a pályázók között van az UniCredito Italiano is. Ezt az olasz bank egyelőre nem erősítette meg, ugyanakkor nem is cáfolta. Arról a bankházról van szó, mely nemrégiben az Erste Bankot lekörözve megszerezte a Polnobanka részvénycsomagjának 62%-át. Tény viszont, hogy a bank stratégiai tervei között szerepel a közép-kelet-európai piac meghódítása, különös tekintettel az ún. retaü (a lakosságot megcélzó) szolgáltatásokra. Az információs memorandumot több hazai, nem banki szubjektum is kikérte, hogy melyek ezek, ' egyelőre nem szivárgott ki. A kormány a privatizációs tanácsadó segítségével az elkövetkező napokban összeállítja az érdeklődők ún. rövid listáját. A stratégiai partner még idén ismertté válik. Figye- lembevéve a takarékpénztár betét- és bankpiacon betöltött szerepét az egész gazdaságra nézve kulcs- fontosságú, hogy a kiválasztott befektető tőkeerős, tapasztalt és jó nevű bankház legyen. A mind népszerűbb elektronikus kereskedelem révén elkerülhető a sorbanállás és a közlekedés kellemetlensége Gyakoribb vásárlás a világhálón keresztül MTI-HÍR New York/Berlin. Az amerikai fogyasztók a várakozások szerint 12,5 milliárd dollárt költenek vonali vásárlásokra az évvégi ünnepi időszakot magába foglaló negyedik negyedévben. Ez 71%-kal haladja meg a tavalyi szezon 7,3 mil- liárdját. Az eMarketer internet-kutató cég becslései szerint az év egészére 37 milliárd dolláros bevétel várható az elektronikus kiskereskedelemből. Az intézet szerint a mintegy 45 millió internetes vásárló 13%-a, azaz 5,8 millió internethasználó az idén először vásárol a hálózaton, és átlagosan 280 dollárt költ fejenként ilyen módon. Az új vásárlók legfőbb motivációját az elemzők abban látják, hogy a vonali vásárlással elkerülhetők a tömeg, a sorbanállás és a közlekedés kellemetlenségei. Emellett lélektanilag fontos ösztönző tényező, hogy a világhálón vásárolni hovatovább sikk az Egyesült Államokban: senki nem szeretne az utolsó lenni, aki így vásárol. Szakértők ugyanakkor megjegyzik, hogy a 12,5 milliárd dollár még mindig igen csekély hányada annak az összesen 858 milliárdnak, amelyet a kiskereskedelem az utolsó naptári negyedévre vár, és még soká tart, amíg a vonali kereskedelem aránya számottevő lesz. Európa ugyanakkor nemsokára utolérheti az Egyesült Államokat az internetben - állapította meg egy német kormánytag, aki szerint a mobiltelefon-hálózatok sűrűségének köszönhetően a telefonos internetezés terén az öreg kontinens már vezet az USA előtt. Németországban 2003-ban már elektronikus úton zajlik majd a vállalatok közötti üzleti forgalom 14 százaléka és a német illetékes szerint 2010- ben az internetnek köszönhetően 750 ezer új munkahely lesz. Egyelőre azonban hiány van szakemberekből. A német kormány idén augusztustól hirdette meg, hogy különleges vízumot ad ki 20 ezer külföldi elektronikai szakembernek. Mint a kormány illetékese most közölte: szeptember 22-ig bezárólag 2 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki a nevezett szakembereknek, eddig 11 ezren jelentkeztek igényükkel a német hatóságoknál, az érdeklődők száma pedig 30 ezer fölött van. Az 1000 főre jutó személygépkocsik száma a világ legfejlettebb államaiban. Az adatok az 1998-as állapotot tükrözik. (Forrás: TA SR) Most a legolcsóbb a Brent Csökkentek az olajárak London/Brüsszel. A londoni nemzetközi olajtőzsdén tegnap délelőtt hordónként 29,70 dollárra olcsóbbodott az északi-tengeri Brent olajfajta a legközelebbi, novemberi határidőre. Ez a legalacsonyabb Brent- ár augusztus 8-a óta. Aki ennek ellenére aggódni akar az olajárak miatt, az jó érvet találhat abban a piaci jelenségben, hogy Nyugat-Európa elszívja az amerikai fűtőolajat. Következésképp az amerikai stratégiai tartalék októberre tervezett 30 millió hordós csökkentésének aligha lesz meg a várt árenyhítő hatása az amerikai piacon. (MTI)
