Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-26 / 247. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 26. Politika 5 A dél-szlovákiai régió szociálgazdasági helyzete II. - a térség járásaiban nagyon alacsony a lakosság műveltségi szintje # r r > Összefüggő válságövezetünk A délnyugat-szlovákiai járások még a kedvezőtlenebb demográfiai mutatók ellenére is pozitív gazdasági aktivitást mutatnak. (Illusztrációs felvétel) Tegnapi számunkban közöltük a dél-szlovákiai régiók helyzetéről szóló cikk első részét. Az alábbiakban Berényi Józsefnek, a kormányhivatal régiófejlesztési főosztálya vezetőjének szociálgazdasági tanulmánya alapján készült anyagunk második részét közöljük. CAÁL LÁSZLÓ A tanulmány a munakerő-po- tenciál szempontjából is vizsgálja az egyes régiókat. A munkerő- potenciálon az egyes járások gazdaságilag aktív lakosságának részaránya értendő. Megállapítható, hogy a nyugat-szlovákiai régiók gazdaságilag aktív lakosságának részaránya meghaladja az országos átlagot. A délnyugat-szlovákiai járások - Szene kivételével - még a kedvezőtlenebb demográfiai mutatók ellenére is pozitív gazdasági aktivitást mutatnak. Ez főleg a Dunaszerdahelyi, a Vág- sellyei, a Komáromi és a Galántai járásra vonatkozik. Rosszabb eredményeket mutatnak Közép- és Kelet-Szlovákia déli régiói, a Tőketerebesi, a Kassa-környéki, a Nagykürtösi, a Rimaszombati, a Rozsnyói és a Nagymihályi járás. A munkanélküliség szempontjából az egész déli országrészben kedvezőtlen a helyzet. Éppúgy, mint a lakosság természetes létszámcsökkenése szempontjából, a munkanélküliségi arány szempontjából is összefüggő „válságövezet” mutatható ki Komáromtól egészen Tőketerebesig, ennek is a középső és a keleti része van rosszabb helyzetben. A munkanélküliségi „ranglétra” első öt helyén déli járás szerepel (Rimaszombat, Tőketerebes, Nagykürtös, Nagyrőce, Rozsnyó), de Szencen kívül az összes többi déli járásban is az országos átlagnál magasabb a munkanélküliség. Ez szorosan összefügg a déli régió lakosainak iskolázottságával. Elsősorban a Rimaszombati, a Nagykürtösi, a Rozsnyói és a Tőketerebesi járásban nagyon alaÖsszefüggő „válságövezet” mutatható ki Komáromtól Tőketerebesig. csony a lakosság műveltségi szintje. A műveltség problémája a nyugat-szlovákiai régiók vegyesen lakott területein is megmutatkozik, ami többek közt azoknak a kormányoknak is köszönhető, amelyek a nem szlovák lakosság számára nem teremtettek lehetőséget a magasabb szintű műveltség megszerzésére. Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy a Nagyszombati kerület járásai közül a műveltségi PÉTERFI SZONYA A munkafegyelem nem erőssége a képviselőknek, hiszen a parlament keddi egészségügyi bizottságának ülését csak négyen tisztelték meg. A 30 és több perces késéssel érkező ellenzékieket cseppet sem zavarta, hogy nem hallották Roman Kovác egészségügyi miniszter jelentését az egészségügy helyzetéről, holott épp ők követelték előterjesztését. A miniszter felvázolta a tárca elképzeléseit a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban, és nem tagadta, hogy a kormány az egészségügy helyzetét súlyosnak tartja, ám nem kritikusnak. Marta Aibeková (HZDS) tiltakozott az ellen, hogy az egészségbiztosítás díja napi egy koronával emelkedjék, mondván, akkor lehet követelni valamit, ha a lakos tudni fogja, pénzéért milyen többletszolgáltatást kap. Hiányolta, hogy a jelentés nem jelzi a beteg egészségügy orvoslásának módját. szinte tekintve a Galánti és a Dunaszerdahelyi járás van az utolsó helyen, a Nyitrai járásban a Lévai, az Érsekújvári, a Komáromi és a Vágsellyei járás lakossága a legalacsonyabban művelt, ugyanilyen helyet foglal el a Besztercebányai kerületben a Losonci, a Nagyrőcei, a Rimaszombati és a Nagykürtösi járás. A Kassai kerületben a Kassa-környéki, a Rozsnyói és a Tőketerebesi járás van hasonló helyzetben. A déli járások gazdasági potenciálját a tanulmány az ipari termelés forgalmából, a hozzáadottérték- és a jövedelemadóból kiindulva hasonlítja össze. Az ipari termelés ezer lakosra számított forgalmát tekintve a déli régiók az országos átlag alatt vannak, kivéve a Nagymihályi, a Vágsellyei és a Lévai járást, amelyekben nagyobb arányú ipari termelés összpontosul. Különösen alacsony értékeket mutat a Tőketerebesi, a Nagykürtösi, a Szenei és a Dunaszerdahelyi járás, ami egyrészt a régiók mezőgazdasági jellegével, másrészt a nagy ipari központok - Pozsony, Kassa - árnyékával magyarázható. A másik gazdasági mutató a hozzáadott érték, jmi a gazdasági össztermelés és a köztes fel- használás különbségét jelöli, és többek közt utal a régióban kitermelt termékek és szolgáltatások hasznosítására. Ilyen szempontból a legmagasabb értéket a Lévai és a Vágsellyei járásban mutatták ki, míg a Dunaszerdahelyi, a Tőketerebesi, a Kassa-környéki, a Rimaszombati, a Nagykürtösi, és az Érsekújvári járás mutatói a legalacsonyabbak az országban. Ebből a szempontból az egyes kerületeken belül is nagyon eltérőek az értékek. Például a Nagyszombati kerületben a Szakolcai, a Nagyszombati és a Galgóci járás nagyon pozitív értékeket mutat, míg a Dunaszerdahelyi és a Galántai a hozzáadott érték, és az ipari termelés forgalma szempontjából is nagyon alacsony étékeket mutat. A déli járások mezőgazdasági jellege a lakosok jövedelmének nagyságában is megmutatkozik. Míg a vizsgált időszakban a szlovákiai átlagkereset 9815 korona volt, a Dunszerdahelyi járásban 8094, a Galántaiban 8175, a Komáromiban 7982, a Losonciban 7916, a Rimaszombatiban 7928, a Nagykürtösiben mindössze 7663, a Kassa- környékiben 8424, a Tőketere- besiben pedig 7545 korona volt. Ami a jövedelemadót illeti, az e mutató szerint felállított sorrend alapjában véve megegyezik a ipari termelés forgalma szerinti sorrenddel. A Szenei, a Vágsellyei és a Lévai járást kivéve az összes többi déli járás a leggyengébbek közé tartozik, s ezek között is a keleti járások gyengébbek a nyugatiaknál. A Vágsellyei és a Lévai járás jobb eredményei is csak annak köszönhetőek, hogy itt országos jelentőségű ipari létesítmények vannak, mégpedig a vágsellyei Duslo vegyi üzem és a mohi atomerőmű. Ha az egyes kerületek járásait akarjuk összehasonlítani, a Nagy- szombati járásban mindkét mutató - vagyis a bérek és a jövedelem- adó - szerint is a Dunaszerdahelyi és a Galántai járás van az utolsó helyen. A Nyitrai járásban Komárom van az utolsó helyen, de Érsekújvár és Nagytapolcsány is átlagon aluli értékeket mutat. A Besztercebányai kerület déli járásai közül a Nagykürtösi mutat állandó jelleggel alacsony értékeket. A Kassai járásban a Tőketerebesi, a Szobránci és a Gölnitzi járás mutatja a leggyengébb eredményeket. Ha az egyes régiók gazdasági erejét a tőkebeáramlás szerint vizsgálnánk, ebből a szempontból a leggyengébbnek az északkeleti és az északnyugati régiók mutatkoznak. A déli járások közül a legrosz- szabb eredményeket a Nagyrőcei, a Tőketerebesi, a Rimaszombati, a Losonci, a Kassa-környéki és a Nagykürtösi járás mutatja. Érdekes, hogy a délnyugati régióból csupán a Lévai, az Érsekújvári és a Bazini járás szerepel a leggyengébbek között. A szociálgazdasági tanulmány szerzője a Tanulságok és ajánlások című fejezetben leszögezi: Járási szinten a népességi fejlődést befolyásolja a gazdasági eszközök, a családok gazdasági helyzetének alakulása, valamint a népesség életkorbeli összetétele. A természetes népességnövekedés csökkenése, valamint az egyre gyakoribb bevándorlás a déli régió nemzetiségi összetételének megváltozását idézheti elő. A déli területek átlagon felüli munkanélküliségi aránya tulajdonképpen a rendszer- váltás óta jellemző. Ezt egyrészt A déli járások munka- nélkülisége a rendszer- váltás óta jellemző. az okozza, hogy az itteni elavult ipari létesítmények képtelenek voltak lépést tartani a modern piaci követelményekkel, másrészt a bányászati és a mezőgazdasági termelés leépülése, a lakosság alacsony műveltségi szintje, valamint a határ menti régiók elégtelen infrastruktúrája is szerepet játszott. Az említettek is azt bizonyítják, hogy rendkívül fontos lenne a vegyesen lakott területeken megteremteni a magasabb szintű művelődés feltételeit. Várható, hogy a fejlett európai országokhoz hasonlóan nálunk is a szolgáltatások és az információs technológiák terén lesz a legintenzívebb a fejlődés. A tanulmány szerzője szerint a déli régiókban a munkaerő felhasználása elsősorban a következő tényezőktől függ: a régió termelésének gazdaságitechnológiai mutatóitól, a termelés versenyképességétől, a munkaerő minőségétől és mobilitásától, a működőtőke hozzáférhetőségétől és a régiófejlesztési támogatásoktól. Roman Kovác állítja, nem nézik rózsaszín szemüvegen keresztül az egészségügyet Súlyos, de nem válságos helyzet „Nem elég hangsúlyozni, hogy sok a kórházi ágy, és az intézetekben túlfoglalkoztatás van, pontos elemzésekre, számokra van szükség, miközben fel kell vázolni a csökkentés mértékének anyagi vonzatát is.” A honanya persze elfelejtette, hogy a Meciar-kormány egyik egészség- ügyi minisztere sem volt hajlandó módosítani az akut helyzetet az ágyak számát illetően az elfekvő részlegek javára, sőt mindketten bővítették az ágykapacitást. Roman Kovác viszont kijelentette: vállalja a rossz fiú szerepét, s amint elkészül a felmérés a kórházi hálózatról, és az intézetek kihasználtságáról, vagy transzformálja, vagy megszünteti a felesleges részlegeket. Utalt a gyógyszerpolitika módosításának szükségére, ugyanis megengedhetetlen, hogy Szlovákiában egy harmaddal több gyógyszer fogyjon, mint a szomszédos Csehországban. Stefan Zelník (SNS) a kórházak közszolgálativá tételét kérdőjelezte meg, majd bírálta az adósságrendezés módszerét. Az orvosok fizetésének emelésével kapcsolatban kijelentette: ha a jelenlegi kormány tevékenysége alatt nem emelkedett volna az infláció, az orvosok sem volnának ennyire elégedetlenek. Zelník hozzászólásakor kiderült, annak ellenére, hogy négy éven keresztül államtitkárként működött, nem képes eligazodni a költségvetés számadataiban. A pácból végül HZDS-es társnője mentette ki, s megmagyarázta neki a dolgok lényegét. A miniszter leszögezte: „Nincs rózsaszín szemüveg a szemünkön. Elismerjük, hogy a rendszer pénzhiányos. Ennek ellenére megpróbáljuk stabilizálni a helyzetet, folyamatosan csökkenteni az ágazat eladósodását akkor is, ha a transzformáció népszerűtlen döntések elfogadásával is jár. A jelentést ma délután a parlament plenáris ülése is megvitatja. ■■■■■I RÖVIDEN Csáky Pál Verheugennel tárgyal Pozsony. Csáky Pál, a kormány emberi jogi és kisebbségi alelnöke ma Brüsszelben találkozik Günter Verheugennel, az Európai Bizottság (EB) bővítésért felelős biztosával, és tárgyalást folytat Angelo Vinassal, a bizottság igazgatóságának külkapcsolatokért felelős illetékesével, Michael Barnierrel, az EB regionális politikáért felelős biztosával és Dirk Maganckkal, a bizottság szlovák csoportjának vezetőjével. Csáky Belgiumból Prágába repül, a visegrádi országok és Románia kisebbségi ügyekért felelős minisztereinek találkozójára, (ú) Kinevezték a felügyelőhivatal vezetőségét Pozsony. Tegnap a kormány jóváhagyta a pénzpiacot felügyelő hivatal vezetőségi tagjainak a kinevezésére tett javaslatot. Az elnök Jozef Makúch, a Szlovák Nemzeti Bank Valutaintézetének a jelenlegi igazgatója, az alelnök Július Tomka, a Bél Mátyás Közgazdasági Egyetem dékánhelyettese lesz. A vezetőségi tanács további két tagjául a pénzügyi tárca két munkatársát: Slavomír St’astnyt és Michal Horváthot választották, (sza) Nincs titkolnivalója a kórháznak Pozsony. A belügyminisztérium pozsonyi kórházának orvosai kedden nem tették lehetővé Rudolf Schuster gyerekeinek, hogy betekintést nyeljenek az államfő kezeléséről készült dokumentációba, annak ellenére hogy hiteles meghatalmazásuk volt rá. Az orvosok az egészségügyi ellátásról szóló törvényre hivatkozva utasították el őket. Peter Schuster elmondása szerint a Dérer Kórházban ellenvetés nélkül rendelkezésükre bocsátották a dokumentumokat. „Nincs mit titkolnunk” - hangsúlyozta a Dérer Kórház jogi szakértője. (SITA) Ma az egészségügyi helyzetről tárgyalnak Pozsony. A parlament ma foglalkozik az ellenzék által szeptemberben kezdeményezett, az ország egészségügyi helyzetéről szóló kormányjelentés megtárgyalásával. Tegnap váratlanul napirendre került az 1999-es év katonai hírszerzéséről szóló jelentés, melyet a képviselők zárt ülésen vettek tudomásul. Második olvasatba utalták az építkézési takarékoskodásról és a társadalombiztosítási alapokba történő befizetésekről szóló javaslatot, (sárp) Bugár Béla vallott az Agócs Béla által indított perben Megcáfolt vádak ÚJ SZÓ-HÍR Galánta. A Galántai Járási Bíróság tegnap bizonytalan időre elnapolta az Agócs Béla kontra Bugár Béla pert. A volt nádszegi pedagógus azzal vádolja az MKP elnökét, hogy beavatkozott a sajtószabadságba, amikor „megtiltotta”, hogy lapunk közölje nyílt levelét, hogy szabad mozgásában korlátozta, amikor „nem engedte”, hogy az MKP székházába beengedjék, s több újságcikkben megsértette emberi méltóságát. Bugár cáfolta Agócs állításait. Kizárta, hogy beleszól az Új Szó szerkesztésébe, s megjegyezte, a lap vezetőségének hatáskörébe tartozik, mit jelentet meg és mit nem. Grendel Ágota, lapunk főszerkesztője nevetségesnek tartja Agócs állítását, s elmondta, ennek egyik bizonyítéka, hogy több, MKP-t bíráló cikk is megjelent az Új Szóban. „Senki nyomására, még Agócséra sem fogunk megjelentetni írásokat” -jelentette ki. Bugár a másik vádról azt mondta: az MKP bérli a Zabotová utcai székház egyik emeletét, tehát nem tulajdonosa, s nem megbízója az ott működő őrző-védő kft-nek. Állítja, Agócsot emberi méltóságában sem sértette meg, a felperes bizonyítékait kiragadta a szövegösszefüggésből. A bíró az említett cikkek szlovákra fordítását, valamint az MKP bérleti szerződését kérte. Agócs először az MKP-t jelentette fel, de a pert másodfokon is elvesztette, így most a párt elnökével próbálkozik. (-m-) Csak színjáték a HZDS és a RIS együttműködésének terve Bírálják a szerződést ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A HZDS-szel a hét elején együttműködési szerződést aláírt Szlovákiai Roma Kezdeményezést (RIS) bírálta nyilatkozatában az MKP alelnöke. A. Nagy László szerint a két tömörülés szerződéses kapcsolata csupán a november 11- ére kiírt népszavazás miatt megtervezett színjáték. Úgy véli, a RIS nem tanult a Meciar-féle párttal korábban hasonló szerződést aláíró Roma Polgári Kezdeményezés (ROI) hibájából. A. Nagy meggyőződése, hogy a hétfőn megkötött egyezség gyengíti a 14 roma párt és a 29 roma kormányon kívüli szervezet közös választási program kidolgozásáról szóló, hétvégén tető alá hozott szerződését. Az MKP az amnesztia eltörlését kilátásba helyező kereszténydemokrata tervezet megtárgyalásakor javasolja, hogy válasszák el egymástól a közkegyelem, valamint a kegyelem meghirdetésének intézményét. Fehér Miklós szerint az egy személy felmentését lehetővé tevő kegyelem az államfő jogkörében maradna, de az általános érvényű, széles körű amnesztia az alkotmánybíróság, esetleg a törvényhozás hatáskörébe menne át. Úgy véli, a közkegyelem megítélését nyilvános felügyelet alá kellene helyezni, amivel elkerülhetetlen lenne a Vladimír Meaar-féle visszaélés az amnesztia intézményével, (sárp) Szabotázzsal, visszaéléssel is vádolják Ivan Lexát Vádemelés novemberben TA SR-HÍR Pozsony. A Pozsonyi Kerületi Ügyészség ügyésze befejezte az Ivan Lexa képviselő és volt titkosszolgálati főnök elleni vádemelési javaslat kidolgozását. A javaslatot három héten belül kell eljuttatnia a bíróságra. A vizsgálati anyagot, amely 12 személy elleni vádemelési javaslatot tartalmaz, a vizsgálótiszt augusztusban továbbította az ügyésznek. A vizsgálótiszt Lexát többek között szabotázzsal, ifj. Michal Kovác elrablásával, hivatali jogkörökkel való visszaéléssel és csalásban való bűrirészességgel vádolja. Ifj. Kovác ügyében a nyomozóhivatal Ivan Lexa távollétében is folytatja az eljárást. Ügyvédeinek ugyanolyan jogaik vannak, mint vádlottként neki lennének, részt vehetnek az esetleges bírósági tárgyaláson is, ahol ügyfelüket képviselhetik. Huzavona a tárcák között Mi legyen a vasúti rendőrséggel? Pozsony. „Nem lenne szerencsés, ha a vasúti rendőrség egybeolvadna a rendőri testülettel. Csehországban a hasonló reform nem vált be.” Tibor Gaplovsky, a vasúti rendőrség főparancsnoka így reagált a kormány szeptember 20-kai döntésére, mely szerint a vasúti rendőrséget átcsoportosítanák a rendőrséghez, és a közlekedési minisztérium hatásköréből átkerülne a belügyminisztériumhoz. A reformot a kormányjavaslat szerint 2001. január 1-ig kellene végrehajtani, de Gaplovsky szerint ez túl rövid idő ilyen lépés előkészítéséhez. Szerencsésebbnek tartja az eredeti elképzelést, hogy az állami rendőrség közlekedésrendészeti részlegét vonnák össze a vasúti rendőrséggel, és így a közlekedési minisztérium hatáskörében önálló közlekedési rendőrséget alakítanának ki. (gl)
