Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-11 / 234. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 11. Politika 5 r r » r Patthelyzet a felszámolás alatt álló Galántai Állami Gazdaságban - a felszámolóbiztos helyettese a volt telepvezető Októberben jön a májusi fizetés Elhanyagolt terület (AN illusztrációs felvétel) A Galántai Állami Gazdaság 1996 augusztusa óta felszá­molás alatt van. Jelenleg már semmilyen termelés nem fo­lyik, csak az épületeket őriz­zük, de tavaly decembertől már rendes fizetést sem ka­punk. A főnökök kiszúrnak velünk - panaszolta a galántai Futó Csaba, aki 30 éve dolgozik az állami birto­kon. GAÁL LÁSZLÓ A Galántai Állami Gazdaságnak há­rom telephelye van, a galántai te­lep, a Terezov majorban levő sertés- hizlalda és a nagymácsédi szarvas­marhatelep. A legtovább - tavaly áprilisig - a sertéshizlalda műkö­dött, ma az egykor nyolcszáz mun­kahelyet biztosító állami gazdaság­nak a három telepén idén őszre már mindössze 12 alkalmazottja ma­radt, mint őr. Az alkalmazottak még meg is értenék, hogy nincs a gazda­ságnak pénze, ha nem lámák, hogy egyeseknek mégis jut. „Májusban is tartottak árverést, amiből volt vagy 490 ezer korona bevétel, de ebből az alkalmazottaknak összesen 140 ezret fizettek ki, azzal az indoklás­sal, hogy a többiből a villanyt meg a telefonszámlát kell törleszteni. Csakhogy egyiket sem fizették be, se villany, se telefon nincs azóta se” - panaszolja Futó Csaba. Ő a Terezov majorban őrködik, oda már fatüze­lésű kályhát állítottak be, hogy fűt­hessenek. Ám ha valami probléma adódna, se mentőt, se tűzoltót, se rendőrt nem tudnának hívni, mert még a segélyhívó telefonvonalakat is kikapcsolták. Az egykor gépkocsi- vezetőként dolgozó őr szerint a ma­gasabb beosztású dolgozók most is tudták, hogyan kell ügyeskedni. Példaként a korábbi telepvezető Ján Blichát említi, aki jelenleg a felszá­molóbiztos helyetteseként dolgozik az állami birtokon. Három vezető beosztású társával együtt tavaly jú­nius 30-án közös megegyezéssel ki­lépett az állami gazdaságból, más­nap pedig mint magánvállalkozó tért vissza, ugyanazt a munkát vég­zi, mint korábban. Futó Csaba egy volt alkalmazottól úgy tudja, habár az elbocsátott munkásoknak nem volt miből lelépőt fizetni, a vezető beosztású alkalmazottaknak kifizet­ték a végkielégítést. Állítólag a ma­gánvállalkozóként visszatért Blichának és két társának is megad­ták a lelépőt, habár ők a pénzt nem kapták kézhez, hanem a gazdaság számláján van, és akkor kapják meg, ha majd elmennek a gazda­ságból. A munkásoknak meg csak annyi pénzt adnak - hol nyolcszáz, hol ezer, esetleg háromezer koronát-, hogy ne lehessen őket törvénysér­téssel vádolni, hogy egyáltalán nem fizetnek. Az alkalmazottak zúgolód­nak, ám Blicha mérnök december­től azzal hárítja el a panaszt, hogy a következő hónapban már lesz fize­tés. A felszámolóbiztost a munká­sok nem tudják elérni. Az alkalma­zottak már a mezőgazdasági mi­nisztériumtól is kértek segítséget, de a válasz szerint a tárca az ügyben nem illetékes. A megoldás - a mun­kások szerint - az lenne, ha a gazda­ság ingatlanait értékesítenék. Lenne is mit, hiszen az állami gazdaságnak hetven-nyolcvan szolgálati lakása van, amit a bérlők meg is vennének. A terezovi majorra is lenne vevő, de elfogad­hatatlanok a feltételek. A terezovi majorra is lenne vevő - holland szakemberek jártak itt a nyáron, akik megvásárolnák a hiz­laldát, de az itteniek állítólag elfo­gadhatatlan feltételeket szabtak. Futó úgy tudja, Blicha mérnök is pá­lyázik a hizlaldára, csak neki nincs rá elegendő pénze. Azt feltételezi, hogy megpróbálják annyira leépíte­ni, hogy aztán bagóért megszerez­hessék. „A vállalat 360 ezer koroná- nyi bérünkkel tartozik, mégsem hagyhatjuk ott a birtok őrzését, mert mindent szétlopnának, és ak­kor miből fizetnek ki bennünket?! Ez a 22-es csapdája?’ - kesereg Futó úr, aki szeptember elsejétől már csak hatodmagával alkalmazottja az állami gazdaságnak a többiek fel­mondtak, mert nem bírták tovább a bizonytalan állapotot. Ján Blicha az államot tartja felelős­nek azért, hogy a vállalat csődbe ment. 1990-ig a galántai gazdaság évi 3-5 millió koronás haszonnal termelt, és ebből tudta is törleszteni a hetvenes évek hatalmas beruházá­saira felvett bankkölcsönöket, ám a fordulat után a kamatlábak - 5-ről 20 százalékra nőttek - törleszthetet- lenné váltak. 1996-ra ez fektette két vállra a gazdaságot - állítja Blicha úr. Szerinte jelenleg már csak a va­gyoneladásból van bevétel, ám na­gyobb árverést eddig nem sikerült nyélbe ütni. „Ami a kisebb árveré­sekből bejön - állítja Blicha mérnök -, abból elsősorban az alkalmazot­taknak juttatjuk. Igaz, hogy az egész fizetésre nem futja, egyszerre csak ezer-kétezer koronát tudunk adni, de fokozatosan megkapták a januári, februári, márciusi, áprilisi fizetésüket, nemrég pedig kaptak egy részletet a májusiból.” Szerinte az embereknek lehetőségük volt be­adni a felmondásukat, de ők ezzel nem éltek, holott a törvény ebben az esetben is kéthavi lelépőt biztosít számukra. Az más dolog, hogy azt sem lenne miből kifizetni. Blicha visszautasította az alkalmazottak állítását, hogy a májusi árverés 490 ezer koronás bevételének csak a ne­gyedét fordították az ő bérükre, mondván, az alkalmazottak nem tudhatják, mekkora volt a bevétel, csak találgatnak. Tagadja, hogy ő és vezető beosztású kollégái tavaly le­lépőt kaptak volna: „Nekünk csak jár a lelépő, de egyikünk sem kapta meg a pénzt. Ha ezt állítják, be is kellene bizonyítaniuk.” Ázt azon­ban nem tagadta, hogy tavaly júni­us végén kilépett a vállalatból, más­nap pedig magánvállalkozóként tért vissza ugyanoda, saját cégében alkalmazva az addig a gazdaságban dolgozó két adminisztratív erőt. „Ha a vállalatra pályázatot írnak ki, érvényét veszíti a kollektív szerző­dés, mi pedig elestünk volna az öthavi lelépőtől. De éppen nekünk ne járjon ez, akik feláldozzuk ma­gunkat és ittmaradunk, hogy védjük a még meglevő vagyont?!” Blicha mérnök magáncégében alkalmazza a vállalat két volt hivatalnoknőjét, akik jelenleg a felszámolóbiztosnak dolgoznak. Hogy miből fizeti őket, amikor a felszámolásból befolyó pénzből még a vállalati alkalmazot­tak bérére sem jut? A kérdésre a ma­gánvállalkozó meglepő választ adott: „A saját kétszázezer koroná­mat fektettem abba, hogy alkalma­zottam bérét fizessem!” Kérdésem­re, igaz-e, hogy meg akarja venni a terezovi gazdaságot, még megle­pőbb a válasz: „Ón is meg akarná venni, vagy nem?! És ha meg akar­nám is, törvényes árverésen, hát mi van azon? De nekem nincs rá pén­zem.” Blicha mérnök Futóék kitalációjá- nak nevezte, hogy a holland érdek­lődőket ők tanácsolták el. Ő úgy tudja, a hollandok több hasonló gazdaság megvételére tettek javas­latot otthon Hollandiában, és az ot­tani igazgatótanács egyszerűen nem a Terezov majort választotta. Az igaz, hogy nem voltak hajlandók engedni a hivatásos becsüs által ' megállapított 33 milliós vételárból, de ezt a törvény nem engedi. Ázt is cáfolta, hogy azért halogatnák az el­adást, hogy a gazdaság értéke minél alacsonyabbra süllyedjen, majd „ba­góért” megvehessék. Mindezt az al­kalmazottak rosszhiszemű találga­tásának tartja. „Különben se nagyon ugráljanak, mert rég kirúghattam volna őket, hiszen amióta ők őrköd­nek, háromszor történt lopás. És az is előfordult, hogy szolgálati időben senkit nem találtam a helyén.” Futó­nak azt az érvelését viszont megerő­sítette, hogy a szolgálati lakások el­adásából lehetne pénzt szerezni. Csakhogy az eladást először a föld­alapnak kell jóváhagynia, ezután a földművelési minisztérium privati­zációs bizottságának kell elbírálnia, végül a privatizációs minisztérium­nak kell rá áldását adnia. A galántaiak a földalaphoz még idén márciusban beadták a szükséges iratokat, de máig hiába várnak a végzésre. Arra az érvre, hogy a be­vételből elsősorban az állami birtok alkalmazottait kell kifizetni, és csak azután a magánvállalatot, a magán- vállalkozó megint csak kész a vá­lasszal: „De ha én nem lennék ott, meg az én bérelszámolóm, akkor ki fizetné ki őket? Ha kiveszik a volánt az autóból, hogyan lehetne vezet­ni?! Ez patthelyzet.” Munkalátogatáson tartózkodnak a Kassa-környéki járásban a parlament környezetvédelmi bizottságának tagjai Szakértők szemlézték a szeméttelepeket JUHÁSZ KATALIN Kassa. Háromnapos munkalátoga­táson a Kassa-környéki járásban tar­tózkodnak a parlament környezet- védelmi bizottságának tagjai. A Ladislav Ambrós vezette küldöttség a Kelet-szlovákiai Vasmű közelében fekvő falvak önkormányzatainak meghívására érkezett. Megvizsgál­ták a Makranc község határában ta­lálható nehézfémlerakatot, amely­nek állapotáért jelenleg sem a csőd­eljárás alatt álló Tesla-üzem, sem más nem érzi magát felelősnek. Kö­teles László parlamenti képviselő szerint legalább 600 tonnányi üveg, fém és higanyszármazék van a lera­kat területén, az ehhez hasonló ese­tek megelőzése érdekében törvény- módosításra van szükség. A bizott­ság tagjai tegnap a Kelet-szlovákiai Vasmű illetékeseivel tárgyaltak a le­vegőszennyezés megelőzéséről. A vasmű amerikai befektetői ígéretet tettek, hogy többmilliós beruházás­sal hét éven belül bevezetik az uniós normáknak megfelelő környezetkí­mélő technológiát, továbbá íiogy jö­vőre befejeződik a salaklerakat ökologizálása, 500 millió korona rá­fordítással a közeljövőben megtör­ténnek a legszükségesebb intézke­dések. A tárgyaláson jelen voltak Buzita, Nagyida, Abaúj-Szina, Ko- máróc és Valaliky polgármesterei is. A bizottság tagjai találkoztak a kas­sai hulladékégető üzemeltetőivel is, amelyre szintén ráfér a felújítás, mi­vel a Valaliky tőszomszédságában fekvő objektum kéményén át a kör­nyezetvédők szerint az uniós nor­mák által megengedett dioxinmen- nyiség 70-330-szorosa távozik. Új eurorégió született: a Sajó és a Rima folyó vízgyűjtő területén fekvő települések összefogtak Magyar-szlovák Gazdasági Fórum Rozsnyón KMOTRIK PÉTER Rozsnyó. Tegnap Rozsnyón meg­kezdődött a pozsonyi Magyar Ke­reskedelmi Képviselet által rende­zett Magyar-szlovák Gazdasági Fó­rum. A találkozót Szekeres Imre, a magyar kereskedelmi képviselet igazgatója nyitotta meg. 1993 óta jelentősen megnőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom mértéke, Szlovákiában több mint 600 magyar-szlovák vegyes válla­lat kezdte el működését, ami 35-40 millió dolláros befektetést jelent Szlovákiának. Ha ehhez még hoz­zászámítjuk a MÓL RT. által birto­kolt Slovnaft-részvényeket is, ak­kor az országban működő magyar tőke nagysága 300 millió dollár. A rendezvényen bemutatták az Új Kézfogás Közalapítványt és a magyar-szlovák vegyes vállalatok létrehozásában segédkező Corvi- nus Részvénytársaságot is. Az ala­pítvány határon túli magyar vállal­kozók és közösségek számára elő­készített támogatási programjairól' Dobos András, az Új Kézfogás Köz- alapítvány igazgatója számolt be. Az alapítványnak öt vállalkozásfej­lesztési központja működik Szlová­kiában, Dunaszerdahelyen, Nagy- kaposon, Királyhelmecen, Rima­szombatban és Somorján, a szlová­kiai magyar vállalkozókat tőke­rész-kiegészítéssel és kamattámo­gatással segíti. A fórumon aláírták a Sajó-Rima eurorégió megalapítá­sáról szóló szerződést is. A doku­mentumot a Sajó és Rima folyók vízgyűjtő területén fekvő magyar és szlovák településszövetségek ve­zetői írták alá. Szlovák részről Frantisek Kardos rozsnyói polgár- mester, a Sajó-Rima Unió elnöke, magyar részről pedig Tamás Bar­nabás, Putnok polgármestere, a magyarországi Sajó-Rima euro­régió elnöke. Az eseményen részt vett Stefan Markus, Magyarország budapesti nagykövete is. W/NRKKKk röviden mmKM Kezdődik a médiakampány Pozsony. A Szlovák Televízió és a Szlovák Rádió 10-10 órát különí­tett el műsoridejéből a népszavazás előtti kampányra, így mind a 6 parlamenti pártra 100 perc tiszta műsoridő jut. A tévé vezetése ke- rekasztal-beszélgetésekre és választási reklámfilmekre osztaná el a fennálló időt. A kerekasztal-beszélgetéseket este 8 órakor, vagy a hét végén dél körül sugároznák. (SITA) Schuster talán már hétfőn hazajön Innsbruck. Rudolf Schuster állapota továbbra is nagyon jó. A köz- társasági elnök valószínűleg már jövő hétfőn elhagyja a kórházat, s a korábbi tervekkel ellentétben nem fekszik be az iglsi szanatóri­umba, hanem egyenesen hazautazik Szlovákiába. Az elnök tegnap több szlovákiai látogatót fogadott. (TA SR) Újratárgyalják a Martinka-ügyet Bécs. Az osztrák ügyészség újabb kiegészítéseket kért Karol Martinka kiadatásával kapcsolatban. Ausztria egyelőre nem volt hajlandó kiadni Szlovákiának a pöstyéni fürdő volt tulajdonosát, mivel szerinte a kérelem nincs jogilag alátámasztva. Ha a szlovák fél elküldi a kért dokumentumokat, Bécsben újra tárgyalnak az ügyről, de a döntés továbbra sem biztos. (TA SR) Hamarosan vádemelés a Jány-ügyben Pozsony. Sasa Jány ügyének nyomozása a végéhez közeledik. A modellszakmában dolgozó fiatalember ügyében, akit drogkeres­kedelemmel vádol a rendőrség, már csak egy személyt akarnak kihallgatni, s a nyomozati anyagot átadják az ügyészségnek. Jány autójában idén június hetedikén a rendőrség 59 csomag heroint talált. (SITA) Emelnék a koncessziós díjakat Pozsony. A Szlovák Televízió vezetése a koncessziós díjak emelését javasolja. A televízióhasználatért az eddigi 75 korona helyett 120- at, a rádióhasználatért 30 korona helyett 50-et kellene fizetni. A té­vé vezetése a tervezett áremelést egy nemrég készített belső könyv- vizsgálatra hivatkozva javasolja, mely szerint 1995 óta nem változ­tak a díjak. Ezenkívül szeretnék elérni, hogy ezentúl, ha az éves infláció meghaladja az 5 százalékot, automatikusan valorizálják a koncessziós díjakat is. (t) Milliárdok az atomerőművekre Pozsony. Szlovákiában hat atomerőműblokk üzemel, amelyek 440 MW teljesítményűek és mind a Szlovák Villamos Művek tulajdoná­ban vannak. Felszámolás alatt áll a Jaslovské Bohunice-i Vl-es blokk. Elemzések szerint a szlovákiai atomerőművek felszámolásá­hoz szükséges összeg eléri az 50 milliárd koronát. (SITA) Új akciók a Globtelnél Pozsony. A Globtel mobiltelefon-szolgáltató tegnaptól két új prog­rammal bővítette kínálatát. A Globtel 80 és 2500-as programok mellett a Prima-kártyát vásárlók 5300 koronáért juthatnak hozzá az Ericsson A1018-as készülékhez. Az akciós telefonok 999-től 12 299 koronáig terjedő árakon vásárolhatók meg. A Globtel 699 ezer előfizetővel rendelkezik, (ú) Csáky Pál Strasbourgban Pozsony. Csáky Pál tegnap négynapos hivatalos látogatásra uta­zott Franciaországba és Portugáliába. A kisebbségi és emberi jogo­kért felelős miniszterelnök-helyettes vezeti azt a szlovák küldöttsé­get, amely Strasbourgban a rasszizmus, a faji diszkrimináció és a xenofóbia elleni konferencián vesz részt, majd Portugáliába, egy kábítószer-fogyasztás elleni konferenciára utazik, (ú) Viktor Niznansky nem bízik a reform sikerében Hiányzik az egyetértés SITA-HÍR Pozsony. Viktor Niznansky úgy érzi, ebben a választási ciklusban már nem sikerül megvalósítani a teljes körű közigazgatási refor­mot. A reformért felelős kor­mánymegbízott sajnálatosnak tartja, hogy a választási időszak félidejében a kormánypártok kö­zött nincs egyetértés e téren. „A választások előtt mindenki támo­gatta a reform gondolatát, de ahogy a tettek mezejére léptünk, kiderült, a pártoknak egymással homlokegyenest ellenkező véle­ményük van” - mondta. Ezzel kapcsolatban kérdéses, megszűn­nek-e még ebben a választási cik­lusban a járási hivatalok. Niz­nansky biztos benne, hogy bármi­féle halogatás komolyan hátrál­tatja az ország euroatlanti integ­rációját. Régiónk országai kulturálisan nem szakadtak le Fontos a kooperáció ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Václav Klaus cseh parla­menti elnök kijelentésére, aki a vi­segrádi négyeket az európai integ­ráció szempontjából tévedésnek nevezte, a kulturális miniszterek is elmondták véleményüket. A viseg­rádi négyek kulturális miniszterei­nek pozsonyi tanácskozásán Pavel Dostál cseh tárcavezető hangsú­lyozta: a kultúra, illetve a kulturá­lis együttműködés terén elért ered­mények nem gyorsítják ugyan meg az integráció folyamatát, de jelzik, hogy a régió országai kulturálisan soha nem szakadtak el Európától; a lengyel helyettes államtitkár pe­dig azt emelte ki, hogy a kultúra a legolcsóbb eszköz, amellyel pozití­van fel lehet mutami egy nép érté­keit. Milan Knazko elmondta, a hét végén Karlovy Varyban, a V4-ek ál­lamfőinek találkozóján hozzák nyilvánosságra azokat a projektu­mokat, amelyeket a Visegrádi Alap anyagüag támogat. A Visegrádi Alapot a kulturális miniszterek kezdeményezésére hozták létre, hogy a négy ország közös program­jait támogassa a külkapcsolatok, az ifjúságpolitika, a tudományos ku­tatások, a kultúra és az oktatásügy terén, (as)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents