Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-13 / 236. szám, péntek

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 13. Öten haltak meg Csecse nfö Id ön Groznij. Egy robbanóa­nyaggal megrakott terep­járót robbantottak fel teg­nap Groznijban a szakadá- rok az egyik kerületi rend­őrkapitányság előtt, s a merényletben öt ember életét vesztette, tucatnyian megsebesültek. Az első jelentések szerint négy rend­őr és egy polgári személy halt meg a pokolgépes me­rényletben. (MTI) Három évet kap Naraszimha Rao Újdelhi. Hároméves szigorí­tott börtönbüntetésre ítélték tegnap Naraszimha Rao volt indiai miniszterelnököt, ami­ért 1993-ban törvényhozókat vesztegetett meg, hogy bizal­mi szavazáskor támogassák a kormányát. A Rao-kormány belügyminisztere, Buta Szingh ugyancsak három év szigorított börtönbüntetést kapott. (MTI) Diplomaták szabadságát kérik Bejrut. Teherán is feltételt szabott ahhoz, hogy a támo­gatásával működő libanoni Hezbollah szervezet szaba- . dón engedje az általa elfogott három izraeli katonát. A fel­tétel négy iráni diplomata szabadon bocsátása izraeli börtönéből. (MTI) Albright Phenjanba készül Washington. A washing­toni külügyminisztérium - helyi idő szerint szerda késő esti - közlése szerint Madeleine Albright ameri­kai külügyminiszter észak­koreai látogatásra szóló meghívást fogadott el. Egy­előre nem ismeretes, hogy mikor kerül sor pontosan a látogatásra, amelynek során az amerikai külügyminiszter meghívójával, Kim Dzsong Iliéi, Észak-Korea első szá­mú vezetőjével is találko­zik majd. (MTI) Albright Észak-Koreába látogat (Archívum) Lukasénko dörgedelme Minszk. A parlamentben mondott másfél órás beszé­dében Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök közölte, hogy a biztonsági erők „csírá­jában elfojtanak minden olyan megmozdulást, amely a jugoszláviaihoz hasonló nagyszabású ellenzéki felke­lésbe torkollhatna”. A volt szovjetköztársaságban első ízben tartanak választást az­óta, hogy Lukasenko felosz­latta a parlamentet egy 1996- os népszavazás alapján, és hozzá hú képviselőházat „ho­zott össze”. A Nyugat nem is­meri el az említett népszava­zást, amelyet egyébként a fe­hérorosz elnök arra is fel­használt, hogy kiterjessze jogkörét és meghosszabbítsa mandátumát. (MTI) Éleslövészet. Eddig csaknem száz halottja van a két hete tartó izraeli-palesztin összecsapásoknak. (CTK/AP-felvétel) Meredeken emelkedik az olaj ára a rámalláhi főkapitányság elleni merénylet óta Izraeli rakétatámadások Jeruzsálem/Rámalláh. Négy légitámadást intéztek tegnap Ciszjordánia és a Gázai öve­zet ellen izraeli harci helikop­terek. Két rakéta a palesztin rendőrség rámalláhi főkapi­tányságát találta el, ahol négy izraeli katonát tartottak fog­va, és ahova palesztin fiatalok tömege behatolt délelőtt, majd megölt kettőt a négy iz­raeli fogoly közül. MTI-HÍREK A rakétatámadás nyilván megtorlás akart lenni az izraeli katonák meg- lincseléséért. Az európai és az ame­rikai szabadpiaci kereskedésben meredek ívben erősödött a nyers­olaj a merényletek hírére. Jasszer Arafat palesztin vezető a rámalláhi rakétatámadás hírére sürgős meg­beszélést tartott a Közel-Keleten tar­tózkodó CIA-főnökkel, George Tenettel, és nyomban felhívta tele­fonon Bili Clinton amerikai elnököt, majd Hoszni Mubarak egyiptomi ál­lamfőt. Kórházi források szerint 17 palesztin sebesült meg a támadá­sokban. A palesztin biztonsági fő­nök közölte, Arafat sértetlen ma­radt. Robin Cook brit külügyminisz­ter tegnap a térségbe érkezett, hogy közbenjárjon a palesztin területe­ken pattanásig feszült légkör csilla­pítása érdekében. Előbb Tel-Aviv- ban Slomo Ben Ami ügyvezető izra­eli külügyminiszterrel folytatott megbeszélést, majd fogadta őt Ehud Barak kormányfő is. Benjámin Ben Eliezer izraeli miniszterelnök­helyettes szerint Jasszer Arafat az Izraellel való háború felé tart, és a békefolyamat már halott. Kifejtette: „Azt ajánlom, hogy készüljünk fel az erőszakra és a támadásokra”. Egy nemzeti válságkormány megalakí­tására szólított fel Ehud Barak, bal­közép blokkja, az Egy Izrael, vala­mint a jobboldali Likud részvételé­vel, hogy megbirkózzanak a két he­te tartó erőszakhullámmal - idézte a politikust az izraeli rádió alapján a Reuters emlékeztetve arra, hogy az összetűzéseknek eddig legalább 94 halottja van öt kivételével paleszti­nok, vagy izraeli arabok. Belehalt lőtt sebébe tegnap egy 11 éves pa­lesztin fiú a Gázai övezetben. Ő két nappal korábban sebesült meg, amikor izraeli katonák köveket és benzinespalackokat hajigáló fiata­lokra és gyerekekre lőttek a Gázai övezet Rafah településén. Zorán Djindics ellenzéki politikus minél hamarabb át szeretné alakítani a kormányt Egy vulkán tetején ücsörögve MTI-HÍREK Párizs. Vojiszlav Kostunica új jugo­szláv elnök szerint az országban végbemenő, látszólag demokrati­kus és békés átalakulás felszíne alatt vulkáni tevékenységhez ha­sonló folyamatok zajlanak, melyek ellenőrzése kétséges olyan körül­mények között, amikor barátai leg­alább annyi problémát okoznak számára, mint ellenfelei. Egy interjúban Kostunica a Wa­shingtonnal való új, kiegyensúlyo­zott kapcsolatok megteremtésére irányuló szándékáról beszélt. Az új elnök jelezte, az Egyesült Államok­kal minél gyorsabban helyre akarja állítani a diplomáciai viszonyt, mely a NATO tavalyi légi hadjárata során szakadt meg. „Az Egyesült Államok túlságosan bekeveredett országunk ügyeibe, a beavatkozás csökkenése azonban most pozitív hatással kecsegtet” - hangsúlyozta Vojiszlav Kostunica. Branislav Ivankovics, Milosevics pártjának egyik vezetője közölte: a jelenlegi szerb kormány nem fog le­mondani, és miniszterelnöke átve­szi a rendőrség fölött ellenőrzést gyakorló belügyminiszteri funkciót is. Kostunica azonban, mint han­goztatta, bízik abban, hogy decem­ber 17-én, - a megállapodásokkal összhangban megtartják az előre­hozott választásokat és létrejön az új szerb parlament. Zoran Djindics szerint a szerb par­lament pártjai akadályozzák a na­gyobbik tagköztársaság törvényho­zásának megújítását. Ezzel káoszt akarnak előidézni, amelyért azután a Szerbiai Demokratikus Ellenzékre (DOS) akarják hárítani a felelőssé­get. Djindjics kijelentette, a demok­ratikus ellenzék ismét megpróbálja elérni a szerb kormány átalakítását az ország helyzetének mielőbbi megszilárdítása végett. A DOS ra­gaszkodik ahhoz, hogy a jugoszláv hadsereg és a rendőrség a legrövi­debb időn belül visszatérhessen Ko­szovóba, mondta Djindics az ellen­zék egyik vezetője jelentette ki. Djindjics közölte: a demokratikus ellenzék nem látja okát annak, mi­ért ne lehetne Koszovó szerbek lak­ta részeire (jugoszláv) rendőröket telepíteni. Vojiszlav Kostunica teg­nap görögországi hivatalos látoga­tásra szóló meghívást fogadott el, de ennek időpontjáról egyelőre nincs megállapodás - jelentette ki a görög kormány szóvivője. Dimitrisz Repasz azt is bejelentette, hogy Gö­rögország 95 milliárd drachma ösz- szegú pénzügyi segítséget kíván Ju­goszláviának nyújtani. HÁTTÉR Téma: az intézményi reform MTI-ELŐZETES Brüsszel. Az EU ma kezdődő biar- ritzi csúcsértekezletét szinte teljes egészében a kormányközi érte­kezletnek szentelik, amelynek fel­adata előkészíteni az Unió intéz­ményeinek az EU bővítését meg­előző reformját. A Bizottság, az EU végrehajtó szerve jelenleg 20 tagból áll, bele­értve az elnököt is. Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország két- két biztossal rendelkezik a testü­letben, a 10 másik ország eggyel. Az Európai Unió kiszélesítése fel­tételezi a szavazatok újbóli mérle­gelését és elosztását. Egyes orszá­gok a jelenleginél több szavazatot akarnak - például Spanyolország, amely jelenleg 8 vokssal rendelke­zik azt ellensúlyozandó, hogy a bi­zottságban a jelenlegi két biztosa helyett csak egy lenne. Hogy elke­rülhető legyen a kibővített Európa megbénulása, kivétellé kell tenni az egyhangúlag hozandó kon­szenzusos döntéseket és szabállyá a minősített többséggel hozandó döntéseket. A szorosabb együttműködés meg­indítása jelenleg bonyolult eljá­rást követel meg: a tagállamoknak a többsége kell hogy részt vegyen benne, és akár egyetlen ország is vétót emelhet fontos nemzeti poli­tikai okokból. A reform célja: ru­galmasabbá tenni a fokozott együttműködés bevezetését, meg­határozni azokat a területeket, amelyeken alkalmazni lehet és előírni, hogy nyitottnak kell ma­radnia azok számára, akik csatla­kozni kívánnak egy ilyen együtt­működéshez - annak elkerülésé­re, hogy „többsebességű” Európa alakuljon ki. Temelínről a biarritzi csúcstalálkozón is szó esik Torlaszpanasz az EU-nál HÍRÖSSZEFOGLALÓ Prága. Csehország az Európai Uni­óhoz fordul panasszal amiatt, hogy az osztrák határ menti lakos­ság tiltakozásul a temelíni atom­erőmű üzembe helyezése ellen na­pok óta lezárva tartja az egyes ha­tárátkelőhelyeket az osztrák-cseh határon. A kormány megbízta Jan Káván külügyminisztert, hogy ké­szítse elő az Európai Bizottsággal való konzultációk megkezdéséhez szükséges anyagokat. Az idegen- rendészet jelentése szerint tegnap reggel három cseh-osztrák határ­átkelő volt blokád alatt: Studánky, Dőlni Dvoristé és Prední Vyton. Az osztrák környezetvédők egyik képviselője a rádiónak nyilatkoz­va elmondta: a blokádot ma éjfél­kor megszüntetik, hogy lehetősé­get adjanak a két ország minisz­terelnökének a találkozására. Mil­os Zeman ugyanis azzal utasította el Wolfgang Schüssel osztrák kan­cellár tárgyalási kérelmét, hogy csak abban az esetben hajlandó a találkozásra, ha megszűnik a ha­tárblokád. Az EU ma kezdődő biarritzi csúcs- találkozóján is szóba kerül a temelíni erőmű ügye - jelentette be tegnap Schüssel, aki megerősí­tette: bármikor hajlandó találkoz­ni Zemannal, de csak feltételek szabása nélkül. A szövetségi kan­cellár „furcsának” találta, hogy a cseh miniszterelnök nem reagált két levelére, melyekben találkozót kért tőle. Közben az osztrák zöldek szóvivője botrányosnak nevezte Schüssel kijelentését, amelyet Po­zsonyban tett a Jaslovské Bohu- nice-i atomerőmű számlájára. A szóvivő szerint az erőmű a „legve­szélyesebb európai atoerőművek közé tartozik, Schüssel pedig Csehország ellen akarta hergelni Szlovákiát, amikor kiemelte, Bo­ltunkét még ebben az évtizedben leállítják, (m, t) Négy amerikai tengerész halt meg az adeni merényletben Robbanás a kikötőben MTI-HÍREK Aden. Tegnap Jemen adeni kikö­tőjében egy nyilvánvalóan robba­nóanyaggal megrakott csónak ne­kiütközött az ott üzemanyag-véte­lezés céljából tartózkodó Cole amerikai rombolónak, és a nagy erejű robbanás következtében négy amerikai tengerész azonnal meg­halt, harmincegy megsebesült, egy pedig egyelőre az eltűntek listáján szerepel. Washingtoni illetékesek feltételezése szerint öngyilkos me­rénylet történt. A hajón mintegy háromszázan tartózkodtak, és je­lentős erőfeszítéseket igényel, hogy a hajó falán a vízszint közelé­ben a robbanás ütötte, hatszor ti­zenkét méteres nyílást elzárják, a hajó elsüllyedését megakadályoz­zák. Az FBI szakértőket kült Adenba. A Fehér Ház szerint terro­rista támadásról van szó. Megszavazta a képviselőház a szankciók feloldását Enyhítik az embargót MTI-HÍR Washington. Az amerikai képvise­lőház szerdán a nagy többséggel el­fogadott mezőgazdasági finanszí­rozási törvénycsomag részeként megszavazta azokat az indítványo­kat is, amelyek a Kubával szembeni kereskedelmi embargós tüalmakat enyhítik az élelmiszer- és a gyógy­szerexport tekintetében. A tervezet így most már a szenátus elé kerül­het, ahol szintén biztosítottnak lát­szik a támogatása. Bili Clinton bí­rálta ugyan a javaslatot - túl kevés­nek tartva az abban megfogalma­zott enyhítés mértékét -, de Jake Siewert fehér házi szóvivő közlése szerint nem fenyeget elnöki vétó, Clinton alá fogja írni a törvényt. Az indítvány a Kubával szemben 28 esztendővel ezelőtt elrendelt át­fogó embargó első érdemi enyhíté­sét jelenti. Elsősorban a termékeik számára külföldi piacot kereső amerikai farmerek nyomásának köszönhető, valamint annak a be­látásnak, hogy a kereskedelmi tila­lom évtizedek alatt sem tudta elő­mozdítani a kubai demokratizáló­dás ügyét. Az élelmiszercikkek kö­zül leginkább a rizs Kubába történő kivitelét tervezik az amerikaiak, de emellett piacot remélnek a búzá­nak, vetőmagnak, szójának, hús­árunak és tejtermékeknek is. Beszámoló az Európai Unióban zajló folyamatokról Verheugen elégedett MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az Európai Parlamentben tegnap befejeződött az Európai Unió és Magyarország Társulási Parlamenti Bizottságának 14. ülése. A vegyes bizottság beszámolót hall­gatott meg az Európai Unióban zaj­ló folyamatokról. Günter Verheu­gen, az EU bővítési főbiztosa és Ju­hász Endre nagykövet a Magyaror­szággal folyó csatlakozási tárgyalá­sok haladásáról tájékoztatta a kép­viselőket. Magyar részről a tárgyalá­sokat az összes, még hátralevő ké­nyes kérdéssel együtt jövő év végéig lezárhatónak tartják, míg az Euró­pai Unió ezt csak 2002 végére látja reálisnak. Verheugen a magyar fel­készülést igen pozitívnak nevezte s megerősítette, hogy ha így halad­nak tovább a tárgyalások, 2002 vé­gére befejezhetők lesznek Magya­rországgal a bizottság szerint. Joseph Estrada állítása szerint tiszta a lelkiismerete Nem mond le az elnök MTI-HÍR Manila. Joseph Estrada Fülöp-szi- geteki elnök tegnap elutasította, hogy eleget tegyen Jaime Sin érsek és ellenzéki csoportok őt lemon­dásra ösztökélő felszólításainak. Kijelentette: bízik abban, hogy a kongresszusi vizsgálat tisztázza őt a vádak alól. Luis Singson, Estrada elnök egykori barátja a Fülöp-szi- getek egyik északi tartományának kormányzója avval vádolta meg az elnököt, hogy 400 millió pezó (8,51 millió dollár) csúszópénzt kapott az elmúlt években egy ille­gális, de igen népszerű lottójáték szervezőitől. „Az lelkiismeretem tiszta. Nincs mit rejtegetnem a nép elől” - mondta első nyilvános meg­jelenésekor az államfő azt követő­en, hogy a múlt héten egykori poli­tikai szövetségese Luis Singson megvádolta őt. Az utóbbi napok­ban a szigetországban elszaporod­tak az elnök lemondását követelő felszólítások és azokhoz csatlako­zott Jaime Sin, a Fülöp-szigeteki főváros nagy befolyású római kato­likus érseke is. Az elnöki mandátu­mának felénél járó Estrada elutasí­totta, hogy lemondjon, és átadja hi­vatalát. Úgy véli, hogy ellenfelei manővereinek áldozata.

Next

/
Thumbnails
Contents