Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-06 / 230. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 6. KOMMENTÁR Carnogursky közérzete TÓTH MIHÁLY Nem a KDH elnöke az első a rendszerváltó politikusok galériájában, aki sem kiköpni, sem lenyelni nem tudja az általa 1989 őszén alapított párt nagymértékű megkopásának, rosszabb esetben teljes eljelenték- telenedésének keserű piruláját. Ján Carnogursky most távozni készült a párt éléről. Az általa szorgamazott utódot bizonyára megválasztják, ami azt is bizonyítja, hogy visszavonulása után is több lesz ő a mozgalom szürke eminenciásánál. Aki reménykedik benne, hogy ebben az országban egyszer nyugat-európai mércével értékelve lehet majd korszerűnek minősíteni a liberálisokat, a szocdemeket és a konzervatívokat, az a KDH élén rövidesen bekövetkező őrségváltás előkészületeit figyelve abban is reménykedik, a leendő első ember (hogy stílusos legyek) nem falusi sekrestyésre fogja emlékeztetni a világot, hanem olyan (most franciás, korszerű) abbéra, aki az ezredforduló által igényelt színvonalon tudja eligazítani a párt tagságát, korszerűen befolyásolni az ország dolgait. Apropó: a KDH tagsága. Gyakorló katolikusként e tagságban még maga J. C. is csalatkozott, amikor nem sokkal 1989 ősze után kijelentette: tévedtem, amikor azt gondoltam, aki vasárnap misére jár, az mind rám szavaz. Az egykor méltán katolikus Szlovákiában olyan dolgok történtek 1938 óta, amelyek alaposan felhígították a korábban inkább fundamentalizmusra hajló népesség erkölcsét. Az 1939-1945-ös időszakban az arizátorok példája azt mutatta, hogy itt lehetőség van a könnyű meggazdagodásra, csak antiszemitának kell lenni. Később, a szocializmusban a középszerűséget állították oltárra, majd a fordulat után, pártalapon, ismét az újgazdaggá válás lehetőségének évadja következett. J. C. titokban valószínűleg álmodott egy korszerű kereszténydemokrata pártról a Tátra alatt. Azért, mert ez az álom nem vált valóra, az vesse rá az első követ, akinek politikusként sikerült decensen európai liberális, illetve szociáldemokrata pártot szerveznie. Nem semmi, hogy van Szlovákiában egy politikus, aki 11 év után önként átadja helyét egy pártbelijének. Valószínű, Carnogursky 1989-ben nem úgy képzelte el az egykori őrségváltást, hogy a lét és a nemlét határán tengődő pártot hagy utódjára. A továbbiakban szorítanánk a KDH elnökének, ha több mint szürke eminenciáskét előmozdítaná pártja korszerű konzervatív politikai erővé válását. Ahogy elnézem a KDH tagságát, a konfliktusmentességet tekintve ez nem lesz úrnapi körmenet. JEGYZET Isteni beavatkozás KMOTRIK PÉTER „Úgy vagytok a párttal, mint az Úristennel - szidjátok, de amikor valami gondotok akad, mégis mindig hozzá futtok segítséget remélve. Jó lenne, ha ráébrednétek, nemcsak nektek van szükségetek a párt támogatására, hanem a pártnak is rátok - hogy belépjetek a soraiba...” - e szavakkal zárta mondókáját egy párt igazhitű tagja egy dél-szlovákiai városka közelmúltban zajlott lakossági fórumán. A politikai tömörülés helybeli ereje a járási fórum után újabb agitátort propagandaeszköz alkalmazásához folyamodott, „letelefonált” a párt egyik községi alapszervezetének tisztségviselőihez, s „isteni beavatkozással” fenyegette meg a falu egyik fiatal polgárát: ha az illető nem lép be a pártba, megtörténhet, hogy kipenderítteti államigazgatásban betöltött állásából, s különben is, vegye tudomásul, csakis a pártnak köszönheti munkahelyét. Pedig az érintett pártoskodni nem akaró fiatal már jóval a kormányváltás előtt is az államigazgatásban dolgozott, ugyanabban a beosztásban, amelyben jelenleg is van. A megfenyegetett polgár egyébként lakhelyén, illetve a járásban a magyar kulturális és közélet egyik aktív szereplője, szakmai tudásával kiérdemelt állása mellett évek óta a vidék magyar fiatalságának nevelésére áldozza szabad idejét, s lakhelye vallási közösségének is hasznos és megbecsült tagja. „De nem tagja a PART-nak, az egyetlennek, amelyik a magyar választóknak köszönhetően első helyen végzett a járásban a parlamenti választások során!”