Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-31 / 251. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 31. KOMMENTÁR Költekező alapok PÁKOZDI GERTRÚD Pillanatnyilag 12 állami alap működik Szlovákiában. A közpénzek el­osztására hivatott intézmények radikális leépítéséről döntött a kor­mány. Határozata értelmében a legtovább az állami lakásfejlesztési alap működhet mai formájában, ez 2003. január 1-jével szűnik meg. Egyetlen alap marad meg, az atomenergetikai létesítmények felszá­molására hivatott, a jelenlegi piacszabályozási alap intervenciós ügy­nökséggé alakul át. A többi pénzelosztó testület zöme már a jövő év júliusától az ágazatok szerves részévé válik, néhány később. A köz­pénzek elosztására hivatott alapok leépítésének célja, hogy ádátha- tóbbá, követhetőbbé és hatékonyabbá tegye a terjedelmes pénzcso­magok felhasználását. Az idei költségvetési évben 33 milliárd koronát tesz Id a kormány és a parlament látóköréből kikerülő összeg; az ala­pokba irányított közvetlen dotációk összege 8 milliárd korona. Nem mindegy az sem, hogy ezzel sikerül-e visszaszorítani az e téren is meglevő korrupciót. Ahol hivatalnokok vannak, ott megjelenik a pénzszerzési lehetőség kihasználásának ez a formája. Túlzás lenne azt állítani, hogy ahány állami hivatalnok, annyi megvesztegethető személy, de tény, hogy minél szövevényesebb úton jut a közpénz a fel­használójához, annál több a megkísérthető kispénzű hivatalnok. Nem véletlen, hogy a felmérések szerint Szlovákia a legkorruptabb orszá­gok sorában találja magát. Persze, az állami alapok megszüntetésével nem szavatolható, hogy a közélet tisztasága szempontjából visszahú­zójelenség eltűnik, de nagyobb a valószínűsége, hogy az állami költ­ségvetésbe bekerülő tételekkel az illetékes minisztériumok a törvény betűje szerint gazdálkodnak. Megszűnik az az egyes alapok esetében alkalmazott gyakorlat, hogy rosszabb feltételekkel vesznek fel hitele­ket, mint amüyenekkel az állam jut hitelforráshoz. Indokolatlan az alapok megszüntetéséért aggódók félelme, miszerint ily módon keve­sebb pénz jut majd az eddig e forrásból finanszírozott egészségügyi, kulturális, testnevelési stb. projektekre, hiszen az ilyen programolaa, célokra szánt pénzcsomag nem lesz kisebb, csupán annyi változik, hogy az állami költségvetési pénzek felhasználásának szabályai sze­rint költhetik el. Most már csak az a kérdés, hogy sikerül-e a miniszté­riumoknak bebizonyítaniuk: képesek valóban hatékonyan gazdálkod­ni a közpénzekkel, mert rájuk pillanatnyüag nem ez jellemző... JEGYZET Ki hőbörög, ki alszik PÉTERFI SZONYA Bevallom, görcsbe rándul a gyomrom, amikor munkahelyi kötelességeimet teljesítve részt veszek a parlamenti bizottságok, illetve a plénum ülésein. Nem vi­gasztal, hogy nem vagyok egye­dül, a sajtó szinte valamennyi képviselője hasonló érzésekkel lé­pi át a T. Ház kapuját. Vércukrom szintjét főként az emeli fel, hogy a mai ellenzékiek nemcsak ben­nünket néznek hülyének, hanem mindazokat, akik nem szenved­nek emlékezetkihagyásban, és képesek visszaidézni az előző kormány rablógazdálkodását. Vagy akár azt, hogy az 1998-as választások előtt miként reagál­tak a kormánypárti képviselők az ellenzékiek hozzászólásaira, ja­vaslataira. Az egészségügyi bi­zottság például mindig csak azt szavazta meg, amire Marta Aibeková (HZDS) rábólintott. És mert ritkán bólintott Tibor Sagát, Roman Kovác vagy Ferkó Barna­bás javaslatára, az akkori ellenzé­kiek labdába sem rúgtak. Pedig a képviselők, amikor a kormánytól az állam által biztosítottak ellátá­sáért járó anyagiak megemelését követelték, valamennyiünk érde­keit képviselték! Sikertelenül per­sze, hiszen a HZDS-SNS-ZRS trió védte kenyéradóit. Mivel fordult a kocka, most ők azok, akik nagy hangon a kormány felelősségét hangsúlyozzák. Marta Aibeková honanya a múlt heti plénumiilé- sen azt is kifogásolta, miért nem hallgatja felszólalásaikat a kor­mányfő és a pénzügyminiszter?!- Csak nem akarja bemesélni va­lakinek, hogy Meciar és pénzügy­minisztered) valaha végigülték a parlamenti tanácskozásokat? - hördültünk fel szinte egyszerre. A képviselőnőt nem zavarta, hogy mozgalmi társai sem voltak kí­váncsiak ékesszólásaira, ugyanis szép lassan kisomfordáltak a te­remből. Olykor maroktelefonál­va, fittyet hányva nemcsak az ü- lemre, hanem az előírásokra is. Persze, volt a teremben valaki, aki nem reagált társnőjének epés megjegyzéseire, de Roman Kováé egészségügyi miniszter válaszaira sem. Nem tornyosultak előtte iratkötegek, a számítógép képer­nyője sem villogott arcába. Az idős férfi domborodó pocakján összekulcsolt kezekkel, félrebü- lent fejjel ült a padsorban. Hacsak ült volna! Ám a hajdani kultusz­miniszter aludt. Munkaidőben. Ezért kapja a bérét? Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (58238322, fax: 58238321) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urban Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály -, tel.: 58238322, fax: 58238321, Roman Schlarmahn, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 58238324, fax: 58238326 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kováfska 28,095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES vyvoz dacé, Kosická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az Írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ NÁRODNÁOBRODA Az ország NATÖ-csadakozásának előnyeiről felvüágosító kormány­kampányban a közvélemény nem­tetszését kiváltó módszereket is alkamaznak. Ján Fígel külügyi ál­lamtitkár szerint néhány középisko­lai tanár részt vett egy, a szövetség­ről, európai vonatkozásairól és Szlo­vákia csatlakozásának előnyeiről tartott tanfolyamon, hogy az ott hal­lottakat beépítse a tananyagba. Fígefrrek meggyőződése, ez sokat segíthet, hiszen általuk több mint ezer diák kerül kapcsolatba a NATO- val. Kamii Vajnorsky, a iskolaügyi szakszervezet volt elnöke szerint a politika nem való az iskolába. Úgy véli, ez politikai befolyásolás, me­lyek célja, hogy a tanulók odahaza szüleiket befolyásolják. Bauer Edit, munka-, szociális- és családügyi ál­lamtitkárnak viszont meggyőződé­se: az iskolában politikai kérdések­ről is beszélni kell. „Persze, nem olyan értelemben, hogy ilyen véle­ményed lehet, üyen nem”. Az isko­lának elegendő informácót kell a ta­nulók rendelkezésére bocsátani. Bauer Edit szerint az információ­szolgáltatás objektív, míg Vajnorsky úgy véli, nem helyes, ha a tanulókat a politikai kérdésekben felvilágosító személy egyben irányítja is. Szlovákia csatlakozása az észak-atlanti szövetséghez nemcsak az országnak, hanem a NATO-nak is hasznos lenne Meg kell győzni a tagállamokat A NATO-csatlakozásra nem elég itthon felkészülni, a NA- TO-tagokkal is el kell hitetni, hogy a bővítés nekik is pozi­tívumot jelent - hangzott el a „Szlovákia a NATO-ba tarto­zik” címmel a napokban Po­zsonyban megtartott konfe­rencián. GAÁL LÁSZLÓ A rendezvényen jelen voltak a NA- TO-tagállamok képviselői is, meghallgassák, mennyire felké­szült Szlovákia. Ahhoz azonban, hogy Szlovákia valóban felkészült legyen, nem elég a kormánynak és a hadseregnek deklarálnia a felké­szültséget, a szövetségben elvár­ják, hogy a csatlakozni vágyó or­szágokban a széles nyilvánosság is támogassa ezt az igyekezetét. Az eddigi közvélemény-kutatások sze­rint az ország lakosságának nem egész negyven százaléka támogat­ja egyértelműen a csatlakozást, te­hát ezen a téren még van mit javí­tanunk. A legutóbb csatlakozott három ország közül egyedül Ma­gyarországon tartottak népszava­zást a csatlakozásról - a lakosság 85 százaléka támogatta a NATO- hoz való csatlakozást. Csehország­ban húszrészes dokumentumfilm­sorozattal győzték meg az embere­ket a tagság előnyeiről, Lengyelor­szágban pedig a közvélemény-ku: tatások eredményei mindig is het­ven százalék körüli támogatottság­ról tanúskodtak. Szlovákiának ab­ból, hogy az 1997-es madridi NA- TO-csúcstalálkozón kimaradt a csatlakozók sorából, a rengeteg hátrány mellett egyetlenegy előnye is származott - minden rosszban van valami jó -, mi már a csadako­zott szomszádaink tapasztalataiból is okulhatunk. A NATO-tagság melletti egyik leghatásosabb érv az, hogy a védelem biztosítása mel­lett gazdasági fellendülést is hoz­hat a tagállamnak. Miután tavaly tavasszal Csehország, Magyaror­szág és Lengyelország csatlakozott a NATO-hoz, Csehországba még a tavalyi év folyamán ötmilliárd dol­lárnyi külföldi beruházás vándo­rolt. Az idén ez az összeg hatmilli- árdra nőtt, és 2002-ig húszmilliár­dos tőkebeáramlással számolnak. A Philips cég Hranice pri Moravé- ban háromezer embert foglalkoz­tató üzemet telepített, a BMW gépkocsigyár jelenleg egy nagy csehországi beruházást készít el , Pilzenben a volt katonai reptér te­rületén hatalmas ipari parkot léte­sítettek külföldi beruházással. Az önkormányzatok pedig területeket vásárolnak fel, hogy azokat külföl­di beruházásokra tudják felkínálni. A beruházók elsősorban nem azért jönnek, mert itt olcsó a munkaerő, Csehországba tavaly öt­milliárd dollárnyi külföl­di beruházás vándorolt. az állam pedig többévi adószüne­tet kínál. Ezek a feltételek koráb­ban is meglettek volna. A külföldi üzletemberek azért merik ide hoz­ni a pénzüket, mert a NATO-tag­ság bizonyos garanciát kínál arra, hogy a terület biztonságos. Ez az oka annak is, hogy Lengyelország­ban a csatíakozás óta több mint a duplájára nőtt a külföldi beruhá­zás nagysága. Magyarországon pe­dig csupán azért nem mutatható ki hasonló ugrásszerű növekedés, mert ez az ország már korábban is megbízható befektetési területnek számított. Magyarország egyéb­ként is sok tekintetben különleges helyzetben van. Ez például az egyetlen kelet-európai állam, amelynek területén már a csatla­kozás előtt is állomásoztak NATO- alakulatok. Jelenleg pedig ez az egyetlen NATO-tag, amely határos a forrongó Jugoszláviával. Továb­bi különlegessége az országnak, hogy az észak-atlanti szövetségben úgymond szigetet alkot, amelynek egyetlen más tagállammal sincs közvetlen szárazföldi összekötte­tése. Ezért is lenne Magyarország számára talán mindenld másnál fontosabb, hogy Szlovákia is a NA- TO-család tagjává váljék. Martinusz Zoltán magyar helyettes államtitkár szerint három feltétele van annak, hogy a legközelebbi NA- TO-csúcstalálkozón bennünket is meghívjanak a szövetségbe; a NATO-nak fel kell lennie készülve a bővítésre, az országnak fel kell len­nie készülve a csatlakozásra, és a nemzetközi helyzetnek eléggé érettnek kell lennie a lépésre. Mar­tinusz szerint az első és a harmadik feltétel adott, már csak Szlovákián fog múlni, hogy eléggé felkészült-e. Sokan azzal érvelnek, hogy a máso­dik fordulóban a tagjelöltek jóval szigorúbb feltételeknek kell, hogy eleget tegyenek, mint amit az első kör résztvevőitől elvártak, ott ugyanis elegendő volt a politikai elvárásoknak megfelelni. A leg­utóbb csatlakozónak ezt cáfolják. Jaromír Novotny cseh miniszterhe­lyettes úgy véli, nem a feltételek szigorodtak, hanem a nemzetközi helyzet vált bonyolultabbá. Példá­ul amiatt, hogy az ENSZ nemzetkö­zi haderő felállítását tervezi, amelyben a NATO-alakulatokkal is számolna. Cakhogy ez a NATO­tagállamokra kétszeres terhet ró­na, s egy tagállamban sem olyan egyszerű dolog a parlament elé áll­ni, hogy kétszerezze meg a hadse­regre szánt költségvetési tételt. Pe­dig a NATO-tagállamokban messze nem jelent akkora problémát a pénzügyi fedezet, mint a kelet-eu­rópai országokban. Éppen ez a csat­lakozást ellenzők egyik érve: túl költséges lenne a hadsereget NATO-kompatibilissá fejleszteni. A Az euroatlanti struktú­rákhoz való csatlakozás nem csak katonai kérdés. másik tábor ellenérve: a hadsereget nem a NATO-nak modernizáljuk, azt mindenképpen át kell alakítani, hogy egyáltalán megtartsa műkö­dőképességét. Egy semleges állam önnálló hadseregét eltartani pedig kötlségesebb, mint ha egy működő rendszer részeként létezni. De en­nél kézzelfoghatóbb, a csatlakozás mellett szóló érv is elhangzott a konferencián: a NATO-tagság és az euroatlanti struktúrákhoz való csatlakozás nem csak katonai kér­dés. A szervezett nemzetközi bűnö­zés, a terrorizmus, a kábítószer­csempészet ellen is csak nemzetkö­zi összefogással, nemzetközi szer­vezetek tagjaként küzdhetünk eredményesen. Ezt a betegsége mi­att távolmaradó Rudolf Schuster ál­lamfő üzente a résztvevőknek. S hogy ezúttal az államfő nemcsak frázisokat csattogtat, azt Pavol Hamzík integrációért felelős mi­niszterelnök-helyettes támasztotta alá, megemlítve, hogy a Szlovák Pa­radicsomban tomboló erdőtűz megfékzésére is külföldi segítséget kellett hívnunk. A matematikai modellezés számítógépes technológiájával megfejtették a régi harangöntő mesterek elfelejtett titkait Harangot öntenek az atomközpontban MTI-PANORÁMA A nyizsegorodi területen fekvő Szárov városában, a korábban Arzamasz-16 kóddal jelölt, szu­pertitkos szovjet-orosz atomköz­pontban harangöntéssel és gyé­mántcsiszolással próbálják meg­hódítani a világpiacot - az orosz atomprogramra ugyanis alig jut, nagyszabású nukleáris progra­mokra pedig egyáltalán nincs pénz. A szakemberek a meglévő szárovi tudományos potenciált kihasznál­va, a matematikai modellezés kor­szerű számítógépes technológiá­jának segítségével megfejtették a régi harangöntő mestereknek a szovjet időkben teljesen elfelejtett titkait. Az atomközpontban pró­baképpen már öntöttek harango­kat, s az első darabok „művészi zúgása” megnyerte a helyi zenei szakértők, mi több, az idelátogató Msztyiszlav Rosztropovics, a vi­lághírű karmester és gordonka- művész tetszését is. Az atomköz­pont már több megrendelést is ka­pott az ortodox egyház temploma­itól. Ugyanis, noha Oroszország­ban több helyütt is foglalkoznak harangöntéssel, a piac egyelőre te­lítetlen. A harangigény nagy, mivel a szovjet időkben rengeteg temp­lomot használtak más célra, s a ha­rangok többségét beolvasztották. Az 1946-ban a szovjet atomfegy­ver-arzenál kifejlesztésére létreho­zott szárovi atomközpont másik reménysége a gyémántcsiszolás, mivel Oroszország nem rendelke­zik megfelelő csiszolókapacitással. Ugyancsak matematikai módsze­rekkel dolgozták ki, hogy milyen megmunkálás szükséges a brilián­sok teljes fényű ragyogásához. Szinte mellékesen lézertechnoló­giák is kerekedtek a gyémántok darabolására, illetve jelölésére. A kutatóközpontban most külön ék­szerrészleg is működik, ahol éven­te már négyszáz darab remekmű kerül ki a mesterek keze alól - de a termelést néhány éven belül meg akarják tízszerezni. A saját csiszolású szárovi brilián­sokat az ékszerkészítés mellett a jövőben az orvostudomány is hasznosíthatja: a mesterséges szemlencsék sorozatgyártását ha­marosan beindítják, s az első kí­sérleti darabok beültetése is meg­történt már. (Agócs Ernő karikatúrája) Szöveg nélkül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents