Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-26 / 247. szám, csütörtök
Régióink ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 26. LEPOROLT HÍRMORZSÁK Válogatás a Rozsnyói Híradó gömöri vegyes tartalmú heti-közlöny 1898 évi szeptemberi és októberi számaiból Uj tanügyi lap A gömör-kishont vármegyei általános tanitó-egyesület f. évi augusztus hó 29-én tartott közgyűlése Józsa Antal kir. tanfelügyelő indítványára kimondta, hogy az egyesület az eddigi úgynevezett „Évkönyv” helyett havi szakközlönyt ad ki, melyben az egyesületi ügyeken kívül egyes aktuális tanügyi kérdések, de fóképen Gömör- Kishontvármegye népoktatás ügyére vonatkozó mozanatok fognak közöltetni. A közgyűlés az uj lap szerkesztésével a rimaszombati tanítókat bízván meg, ezek felelős szerkesztőnek Kathona Gézát, főmunkatársnak Matolcsi Pált és Pál Gyulát választották meg s az uj lapot,iskoláink” czim alatt e hó elején indították meg. Istenítélet A bányászoknak sok babonájok van vidékünkön is s ők magok állítják, hogy ha ezek nem lennének, exponált helyzetüknél fogva sok kárt szenvednének. Most is fordult elő Verespatakon egy olyan eset, a melyet istenítéletnek tekintenek s a mely alkalmas arra, hogy megerősítse őket a babonák hivésében. Az eset a következő: Szentkirályi Manó verespataki lakos, hasonnevű fiával és Szentkirályi Sándor Mátyás rokonával, belopództak a „Konstantin” nevű bányába, (a melyből a többibe is el lehet jutni) hogy onnan aranyfövényet tulajdonítsanak el. Innen átmentek a felső-berkesi tárnába, hogy ott a bányászok megérkezése előtt aranyat mossanak. A midőn már összeszedtek abból s haza térni szándékoztak, egy fejők felett függő sziklatömb nagy morajjal leszakadt és Szentkirályi Manót és fiát egészen maga alá temette. Szentkirályi Sándor Mátyás csekélyebb zuzódással menekült meg - s elbeszélése folytán bementek az emberek a bányába, hogy eltávolítsák a sziklatömböt az apáról és fiáról, de nem bírtak azzal s dynamittal fogják szétrobbantani. Az úszómester Különös per hőse volt a minap egy angol úszómester. Körülbelül húsz évvel ezelőtt törvényt hoztak Angliában arról, hogy tilos a férfiaknak a nők közelében fürdeni; legalább is 100 yard távolságnak kell lenni a fürdöző férfiak és nők között. Ez ellen a törvény ellen vétett az alperes, a ki már évek óta mint úszó mester keresi a kenyerét s swangeni tengeri fürdőben. Most egyszerre törvény elé idézték, amiért száz yardnál közelebb ment nőnemű tanítványaihoz. Védőügyvédje beismerte, hogy védencze a törvény rendelkezése ellen cselekedett, de kérte a vádlott felmentését, mert nem fürdeni ment hanem azért, hogy úszni tanítsa őket. Már pedig bajos lenne 92 méter távolságból eleget tenni ennek a hivatásnak. A biró kijelentette, hogy a törvény nem tesz különbséget a között, - vájjon valaki fürdik-e, avagy csak úszni tanít. „Tekintettel azonban arra, mondta a biró, hogy ez a törvény nevetséges és ostoba, a vádlottra a minimális büntetést alkalmazom, vagyis arra Ítélem, hogy egy shilling büntetést fizessen.” F F A falu rosszai. Gócs községben A falu rosszai. Gócs községben: Matejcsik János, Geczelovszky Mihály, Hlavács János, Sesztina Márton, Geczelovszky Lajos és Gyurancsik János süldő legények éjről-éjre fellármázzák a község nyugalmát botrányos viselkedésökkel, éktelen lármájokkal és a legtöbbször verekedéssel végződő marakodásokkal. Nem hallgatnak sem szép szóra, sem az elöljáróság figyelmeztetésére, nyíltan hangoztatják, hogy nekik nem parancsol senki. Most aztán a szolgabirói hivatalhoz jelentették fel a garázda betyárokat, a hol majd megtanítják őket emberségre. A Rozsnyói Állami Levéltár irattárának anyagaiból válogatta a régi képeslapokat repeodukálta: Kmotrik Péter Energia árad a CD szinte minden egyes számából - hihetetlen a lendület, amellyel székhez szögezi közönségét Töretlen hittel éli életét KIS PÉTER gyanaz a pesti, Benczúr utcai kétszoba- konyhás lakás, ugyanazok a képek, ugyanaz a csillogó, nyűt tekintet, „dinnyésjós- kás” kemény, férfias kézfogás. Hely- lyel kínál, odébbtolja az elintézetlen papírokat, az embernek az az érzése, hogy Dinnyéséknél húsz éve semmi sem változott. Kerek húsz é- ve volt ugyanis, mikor először jártam náluk, hogy fellépésre hívjam őt - akkor még - Csehszlovákiába, az egyik nyári ifjúsági táborba. Félretéve egyéb elfoglaltságait, jött akkor is, mert nála Felvidék vagy Erdély mindig előnyt élvezett az otthoni fellépésekkel szemben. Pedig húsz éve, ugyanúgy, mint most, féláron, sokszor útiköltségért ad koncertet Magyarországon kívül az otthon sem pihenő daltulajdonos. Előkerülnek régi emlékek, majd a mindennapok gondjai és persze a napi politika, majd távozásomkor kezembe nyom egy CD-t, hallgassam szeretettel. (Egy Amerikából hazatért magyar segítségével sikerült kiadnia, áld, miután meghallotta őt énekelni, alapított egy kiadót, és kiadta Jóska dalait. Ezzel az Aranyalmás Bt., a CD kiadója be is fejezte tevékenységét, a hazatelepült hazánkfia pedig megnyugodott. U- gyanis nem értette, hogyan lehet az, hogy Dinnyésnek eddig még nem jelent meg CD-je...) Nekem lemezen mindig is furcsának tűntek Dinnyés Jóska dalai, mert hiányzott az előadó személyes varázsa, amely a pátosszal, hittel teli szerzeményeknek keretet adott, lehúzva a földre, elérhetővé, befogadhatóvá varázsolva őket. Hazaérve első dolgom volt, hogy meghallgattam a becses ajándékot. Meglepődve tapasztaltam, hogy a tizenöt évvel ezelőtt megjelent lemez steril környezetének immár nyoma sincs, a CD-ről ugyanaz a Dinnyés szól, a- kit az ifitáborok tábortüzétől, a templomok hűvöséből, a lerobbant kultúrházak homályos, poros színpadáról oly jól ismerek. Lám, mit tesz, ha szabadon alkothat az ember. „Töreüen hittel élem életem” - vallja magáról az énekes, és a lemez meghallgatása után ebben emberfia nem is kételkedhet. Wass Albert, Kalász László, Csiha Kálmán, Utassy József, Döbrentei Kornél, Petőfi Sándor, Baróti Szabó Dávid - a kétszáz évvel ezelőtt Komáromban tevékenykedő költő - megzenésített versei ma is aktuálisak. Külön csemege a lemezen az előadó saját nyolc megzenésített verse, melyek közül a História népművelőknek, a Több van, ki szólna és az elmaradhatadan Többes szám első személyben szinte már klasszikusnak számítanak. A lemez címadó szerzeménye, a Töreden hittel egyfajta vallomás az előadó Istenhez fűződő viszonyáról. Hiheteden az a lendület, frissesség, amivel Dinnyés Jóska a székhez szögezi a hallgatóságot koncerijein. Ugyanez az energia árad a CD szinte minden egyes számából. Ha kíváncsiak vagyunk rá, honnan e daltulajdonosban az erő, az akarat, hogy annyi nehézségen át továbbvigye dalait, ezeket a magyar lét izzadságcseppjeiből gyűjtött apró gyöngyszemeket, rögtön a lemez első számából választ kaphatunk kérdésünkre: „Fogcsikorgatva hirdetem, nem ért véget a küzdelem. ..” Talán mégis neki van igaza? (Dinnyés József élőben hallható a Korz-Zár Klub vendégeként október 29-én, vasárnap 18 órától Érsek- újvárott, a Klikk Pub-ban.) A millenniumi év méltó megünneplése Gután Ez történt a nyáron RIGÓ MAGDOLNA millenniumi év keretén belül Gútán szeptember 20-tól 23-ig Magyar Filmnapok voltak. A helyi művelődési központ gyéren látogatott moziterme négy nap alatt teljesen benépesült. A délelőtti órákban került vettésre a János vitéz, Az aranyember és az Egri csilagok, mely filmeket a helyi óvodások alap- és középiskolások tekintették meg. Az esti előadásokon a magyar játékfilmgyártás legújabb filmjei közül válogathattak az odalátogatók: A miniszter félrelép, Zimmer Feri, Ámbár tanár úr,. Kalózok és a Hyppolit a lakáj - mind nagyszerű szereposztásban. Az MK Kulturális Intézete jóvoltából a mozi szerelmesei ingyen tekinthették meg a filmeket. Á Szent István-napi emlékünnepség is felejthetetlen marad mindenki számára. Az impozánsan kicsinosított városi központi park méltó helyszíne volt a kulturális és közművelődési rendezvénynek. A tikkasztó hőség ellenére közel kétezren jöttek el, hogy együtt ünnepeljék meg az ezeréves magyar államiságot és szent királyunkat. Az emlékünnepség tábori szentmisével kezdődött, melyet Elek László helyi plébános és iskolaesperes celebrált. Duka Zólyomi Árpád leplezte le az ógyallai Gerendás Norbert fafaragómester által készített millenniumi emlékoszlopot. A komáromi gimnázium nyugalmazott tanárának, Gáspár Tibor előadása sokunk szemében őszinte könnyeket csalt. Az egész estig tartó csodálatos kultúrműsorban fellépő magyarországi Sitkéi Alternatív Színház, a zselizi Kincső néptáncegyüttes és a bényi hagyományőrző csoport produkcióját egyaránt vastapssal jutalmazta a hőség ellenére kitartó közönség. A madari éneklő csoport csodálatos népdaA mozi szerelmesei ingyen tekinthették meg a filmeket. lókat adott elő, testvérvárosunk, Kisbér templomkórusával képviseltette magát az emlékünnepségen. A felsorolt csodálatos produkciók ellenére úgy érzem mégis a hazai tehetségek, kedvencek aratták a legnagyobb sikert. Köztük a művelődési központ mellett működő fúvószenekar és a mosoly kamarakórus. Gogh Zoltán régi huszárnótákkal lopta magát a közönség szívébe. Felejthetetlen marad Vadkerti Imre és a helyi templomkórus közös produkciója (az a Vadkerti Imre-Jimi, aki tudása és tehetsége alapján akár a budapesti Rockszínház tagja is lehetne), akik ismert rockopera-részléteket adtak elő. A befejezésről a Voices zenekar (amely szerencsére az emlékünnepség megrendezésekor éppen itthon és nem külföldön tartózkodott) gondoskodott. JEGYZET Tolvajok és féltáblások NÉMETH GÉZA’ Ismét lopják a közlekedési és helységnévtáblákat. Nem mintha eddig nem vitték volna, de a jelenség az utóbbi időben tömeges méreteket öltött. Úgy látszik, a nyersolaj hordónkénti árának emelkedésével az alumínium felvásárlási ára is emelkedett. Tudniillik az ellopott tábláknak a nagyobbik része alumíniumból készült. Ha a tartóoszlop, netán a keret is abból van, akkor jöhet az egész mindenestől. Az utazóközönség, valamint a települések lakói pedig szomorúan megállapíthatják a lopás tényét, yalahogy úgy, hogy este még itt volt, de reggelre eltűnt, esetleg fordítva. Európa felé tartunk, legalábbis úgy mondják nekünk. Úgy látszik, az oda vezető utat szeretnék egyesek- ebben az esetben a táblatolvajok - göröngyössé, vagy legalább a haladás irányát bizonytalanabbá tenni. Komolyra fordítva a szót, illetve az írást, a táblatolvajok nem törődnek azzal a ténnyel, hogy cselekedetükkel súlyos közlekedési balesetek előidézői lehetnek, mely emberéleteket is követelhet. Ebben van az egész ügy legnagyobb veszélye. Sajnos, őket ilyenkor a leadott mennyiség után járó pénz víziója vezérli. Úgy tudom, ezidáig egyeden táblarablót sem sikerült leleplezni. Pedig az ellopott árut először biztosan nem a garam- szentkereszti alumíniumkohónak kínálják fel megvételre. A táblák, tartóoszlopok lopásával óriási károk keletkeznek. Az útkarbantartók ennek a megmondhatói. Sajnos az úthálózat karbantartására sem jut elegendő pénz. A hiányzó, ellopott táblákat azonban pótolni kell, ha akaijuk, ha nem. Erre kötelez a közúti közlekedésről szóló törvény és az úgynevezett táblatörvény. Azt is reméljük, hogy a helységnévtáblák lopása nem nemzetiségellenes indíttatású. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy a táblákat a tiszta szlovák közegben fekvő településeken is lopják. Es persze szintúgy azokon a településeken, ahol a település nevét a hivatalos forma mellett kötelesek a kisebbségek nyelvén is megjelölni, illetve kitenni. Látom, hogy az ellopott táblákat már néhány helyen pótolták, mint például Dunaszerdahelyen. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyelőre csak a többségi nemzet nyelvén. Lehet, hogy a magyar nyelvű tábla gyártása folyamatban van? Reméljük, hogy így van, vagyis lesz! Olcsóbb lenne az egész helyreállítás, ha két tábla helyett csak egy tábla lenne, melyre a többségi nemzet és a kisebbség nyelvén is ráírnák a település nevét, mint annyi más országban, például Ausztriában. így megszűnne a fölé- és alárendeltség ezen a téren, s a vegyesen lakott települések nevei egyenrangúvá válnának az ott élők számára, legalábbis a közlekedési táblákon. A tíz kerek szám, ezen felül visszatekintésre is lehetőséget adhat, de a szervezők nem éltek vele Jubileumi Palóc Napok sokadalmából PUNTIGÁN JÓZSEF H agyományos időpontban, augusztus 11.13. között rendezték meg Füleken a Palóc ■■■■ Napokat. A háromnapos rendezvénysorozat ezúttal is változatos programokat kínált az érdeklődőknek, bár inkább a népszerű műfajokat helyezte előtérbe. En az idei programban szívesebben néztem volna meg pl. valamelyik könnyűzenei koncert helyett (amelynek megrendezése ugyancsak tisztes anyagi hátteret igényel) folklórműsor keretében fülekpüspöki Palóc Néptáncegyüttest, a ragyolci Nógrádot, vagy a régióban működő más csoportot. Még akkor is, ha azok többsége rendszeres résztvevője a nógrádi kulturális rendezvényeknek. A tíz kerek szám, ezen felül visszatekintésre is lehetőséget adott (pl. egy kis kiállítás keretében), de a szervezők nem éltek vele, s bizony a szombati jubileumi folklórműsorban szívesen láttam volna viszont a tíz év szereplőit. A legszebb műsort a Kazárról érkezett néptánccsoport mutatta be. Nagyon hangulatos, de több részében még kissé éretlen volt a kokavai Roma Néptáncsoport fellépése. Már többször látott és ismert műsort mutatott be a füleki Rakonca Gyermek- néptáncegyüttes. Szép népdalokat énekeltek el a népviseletbe öltözött füleki Jánosík csoport tagjai, de a műsoruk főleg a mozgás hiánya miatt egy idő után nagyon unalmassá vált. Nekem csalódást okozott a rendezvénysorozatot nyitó vranovi gólyalábas utcaszínház fellépése is. Mesélőjüknek nem, pontosabban csak nagyon erőltetve sikerült kapcsolatot kialakítani a közönséggel, a gyerekekkel és a modern felfogású Jánosík legenda is eléggé széteső volt. Az itt szerzett élménytől lényegesen többet adott a Múzeumban és a Városi Művelődési Központban megrendezett két kiállítás. Jacsme- nyik József, füleki festőművész „Hazai tájakon” című tárlatával művészi meglátással ábrázolt képeivel helyi és szlovákiai helyszínekre viszi el a látogatót. Kőműves László fotó- kiállításán. A rendezvény zárónapján élvezetes, igaz a hallgatóság szempontjából kicsit egyoldalú volt az „Emberközelben” című beszélgetés, melynek vendége Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke volt. Az Agócs Valéria vezette beszélgetésben Bugár Béla olyan emberként mutatkozott be, aki a legérzékenyebb kérdésekre is okosan és ügyesen tud válaszolni. Sajnos a szűkre szabott idő csak nagyon korlátozott lehetőséget adott a közönségkérdéseknek. Ezek zöme helyi kérdéskre próbált választ keresni (így többször szót kapott a jelenlévő polgármeter), mutatva egyúttal azt is, hogy bizony-bizony a régióban hiány van az ehhez hasonló, közvetlen hangvételű fórumokból, találkozókból. A felsorolt műsorokon kívül köszöntötte a X. Palóc Napokat az ugyancsak 10 éves IFI Magazin, volt gyermekdiszkó, fellépett a Városi Művelődési Központ Hoppá együttese, nótaestet adott Bangó Margit, ciányzenekara és tánckara, könnyűzenei koncertet a Bon-bon együttes és a rendezvény zárásaként Gergely Róbert. Az idei Palóc Napok rendezői Fülek városa és a Füleki Művelődési Központ, társrendezői a Füleki Közszolgáltatási Vállalat és a Cse- madok Városi Szervezete voltak. R'liCí] ÓÍ!K AZ ÚJ SZÓ MELLÉKLETE A mellékletet szerkesztette: P. Malik Éva és Fábián Éva Levélcím: Régióink, Vox Nova Rt., Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/58238310
