Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-25 / 246. szám, szerda

8 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 25. Tizenkét hektáron kezdte a vállalkozást, ma már ötvenöt hektáros területen termeszt zöldségféléket Sikeres zöldségtermesztők A két társ, Antal Zoltán és Kusza Tibor (A szerző felvétele) Rimaszombat. A tornaijai Antal Zoltán szerint nem cél­szerű zöldséget termeszteni gépesítés nélkül. A vállalko­zását 1995-ben tizenkét hek­táros, bérelt területen bein­dító termelő idén már 55 hektárt művel. FARKAS OTTÓ Antal Zoltán korábban gépesítőként majd kertészként dolgozott egy nagyüzemben, amelynek azonban nem volt pénze a korszerűsítésre. Közel egy éve volt munka nélkül, amikor merész lépésre szánta el ma­gát - bérbe vett egy 12 hektáros ön­tözhető földterületet Méhiben. Sze­rencséje volt, mert a munkaügyi hi­vataltól az induláshoz minden tá­mogatást megkapott. Fia is abban az esztendőben végzett a karvai mezőgazdasági szakközépiskola kertészeti szakán. Rajta kívül még további négy munkaerőt vett fel al­kalmazásba. A munkaügyi hivatal­tól kapott pénzen traktort és perme­tezőgépet vett, további gépek vásár­lására pedig kamat nélküli hiteleket kapott, amit három éven belül sike­rült visszafizetnie. A magánvállalkozó már az első év­A termelési költségek évről évre magasabbak, a zöldség ára csökken. ben nagyon jó eredményt ért el, később a helyi Agroterra Kft.-vei társult. Az idén már összesen 55 hektáron termeszt zöldséget - hét hektáron paprikát, négyen paradi­csomot, két-két hektáron pedig kar­fiolt illetve korai és nyári káposztát. Az Agroterrával közösen tizenöt hektáron termeszt hagymát, ugyan­ilyen területen burgonyát és tíz hektáron őszi káposztát. Mivel a burgonya felvásárlási ára alacsony, Antal és munkatársai úgy döntöt­tek: nem adják el a termést azon­nal, hanem a nyáron megvásárolt izotermikus raktárban tárolják, amelyet eddig csak béreltek. „Ta­vasszal a vetőburgonyáért tonnán­ként tizenkétezer koronát fizet­tünk, most pedig a kiásott gumó­kért kilónként négy koronát kínál a felvásárló.” - mondja Antal, aki a kilónkénti 5,50-6 koronát tartja el­fogadható árnak. „A hagymáért ta­valy keveset, 3-4 koronát fizettek. Most az ára nagyon jól alakul, a na­pokban még nyolc koronát kínáltak egy kilóért. Viszont úgy hírlik, hogy a lengyelek nagy mennyiségű vö­röshagymát exportálnának, kilón­ként hét ötvenért. Ha ez a hagyma bejön az országban, nyilván a hazai termék ára is csökken. Hasonló a helyzet a káposztánál is. Évek óta 4 korona volt a termék felvásárlási ára, most a lengyelek kilónként 3,50-ért szállítják Kassára a káposz­tát. Szó van a lengyel burgonya be­hozataláról is, de abban bizako­dunk, hogy mivel az idén nálunk is bőven termett, a lengyel burgonyát már nem engedik be az országba, így még lenne remény arra, hogy a hazai burgonya felvásárlási ára el­fogadható szinten maradjon. A leg­nagyobb problémát számunkra az jelenti, hogy miközben a termelési költségek évről évre magasabbak a zöldség felvásárlási ára csökken. Antal Zoltánék főként a rimaszom­bati konzervgyárnak adják el termé­keiket. Jelenleg az őszi káposzta iránt nagy a kereslet, ebből naponta tíz tormát képesek begyűjteni, ám a kereslet lényegesen nagyobb. A vál­lalkozó a paradicsom és paprikater­mesztés terén a későbbiekben sem fog társulni az Agroterra Kft.-vei. Mindkét zöldség esetében nagy a kockázata annak, hogy a kiadások nem térülnek meg. A másik fél is gyümölcsözőnek tartja az együttműködést. „Az ed­digi gazdasági kapcsolatok sikere­sek, szerintünk sincs akadálya an­nak, hogy jövőre is hasonló terüle­ten és hasonló formában működ­jünk tovább.” - tartja Kusza Tibor az Agroterra Kft. egyik vezetője. „Sok tapasztalatot kell még szerez­nünk, hogy még jobb eredményt érjünk el. Most, amikor még arány­lag sokmindent kell kézi munka­erővel végeztetni, nem lenne cél­szerű bővíteni a megművelt terüle­tet” - szögezte le Kusza Tibor. AGRÁRMORZSÁK Csökkentenék a földadót Pozsony. A mezőgazdasági tár­ca, a pénzügyminisztériummal együttműködve a mezőgazdasá­gi hasznosítás alatt álló földte­rületek után fizetett ingatlanadó csökkentésére készül. Terveik szerint a rétek után fizetett adót 0 százalékra, a szántóföldek után fizetett adót pedig a jelen­legi 0,75 százalékról 0,25 száza­lékra csökkentik. (TA SR) Keleten is pusztított a szárazság Nagykürtös. A szárazság okozta károk a Nagykürtösi járásban elérik a 235 millió koronát. A földművelésügyi tárca a kért 129,6 millió koronás támoga­tásból 53 millió koronát fizetett ki a helyi gazdálkodóknak a ter­més megalapozására. A járás 110 mezőgazdasági üzeme kö­zül 68 fordult segítségért az ál­lamhoz a szárazság okozta kár enyhítésére. Juraj Fibich a mezőgazdasági tárca nagykür­tösi regionális osztályának ve­zetője szerint a földművelésü­gyi minisztériumnak köszön­hetően az agrárvállalkozások 50 százalékát sikerült megmen­teni a biztos csődtől. (TA SR) Forgalomnövekedés a Bucinában Pozsony. A zólyomi Bucina Rt. a tavalyi évhez képest az idei év eslő kilenc hónapjában 6,7 szá­zalékkal magasabb, 1,064 milli­árd koronás forgalmat bonyolí­tott le. Kivitelét ugyanekkor több mint 4 százalékkal, 494,2 millió koronára növelte. (SITA) Kevesebb sajt Korponáról Pozsony. A Korponai tejgyár sa­ját termékeiből származó bevé­telei az előző évi 217 millió ko­ronáról 213 millió koronára csökkentek. A tejgyár fő termé­ke, a keménysajt gyártása a ta­valyi 740 tonnáról 625 tonnára csökkent. (TA SR) Az őszi vetés alakulása október 20-án Fajta Ajánlott vetésterület (ha) Bevetett terület (ha) Búza 399 600 341 699 Árpa 17 000 18 218 Rozs 32 000 32 944 Triticale 8000 12 193 Repce 99 100 117 208 Forrás: földművelési minisztérium Olaszországban idén sokkal kevesebb lesz a bor Jó minőség várható Az Állami Piacszabályozási Alap jóváhagyta a legfontosabb agrártermékek jövő évi kvótáit és felvásárlási árait Pénz a közraktárban lévő kukoricáért GÁGYOR ALiZ Pozsony. Az Állami Piacszabályozá­si Alap (ÁPA) jóváhagyta a legfonto­sabb agrártermékek - így az étkezé­si és takarmánybúza, a burgonya, a tej, a sertéshús, valamint hízóbikák -jövő évi kvótáit, és minimális, illet­ve garantált felvásárlási árait. Egy­ben döntés született arról is, hogy az idei termésű kukorica minimális felvásárlási ára 4100 korona lesz. A közraktárban elhelyezett kukorica tonnájáért 3700 korona előleget kapnak a termelők. A cukor jövő évi nemzeti kvótáját az ÁPA még mindig nem fogadta el, így a minimális és garantált ár tekin­tetében sem született döntés az alap tanácsának legutóbbi ülésén. A cu­korrépatermelők és -feldolgozók so­kallják a bolerázi Anylum által jövő évre követelt 50 ezer tonnás keretet. A cukorgyártók úgy vélik, már az idei évre jóváhagyott 36 ezer tonnás keret is veszélyezteti a répacukor ki­termelésére és feldolgozására épülő ágazatot. Arról nem is szólva, hogy az ilyen volumenű izocukorkeret lé­nyegesen nagyobb az EU-országok- ban megszokott és engedélyezett kvótánál. Az étkezési búza jövő évi kerete 600 ezer tonna, a javasolt minimális ár pedig 4200 korona volt. Mint arról SITA-HÍR Pozsony. A kormány legutóbbi ülé­sén jóváhagyta a melasz és a sertés­hús behozatalára érvényes vámtéte­lek módosítását. Eszerint a kihirde­tés napjától számítva december 31- ig vámmentesen hozható be az or­szágba mindkét termék. Mindkettő esetében azonban meghatározták azt a felső határt ameddig a vám- kedvezmény érvényes, a melasz e­Patasi Ilona, a Dunaszerdahelyi Re­gionális Agrárkamara igazgatója tá­jékoztatta lapunkat, az ÁPA tanácsa plusz 100 koronás dotációt hagyott jóvá. Az összeget azok a kvótával rendelkező termelők kaphatják meg, akik elérik a megadott minő­séget és időben - legkésőbb január végéig - szerződést kötnek a felvá­sárlókkal, feldolgozókkal. (A kvótá­kat az agrárönkormányzatoknak november 15-ig kell szétosztaniuk a termelőknek.) A Dunaszerdahelyi járás 37 ezer tonnás kvótát kapott, szemben a 73 ezer tonnás igénnyel. Ez tehát azt jelenti, hogy a ter­melőknek arányosan kell majd csökkenteniük az igényt - szögezte le Patasi Ilona. Az étkezési gabona jövő évi garantált árát az ÁPA 3500 koronában határozta meg, ez a költ­ségek 90 százalékának felel meg. Az ÁPA döntött a vágóbikák mini­mális felvásárlási áráról is. Az Eu- rop-rendszer szerint az U minőségi kategóriának megfelelő marhahús minimális ára januártól 46 korona lesz. Ehhez jön még a kilónkénti 2-3 koronás dotációs hozzájárulás. (Az idei minimális ár 44,50 korona/kg, a minőségi dotáció pedig 2 koronás volt. A tárca eredetileg 45 koronás jövő évi árat javasolt, ám az ÁPA ta­nácsa 46 korona mellett döntött.) A vágóbikák garantált árát az ÁPA 41 setében ez 16 ezer tonna, a sertés­hús esetében pedig 4 ezer tonna. Egy átlagos klímájú évben az or­szág melasztermelése eléri az 50 ezer tonnát Anna Majkútová, a mezőgazdasági tárca szóvivője szerint a melasztermelők részéről nincs lekötve elegendő mennyi­ségű melasz, amely a cukorgyártás mellékterméke. Az árak tekinteté­ben számukra jobban megéri ex­portálni a melaszt, külföldön korona/kg-ban, a nemzeti kvótát 30 ezer tonnában határozta meg. Ez 5 százalékos emelkedés az idei kvótához viszonyítva. A sertéshús jövő évi kvótája is 5 %-kal emelke­dett, 190 ezer tonna. A terméktaná­csok 44,50 Sk/kg-os minimális fel- vásárlási árat javasoltak, ezzel szemben az ÁPA tanácsa 44 koro­nás árat hagyott jóvá. A minőségi dotáció az U minőségi kategória esetén 1 korona 50 fillér lesz. Ez 50 fillérrel több az idei támogatás összegénél. A garantált ár 38 Sk/ Kg. Patasi Ilona sajnálatosnak tart­ja, hogy a sertéshúsra előirányzott minőségi dotációt az idén nem sike­rült kimerítem. A Dunaszerdahelyi Regionális Agrárkamara igazgatója ezt azzal magyarázza, hogy a kis vágóhidak képtelenek teljesíteni az Europ-rendszer követelményeit, az­az képtelenek számlával alátá­masztani a vágósertések minőségi besorolását. Számla híján pedig a termelő nem tudja benyújtani dotá­ciós igényét az agrártárca felé. Je­lenleg sertés- és marhahúshiány van a hazai piacon, ezért is kezde­ményezte a Húsüzemek Szövetsége a vámmentes behozatal engedélye­zését. (Lásd Vámmentes behozatal című írásunkat) A hízósertések ki­lónkénti felvásárlási ára jelenleg 53-55 korona körül van, szemben ugyanis 70-80 dollárt kapnak ton­nájáért. A 39 ezer tonnányi me­laszt így 152 millió millió koroná­ért értékesíthetik. A szeszgyártás számára szükséges 16 tonnányi melaszt képesek behozni 55-60 dolláros áron, mintegy 46 millió koronáért. Az ügylet Szlovákia külkereskedelmi mérlegét 106 mil­lió koronával javítja. A Húsüzemek Szövetsége a sertés­hús vámmentes behozatalát java­az év eleji 33-34 koronával. A beho­zatalnak minden bizonnyal árle­törő hatása lesz - jósolja Patasi Ilo­na, aki szerint a dotációkat inkább a genetikába kellene irányítani, az­az a hústípusú sertések tartására kellene jobban ösztönözni a gazdá­kat. A nagy húsüzemek ugyan el tudják végezni a Europ szerinti ér­tékelést, ám mivel 60 napba is bele­telik, amíg a hús ellenértéke megje­lenik az állattartók számláján, a gazdák - a gyorsabb pénzhezjutás érdekében - kénytelenek a kisvágó- hidakkal is dolgoztatni, amelyek fennmaradásuk érdekében azonnal fizetnek a leadott állatokért. Eddig fix ára volt a tejnek. Az ÁPA taná­csának minapi döntése értelmében jövő évtől minimális ár lesz érvény­ben, ami januártól 8 korona 70 fil­lér. A változás minden bizonnyal a feldolgozó üzemek további kon­centrációját eredményezi majd - a terméktanács becslése szerint jövőre 2-3 tejüzem bezárja kapuját, növelve ezzel a fennmaradó válla­latok kihasználtsági szintjét. A tej jövő évi kvótáját 930 millió literben határozta meg az ÁPA. A kései konzum burgonya minimá­lis ára 5200 Sk/t, tárolás esetében havonta 350 Sk-t emelkedik, a ga­rantált ára 3000 Sk/t lesz. Ajövő évi termelési kvóta 160 ezer tonna. soka, idén ugyanis mintegy 15,5 ezer tonnával kevesebb sertést ne­veltek a gazdák. A mészárosok 9,5 ezer tonna sertés és 4,5 ezer tona marhahús vámmentes behozatalát tartják elfogadhatónak. A termék- tanács a sertéshús esetében 60 százalékra javasolja csökkenteni a szövetség javaslatát, mivel a múlt­ban az első negyedévben mindig megnőtt a kínálat, ami az árak je­lentős visszaesését eredményezte. ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Itáliában az egészében kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt idén a bor mennyisége je­lentősen elmarad a tavalyitól. A római statisztikai intézet (ISTAT) legújabb becslései szerint az or­szágban idén 52,9 millió hektoliter bort és mustot fognak előállítani, 9,9 százalékkal kevesebbet, mint 1999-ben. A szőlő egészségi áll­apotát viszont a borvidékek több­ségében általában jónak, ületve kitűnőnek tartják, ami ígéretes a borok várható minősége szem­pontjából. A legnagyobb termést ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Budapest. Idén az első nyolc hó­napban mennyiségben és értékben is nőtt a magyar gabonakivitel az előző év azonos időszakához ké­pest. A volumen 4,6, az érték 28,9 százalékkal emelkedett a Kopint- Datorg Rt. adatai szerint. Az érdemi javulást jórészt a februárban megtá­mogatott kukoricakivitel okozta, a búzaexport volumene ugyanis - bár e gabona ára jelentősen javult - visszaesett a fenti időszakban. Mos­tanra viszont már a kukoricahiány lehetősége is felsejlik a gyenge és drága termés miatt. A szárnyaló belföldi piaci kukori­caárakat a szakértők szerint to­vábbra is magasan tarthatja, sőt tovább emelheti az eddigi betaka­rítási hozamok ismeretében várha­tó alacsony termésmennyiség, a- mely lehetséges hogy még a belföl­di szükségletek teljesítésére sem lesz elegendő. Ez alapján nem meglepő, hogy a gabonaipari szer­vezetek exportstopot sürgetnek - persze korábban megkötött szer­ződéseik is kedvezőtlenek már számukra. Az esetleges áruhiány­ban kulcsszerepe lehet az agrár­tárca februári rendeletének, amely az Orosz Föderációba irányuló ku­koricaexportot tonnánként kéte­az északi Veneto tartományban szüretelik, s ez alapján borból és mustból együttesen 8,34 millió hektolitert várnak - ez tíz száza­lékkal marad el a tavalyi mennyi­ségtől. Utána Apulia déli térség következik, ott a becslések sze­rint mérsékelten, 3,4 százalék­kal, 7,95 millió hektoliterre esik vissza termés. Szicíliában viszont az aszály következtében a múlt évinél 15 százalékkal kevesebb, csupán 6 millió hektoliter körüli mennyiséggel számolnak. A sző­lők cukorfoka magas. Kiváltképp a vörösborok terén várható ki­emelkedő minőség. zer forinttal segítette. A már meg­hozatalakor is sokat kritizált intéz­kedés nyomán a 200 milliós támo­gatást döntő részben egy érdek- csoportba tartozó cégek szerezték meg. Megfigyelők szerint az ex­porttámogatás kétségkívül hozzá­járult a gabonakivitel javulásához. Ennek, illetve az exporttámogatás­nak a szükségességét vitatni a je­lek szerint persze értelmetlen, még akkor is, ha a magyar kukori­cát a támogatás meghirdetésekor a keleti piacokon támogatás nélkül is vásárolták. Idén az első nyolc hónapban kuko­ricából csaknem 800 ezer tonnát szállítottak ki a magyar expor­tőrök - 11,2 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszaká­ban -, s ebből a tavalyinak csak­nem dupláját, 113 ezer tonnát Oroszországba, 85,7 ezer tonnát Ukrajnába, 38,6 ezer tonnát pedig Belaruszba. A keleti export nagy­ságrendjéhez csak a déli irányú ki­vitel hasonlítható. Szlovéniába a tavalyi 145 ezerrel csaknem azo­nos mennyiségű, 142,1 ezer tonna kukorica került, de Bosznia-Herce­govinába és Horvátországba, vala­mint Lengyelországba is 60 ezer tonnánál többet szállítottak, né­hány ezer tonnával többet, mint tavaly januártól augusztusig. A jóváhagyott vámkedvezmény a melasznál 16 ezer, a sertéshús esetében pedig 4 ezer tonnáig érvényes Decemberig még vámmentes behozatal Csaknem 30 százalékkal nőtt a magyar gabonaexport Kukoricahiány várható?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents