Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-13 / 236. szám, péntek
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 13. Lőcsén országos vidékfejlesztési fórum alakult Szlovákiában az aktuális statisztikai kimutatások szerint 311 250 személynek folyósítanak szociális segélyt Szakmai összefogás kell ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Lőcse. A vidékfejlesztésben érdekelt szervezetek országos fórumaként szeretne fellépni a tegnap a szepességi városban megalakult Vidék Parlament nevű szervezet. Az alakuló ülésen megjelent 160 szervezet küldöttei két nap alatt négy szekcióban igyekeznek kijelölni olyan prioritásokat, amelyekkel a tájalakítás, a politika, a gazdaság és az emberi erőforrások terén az elkövetkező két évben munkacsoportok keretében foglalkoznának. A nyitó napon Vladimír Ha- raj, a földművelésügyi minisztérium szekcióigazgatója ismertette a SAPARD-program helyzetét. A program előfeltételeként szabott Országos Vidékfejlesztési Tervet Brüsszelben várhatóan október végén tárgyalják meg. Vlasta Körme- rová a szervezőbizottság nevében bejelentette, három éven belül 800 helyi sejtet szeretnének létrehozni, amelyekben a résztvevők partneri együttműködéssel dolgoznának, ill. igényeiket a felettes szervek is kifejeznék, (tuba) A déli járásokban meg kell állítani az ördögi körforgást Elavult az úthálózat ÚJ SZÓ-HÍR Nagykürtös. A hét elején öt - Nagyrőcei, Rimaszombati, Losonci, Nagykürtösi, Lévai - járás vezetői és városaik polgármesterei a Nagykürtösi Járási Hivatalban tartottak megbeszélést arról, miként bírhatnák rá a kormányt régióik elavult úthálózatának fejlesztésére. Mivel a kormány tervezetében nem kapott helyet egy olyan kiemelt útvonal megépítése, amely keresztül haladna ezeken a régiókon, ezért a tanácskozás résztvevői nyomós érvekkel alátámasztott és a közlekedésügyi miniszternek eljuttatott közös állásfoglalásukban kérik, hogy a kormány vegye figyelembe az itteni járások igényeit is. A tanácskozás kapcsán a vendéglátó járási hivatal elöljáró-helyettese, Hamerlik Richárd megjegyezte, az igényelt korszerű útvonalak kiépítésére annál inkább nagy szükség van, mert súlyos gazdasági és szociális gondokkal küszködik ez a térség, ahová éppen az elavult úthálózat miatt, csak elvétve téved be egy-egy befektető. És itt kezdődik az a bizonyos ördögi kör: azért nem jönnek ide befektetők, mert nincsenek megfelelő utaink, és azért nincsenek elfogadható utaink, mert hiányzik a tőke. Jó volna már végre megálljt parancsolni ennek az ördögi körforgásnak, és mivel a beruházóknak nem parancsolhatunk, éppen azért a kormányra kell bizonyos nyomást gyakorolnunk úthálózatunk fejlesztése érdekében, (bégyé) A Szociális Biztosító mérlege Pozsony. A Szociális Biztosító augusztusig 49,6 milliárd koro- nányi biztosítást hajtott be, ennek jelentős részét a nyugdíjbiztosítás tette ki. A biztosító augusztus 31-i dátummal 780 882 nyugdíjat, 225 078 rokkantnyugdíjat és 64 422 részleges rokkantnyugdíjat fizetett. (SITA) Elhúzódó eljárás a Microsoft-perben Washington. Az illetékes washingtoni fellebbviteli bíróság a Microsoft számára kedvezően döntött a per folytatásának eljárásrendjét illetően, azzal, hogy hosszú időt hagyott az álláspontok előterjesztésére. A szoftvervállalat-óriást első fokon kényszerű kettéválasztásra ítélték, a trösztellenes törvények megsértése miatt. A Microsoft azt reméli, hogy a jövő január 21-én hivatalba lépő következő amerikai kormányzat - különösen ha az republikánus lesz - kevésbé ellenséges magatartást tanúsít majd vele szemben. (MTI) Az orosz Gazprom eredményei Moszkva. Az orosz gázipari óriásvállalat, a Gazprom idei első féléves bevételei elérték a 8,87 milliárd dollárt (247,75 milliárd rubel). Adózás előtti nyereségük ugyanekkor megháromszorozódott, elérve a 70,86 milliárd rubelt. (CTK) Elhalasztott privatizáció Prága. A cseh kormány szerdai ülésén az év végére halasztotta a Ceské rádiokomunikace távközlési vállalat privatizációját. A cég 51 százalékos részvény- csomagjára kiírt pályázat eredménye így az év végére lesz ismert. Pavel Mertlík pénzügyminiszter szerint a döntésre várhatóan december elején kerül sor. Szerinte a halasztásnak csak technikai okai vannak, a kormány céljai nem változtak a távközlés magánosítását illetően. (SITA) A Slovnaft részvényei Pozsony. A Nemzeti Vagyonalap által birtokolt Slovnaft- részvények eladásának módjáról már az alap vezetésének legközelebbi ülésén dönthetnek. A 7 százalékos fészvénycsomagot közvetlen eladással értékesíthetik, esetleg az alap elcserélné őket a Transpetrol által birtokolt kassai vasmű-részvényekért. A vagyonalap a Slovnaft 10 százalékos részvénycsomagját a Slovintegrától szerezte vissza idén májusban. A kormány döntése szerint a részvények 3 százalékát vagyonalapi kötvényekre cserélik. (SITA) Több gépkocsit adtak el Pozsony. Szeptemberben Szlovákiában 4289 személygépkocsit és 475 haszonjárművet adtak el. Augusztushoz képest 101 személygépkocsival és 78 haszon- gépjárművel többet adtak el. A legkeresettebb márka továbbra is a Skoda, 2632 eladott gépkocsival, a második helyen a Daewoo (363) és a harmadikon a Volkswagen (216) található. (SITA) Magánerőmű Szlovákiában Pozsony. A Siemens magán gőz-gáz rendszerű erőmű építését tervezi Szlovákiában. A Siemens Project Ventures GmbH és az Advanced Power AG e célból már a közeli napokban Malzenice Power Kft. (MP) néven közös vállalatot hoznak létre. Az MP-nek kéne biztosítania az erőmű fejlesztését, finanszírozását és felépítését. A Pozsonytól 60 kilométerre fekvő Malzenice községben felépülő erőmű teljesítménye 385 MW lesz, felépítése hozzávetőleg 9,8 milliárd koronát vesz igénybe. (SITA) Létezik elméleti szegénység is? Munkahely híján marad a nyomorgás azok számára is, akiknek önbecsülésük alapját jelenti a munka. (Fotó: archívum) Az előrelátóbb gazdagok is kénytelenek tudatosítani, hogy a nyomor túltengése időzített bomba; a Világbank 60 országban végzett felmérés alapján elmélyült tanulmányt készített a szegénységről. Ezt a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap néhány héttel ezelőtti prágai tanácskozása idején Támadás a szegénység ellen címmel tették közzé. PÁKOZDI GERTRÚD A vizsgálat vitathataüan előnye, hogy a benne szereplő, a világ fejlettebb régióban élőket joggal sokkoló adatok talán minden eddiginél hangsúlyosabban felhívták a figyelmet: a korábbinál sokkal hatékonyabban kell fellépni az utóbbi években világviszonylatban valamelyest csökkenő, mégis szívósan jelenlevő szegénység ellen. Annál is inkább, mert a világbanki definíció szerint a szegénység nemcsak az alacsony jövedelemmel azonosítható, hanem az alacsony fokú képzettséggel, a gyönge táplálkozással és a rossz egészségi állapottal is. Ezenkívül még számos szempontot kell figyelembe vennie az ENSZ-nek ahhoz, hogy Az állami segítségből élők aránya nem haladja meg a lakosság 10%-át. 2015-ig eredményesen teljesíthesse a nemzetközi fejlődés hét fő céljának egyikét, miszerint a jelzett időpontig világviszonylatban felére csökkentik a szélsőségesen szegények számát. És nálunk vajon ki számít szegénynek? E