- mondja az agitprop, akinek gondolkodása az ötvenes évek szövetkezetesítésének szellemét, s hangulatát idézi. Kár, hogy az említett párt képviselői megfeledkeztek róla, hogy a választási ígéretek betartása, a "polgárok jogainak érvényesítése, a választók iránt érzett felelősség és tisztelet, a velük való állandó kapcsolattartás és a nekik való rendszeres számadás a legjobb eszköz egy politikai párt számára saját népszerűségének megőrzésére és növelésére. Jó lenne, ha addig sem zaklatnák a helyi közösségek azon tagjait, akik üres szavak pufogtatása helyett a dolgukat teszik - ott, ahol azt ők jónak látják. • ILOVAim H AOTAR NAPILAP Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (58238322, fax: 58238321) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetók: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002248, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329424, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 58238322, fax: 58238321, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 58238324, fax: 58238326 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kováéska 28, 095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlaée, Kosická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 179/93 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Egy kicsivel stabilabbnak tűnik, mint a szlovák korona (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ THE INDEPENDENT Vojiszlav Kostunica szerint Jugoszláviában óráról órára változik a politikai hangulat, és a Milosevics- rezsim hamarosan összeomlik. A jugoszláv elnökválasztáson győztes ellenzéki jelölt kijelentette: „A változás nagyon gyorsan meg fog történni. Abban a pillanatban, amint megszabadulunk Milosevicstől, megszabadítjuk a politikát a méregtől. A hadsereg, a rendőrség tudatában van annak, hogy nem követheti a végsőkig Milosevicset.” Kostunica szerint a jugoszláv elnök már nem elég erős ahhoz, hogy erőszakkal elnyomja ellenségeit. „Óvatosan kerülni fogja, hogy vérontásba keveredjen. Ez a végét jelentené” - hangoztatta. „Látni fogom Milosevics politikai végét” - jelentette ki. Kostunica, akit Milose- viccsel együtt Putyin orosz elnök Moszkvába hívott tárgyalásokra, bírálta az orosz vezetést amiatt, hogy nem támogatja teljességgel az ellenzék választási győzelmét. Semmiképpen sem lehet totális csődként értékelni a Magyar Koalíció Pártja kétesztendős kormányténykedését Rossz pontok és szempontok Hazai magyarságunkhoz hasonlóan a szlovák közvélemény is nagy érdeklődéssel vájja az MKP Országos Tanácsának holnapi ülését, ahol a legtöbben viharos, ám mégiscsak észérveken alapuló vitát és határozatot várnak. SZILVÁSSY JÓZSEF Egy-egy párt politizálásának eredményeit leginkább akkor lehet reálisan értékelni, ha figyelembe vesz- szük, müyen társadalmi körülmények között, müyen hazai, nemzetközi politikai légkörben és közegben tevékenykedik, s az adott feltételek közt milyen stratégiával, szellemi munícióval van felvértezve. Sokan, egyre többen ezeket a szempontokat figyelembe véve, vagy éppenséggel ezekre fittyet hányva, csupa rossz pontot adnak a Magyar Koalíció Pártjának. Következésképpen gyenge bizonyítványt állítanak ki kétesztendős kormányzati ténykedéséről. Ők köztudottan azzal érvelnek, hogy a kormányprogramban rögzített célokból az MKP prioritásai közül eddig szinte semmi sem valósult meg. Ami tény, ám a következtetések levonásával éppen a fenti szempontok ismeretében azért csínján kell bánni. Mert a társadalmi és a politikai színtér Szlovákia megalakulása óta nem kedvező számunkra, s alapjában véve ma sem sokkal jobb a helyzet. Meciarék és Slavkovskáék magyarellenes ga- ládságaira kár szót, papírt pazarolni, azt viszont nem téveszthetjük szem elől, hogy a szlovákiai magyarok politikai törekvéseinek megítélésében a magukat demokratáknak kikiáltott kormánypártiak többsége sem sokban különbözik tőlük. Bennük is hasonló előítéletek, gyanakvások munkálnak rólunk, legfeljebb okosabban vagy ravaszabbul álcázzák ezeket. Közülük sem sokan akarják tudatosítani, hogy Szlovákia nem nemzetállam, hanem többnemzetiségű ország. így amikor a magyarok a szubszidiaritás értékrendje alapján több önkormányzati hatalmat követelnek, akkor előttük is rémképek lebegnek. Bizonyítékként elegendő akár csak egy röpke pülantást verni ellenérveikre: a ne- vesítetlen földek nem kerülhetnek az önkormányzatok tulajdonába, a közigazgatási reform során pedig azért nem lehet számottevő sehol sem nemzeti közösségünk arányszáma, mert ezzel a magyar autonóm törekvéseket erősítenék. Nyit- rán szóba sem jöhet az önálló maSokan nem akarják tudatosítani, hogy Szlovákia nem nemzetállam. gyár pedagógiai kar, hiszen így kis egyetem csíráit melengetnék a nagy intézmény kebelén, s ebből egyszer szárba szökkenhet az önálló magyar felsőoktatási intézmény. Balkáni magatartásukat leginkább a kisebbségi nyelvek hivatali használatával kapcsolatos magatartásuk tükrözi. Amikor nem vették figyelembe az MKP javaslatait, és a magyar párt támogatása nélkül - részletkérdésekben még Dusán Slobodníkkal is cinkosan összekacsintva - hagyták jóvá a kisebbségi nyelvtörvényt, azzal ámították partnerüket és a magyar kormányt, hogy a kisebbségi nyelvi charta jóváhagyásánál majd helyrehozzák mulasztásaikat. Most pedig arra hivatkoznak, hogy csak olyan dokumentumot hajlandók aláírni, amely mindössze a jelenlegi joggyakorlatot rögzíti. Akkor hát csapjuk rájuk az ajtót, ahogy azt leginkább Malíková hasonszőrű politikusokkal együtt várja sóvárogva? Most még talán mégsem. Elsősorban azért, mert nem feledhetjük: a mostani kormánykoalíció szlovák szubjektumait Meciaréktól leginkább az különbözteti meg, hogy nagyon is figyelnek arra, miként vélekednek az európai intézményekben Szlovákiáról. Mert Dzurindáék a- zért mégiscsak Nyugat fele araszolnának. Elsősorban ennek a ténynek köszönhetően azért a politikai alkuk egy részét megtartották, s így semmiképpen sem lehet totális csődként értékelni az MKP idestova kétesztendős ténykedését. Például két minisztériumban újra működik- nemzetiségi főosztály, és azért az általános pénzínséges idők eüenére mára már mégsem mostohagyermekek iskoláink és kulturális intézményeink. László Béla, a Katedra szeptemberi számában megjelent kitűnő tanulmányában egyértelmű előrelépésnek tartja a magyar szekció megalakulását, amely közelebb visz a pedagógiai kar megszületéséhez. Több országos, kerületi és járási állami hivatalban a nem könnyű körülmények között dolgozó magyar szakemberek zöme mára kellő szakmai tekintélyt szerzett. Ezek kétségtelenül csupán részsikerek, de mégsem lebecsülendő eredmények, amelyeket a kis lépések taktikájával meg kell, meg lehet sokszorozni. Elsősorban a potenciális külföldi és maroknyi hazai szövetségesek felismerése és megnyerése révén. Az Európai Parlament éppen e héten sürgette Szlovákiát, hogy a kisebbségek számára teremtse meg a kulturális autonómia bizonyos szintjét. S ezzel az elvárással teljesen összhangban van a nyitrai magyar kar igénylése, a kisebbségi nyelvi chartának az a változata, amelyet az MKP javasolt. Amely, ugyebár, már társult tagja kontinensünk jelenlegi legerősebb nemzetközi tömörülésének, az Európai Néppártnak. Ám politikai mannák nem hullnak sem Brüsszelből, sem Strasbourgból. Az ottani partnerek, főleg a döntéshozók, rendkívül óvatosak és csigalas- súságúak. Csak alaposan kiérlelt szakmai érvekkel hathatunk rájuk és győzhetjük meg őket. Legyen intő jel, hogy tavaly a kisebbségi nyelvtörvény ügyében végül Pavol Ham- zík és Milan Knazko érveit fogadták el. Talán az MKP néhány illetékese legalább önmagának bevallja, miért történhetett ez meg. A lobbizás, a megszervezett politikai háttérmunka idehaza és külföldön ma már valóságos tudományág, amelyet csak rátermett szakemberekből álló gárda tud eredményesen művelni. Ezt végre azok a politikusaink is tudatosíthatnák, akik még mindig minden szakmai kérdéshez zseneiálisan értő személynek képzelik magukat. Szepsiben a közeljövő kapcsán ezért talán arról is kellene beszélni, hogy nem egymásra rálicitáló, önmagukat túlontúl menedzselő politikusokra, hanem egymást támogató és kizárólag nemzeti közösségünk érdekeit szem előtt tartó személyiségekre van szükségünk. Akik képesek az eddiginél lényegesen több szakembert megnyerni az együttműködéshez. És oda is figyelnek, hallgatnak is rájuk. A jelenlegi hazai és külföldi politikai színtéren csak így lehet több szövetségest szerezni, a kétségtelenül nehéz körülmények között pedig valamivel eredményesebben politizálni. A szerző a Csallóköz lapigazgatója Szükség van arra, hogy a Duna-parti város egy nagyobb közigazgatási egység központjává váljék Meg lehetne gátolni Komárom leépítését KAMONCZA MÁRTA Viktor Niznansky kormánybiztos a minap azt nyilatkozta, hogy a Komárom megye létrehozására tett javaslat nem szerencsés és bonyolítja a közigazgatási reform folyamatát. Kár, hogy a kormánybiztos nem pontosított, nem fejtette ki, miért nem szerencsés az MKP indítványa. Nem hozott fel szakmai érveket arra vonatkozóan, miért nem alakulhatna meg a Komárom központú másodfokú közigazgatási egység. Niz- nanskyval ellentétben a Komáromi Járási Hivatal elöljárója meg van győződve róla, igenis szükség van arra, hogy a Duna-parti város egy nagyobb közigazgatási egység központjává váljék. „Ha Komárom nem lesz regionális központ, valószínűleg tovább folytatódik a leépítés” - fogalmazott Keszegh Margit. Szerinte a városban az utóbbi években több önálló jogalanyisággal bíró hivatal és intézmény megszűnt. Az adóhivatal központja Nyitrán működik, Komáromban csak kihelyezett részlege van. A Szlovák Autóbusz-közlekedési Vállalat központja és a műemlék-felügyelet már Érsekújvárba költözött. Ugyanez vár a Szlovák Távközlési Vállalatra, ám ők a tervek szerint nem Érsekújvárba, hanem Nyitrára költöznek. A parlament második olvasatban tárgyalja azt a törvényjavaslatot, mely szerint 2001. január elsejétől a komáromi kataszteri osztály működését Besztercebányáról irányítanák. A kórházban ugyancsak folyik a leépítés, csökkentik az ágyszámot, osztályokat zsugorítanak, s a város központjában működő szemkórházként ismert épületből a járási kórház területére költözik a Komáromban nagy hagyományokkal rendelkező szemészeti osztály. Sokan még ma is gyakran a szlovákiai magyarság szellemi központjaként emlegetik Komáromot, ahol ma már mindössze két országos intézménynek, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének és a Selye János Kollégiumnak van a központja. Ha a gazdasági helyzetet nézzük, a kép siralmas. A munkanélküliségi ráta a járásban szeptember negyedik hetében 22,67 százalék volt, s „csak” azért ennyi, mert ezekben a hónapokban mintegy 1500 tartósan állástalan személy közhasznú munkásként dolgozik az év végéig, utána a munkanélküliségi arány valószínűleg ismét eléri a 24 százalékot. A régió legnagyobb munkáltatója, az egykor 5000 személynek munka- lehetőséget biztosító hajógyár pillanatnyilag kétségbeesett harcot vív a fennmaradásért. Magánvállalatról van szó, tehát az ott történtekért kizárólag a tulajdonosok vonhatók felelősségre, viszont az is tény, hogy a cég körüli huzavona, a több mint egy éve tartó bizonytalanság nemcsak az 1700 alkalmazottra és családjára van kihatással, hanem az egész régióra. Csökken a vásárlóerő, aminek következtében a boltosok kerülnek nehéz helyzetbe és így tovább. Azzal, hogy Komárom egy nagyobb területi egységnek a központja lesz, a jelenlegi helyzet egyik pülanatról a másikra nem változik meg, de - a járási elöljáró szavaival élve - az itt élő embereknek már az is sokat jelentene, ha az évekkel ezelőtt elkezdődött leépítés nem folytatódna. S ez nemcsak az ebben a régióban zömében élő magyarságnak, hanem az itt lakó szlovákoknak is érdeke.
