Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-25 / 246. szám, szerda

Nagyszünet ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 25. A nyugati fiatalok kezdettől fogva demokratikus államokban nevelkedtek, míg a másik két régió fiataljai egy gyökeres, demokratizálódó folyamatot élhettek át A Kárpát-medencéről - Svédországban ROSKÓ PÉTER A Svédországi Magyar Ifjak Társasága (SO­MIT), az 1996-os nemzetközi táborá- mmmmmm hoz hasonló ifjúsági tábort szervezett szeptember végén Stockholmban a világban élő magyar ifjúság számára. 1997-ben megalakult a Magyar Ifjak Világfóruma (MIV), mint a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) utánpódó csapata, illetve 1999-ben a Magyar Ifjúsági Konfe­rencia (MIK), mely az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával jött létre. A meghívottak tehát most is elsősorban a MIK és a MIV soraiból kerültek ki. A táborban összesen 90 fiatal vett részt. Jelen voltak a Magyar Ifjúsági Konferen­cia Állandó Bizottságának tagjai, valamint az említett minisztérium ifjúsági felelőse, de képviseltette magát a Külügyminisztérium és a Határon Túli Magyarok Hivatala is. A MIV nyugati régiójából három ország volt jelen: Litvánia, Svájc és Németország. A fent említetteken kívül tizenegy Kár­pát-medencei ven­dég volt, a többi fi­atal Svédországból érkezett. A prog­ram szeptember el­sején stockholmi városnézéssel kez­dődött. Másnap a táborlakók Tan- gagárdbe utaztak, ahol megtekintet­ték Pál Zsolt irodal­mi estjét. Harma­dik nap Márton Im­re béke-Nobel díjas előadása, illetve a MIK ÁB ülése zaj­lott. Az est folyamán Struber György, csángókutató, népzenész előadását néptánctanulás követet­te. A program Stockholmban foly­tatódott ahol az ifjúsági vezetőket Szőke László, a Magyar Köztársa­ság újonnan kinevezett stockholmi nagykövete fogadta. A rövid beszél­getésen Szabó László, az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes állam­titkára is jelen volt. Este a tábor zárórészeként Garden-partyt (va­gyis kerti partit) szerveztek a fiata­lok részére a magyar követségen. A tábor fő céljai között szerepelt: a rendszerváltás után először, nyuga­ton is létrehozni egy fórumot, ahol a Kárpátimedencei fiatalok megtár­gyalhatják az aktuális, az ifjúságot is érintő politikai kérdéseket (a MIK ÁB ülés keretén belül) és ezáltal jobban bevonhatják a nyugati fiatal­ságot is a térség ifjúságának életébe, gondjaiba. Az ülés tartalmas, lényegretörő volt, és a nyugati régió számára előnyösen zárult, mert ed­digi két MIK-küldöttük helyett há­rom helyet kaptak, amennyiben a legközelebbi ülés ezt a javaslatot jó­váhagyja. A táborban résztvevő mindhárom régió (Nyugat, Magyar- ország, Kárpát-medence) olyan ifjú­sági ernyő-szervezeteket képviselt, amelyek az elmúlt években kima­gaslóan és példát mutatva vettek részt az ifjúság szervezésében. A 90- es években több hasonló jellegű if­júsági tábor került megrendezésre a Kárpát-medencében, de ezekben a táborokban a nyugati ifjúság egyál­talán nem, vagy csak csekély szám­ban vett részt. A mostani tábor leg­főbb célja volt, hogy ezt az irányt megváltoztassa. Az együtt töltött öt nap alatt sikerült hidat építeni a nyugati és a másik két régió ifjúsági vezetői között. A tapasztalatcsere remélhetőleg mindhárom régió ifjú­ságát a régiók jobb együttműködé­sére és hasonló „három-régiós” tá­borok megrendezésére fogja ösztönözni. Az asszimüáció kérdé­sében és az anyanyelvvesztés meg­állításában a problémák hasonlóak és közösek: így a tapasztalatcsere alapvetően szükséges volt és a jövő­ben is az. Szükséges hogy a fiatalok határon innen és túl rendszeresen találkozzanak nemzetközi ifjúsági fórumokon, hogy az eddigi kapcso­lataikat elmélyíthessék és újabb kapcsolatok születhessenek. Törté­nelmi pillanat halasztódna el, ha nem ragadnának meg minden al­kalmat arra hogy találkozzanak azok a fiatalok, akik 10-15 év múlva meghatározói lehetnek országuk tudományos, gazdasági és politikai életének. Ezt a kapcsolatrendszert, vagy divatosan kifejezve lobby-há- lózatot most kell kialakítani, hogy a jövőben eredményt hozzon. Magyarország és szomszédai euró­pai integrációs folyamata és a glo­balizálódó vüág is arrafelé mutat, hogy a fiatalabb generáció összetar­tása és együttműködése szükséges. Ebben a munkában jelentős részt vállaltak a találkozóra meghívott fi­atalok, akik a fent említett feladatot eddig is magas szinten látták el. A három régió lehetőségeivel és hát­rányaival való szembesülés ösztö­nözni fogja a fiatalokat, hogy még Tábori hangulat A szerző felvételei A fiatalok szívesen hallgatják a neves személyiségek előadásait Táborozás jobban megismerjék egymás helyzetét. A nyugati fiatalok kezdet­től fogva demokratikus államokban nevelked­tek, míg a másik két ré­gió fiataljai egy gyöke­res, demokratizálódó fo­lyamatot élhettek át. Ez utóbbi tapasztalatok ta­nulságosak lehetnek a nyugati fiatalok számá­ra, ületve viszont. Re­méljük, a tábor nem csak egy egyszeri fel­lángolás volt, s hogy az újabb kapcsolatok újabb együttműködést fognak eredményezni. A SOMIT szervezőbizottsága min­den köszönetét és elis­merést megérdemel, ki­váló munkát végzett. Ezt sugallta a táborban résztvett vendégek pozi­tív visszajelzése is. Reméljük lesz folytatás. Rozsnyó Jitka performanceja A közvelemény-kutatatás sok érdekes eredményt hozott. A hazai magyar fiatalok ötvennyolc százaléka az anyaországban szeretne tovább tanulni Quo vadis szlovákiai magyar ifjúsági szervezetek és fiatalok? ROSKÓ PÉTER A Magyar Ifjúsági Kö­zösség egy játék kere­tén belül közvéle­mény-kutatást készí- mmmmm tett a szlovákiai ma­gyar fiatalok érdeklő­dési körének, szervezettségének, továbbtanulási igényeinek és a léte­ző ifjúsági szervezetek ismertségé­nek felmérésére. Erről kérdeztem Őry Pétert a Ma­gyar Ifjúsági Konferencia elnökét, a kérdőívek kiértékelőjét. ifjúsági és sportminiszterével egy személyes beszélgetés alkalmával sikerült megegyezni, hogy a minisztérium támogatni tudna egy ilyen típusú közvélemény-kutatást. Áz ötlet megszervezése és megvaló­sítása között nem telt el sok idő. Nem a klasszikus szociológiai köz­vélemény-kutatás formáját válasz­tottuk. A kérdőíveket az Új Szóban, a Vasárnapban és az IFI-ben jelen­tettük meg. A beérkezett adatlapo­kat a somorjai Biblioteca Hungarica munkatársai összegezték és dol­gozták fel. Hogy jött az ötlet közvélemény­kutatást készíteni az ifjúság helyzetéről ? Úgy értékeltük, hogy az ifjúsági szervezetünkön belül igény jelentkezett minél jobban megis­merni a fiatalok gondolkodásmód­ját, valamint azokat a témákat és azokat az érdeklődési köröket, amelyeket a rendezvényeinkbe bele kellene építeni. Egy társadalmi szervezet akkor igazán sikeres, ha a fiatalokat meg tudja szólítani és ténylegesen olyan célt szolgál, ami valós igényként jelentkezik. Maga az ötlet megvalósítása mi­lyen módon zajlott ? Deutsch Tamással, Magyarország Mekkora visszhangra talált a kez­deményezés, sikerült az egész magyarlakta vidéket bevonni ? Az egész ország területéről érkez­tek kérdőívek, Királyhelmectől egé­szen Komáromig. Valamivel több mint kétszázan küldték vissza az adatlapokat. A szám nem túl nagy, viszont tudni kell, hogy az űrlap mellé kértük a személyi adatokat is. A címet a nyeremények elküldése, a személyi számot, a korcsoportokra való beosztás végett. Milyen eredmények születtek ? A beküldők 46 százaléka tagja va­lamilyen ifjúsági szervezetnek. Legtöbben a Magyar Ifjúsági Kö­zösséget, a Diákhálózatot és a Szlo­Németh Zsolt és Duray Miklós Németh Zsolt, Kövér László és Bugár Béla Beszélgetés Pataky Attilával Dolnik Erzsébet vákiai Magyar Cserkész Szövetsé­get jelölték meg. Arra a kérdésre, hogy milyen ifjúsági szabadidős programokon szeremének részt venni, legtöbben a koncerteket, tá­borozásokat, sportprogramokat és kulturális rendezvényeket jelölték be. A fiatalok széles érdeklődési körét támasztja alá az a tény, hogy igény van olyan programokra is, mint például: barkácsolás, csillagá­szat, elektrotechnika, idénymun­ka, pszichológia, természetvéde­lem, vetélkedők. Melyek voltak a legmeglepőbb eredmények ? Érdekes eredmény, hogy a szlováki­ai magyar fiatalok 58 százaléka az anyaországban szeretne tovább ta­nulni. Ami szintén nagyon meglepő volt, arra a kérdésre, hogy kik azok az ismert személyiségek, akiknek az előadásán szívesen részt venné­tek, nagyon sok politikus neve sze­repelt. Ä hazaiak közül Bugár Béla, Csáky Pál, Popély Gyula, Pálházy Béla és Győry Attila neve szerepelt a legszívesebben látott előadók között. A külföldieknél jóval na­gyobb volt a szórás: Orbán Viktor, Deutsch Tamás, Czeizel Endre, Ko­vács István-Kokó, Pataky Attila és Michael Schumacher szerzett ki­mutatható százalékos arányt. Vártok visszajelzést a kezdemé­nyezésetekre más társadalmi vagy politikai szervezetektől? Elkészítettük a közvélemény-ku­tatást elemző anyagot amelyben, az adatok százalékos arányban vannak feldolgozva és magya­rázó résszel vannak ellátva, ös­szesen 12 oldalas anyag lett belőle. Ezt az anyagot szeretnénk eljuttatni a megfelelő helyekre, azoknak a fontos tisztségeket betöltő személyeknek, akiket az ifjúsági ügyek érintenek, akik na­ponta kapcsolatban vannak az if­júsági szervezetekkel, az ifjúsági ügyekkel. Egy sikeres kutatás után vagytok. Vannak még hasonló terveitek ? Az anyag zárszavában azt írtam, hogy az érintett témában minden­képpen jónak tartanám egy klasz- szücus szociológiai kutatás elvég­zését is. Ez lehetne a következő lé­pés. A célok meghatározhatók: mi­lyen útra terelendő az ifjúsági munka, mi lesz a szlovákiai ma­gyarok sorsa, mi módon segíthető elő a szülőföldön való megmara­dásunk - magyarként. Természe­tesen, ez főleg pénzkérdés, az em­berek nyitottak lennének rá és ha valamit egyszer sikerült elindítani, megcsinálni sem nagy dolog! A szerző felvételei a III. Szlovákiai Nyári Szabadegyetemen készültek, Madarászon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents