Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-17 / 239. szám, kedd

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 17. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK 252 millió korona közútjavításra Pozsony. Januártól augusztus végéig csaknem 252 millió koro­nát fordított az állami útkezelő- ség a közutak javítására. Az év végéig további 301,6 millió koro­nát kellene költeni erre a célra. A közutak állagának javítására Nyugat-Szlovákiában 48,15 mil­lió korona jutott, keleten 89,25 millió, Közép-Szlovákiában pe­dig 114,3 mülió korona. (SITA) Szlovákiai gázszállítási tervek Pozsony. Szlovákiának elemi érdeke, hogy ne csökkenjen a gáztranzit volumene - jelentet­te ki Eubomír Harach gazdasági miniszter Janusz Steinhoff len­gyel miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélését kö­vetően. A találkozón kiderült, a lengyelek ugyan meg akarják építeni Jamal-gázvezeték máso­dik leágazását, ám a Fehér­oroszországot és Szlovákiát át­szelő szakaszt - gazdasági, kör­nyezetvédelmi és politikai szempontból elfogadhatatlan­nak tartják. (SITA) A Gaz de France és az SPP privatizálása Pozsony. A Gaz de France gáz­ipari konszern nyíltan érdeklődik a Szlovák Gázművek (SPP) pri­vatizációja iránt. Azonban Thi­erry Gless, a Gaz de France szlo­vákiai képviselője közölte: a cé­get csak a magánosításra szánt 49%-os részvénycsomag érdekli. A Dzurinda-kormány ugyanis az­zal számol, hogy 51% az állam kezében marad, 34%-ot stratégi­ai befektetőnek ajánlanak fel, 15%-ot pedig a pénzpiacokon ér­tékesítenek. A francia cég a né­met Ruhrgas és az olasz SNAM gázipari vállalattal közös konzor­ciumot alkotva venne részt az SPP privatizálásában, mégpedig úgy, hogy a 49%-os részesedést 3 részre osztanák. (TA SR) Csökken az olaj szabadpiaci ára London. A londoni nemzetközi olajtőzsdén tegnap hordónként 31,95 dollár volt az északi-tenge­ri Brent olajfajta a legközelebbi határidre, 57 centtel olcsóbb, mint pénteken záráskor. Az OPEC bécsi titkársága közölte, hogy az OPEC-olajok szabadpiaci átlagára a múlt héten hordón­ként 30,37 dollár volt, az előző heti 29,03 dollár után. (MTI) Leértékelték a jugoszláv dinárt Belgrád. Egyharmadával leér­tékelték a jugoszláv dinárt, hogy a hivatalos árfolyam tük­rözze a feketepiaci árfolyamo­kat. A döntés következtében egy német márka a korábbi 20 dinár helyett 30 dinárt ér. (NGO) Az amerikai Chevron és a Texaco olajcégek egyesülése A negyedik legnagyobb MTI-TUDÓSÍTÁS Az állam a lehető legrosszabb tulajdonos. A hazai bankpiacon már nem sokáig játszik komoly szerepet Teljes gőzzel zajló privatizáció A Szlovák Nemzeti Bank épülő központi toronyháza. A bankprivatizáció után könnyebb dolga lesz a jegybanknak. (Somogyi Tibor felvétele) Washington. A világon nagyságra ötödik olajársaság, az amerikai Chevron tegnap hivatalosan beje­lentette, hogy közel 36 milliárd dol­láros, részvénycserés ügyletben megvásárolja a világranglista 7. he­lyezettjét, az ugyancsak amerikai Texacot. A Chevron 0,77 saját rész­vényt kínál minden egyes Texaco- részvényért. Az új Chevron Texaco Corp. elnevezésű cégben a Chevron mostani részvényeseinek 61%-os többségük lesz. Az összesen 57 ezer álláshely 7%-át megszüntetik. Az ügylet zárásától számított fél éven, legföljebb kilenc hónapon belül évi 1.2 milliárd dollár megtakarítást várnak az erők egyesítésétől. A kö­zös vagyonba tartozik összesen 11.2 milliárd hordó olajegyenérték­nek megfelelő energiaforrás-tarta­lék, és a napi termelés 2,7 millió hordó olajegyenérték lesz. Az Egye­sült Államok nyugati részén az egyesült cég néhány szektorban uralkodó szerephez jut, ezért nem biztos, hogy könnyű lesz meg­győzniük a washingtoni versenyfel­ügyeletet. Ha minden sikerül, az új társaság nagyságra a 4. lesz a vilá­gon az Exxon Mobil, a Shell és a BP Amoco után. Alig egy éve a bankszektor va­gyonának mindössze 30%-a volt külföldi befektetők kezé­ben, egy év múlva már a piac 90%-át fogják ellenőrizni. A hazai gyakorlat igazolta azt az elméleti állítást, hogy az állam a lehető legroszszabb tulajdonos. A bankpiacon már nem sokáig - a bankpri­vatizáció ugyanis teljes gőzzel beindult. SULCI SZILVIA A jelenleg még állami kézben lévő szlovákiai bankok magánosítása előre megírt forgatókönyv alapján zajlik. Az ütemtervet a kormány és a Nemzeti Vagyonalap (FNM) privati­zációs tanácsadói a nyugaton már bevált sablon alapján állították össze. Egy-egy bank információs memorandumának kikérése és átta­nulmányozása után a potenciális befektetőnek lehetősége van arra, hogy előzetes ajánlatot tegyen (ez még nem jár kötelezettségekkel). A tanácsadó feladata megjelölni azo­kat az érdeklődőket, akik komoly partnerként számításba jöhetnek. Ők kerülnek az ún. rövid listára. A kiválasztott invesztorok ezután ala­posabban is megismerkedhetnek a bank vagyoni, financiális és piaci helyzetével. Erre az ún. due düigen- ce, magyarán átfogó elemzés révén kerül sor. A végső megvásárlási ajánlatot, mely már visszavonhatat­lan, az elemzés végeztével kell be­nyújtani. Az ajánlatok kiértékelését, A tanácsadó feladata megjelölni a partnerként számításba jöhetőket. melyet a tanácsadó és a tulajdonos közösen végeznek, a tender győzte­sének kihirdetése követi. A kormány jelenleg négy pénzinté­zet számára keresi a megfelelő stra­tégiai partnert. A besztercebányai Banka Slovakia a piac legkisebb já­tékosa. Részvényeinek 60%-át az FNM birtokolja. Az érdeklődőknek eredetileg szeptember 8-ig kellett megtenniük előzetes „tétjeiket”. Nem tudni, miért, de ezt a határidőt meghosszabbították. Talán, mert nem szállt ringbe senki?! Bár ezt a feltételezést a hivatalos források el­utasítják, tény, hogy ezidáig egyet­len érdeklődő neve sem szivárgott ki. Vladimír Dvorácek, a vagyonalap végrehajtó testületének tagja úgy nyilatkozott, egy intézmény az elemzést már szeptemberben meg­kezdte, egy másik pedig október elején kerít rá sort. A vásárlási szán­dékot visszavonhatadan ajánlat for­májában október 27-ig lehet kinyi­latkoztatni - már ha nem hosszab­bítják meg ezt a terminust is. A ten­derből győztesen kikerülő befektető neve még az év vége előtt ismertté kéne váljon. Semmivel sem áll jobban a Beruhá­zási és Fejlesztési Bank (IRB) széná­ja. Az egykor harmadik legnagyobb pénzintézet elvesztette ügyfeleinek és alkalmazottainak magját. Bár a rossz hitelek jelentős részétől meg­szabadult, és alaptőkéjét is meg­emelték, még mindig veszteséget termel. A bank információs kataló­gusát vagy tíz szubjektum kérte ki, ám előzetes ajánlatot végül csupán egyetlen tett. Mivel nyilvánosan csak az osztrák BAWAG pénzintézet deklarálta az IRB iránti érdeklődé­sét, szeptember végéig ismerni vél­tük az érdeklődő kilétét. Csakhogy azóta kiderült, az osztrák bank nem tett előzetes ajánlatot az IRB meg­vásárlására, vagyis valaki más kezd­te meg az átfogó auditot. A pénz­ügyminisztérium több potenciális befektető kérésére az IRB esetében is meghosszabbította az előzetes ajánlat benyújtásának határidejét. Az IRB új részvényesét - a Banka Slovakiaéhoz hasonlóan - még idén megismerjük. A Szlovák Takarékpénztár (SLSP) többségi tulajdonosa szintén az ál­lam - de már nem sokáig. Év végére ez a pénzintézet is magánkézbe ke­rül. Ä privatizációs tanácsadó, a J. P. Morgan beruházási bank képvi­selője a minap elégedetten nyug­tázta, hogy a három érdeklődő mindegyike jó nevű, tapasztalt és tőkeerős bankház, ami garanciát je­lent a legnagyobb hazai bank jövőjére nézve. A rövid listára két osztrák bank - a Bank Austria és az Erste Bank -, valamint az olasz UniCredito Italiano került fel. A Bank Austriát a bajor HypoVereins- bank veszi meg, miáltal létrejön tér­ségünk legerősebb pénzintézete. Nem hivatalos források szerint az összeolvadni készülő bankok szá­mára presztízskérdés, hogy Európa leendő 3. legnagyobb bankja a szlo­vákiai piacon ne csupán 3%-os ré­szesedéssel bírjon - ennyi mind­össze a két bank együttes aktívumá­nak piaci hányada. A takarékpénz­tár bankpiaci 22%-a, illetve a betét­piacon eddig elért 28%-a így min­den bizonnyal jól jönne az új bank­háznak, mely üzleti tevékenységét Közép-Kelet-Európában a Bank Aüstria fogja irányítani. A három ér­deklődő legkisebbike az Erste Bank, mely tervei igencsak ambiciózusak. Nemrégiben a nyilvánosság elé tár­ta elképzeléseit, éspedig, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia egykori térségében vezető bankká kíván vál­ni a retaü (lakosságot megcélzó) szolgáltatások terén. Tervei valóra válhatnak, a cseh Ceská sporitelna kezét ugyanis már elnyerte. Ki tud­ja, talán a mi takarékpénztárunk­nak is ő lesz a kérője. Az UniCredito Italiano a Pol’nobanka többségi tu­lajdonosa. Alessandro Profumo ve­zérigazgató a privatizációt követően úgy nyilatkozott, a Pol’nobanka pia­ci részesedése (4%) messze nem elégíti ki az olasz pénzintézetet. A milánói bankház eltökélt szándéka, hogy a szlovákiai ranglétrán az első három hely valamelyikére küzdi fel magát. Ez a törekvés a takarékpénz­tár magánosítása révén egyszeriben eredményes lehet(ne). Az Általános Hitelbank (VÚB) pri­vatizációjára a tanácsadó ajánlását megfogadva csak a takarékpénztár magánosítását követően kerül sor (így elkerülhető a két tender versen­gése). Részvényeinek mintegy ötö­dé azonban még az év vége előtt multinacionális befektetők kezébe kerül. Két nemzetközi pénzintézet, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint a Világbank egyik társszervezete, az IFC még szeptemberben elvégezték a VÚB átfogó elemzését. Az eddigi infor­mációk szerint a két intézmény a VÚB alaptőkéjének J0-10%-ra tesz majd ajánlatot. Optimális esetben a részvénycsomag fennmaradó része még 2001 első felében eladásra ke­rül. Az első külföldi invesztor, aki nyilvánosságra hozta vásárlási szándékát, a Bank Austria volt (amennyiben nem neki ítélnék a ta­karékpénztár megvételi jogát). A bankszektor privatizációját - mi­vel megszűnik az árak restruktura- lizációs költségek által történő de­formációja - a banki szolgáltatások árának csökkenése fogja követni. Jó hír ez azon becsületes ügyfelek számára, akik eddig a nem tör­lesztő, adós vállalatok és vállalko­zók helyett is fizettek (magasabb árak formájában). Azok pedig, akik csak a hitelfelvétel fogalmát ismerik, ám a törlesztését nem, végre hoppon maradnak. A külföl­di befektetők által ellenőrzött ban­kok ugyanis nem a „családban ma­rad” elven működnek. Bokros Lajos nem tartja tragédiának a gyenge eurót A dollár is gyenge lesz HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter: a novemberi népszavazás hátráltatja az ország minősítésének javítását A privatizációs bevételek bizonytalan sorsa ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Budapest. Európa számára nem tartja hátrányosnak az euró gyen­geségét Bokros Lajos egykori ma­gyar pénzügyminiszter. A Világ­bank területi igazgatója nem lát összefüggést a gyenge euró és az EU keleti bővítése között sem. Bokros Lajos a Figyelő gazdasági hetilapnak nyilatkozva kijelentet­te: Ha mégis létezik ilyen össze­függés, akkor az azért van, mert a gazdaság hatalmas mértékben függ a közvéleménytől és a lélekta­ni tényezőktől. Ámennyiben az EU-ban túl sok embernek lesz az a véleménye, hogy az euró kudarc, akkor az negatívan befolyásolhatja a kelet-európai közvélemény Unió­val kapcsolatos véleményét is.” A gyenge eurónak vannak közgazda- sági okai is - mutatott rá Bokros Lajos. „A közös valuta mélyrepülé­se nem feltétlenül hátrány, hiszen ez az euró-térség kifelé irányuló exportját rendkívül kedvezően érinti. Olyan körülmények között, amikor Németország, Franciaor­szág és Olaszország annyira magas bérköltségekkel működik, hogy nem versenyképes az Egyesült Ál­lamokkal, még kevésbé Délkelet- Ázsiával szemben, akkor a megol­dás éppen a gyenge euró. A magas költségekkel dolgozó európai gaz­daság elértéktelenedik a világpia­con, mert a versenyképességét nem tudja másképp fenntartani. Éppen ezért Németországban átfo­gó adóreformot vezettek be, Fran­ciaországban is ez zajlik, csak sok­kal óvatosabban, több évre elhúz­va. Nyugat-európai ember olyan alacsony bérért nem dolgozna, amilyenért Amerikában már haj­landók munkát vállalni az embe­rek. A munkaerő-piaci struktúra teljesen más. Az USA gazdasága változatlanul a bevándorlásra és a szakképzetlen munkaerő tömeges beáramlására épít. Az öreg konti­nens gazdaságának minősége sok­kal jobb, de a termelékenysége nem. Ezt rövid távon csak az árfo­lyamok ilyetén való elmozdulásá­val lehet korrigálni” - szögezte le a Vüágbank igazgatója. Bokros arra is rámutatott, hogy az Európai Központi Bank (ECB) vezetése ko­rántsem egységesen ítéli meg az euró árfolyamát. Az egymásnak sokszor ellentmondó nyilatkoza­tok gyengítik az euróba vetett bi­zalmat. A volt pénzügyminiszter jóslata szerint tíz év múlva majd az euró lesz erősebb, a dollár gyen­gébb. Bokros Lajos egyébként nem hisz az intervenció tartósságában. „Az intervenció mindig a lélektani tényezők ellen hat, nem a közgaz­dasági, fundamentális tényezők ellen. Hosszabb távon az hozhat javulást, ha az európai gazdaság tovább erősödik, versenyképessé­ge helyreáll, termelékenysége leg­alább olyan mértékben nő, mint az amerikai gazdaságé.” Pozsony. Az ellenzéki politikusok a kampánynyilatkozataikkal ko­moly gazdasági károkat okoznak az országnak - jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén Brigita Schmög­nerová pénzügyminiszter. Az el­múlt napokban ugyanis két fontos nemzetközi hitelminősítő intézet is tárgyalt a minisztériumban. Schmögnerová szerint mindketten értékelték a makroökonómiai sta­bilitás visszaállítását és a pénzügyi szféra rendbetételét célzó intézke­déseket. A vendégek az ilyenfajta látogatások során első alkalommal hangsúlyozták, hogy Szlovákia át­sorolását a befektetésre ajánlott kategóriába a politikai stabilitás hi­ánya akadályozza. A pénzügymi­niszter szerint erre csak rátesznek a népszavazási kampányban el­hangzó ellenzéki kijelentések, pe­dig a minősítés változása a kama­tok módosulásával százmilliókat spórolna meg az országnak. Schmögnerová arra számít, hogy a két hitelminősítő csak a népszava­zás, ill. a jövő évi költségvetés el­fogadása után nyilatkozik. Az el­múlt napokban a pénzügyminisz­tériumot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége is meglátogatta. A miniszter szerint az IMF sza­kértői szintén értékelték az elvég­zett munkát. A kockázati tényezők között említették viszont a privati­zációs bevételek elköltését ún. fej­lesztési programokra. Ebből u- gyanis szerintük az államadóssá­got kellene csökkenteni. A vagyon- alapi kötvények jövő évi kifizetésé­vel kapcsolatban a pénzügyminisz­ter csak részben tart az inflációs nyomás növekedésétől. Ilyen irány­ba csak a magánszemélyek által fo­gyasztásra elköltött pénz hat. (-ti-) Bank A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2000. október 15-én) Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Komercní banka Bratislava 6,80 7,70 7,90 8,30 8,90 Bank Austria Creditanstalt 5,00-5,50 5,25-5,75 5,50-6,00 3,75-4,00 Banka Slovakia 8,00 8,50 9,50 10,00 4,60 Investicná a rozvojová banka 7,40 7,80 8,10 8,50 8,60 4,50 Istrobanka 6,50-7,00 7,50-8,00 8,00-8,50 8,50-9,00 8,70-9,20 4,50 Ludová banka 6,50 6,90 7,20 8,00 3,50 Pol'nobanka 7,60 8,30 8,40 8,50 4,00 Postová banka 8,50 9,00 10,00 11,00 3,75 Prvá komunálna banka 7,30 8,00 8,50 8,70 8,70 3,80 Devín banka 8,20 8,80­9,90­Tatra banka­­­­­4,00-4,75 Slovenská sporitel'na 6,40-6,70 6,60-6,90­7,00-7,50 10,50-10,90 4,00 Vseobecná úverová banka 5,80 6,00 6,20 6,50 6,60 6,70 4,10

Next

/
Thumbnails
Contents