gyakran elhangzó kérdés megválaszolása azért sem könnyű; mert Szlovákiában egyelőre hiányzik a szegénység definíciója, így általában az állam segítségére szorulókat sorolják ebbe a kategóriába. Mivel az Európai Unióban elvisel- hetőnek tartják, ha a szegénység következtében állami anyagi segítségből élők aránya nem haladja meg az ország lakosságának 10 százalékát, ezért szakértők szerint a szlovákiai helyzet sem elviselhetetlenül rossz; ez az arány nálunk ugyanis „mindössze” másfél százaiéval haladja meg az uniós országok ádagát. Ez a mutató ugyan jelent némi fogódzót, de teljesen azért sem igazodhatunk hozzá - mondják az illetékesek - mert az egyes uniós tagországokban is más-más az anyagi segítségre szorulás határa. Nálunk azt sorolják ebbe a sokak által szégyellni való csoportba, akinek létminimum alatti a jövedelme. A szociális és munkaügyi minisztérium a létminimum három kategóriáját különbözteti meg. A legalacsonyabb kategóriájúnak számító egzisztenciális minimum összege felnőttre számítva 1745 korona, a középső kategóriájú létminimumé 3490, a harmadik kategóriájú, szakzsargonban szociális minimumnak nevezetté pedig 4100 korona. A statisztikai kimutatások szerint Szlovákiában 311 250 személynek folyósítanak szociális segélyt. A Trend gazdasági hetüapban közölt adatok szerint ez a szám 24 százalékkal nagyobb a tavalyinál, és csaknem kétszerese az 1997-es évi vonatkozó mutatónak. A segélyben részesülők többnyire családosak, ezért az anyagi szükséget szenvedők száma a statisztikusok szerint általában a segélyt kapóknak a kétszerese. A szociális segély folyósításáról szóló törvény szerint azonban az anyagi szükségben szenvedőnél nem veszik figyelembe lakáskörülményeit, amelyek lehetnek jobbak is, rosszabbak is. A törvényhozók - érthetően - bizonyára abból a tényből indultak ki e tétel megfogalmazásakor, hogy munkanélkülivé, átmeneti időre segélyre- szorulóvá válhat egy háromszobás városi lakásban vagy tisztes falusi családi házban élő ember is, aki már csak azért sem adhatná fel biztonságának e kis „szigetét”, mert Szlovákiában egyelőre nem bővelkedünk betöltetlen munkahelyekben. A tartósan munkanélküliek pillanatnyilag az állástalanok 42 százalékát teszik ki. Az a munkanélküli, aki több mint két évig szerepel az illetékes hivatal nyilvántartásában, a létminimumnak a felét, vagyis mindössze 1745 koronát kap segélyként. Sajnos, vannak régiók, amelyekben az alacsony összegű segély munkába állásra ösztönző ereje a tartósan 25-30 százalék körüli munkanélküliség következtében eleve megsemmisül. Munkahely híján pedig marad a nyomorgás azok számára is, akiknek önbecsülésük alapját jelenti a munka. A jelek és nyilatkozatok szerint a jelenlegi kormánygarnitúrában is mind többen akadnak (és nemcsak a baloldalon), akiknek meggyőződése: az államnak kötelessége, hogy a lehető legtöbb személy számára megteremtse az emberhez méltó életkörülmények biztosításának feltételeit. Vagyis az állam elsősorban a munkahelyteremtést segítse elő, hogy kevesebb legyen a segítségére szoruló szegény ember. A Dél-Szlovákiában működő Fundament-lnvest felszámolását jelenleg az eladhatatlan részvények akadályozzák Előleget fizetnének a részvényeseiknek TUBA LAJOS A Dél-Szlovákiában működő Fun- dament-Invest (FI) befektetési a- lap a vagyonjegyes privatizáció első hullámában főként kis- és középvállalatok részvényeibe fektetett be. Ezek azonban szinte kivétel nélkül képtelenek voltak talp- raállni, így egy-két kivétellel részvényeik elértéktelenedtek. Ráadásul az értékpapír-kereskedelem sem alakult ki, így a részvények árfolyama még a cégek értékét sem tükrözte. A legtöbb első hullámos cég ezért vagy végrehajtó kezében, vagy pedig csődeljárás keretében végezte. Szomolai Ferenc, a FI egykori elnökségi tagja szerint amikor látszott, hogy a részvények elértéktelenednek, így osztalékra sem számíthatnak utánuk, akkor az FI három évvel ezelőtt javasolta részvényeseinek, hogy közgyűlés keretében csökkentsék az alaptőkét. Ehhez azonban a részvényesek több mint a felének a részvételére lett volna szükség. Pozitív döntés esetén készen álltak arra, hogy az alaptőke csökkentésével felszabaduló összeget szétosszák a részvényesek között. Ez akkor részvényenként 250 korona lett volna. Ehhez azonban nem jött össze a szükséges létszám. Ugyan ma is többen állítják, hogy hozzájuk annak idején nem jutott el ez az ajánlat, de Szomolai Ferenc szerint a kampányt külső cégek végezték, így nem tudták ellenőrizni, hogy milyen eredménnyel. Az akció tehát sikertelenül végződött, így három évvel ezelőtt nem maradt más, mint megkezdeni az alap felszámolását. Ehhez az is hozzájárult, hogy az elmúlt öt évben többször is változtak a befektetési alapokkal kapcsolatos jogszabályok, amelyek még a nagy alapok létezését is ellehetetlenítették. Ez volt az oka a nagyszámú átalakulásnak, és az ebből eredő sokéves vitáknak. Ilyennel azonban az FI nem kísérletezett. Az alap kezelői az első időszakban a vagyont igyekeztek néhány cég részvényeibe összpontosítani, hogy azután a vezetésbe is beleszólhassanak. Ezek közé leginkább élelmi- szeripari és építőipari cégek tartoztak. A felszámolás a vagyon, ez esetben a részvények eladásából áll. A gond viszont az, hogy egy sor részvényt egyszerűen nem lehet eladni, enélkül azonban nem lehet befejezni a felszámolást. Az azóta felszámolóbiztosként tevékenykedő Szomolai Ferenc szerint erre a patthelyzetre egyelőre nincs megoldás. Viszont az alap számláján készpénz is van és ezt szeretnék felszámolási maradék-előlegként szétosztani a részvényesek között. A gondjuk egyelőre az, hogy a megoldás jogüag és könyvelésileg nehezen oldható meg. Egy másik javaslat szerint ilyen előleget csak az eredeti tulajdonosok kapnának. Ma a nyilvántartás szerint ugyanis a vagyonjegyes privatizációban a pontjaikat ide rakok a részvények 40%-át birtokolják. A könyvelési érték szerint egy részvényre kb. 5000 koronányi vagyon jut. Ez azonban a részvények valós árfolyama miatt sokkal kevesebbet ér. A rendelkezésre álló pénz alapján az előleg részvényenként legalább száz koronát tenne ki, vagyis az annak idején 1000 pontért kapott húsz részvény így 2000 koronát hozna a tulajdonosainak. A dinamikusan fejlődő nagytapolcsányi Topvar sörgyár a napokban ünnepli működésének 40. évfordulóját Hazai kézben marad Pozsony. A napokban ünnepli működésének 40. évfordulóját a nagytapolcsányi Topvar sörgyár, amely a holland kézben lévő Zlaty Bazant és a dél-afrikai tulajdonú Saris mögött a harmadik legnagyobb hazai sörfőzde. A cég tavaly 464 399 hektoliter sört értékesített, ezzel a piac 13,6 százalékát tudhatta magáénak, a 2000-es terv pedig már 468 247 hektolitert tűzött kilátásba. Egybevetésül: 1999-ben a szlovákiai sörpiac 3 404 831 hektoliter nedűt jelentett. A vállalatot 1994-ben privatizálták, a részvények a város és a cég alkalmazottainak kezében vannak. A sörgyár vezetői közölték: számos külföldi befektető felkeresi a Topvart, azonban nincs szüksége stratégiai befektetőre, (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Topvar sörgyár termékskálája (Fotó: A Topvar szívességéből)
