Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-03 / 227. szám, kedd

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 3. Új miniszter, régi célokkal Kijev. Ukrajnában az új kül­ügyminiszter kinevezése sem­miképpen sem jelenti azt, hogy módosulna Kijev külpoli­tikájának stratégiai irányvona­la -jelentette ki tegnap Leo- nyid Kucsma ukrán elnök, amikor bemutatta a tárca ve­zetésének Anatolij Zlenkót, az ukrán diplomácia új irányító­ját. Kucsma pénteken mentet­te fel tisztségéből Borisz Ta- raszjukot. Zlenko 1938-ban született. Hivatásos diploma­ta, 1997 óta párizsi nagykövet, egyben országának UNESCO- képviselője. 1990-től 1994-ig már volt külügyminiszter, 1994 és 1997 között pedig Uk­rajna állandó ENSZ-képviselő- jeként dolgozott. (MTI) Lemondott a cseh kormány tagja Prága. Tegnap lemondott Otakar Motejl, cseh igazság­ügyminiszter, a kisebbségi szo­ciáldemokrata kormány egyet­len párton kívüli tagja. Távo­zását azzal indokolta, hogy a parlamentben nem sikerült ke­resztülvinnie a jogrendszer re­formját. Motejl 1998 nyarától, a szociáldemokrata kormány- megalakulásától, vezette az igazságügyi tárcát. Az új mi­niszter személyéről még nincs döntés. (MTI) A leköszönt miniszter (ÍTK) Ötszáz áldozat a Távol-Keleten Hanoi. A Mekong folyó men­tén fekvő országokban egyre súlyosabb károkat okoznak az árvizek, az áldozatok száma eléri az ötszázat. A trópusi eső­zések miatt kilépett medréből a Mekong, és megáradtak a fo­lyamot tápláló, Kambodzsát, Vietnamot, Laoszt és Thaiföl- döt átszelő folyók. A térségben legkevesebb 470 emberi áldo­zatot követelt a természeti ka­tasztrófa, csaknem 6,5 millió ember szenvedett kárt a pusz­tító ár miatt. (MTI) Támogatás Lengyelországnak Varsó. Németországnak alap­vető érdeke fűződik ahhoz, hogy Lengyelország az EU- bővítés pillanatában az első helyen álljon, mert a jövendő Európájának tengelyét Fran­ciaország, Németország és Lengyelország fogja képezni - jelentette ki a lengyel szejm- ben Joschka Fischer német külügyminiszter. Hallgatósá­gát biztosította afelől, hogy Németország mindent meg­tesz Lengyelország mielőbbi EU-csatlakozása végett. (MTI) Földrengés Tanzániában Dar es Salaam. A Richter-ská­la szerinti 6,6-es erősségű föld­rengés rázta meg tegnap Tan­zánia délnyugati részét. A földmozgás epicentruma a tanzániai fővárostól, Dar es Salaamtól 960 kilométerre nyugatra, a Tanganyika tó kö­zelében volt. Egyelőre nincs hír áldozatokról vagy komo­lyabb anyagi károkról. (MTI) Több tucat halálos áldozatot követeltek az elmúlt napokban az izraeli-palesztin összetűzések Ismét találkozik Barak és Arafat Fegyverre cserélt fakanál. Palesztin nők is gépfegyvert fogtak a zavargásokban (CTK/AP-felvétel) Washington/Párizs/Jeru­zsálem. Bili Clinton elnökle­tével tanácskozásra ül össze Ehud Barak izraeli kormány­fő és Jasszer Arafat, a Pa­lesztin Hatóság elnöke, hogy véget vessenek az izraeliek és palesztinok között kitört erőszakhullámnak - jelen­tette be tegnap a Fehér Ház. A megbeszélés a Közel-Kele­ten lesz, de pontos helyet és időpontot nem közöltek. MTI-HÍREK Egyes források szerint eddig 41 ha­lálos áldozata és ezernél is több se­besültje van a zavargásoknak. Teg­nap megöltek egy izraeli polgárt a ciszjordániai Bidija falu közelé­ben: a zsidó férfi életét feltehető­leg palesztinok oltották ki az izraeli-palesztin összecsapások ö- tödik napján. Ehud Barak izraeli miniszterelnök a Palesztin Hatósá­got tette felelőssé a Gázai-övezet- ben és a Jordán folyó nyugati part­vidékén kirobban legújabb zavar­gásokért. Az elmúlt öt nap folya­mán a palesztinok és az izraeli biz­tonsági erők összetűzéseiben a kü­lönböző adatok szerint 29-36 em­ber vesztette életét. Tegnapra vir­radóra nagyrészt helyreállt a nyu­galom az elmúlt napok válságterü­letein, csupán a Gázai-övezetbeli Názáret környékéről jelentettek szórványos összetűzéseket. Jacques Chirac francia köztársasá­gi elnök tegnap „felelőtlen provo­kációnak” tulajdonította a zavar­gásokat, s bár nem említette Ariel Sáron nevét, az izraeli jobboldal vezetőjének az óvárosi Mecsetek terén csütörtökön tett látogatására utalva megállapította, hogy az „előrelátható módon” pattantotta ki „a tűzvészt” a körzetben. Madeleine Albright amerikai kül­ügyminiszter „teljesen kontrap- oduktívnak” bélyegezte Sáron csü­törtöki jeruzsálemi vizitjét. Arról tájékoztatott, hogy Bili Clinton el­nök telefonon kapcsolatba lépett Ehud Barak izraeli kormányfővel és Jasszer Arafattal, a Palesztin Hatóság elnökével, és az elszaba­dult események megállításának szükségességéről beszélt velük. „Nagyon fontos, hogy visszatér­jünk a békefolyamathoz” - szögez­te le Albright. A zavargásokat kommentálva Jac­ques Chirac francia elnök kijelen­tette: „Szeretném, ha mindenki megértené, hogy el kell kötelez­nünk magunkat a békefolyamat mellett, amelyben vissza kell kap­nia helyét a józanságnak. ” Szerin­te a több tucatnyi halálos áldozat­tal és több száz sebesüléssel járó véres zavargások ismét veszélybe sodorták a békefolyamatot. Kirabolt szerkesztőség Elhallgat az Igaz Szó Ungvár. Október elejétől bizonyta­lan ideig nem jelenhet meg a közel kétszázezres kárpátaljai magyarság egyetlen hetente háromszor megje­lenő újságja, a Kárpáti Igaz Szó, mi­után a hétvégén betörtek a lap ung­vári szerkesztőségébe, és kifosztot­ták a számítógépeket. Kőszeghy Ele­mér, a lap felelős szerkesztője sze­rint ha sürgősen nem siet valaki az újság segítségére, hosszú időre leg­fontosabb sajtóorgánuma nélkül marad az ukrajnai magyarság. A Kárpáti Igaz Szó önerőből képtelen pótolni a veszteséget, mivel a megye idei költségvetéséből számára ki­utalt csekély összegnek is alig a felét kapta meg mostanáig - tette hozzá a lap szerkesztője. (MTI) Novemberre készülnek el Két magyar híd épül Zágráb. Két híd építését kezdte meg tegnap az SFOR kötelékében szol­gálatot teljesítő Magyar Műszaki Kontingens (MMK) Szarajevó térsé­gében. A hidakat a butmiri SFOR- tábort elkerülő úton, a Tüava patak­nál építi fel az MMK 30 katonája a magyar alakulat mérnökcsoportjá­nak a tervei alapján. A magyar SFOR-katonák egy 20 méter hosz- szúságú és 8,5 méter szélességű fa­ludat, valamint egy 10 méter hosszú és 6 méter széles vasbeton hidat épí­tenek fel a patakon átívelő két el­használódott híd helyett. A tervek szerint november közepére készül el a két újabb boszniai híd. (MTI) Robin Cook szerint Szlobodan Milosevics elnök nem kerülheti el a felelősségre vonást Véget ért a belgrádi blokád Az albán ellenzék szerint manipulálták a választásokat Szocialista győzelem? mti-hIr MTI-JELENTÉSEK Belgrád/London/Moszkva. Teg­nap délelőtt véget értek azok a né­hány órás tiltakozó útlezárások, amelyet az ellenzék jugoszláv el­nökválasztási győzelmének hivata­los elismerését követelve kezdett. Az útlezárásokat az váltotta ki, hogy a jugoszláv választási bizottság nem ismerte el Vojiszlav Kostunicának, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) jelöltjének egy héttel ezelőtti elnökválasztási győzelmét - ame­lyet a DOS biztosra vesz -, hanem Kostunica és Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök részvételével máso­dik fordulót ír ki. Átmenetileg több hidat és fontos útkereszteződést el­torlaszoltak a fővárosban, és lezár­ták a forgalmat. Blokád alá vonták például a városközpontot a Száva folyón keresztül Új-Belgráddal ösz- szekötő Brankov-hidat, a Dunán át­ívelő pancsovai hidat, vagy az álta­MTI-JELENTÉS London. A brit jogrend egyik legje­lentősebb változását jelenti az em­beri jogokról szóló törvény életbe lépése. A szakemberek szerint a Magna Charta 1215-ben történt megfogalmazása óta nem született ilyen mélyreható, az élet minden te­rületére kiterjedő törvény Nagy-Bri- tanniában. A szigetország 1950-ben ugyan egyike volt az elsőknek, akik aláírták az Emberi Jogok Európai Konvencióját, de 50 esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy jogrend­jébe maradéktalanul átültesse. A konvenció három széles területen - az élethez való alapvető jogok, a perrendtartási jogok, és a minősített emberi jogok, mint a például a szó­lásszabadság terén - védi az emberi jogokat. Mint elemzők az új törvény jelentőségéről megfogalmazták: ed­dig mindenki számára biztosított volt mindaz a szabadság, amelyet a iában zsúfolt Slavija téri körforgal­mat. Ez utóbbinál és a Brankov- hídnál a rendőrség számolta fel az útzárlatot, máshol maguk a polgá­rok. A tiltakozó akció nagy fennaka­dásokat váltott ki a tömegközleke­désben. Ellenzéki források és sajtó- orgánumok több kisebb incidensről beszámoltak: rendőrök egy helyütt megütötték az ellenzéki Demokrata Párt egyik tisztségviselőjét. Robin Cook brit külügyminiszter tegnap arra figyelmeztetett: Müosevics jog nem korlátozott; az emberi jogi törvény lehetővé teszi a polgárok számára, hogy megkérdőjelezzék a törvényt, és az államot és intézmé­nyeit bíróság előtt kényszeríthessék alapvető emberi jogaik betartására. Azoknak, akik úgy érzik, hogy az ál­lam megsértette a jogaikat, a jövő­ben nem kell közvetlenül az Emberi Jogok Eúrópai Bíróságához fordul­niuk jogorvoslatért, ahogy tették ezt 1966, a bíróság életre hívása óta. Jack Straw brit belügyminiszter ki­jelentette: az új törvény „a gyengé­ket fogja védeni az állam gőgős ha­talmával szemben” és nem jelent mást, mint „a brit jog hazahozatalát brit bíróságok elé”. Straw megvédte a törvényt az ellenzéki konzervatí­vok bírálataitól, amelyek szerint az emberi jogi törvény életbe lépése a parlament szuverenitásának az el­vesztésével egyenlő, mivel az Embe­ri Jogok Eúrópai Konvenciója maga alá gyűrte a brit jogszabályokat­nem kerülheti el a felelősségre vo­nást a háborús bűnöket vizsgáló há­gai törvényszék előtt. Az orosz ál­lamfő kész „a közeli napokban fo­gadni a jugoszláviai elnökválasztás második fordulójának mindkét jel­öltjét”. Vlagyimir Putyin azt han­goztatta, hogy „Oroszország, mint Jugoszlávia igaz barátja nem ma­radhat tétlen e felelős pülanatban” Tegnap az EBESZ ismét felszólította a jugoszláv hatóságokat, hogy is­merjék el az ellenzék győzelmét. „Nem álltam volna ki a törvény megszületése mellett, ha az a parla­ment szuverenitásának az elveszté­sét jelentené”. A törvény azt jelenti, hogy a bíróságoknak döntéshoza­talkor tekintettel kell lenniük a leg­alapvetőbb emberi jogokra, a kor­mánynak készen kell állni a törvé­nyek megváltoztatására, ha a bíró­ság a hatályos törvényt ellentétes­nek találja az emberi jogi törvénnyel - magyarázta a belügyminiszter. Az ellenzéki konzervatívok szerint a törvény életbe lépése perek özönét zúdíthatja a brit bíróságok nyakába. A kormány is felkészült erre az es­hetőségre, és egy 40 millió fontos jogsegélyalapot hozott létre. A bel­ügyi illetékesek rámutattak, Skóciá­ban, ahol az önálló skót törvényho­zás életre hívása után, tavaly hatály­ba léptették az emberi jogi törvényt, az állam ellen indított perek 96 szá­zaléka már az eljárás elején megala­pozatlannak bizonyult. Tirana. A kormányzó Albán Szocia­lista Párt tegnap saját győzelmét hirdette az előző napi helyhatósági választásokat követően. Ilir Méta al­bán miniszterelnök szerint nem hi­vatalos részeredmények a szocialis­ták egyértelmű előretörését mutat­ják sok térségben, köztük Tiraná­ban, a fővárosban is. A Sáli Berisha volt elnök vezette ellenzéki Albán Demokrata Párt szerint súlyos sza­bálytalanságok történtek a választó­jegyzékek összeállításánál. „Ezeket a választásokat teljesen manipulál­ták” mondta Edi Paloka, a párt szó­Varsó. A lengyel ellenzéki Balolda­li Demokratikus Szövetség (SLD) tegnap javaslatot nyújtott be a szejmben Jerzy Buzek miniszterel­nök és Jaroslaw Baue pénzügymi­niszter alkotmányos felelősségre vonására. Az SLD azzal vádolja kormányfőt és a pénzügyi tárca ve­zetőjét, hogy nem terjesztették be a 2001-es költségvetési tervezetet az alkotmányos határidőre, vagyis szeptember 30-ig. Követeli, hogy az állambíróság vizsgálja ki az al­MTI-TUDÓSÍTÁS Manila. Füíöp-szigeteki kormány­katonáknak tegnap sikerült kiszaba­dítaniuk az összes keresztény hitté­rítőt az emberrablók fogságából, miután korábban egyik hittestvérük megszökött, és értesítette a hadse­reget a túszok tartózkodási helyé­ről. Joseph Estrada Fülöp-szigeteki •elnök úgy véli, egy héten belül pon­tot tesznek a hónapok óta tartó túszválság végére. A 12 hittérítő ki­vivője. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) azonban, amely számos megfigye­lőt küldött az eseményre, úgy látta, nincs bizonyíték arra, hogy bármi módon törvényellenesen befolyá­solták volna a választásokat. A vasárnap megtartott albániai helyhatósági választásokon a sza­vazásra jogosultak mintegy 61 szá-. zaléka vett részt. A hivatalos vég­eredmények néhány nap múlva várhatók. Nemzetközi megfigyelők szerint a választások újabb lépést jelentettek a gyakran ingatag bal­káni ország belpolitikai megszilár­dulása felé. kotmánysértést. Az indítványt a szövetség 120 képviselője írta alá. Jerzy Buzek a múlt hétfőn levelet intézett Maciej Plazynskihez, a szejm elnökéhez írt levelében utalt arra, hogy a képviselők elutasítot­ták az áfatörvény módosítását. Szerinte az alkotmányban megje­lölt kivételes esetek csak háborúra, természeti katasztrófára vagy rendkívüli állapot bevezetésére vo­natkoznak. A baloldali indítvány­nak nincs sok esélye az elfogadás­ra, mert ehhez a szejm háromötö- dös támogatására lenne szükség. szabadítását az tette lehetővé, hogy még vasárnap egyiküknek sikerült megszöknie a túszejtőktől. Enge­délyt kért, hogy megmosakodhas­son, s mivel az emberrablók nem mentek utána, kereket oldott. Reg­gel eljutott a kormánykatonákhoz, s elmondta nekik, hol tartják fogva ti­zenegy hittestvérét. Angelo Reyes vezérkari főnök szerint a kormány­katonáknak rövid tűzharc után sike­rült kiszabadítaniuk a hittérítőket. A lázadók elmenekültek. Nem ejtik a vádakat Hága. A Nemzetközi Törvényszéken föl sem vetődött a Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök elleni vádak elejtése - közölte a testület főügyésznőjének szóvivője tegnap Hágában. Carla del Ponte szóvi­vője, Paul Risley szerint az egyetlen igazi kérdés az, hogy Milose­vics talál-e olyan államot, amely befogadja, ha Belgrád elhagyásá­ra kényszerül. Megjegyezte, hogy ez az állam olyan személyt oltal­mazna, aki nemzetközi körözés alatt áll. (MTI) Ilyen fontos jogszabály a Magna Charta megfogalmazása óta nem született Angliában Törvény az emberi j ogolcról Felelősségre vont miniszterelnök és pénzügyminiszter Költségvetés-kálvária MTI-HÍR Egy héten belül pontot tehetnek a túszválság végére Kiszabadult hittérítők

Next

/
Thumbnails
Contents