Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-14 / 237. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 14. TÉMA: TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK Egyre több és súlyosabb természeti katasztrófa történik a világban. Sokan ezt a globális felmelegedés számlájára írják Az elmúlt 20 év legpusztítóbb karib-tengeri hurrikánjai Semmi jele sincs a javulásnak Indiában október elején 997 áldozatot követeltek az árvizek, a termé­szeti katasztrófa következtében emberek milliói váltak hajléktalanná. (CTK/AP) Az ENSZ 1987-ben október 14-ét a természeti katasztró­fák világnapjává nyilvánítot­ta. A Közép-Amerikában a napokban pusztított Keith hurrikán, vagy az Indiában Bangladesben és Vietnam­ban mindent elsöprő árvíz világosan jelzi: a katasztró­fákkal szinte folyamatosan számolni kell. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A biztosító társaságok becslése sze­rint drámai módon szaporodnak és egyúttal súlyosbodnak is a termé­szeti katasztrófák Földünkön. En­nek legfőbb oka az emberek maga­tartásában rejlik. A napokban tom­bolt távol-keleti árvizek és közép­amerikai hurrikánok, a tavaly de­cemberi venezuelai sárlavina, az 1999-es törökországi és tajvani föld­rengés külön-külön is több milliárd dollár kárt okozott és emberéletek ezreit követelte. Ezek a legújabb példák arra a tendenciára, amely fe­lerősödött az elmúlt években: a vi­lág legnagyobb viszontbiztosítási társasága, a müncheni Rück szerint a súlyos katasztrófák okozta gazda­sági károk ebben az évtizeden 286 milliárd dollárra emelkedtek a nyolcvanas évek 78,3 milliárd dol­lárjával szemben. Csak 1998-ben vi­lágszerte több mint 50 000 ember veszette életét földrengések, hurri­kánok vagy áradások következté­ben. 1997-ben ez a szám még 13 ezer volt. A Rück azt minősíti súlyos katasztrófának, amikor a halottak száma ezrekben, a hajléktalanoké pedig százezrekben fejezhető csak ki. Semmi jele, hogy megváltoznék ez a trend. Thomas Loster, a Rück szakértője szerint még nem tekint­hető bizonyítottnak, hogy az éghaj­lat megváltozásával sokasodnak az időjárás okozta katasztrófák. A súlyos katasztrófák száma nem az éghajlat megváltozására vezethető vissza, hanem arra, hogy a veszé­lyeztetett régiók mind sűrűbben la­kottak és iparosítottak. Emellett gyorsan nő a milliós városok száma, amelyekben mind több ember és dologi érték koncentrálódik kis te­rületen. Ha olyan térségben, mint amilyen Florida amerikai szövetségi állam, ahol évszázadok óta hurriká­nok pusztítanak, a lakosság néhány évtized alatt a többszörése emelke­dik, akkor logikus, hogy súlyosabb károk keletkeznek - fejtette ki Los­ter. Mindig ugyanazokat a térsége­ket sújtja, ha folyók kilépnek med­rükből és tengerár zúdul partvidé­kekre. Különbség csak a természeti katasztrófa erejében van - állapítja meg tanulmányában a Swiss Re biz­tosító társaság. Ahol egyszer víz volt, ott a legtöbb esetben később újra lesz víz. A Odera 1997 évi ár­adása során elöntött településeket ennek ellenére azon nyomban újból felépítették. Tulajdonképpen arra lehetne számítani, hogy a károsul­tak máshová költöznek, mert csak idő kérdése, hogy az egyszer már elöntött lakóházak újból víz alá ke­rüljenek. Jóllehet azoknak a szalagcímeknek igazságtartalma, amelyek szerint „az éghajlat megváltozása miatt egyre több a katasztrófa”, ma még nem erősíthető meg, az előrejelzé­sek alapján mégis a katasztrófák számának emelkedésével kell szá­molni - mutatott rá Christian Pfis­ter, a berni egyetem kömyezettörté- nésze. Ami a globális melegedést ü- leti, a jelek ezen a téren is csak a nyolcvanas évek vége óta váltak ki­fejezetté. Az északi féltekén az 1998-as esztendő az elmúlt évezred legmelegebb éve volt. A hőmérsék­let emelkedése jelenleg gyorsabb, mint a legutóbbi jégkorszak végén volt. A német kormány becslése sze­rint 95 százalékban bizonyított, hogy az éghajlat megváltozása em­beri okokra vezethető vissza. Az en­nek ellenkezőjével érvelők hangja évről évre halkul - emlékeztetett Pfister. Melegebb éghajlatban nö­vekszik a valószínűsége annak, hogy a szélsőséges jelenségek szá­ma nő, több a felhőszakadás, hőhul­lám vagy heves vihar. Magasabb hőmérséklet mellett például növek­szik a tengerek 26,5 Celsius fokos vízfelülete, amelyek felett trópusi forgószelek keletkezhetnek. Ezek azután a jövőben sűrűbben sújthat­nak olyan metropolisokat, mint New York vagy Tokió. A módosuló időjárás nemcsak katasztrófákat okozhat, hanem esetleg jobb körülményeket is teremthet Éghajlati változások, változó elméletek ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A földi légkör hőmérséklete akár 5 C fokkal is növekedhet, a világóceán vízszintje pedig 15-95 centiméterrel emelkedhet a XXI. század folyamán - állapították meg az éghajlati válto­zásokkal foglalkozó tudósok. Az amerikai Robert Watson, az ENSZ éghajlati változásokkal foglalkozó bizottságának (IPCC) tagja, a Mete­orológiai Világszervezet (WMO) ég­isze alatt működő Éghajlatváltozási Kormányközi Csoport elnöke a cso­port harmadik, nyilvánosságra ke­rülőjelentésében szereplő adatokat hasonlította össze a két korábbi, 1990-es és 1995-ös jelentés számai­val, s mint elmondta, több területen is felül kellett vizsgálniuk előző megállapításaikat. így például az 1990-es helyzetet alapul véve jelen­legi számításaik szerint 1-5 C fok közötti mértékben fog emelkedni a Föld légkörének hőmérséklete 2100-ig, nem pedig 1-3,5 C fokkal, mint 1995-ben megállapították. Watson úgy vélte, hogy mivel nin­csenek hatékony módszerek az üvegházhatást okozó gázok - elsősorban a széndioxid - kibocsá­tásának korlátozására, e gázok kon­centrációja a levegőben 2100-ig nagyjából megduplázódik. Ez azon­ban nagyban függ a demográfiai változásoktól is - fűzte hozzá. A vi­lágóceán vízszintje 15-95 centimé­terrel emelkedik a XXI. században, míg az elmúlt száz évben 10-25 cen­timéter volt a szintnövekedés. Ez a szakemberek szerint komoly fenye­getést jelent a nagy deltatorkolatok, a mélyen fekvő szigetek és egyes tengerpartok számára. Az utóbbi hónapokban megfigyelt katasztro­fális időjárási jelenségek kapcsán - viharok Nyugat-Európában, áradá­sok Afrika déli részén, erdőtüzek az Egyesült Államok nyugati területein - Robert Watson óvatosan nyüatko- zott: úgy vélte, minden esély meg­van arra, hogy a jövőben gyakorib­bá váljanak a hasonló jelenségek. Az üvegházhatásnak nem csak kizá­rólag kedveződen velejárói lesznek. Az idei nyáron állítólag emberemlé­kezet óta először az északnyugati átjáró Szibéria északi partjainál kö­zönséges hajók számára is járható volt. Eddig a Nyugat-Európából a Távol-Keletre vezető utat, át a Ba- rents-tengeren csakis atomjégtörők nyomában tudták a kereskedelmi hajók megtenni. Orosz tudósok egy csoportja nagy reményeket fűz a máshol annyira rettegett üvegház­hatáshoz. Most az olyan északi vá­rosokban, mint Norilszk, egész év­ben fűteni kell. A Föld csupán egy fokos ádagos felmelegedése nyo­mán Oroszország északi részén két hónap is fűtésmentes lenne, ami 40 millió tonna fűtőanyag, főként jól exportálható kőolaj és földgáz meg­takarításával járna. Még kedvezőbb lenne a kép, ha az éghajlatkutatók rémálma a XXI. század végére bekö­vetkezne, azaz 3 fokkal megemel­kedne bolygónk ádaghőmérséklete. Ebben az esetben Norilszkban majdnem fél évre ki lehetne kap­csolni a fűtést. Ezenfelül kevesebb hó esne, azaz kevesebb hóeltakarí­tásra lenne szükség, ami megint csak benzin és persze munkaerő megtakarítását is jelentené. A mezőgazdaság is profitálhat a fel- melegedésből. A tundra-övezetek határa így 350 kilométerrel észa­kabbra tolódna, és helyükön burgo­nyát, repcét, gabonát vagy lent le­hetne termeszteni. Nem kizárt, hogy egykor majd az északkelet-szi­bériai Jakutszkban a paradicsom is megterem, annyira meghosszab­bodnak a nyarak. Évente több százezer rengést regisztrálnak. A XX. század legszörnyűbb földrengése 1976-ban volt Kínában. Egyre nagyobb csapások ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A földrengés az egyik leggyako­ribb katasztrófa. Évente több szá­zezer rengést regisztrálnak a műszerek, ezek legtöbbje azon­ban észrevétlenül zajlik le, olyan kis erősségűek. Ha azonban je­lentős erejű és lakott területet sújt, akkor a kár emberéletben és anyagi javakban egyaránt óriási. Az ENSZ adatai szerint 1926 és 1950 között 350 ezer ember halt meg földrengés következtében, a kár összege mintegy 10 milliárd dollár. E természeti csapás teljes városokat dönthet romba, elég csupán Ashabad (1948), Agadir (1959), Szkopje (1963) vagy Ma­nagua (1972) sorsára gondol­nunk. Ám nem kell a múltat vizs­gálnunk ahhoz, hogy megrázó erejű katasztrófákra példákat ta­láljunk. 1999-ben a világ külön­böző részein pusztított földren­géseknek kétszer annyi halálos áldozata volt, mint az előző évek átlaga. Az USGS amerikai föld­rengésfigyelő intézet adatai sze­rint tavaly világszerte több mint 22 000 emberéletet követeltek földrengések, míg az előző évek­ben a földmozgások halálos áldo­zatainak száma átlagosan tízezer volt. Ami pedig a különösen pusztító rengéseket illeti, azok száma kettővel az átlagos fölé emelke­dett és elérte a húszat. A halálos áldozatok nagy számának okát az intézet abban látja, hogy a tavalyi földrengések epicentruma sűrűn lakott területeken volt és ott sok lakóház építése kívánni valót ha­gyott maga után. Áz 1999-es esztendő legsúlyo­sabb földrengése Törökország­ban pusztított augusztusban, erőssége elérte a Richter-skála szerinti 7,4-es fokozatot. A halá­los áldozatok száma 17 000 ezer volt. Szeptemberben Tajvanon 2 400 emberéletet követelt egy 7,6- os fokozatú földrengés. Január­ban pedig Kolumbiában csaknem ezerkétszáz halálos áldozata volt a 6,3-as erősségű földrengésnek. A XX. század legpusztítóbb föld­Izmit minaretje a tavaly augusztusi 7,4-es erősségű földrengés után (TA SR/AP-felvétel) A Mitch és a többiek HÁTTÉR Az elmúlt két évtized legpusztítóbb hurrikánja Ázsiában pusztított: 1991. április 29-én Banglades parti öveze­tében 200 ezer ember életét követel­te. Közép-Amerika és a Karib-tenger térségében azonban az 1998 októbe­ri Mitch volt a legvérengzőbb, több mint 10 ezer ember halt meg, 3 mil­lió volt a károsultak száma. A trópusi ciklon igen heves vihart jelent, amelyben a szelek sebessége megha­ladja a 117 kilométert óránként. Kü­lön kategóriája a hurrikán, amely óriási kitejedésű légörvény, ebben a szél sebessége 130 és 250 kilométer között váltakozhat. A hurrikán szó antillai eredetű, a ciklon az angolból jön, amelybe egy görög szó átalaku­lásával került. Ázsiában a hasonló meteorológiai jelenséget a tájfun szóval jelölik, amely a kínai tafang - erős szél - kifejezésből ered. A torná­dó forgószeles légtölcsért jelent, amely jóval kisebb kiterjedésű, de rendkívüli a rombolóereje. A Karib- tenger és a Mexikói-öböl térségét érintő legpusztítóbb hurrikánok és ciklonok az elmúlt 20 évben: 1980 augusztus: Allen hurrikán, Karib-tenger. Mintegy 100 halott és 200 ezer kitelepített; 1983: Alicia hurrikán, a Mexikói­öböl partjai. 22 halott, 1300 millió dollár anyagi kár; 1984 szeptember: Odilia hurrikán, Mexikó. 40 halott és több száz eltűnt személy; 1988. szeptember 10.: Gilbert hur­rikán, Mexikó dél-keleti része, Ja­maika, puatemala, Nicaragua, Egyesült Államok (Texas) és Kuba. 350 halott és 8 milliárd dollár kár; 1988. október: Juana hurrikán, Ni­caragua. 340 halott és félmillió ká­rosult; 1989. szeptember 16.: Hugo hurri­kán, Puerto Rico (USA), tucatnyi halott, és 600 mülió dollár kár; 1992. agusztus 23-26.: Andrews hurrikán, Bahama-szigetek, Egye­sült Államok (Florida és Luisiana). 15 halott és 30 milliárd dollár anya­gi kár; 1995. október 3-5.: Opal hurrikán, Mexikói-öböl, Egyesült Államok (Flo­rida, Alabama és Georgia): 35 halott és 150 ezer károsult; 1997. október 9.: Pauline hurrikán, Mexikó, Acapulco városa és Oaxaca állama. 210 halott, 150 ezer káro­sult; 1998. szeptember 21-26.: Geor­ges hurrikán, több mint 350 halott Haitiban, a Dominikai Köztársas­ágban, Kubában, Puerto Ricoban (USA) és az Egyesült Államok (Florida) déli részén. Több millió dollár kár, több százezer károsult; 1998. október 31.: Mitch hurrikán. Több mint 10 ezer halott, 12 ezer eltűnt személy, 3 mülió károsult, óriási anyagi károk Közép-Ameriká­ban. Elsősorban Hondurasban és Nicaraguában pusztított, de Guate­mala, Salvador, Panama, Costa Rica is megszenvedte. Ötszáz év alatt mintegy kétmillió áldozat Tűzhányók pusztítanak ÖSSZEFOGLALÓ Becslések szerint az utóbbi 500 év­ben mintegy 2 millió ember esett áldozatul a vulkánok kitöréseinek. A közvetett áldozatokhoz számít­hatjuk a 2 millióban nem szereplő néhány tízezer embert is, akiket az egyes kitöréseket követő szökőár pusztított el. Az utóbbi kétszáz év legpusztítóbb kitörései Indonéziá­ban történtek: 1815-ben a Sumba- wa szigetén lévő Tamborát komo­lyabb előzmény nélkül óriási rob­banás rázta meg, a küövellt kőzet térfogata elérte a 100 köbkilomé­tert és közel 50 ezer ember pusz­tult el. 1883-ban a Jáva és Szumát- ra közötti Krakatau vulkán kitöré­se okozta az emberiség eddig is­mert legnagyobb hanghatását: hangját még 4800 km-re is hallot­ták. A kitörés óriási szökőárat ger­jesztett, ennek következtében a környező szigeteken 36 ezer em­ber meghalt. Szerfelett pusztító tornádók, tájfunok, hurrikánok Karavánokat temetnek el ÖSSZEFOGLALÓ A kisázsiai számum, a gyilkos por­vihar egész karavánokat képes elte­metni. Hihetetlen, hogy mekkora pormennyiséget képes egy nagy vi­har a levegőbe emelni. 1960-ban Dél-Ukrajnában és a Kaukázus előterében 3 napos porvihar dü­höngött. Kiszámították, hogy a szél által mozgatott por kb. 25 köbkilo­méter térfogatú volt, ez a budapesti Gellérthegy térfogatának közel 50- szerese. A tornádók, tájfunok, hur­rikánok rombolása még ismertebb. Az utóbbi évek legnagyobb kataszt­rófáját a Mitch-hurrikán okozta Kö­zép-Amerikában. Legnagyobb földrengéseink kronológiája Zárójelben megadjuk a földrengéseknek a nyitott végű Richter- skála szerint mért erősségét. 1988. december 7.: Örményországban 25 ezer ember pusztult el. (6,7) 1990. június 21.: Irán két északkeleti tartományában 40 ezer ember életét oltotta ki. (7,7) 1991. február 1.: Afganisztánban és Pakisztánban egy földmozgás legalább 1500 emberéletet oltott ki. (6,8) 1992. december 12.: Indonéziában a földrengés több mint 2000 halálos áldozatot szedett. (6,8) 1993. szeptember 30.: India nyugati részén, Mahárástra államban 7601 ember halt meg. (6,4) 1995. január 17.: Japán központi vidékén, Kőbe és Oszaka körül 6424 ember vesztette életét. (7,2) 1995. május 27.: Oroszországban, Szahalin sziget északi részén pusztított földrengés, Nyeftyegorszkban 1841 ember halt meg. (7,5) 1997. február 28.: Irán északnyugati részén a hivatalos közlés szerint 965, a segélyszervezetek szerint 1100 ember vesztette életét, 2600 személy megsebesült. 1998. február 4.: Áfganisztán északkeleti részén 2300-4000 ember vesztette életét. (6,4) 1998. május 30.: Afganisztánban 5000 ember halt meg. (7,1) 1998. július 17.: Pápua Új-Guineában két rengés és az azokat követő tengerrengés (cunami) 2123 ember életét oltotta ki, és elmosott hét népes falut Port Moresbytől 800 kilométerre északra. 1999. augusztus 17.: Törökországban a Márvány-tengerpartján történt katasztrófa 15 ezer ember életét követelte. (7,4) 1999. szeptember 20.: Tajvanon 1500 ember halt meg. (7,6) Az oldalt írta és összeállította: SIDÓ H. ZOLTÁN rengése - az USGS jelentése sze­rint - 1976-ban volt Kínában és legkevesebb 255 000 ember halá­lát okozta. A legtöbb nagyszabá­sú földrengést 1943-ban jegyez­ték fel - szám szerint negyven­egyet - olvasható a Reuters ösz- szegzésében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents