Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-10 / 233. szám, kedd

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 10. Százhetvenöt éve született Xantus János. Színes leírásokkal ecsetelte utazásait, beszámolt mindarról, amit látott Hét dollárral Amerikába Kiállításmegnyitó a Pozsonyi Casinóban Pozsony. Magyarics László képeiből nyílik kiállítás ma délután 18 órakor a Pozsonyi Casinóban. Az olajfestmények témáit a történel­mi belváros patinás épületei, közterei, utcái ihlették, (ú) XIV. Városi Kulturális Napok Pozsony. Október 16. és november 27. között rendezik meg a XIV. Vá­rosi Kulturális Napokat. A rendezvénysorozat része lesz Zahovay Ernő szerzői estje Még egy tangót címmel, Origó 2000 címmel a fiatal szlo­vákiai magyar művészek bemutatkozása, a negyvenöt éves Ifjú Szivek Művészegyüttes jubileumi műsora, beszélgetés a hetvenéves Dobos László íróval, Örkény István Macskajáték című tragikomédiája a kas­sai Thália Színház előadásában. A XIV. Városi Kulturális Napokat a 100 tagú Budapest Cigányzenekar millenniumi koncertje záija. (ú) SZÍNHÁZ ___________________POZSONY___________________ HV 1EZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő 19 KIS SZÍNPAD: Demokraták 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Férfi műszívvel (a zólyomi Tajovsky Színház vendégjátéka) 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Leánder és Lenszirom 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Sakáltanya (am.) 15.30, 17.30 Magnólia (am.) 19.30 OBZOR: Csibefutam (am.) 16, 17.30, 19 A kanári (cseh) 20.30 MLADOSÍ: Luna papa (osztr.-ném.-fr.) 15.30, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Tájkép (szlov.-cseh) 18,18.30,19.30, 20 Fantázia 2000 (am.) 16.30, 17.15 Mission impossible 2 (am.) 16.15, 20.30 Monty Python és a Szent Grál (ang.) 20.15 Archimédész törvénye (stlov.) 17.30 KASSA CAPITOL: Mission impossible 2 (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: X- Men (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Vad a világ (am.) 16.15, 19.15 DRUZBA: A Föld csatamező (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Luna papa (osztr.-ném.-fr.) 15.30,17.45,20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Bérgyilkos a szomszédom (am.) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Tájkép (szlov.-cseh) 16.30,19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: Csibefutam (am.) 17 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: The Flintstones 2-Viva Rock Vegas (am.) 18 Igazgatóváltás az Andrej Bagar Színházban Kiírták a pályázatot Xantus János, valamint rajzai egy indián törzsfőnökről és a préri indiánok sátrairól (Archív felvétel) ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra. A Nyitrai Kerületi Hivatal a napokban pályázatot írt ki az Andrej Bagar Színház igazgatói posztjára, A jelentkezőknek no­vember 6-ig kell kidolgozni és be­nyújtani az intézmény további mű­ködésére vonatkozó koncepcióju­kat. Az előző igazgató, Frantisek Javorsky kinevezése augusztus 31-én járt le, de a színházat mű­ködtető kerületi hivatal megvárta, amíg befejez bizonyos megkezdett tárgyalásokat, és csak ezután hir­dette meg a pályázatot, amelyben főiskolai végzettséggel és legalább hatéves szakmai gyakorlattal ren­delkező színházi szakemberek ve­hetnek részt. Az Andrej Bagar Színház az utóbbi években az or­szág legsikeresebb vidéki társula­tává nőtte ki magát, rendszeresen vendégszerepeitek itt hazai és kül­földi rendezők, és előadásai nem­csak a közönség, hanem a szakma elismerését is kivívták. Ennek elle­nére Frantisek Javorsky nem tudta egyértelműen megmondani, újra megpályázza-e az igazgatói posz­tot. Mint megjegyezte, döntése at­tól is függ, milyen költségvetési tá­mogatást várhat a színház, hiszen az idei évadra tervezett nagy pro­dukcióról, a Zorbáról, amelyet Jozef Bednárik rendezett volna, pénzhiány miatt már le kellett mondaniuk, (vm) Az Amerikai Egyesült Álla­mokat a magyarság a XIX. század harmincas éveiben fedezte fel magának, ami­kor az erdélyi születésű Bölöni Farkas Sándor kiadta Utazás Észak-Ameri- kában című útirajzát. LACZA TIHAMÉR Ez a munka azonban több volt puszta élménybeszámolónál, hi­szen magyar nyelven először adott részletes tájékoztatást az amerikai demokráciáról, és teljes terjedel­mében közölte a Függedenségi Nyilatkozatot is. A kor kiváló ma­gyar gondolkodói - Széchenyi, Wesselényi és mások - nagy elis­meréssel szóltak a könyvről. Alig­ha meglepő, hogy a bécsi titkos- rendőrség is felfigyelt rá, s máso­dik kiadását már igyekezett bezú­zatni, illetve fellelhető példányait elkobozni, de csupán néhányat si­került belőle megkaparintania. Bölöni utazása és főleg könyve ké­sőbb sok magyart arra ösztökélt, hogy felkeresse Amerikát. 1849 után azonban már nem a kíváncsi­ság vagy netán a kalandvágy, ha­nem a kényszer vezette honfitársa­inkat - az elbukott magyar szabad­ságharc emigránsait - az Újvilág­ba. Közéjük tartozott Xantus János is, aki unalmasnak egyáltalán nem nevezhető életéből közel másfél évtizedet töltött az Egyesült Álla­mokban. Ugyanabban az eszten­dőben született, mint Jókai Mór. 1825. október 5-én a Somogy me­gyei Csokonyán látta meg a napvi­lágot. Édesapja Széchenyi István magántitkára volt. Xantus János Pécsett végezte jogi tanulmányait, de 1847-ben Pesten tett ügyvédi vizsgát. Aktív résztvevője volt az 1848-as magyar szabadságharc­nak; ott volt a pákozdi csatában, majd a komáromi várőrségben szolgált, de már 1849 februárjá­ban Érsekújvár közelében osztrák fogságba esett és a világosi fegy­verletétel után, büntetésül, közle­gényként besorozták a császári se­regbe. 1850-ben szabadon enged­ték, majd megint elfogták, és Prá­gába vitték. Innen sikerült meg­szöknie, és kalandos menekülés után Londonban kötött ki. Másfél év elteltével Amerikába, a „korlát­lan lehetőségek” hazájába hajó­zott. Amikor Amerika földjére lé­pett, mindössze hét dollár volt a zsebében, de úgy képzelte, hogy az anyagiak hiányát szellemi ké­pességeivel ellensúlyozhatja. Fo­lyékonyan beszélt angolul, néme­tül, franciául és spanyolul, s mivel egykor jurátusnak tanult, minden előfeltétele megvolt hozzá, hogy hasznossá tegye magát. Ennek el­lenére az első években nehezen boldogult: újságkihordástól csa­tornatisztításig sokféle munkát el­vállalt, csak hogy pénzhez jusson. Az 1850-es évek első felében bejár­ta a fél országot, de mindenütt csak néhány hétre sikerült ilyen­olyan munkát találnia. Röstellte is magát emiatt, és édesanyjának írt leveleiben inkább nem említette hányattatásait, nehogy még job­ban elszomorítsa őt. Éhelyett szí­nes leírásokkal ecsetelte utazásait, részletesen beszámolt élményei­ről, az indiánok életéről és mind­arról, amit látott. Ezek a levelek - Xantus nem kis meglepetésére - később nyomtatásban is napvilá­got láttak, mert édesanyja meg­mutatta őket egy kiadónak. Xantus ekkor röstellte el magát igazán, ugyanis ő ezeket az írásokat min­denekelőtt édesanyja vigasztalásá­ra szánta, s olykor angol útirajzok­Az amerikai hadsereg tisztjeként bejárta a pré- rit és Kaliforniát. ból is lefordított hosszabb passzu­sokat, hogy színesebb legyen a be­számoló. Az 1858-ban Xantus Já­nos levelei Éjszakamerikából cím­mel megjelent könyv persze nagy sikert aratott, s ekkorra már a szer­ző élete is jobbra fordult. Az ame­rikai hadsereg tisztjeként bejárta a prérit és Kaliforniát, ahol elsősor­ban állatokat gyűjtött. Fokozato­san képezte át magát zoológussá és természetbúvárrá, s megtanult állatokat is preparálni. Elsőként térképezte fel az Egyesült Államok délnyugati területeinek állatvilá­gát, és mintegy 2000 kitömött ma­dárral és 200-nál is több preparált emlőssel gyarapította a washing­toni Smithsonian Intézet gyűjte­ményét, nem is szólva a rovarok­ról, a halakról és a hüllőkről. Per­sze, Amerikát járva egy pillanatra sem feledkezett meg hazájáról, vagy húsz ládányi zoológiái és bo­tanikai anyagot küldött a Magyar Tudományos Akadémiának is, amely hálából 1858-ban levelező tagjává választotta. Az 1850-es években Amerika sok emigráns magyarnak lett az új ha­zája, sőt eleinte több tucatnyi ma­gyar települést is alapítottak. Xantus János ezek némelyikében is megfordult, s tőle tudjuk, milyen körülmények között éltek az oszt­rákok bosszúja elől elmenekült magyar katonatisztek és értelmisé­giek. Meglehetősen nyughatatlan természetű ember lévén, gyakran került hangos szóváltásba honfi­társaival, így végül sehol sem sike­rült beilleszkednie közéjük, és egy idő után végleg letett arról, hogy földbirtokosként alapít egziszten­ciát az Újvilágban. Meg aztán a honvágy is gyötörte. „Én legjobban szeretek a prairieken kalandozni lóháton - írja egyik levelében -, oly sokban hasonlítanak ezek ha­zánk szép s felejthetetlen síkságai­hoz; néha-néha egy népdalt dano- lok s a délibáb helyett a bivalyok bömbölnek. Néha azt képzelem, a csikós Hortobágyon vagyok; csat­tantam akarok ostorommal, s he­lyette puskámat kapom le vállamról...” Érthető, hogy egy­szer el kellett jönnie a hazatérés pillanatának is. Először 1861-ben látogatott Magyarországra, de a következő esztendőben vissza is utazott, és csak két évvel később, - amikor Magyarországon jobbra fordultak a viszonyok, határozta el végérvényesen, hogy-véget vet az emigráns életnek, és hazaköltözik. Ekkor már jó nevű tudósnak szá­mított (a már említett leveleket és az 1860-ban kiadott Utazás Kali­fornia déli részeiben című könyvét sokan olvasták), s megtalálta a magához illő feladatot is: kezde­ményezésére Pesten 1866-ban megnyílt az első magyarországi ál­latkert, amelynek ő lett az igazga­tója. De már két évvel később is­mét úton volt. Ezúttal az Oszt­rák-Magyar Monarchia kormá­nyának megbízásából vállalta a kalandot, mint a Kelet-Ázsiába tar­tó tudományos expedíció egyik résztvevője. Menet közben azon­ban függetlenítette magát az oszt­rákoktól, egyebek között azért is, mert nem akart beletörődni, hogy gyűjtése kizárólag a bécsi múzeu­mokat gyarapítsa. 1869 és 1871 között bejárta Tajvant, Hongkon­got, Luzon és Borneó szigetét. (A fejvadász dajakok között eltöltött hónapokról a Borneó szigetén tett utazásomról című dolgozatában számolt be a magyar olvasóknak.) Amikor gyűjteményét lajstromba vették, 2700 néprajzi tárgyat, kö­zel 100 ezer állatot és 65 ezer nö­vényt számoltak össze, de emel­lett rengeteg ásványt, kövületet, csontot, érmét, pénzt, kéziratot és könyvet is hazahozott. Utazásairól több előadást tartott, és cikkek Amerikát járva egy pilla­natra sem feledkezett meg hazájáról. garmadáját írta, amelyekből akár több vaskos kötet is kitelne. Xan­tus Jánost 1872. március ötödikén nevezték ki a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának őrévé. Tulajdonképpen ez jelen­tette a Magyar Néprajzi Múzeum születését. 1894 tavaszán az Adriai-tenger partjára utazott, hogy tüdőgyulla­dását kezeltesse. S bár ebből a be­tegségéből úgy-ahogy kilábalt, egy másik kórral: az elmebajjal szem­ben alul maradt. 1894. december 13-án halt meg. További művei: A közoktatási mi­nister megbízásából 1869-70-ben Keletázsiában... Úti emlékek Sin­gapore és vidékéről, Néhány hét Ceylon szigetén, Vezető a Magyar Nemzeti Múzeum népismei gyűj­teményében. A szerző a Szlovák Rádió Ma­gyar Adásának munkatársa A MAGYARORSZÁGI ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET PÁLYÁZATAI 1. Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televízió­zásról szóló 1996. évi I. törvény 84. §-ának (2) bekezdése alapján pályázatot hirdet Millenniumi Kulturális Gyűjte­mény című pályázati programjá­nak keretén belül irodalmi és művészeti alkotások előadóművészi megjelenítésének, közvetítésének támogatására 300 000 000 forintos keretösz- szegben. Pályázatot nyújthat be minden olyan természetes és jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek tevékenységi körében a film- és videogyártás, illetve a rá­dió-televízió műsorszolgáltatás szerepel, és (a) vállalja, hogy a közvetí­tés mind tartalmában, mind minő­ségében megfelel a médiatörvény­ben a közszolgálati műsorszámok­ra vonatkozóan rögzített követel­ményeknek, valamint (b) technikai megvalósítá­sában legalább a BETACAM-SP vagy a digitális rögzítés minőségi követelményeinek megfelel és a közszolgálati műsorszolgáltatók­nál alkalmazott technikai, minősé­gi követelményekhez, normákhoz illeszkedik. A pályázati felhívás átvehető a Mű­sorszolgáltatási Alapnál (Fontana Irodaház, 1052 Budapest, Váci ut­ca 16/b, IV. emelet, telefon: 267- 5050) munkanapokon 9 és 16 óra között, valamint megtalálható a Műsorszolgáltatási Alap honlapján ( http://alap.ortt.hu ). A pályázat beadási határideje: 2000. október 24.17 óra A pályázattal kapcsolatos kon­zultáció helye és ideje: a Műsor­szolgáltatási Alap hivatalos helyi­sége, 2000. szeptember 27-én és 28-án, valamint október 4-én és 5- én 10 és 16 óra között. 2. Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televízió­zásról szóló 1996. évi I. törvény 84. §-ának (2) bekezdése alapján pályázatot hirdet Millenniumi Kulturális Gyűjte­mény című pályázati programjá­nak keretén belül portréfilm, portréfilmsorozat készítésének támogatására 200 000 000 forintos keretösz- szegben. Pályázatot nyújthat be minden olyan természetes és jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek tevékenységi körében a film- és videogyártás, illetve a rá­dió-televízió műsorszolgáltatás szerepel, és (a) vállalja, hogy az elké­szült film mind tartalmában, mind minőségében megfelel a médiatör­vényben a közszolgálati műsor­számokra vonatkozóan rögzített követelményeknek, valamint (b) technikai megvalósítá­sában legalább a BETACAM-SP vagy a digitális rögzítés minőségi követelményeinek megfelel és a közszolgálati műsorszolgáltatók­nál alkalmazott technikai, minősé­gi követelményekhez, normákhoz illeszkedik. A pályázati felhívás átvehető a Mű­sorszolgáltatási Alapnál (Fontana Irodaház, 1052 Budapest, Váci ut­ca 16/b, IV. emelet, telefon: 267- 5050) munkanapokon 9 és 16 óra között, valamint megtalálható a Műsorszolgáltatási Alap honlapján ( http://alap.ortt.hu ). A pályázat beadási határideje: 2000. október 25.17 óra A pályázattal kapcsolatos kon­zultáció helye és ideje: a Műsorszolgáltatási Alap hivata­los helyisége, 2000. szeptember 27-én és 28-án, valamint október 4-én és 5-én 10 és 16 óra között. 3. Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televízió­zásról szóló 1996. évi I. törvény 84. §-ának (2) bekezdése alapján pályázatot hirdet Millenniumi Kulturális Gyűjte­mény című pályázati programjá­nak keretén belül filmszociográfia készítésének támogatására 300 000 000 forintos keretösz- szegben. Pályázatot nyújthat be minden olyan természetes és jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek tevékenységi körében a film- és videogyártás, illetve a rá­dió-televízió műsorszolgáltatás szerepel, és (a) egyrészt vállalja, hogy az elkészült film mind tartalmá­ban, mind minőségében megfelel a médiatörvényben a közszolgála­ti műsorszámokra vonatkozóan rögzített követelményeknek, vala­mint (b) technikai megvalósítá­sában legalább a BETACAM-SP vagy a digitális rögzítés minőségi követelményeinek megfelel és a közszolgálati műsorszolgáltatók­nál alkalmazott technikai, minősé­gi követelményekhez, normákhoz illeszkedik. A pályázati felhívás átvehető a Mű­sorszolgáltatási Alapnál (Fontana Irodaház, 1052 Budapest, Váci ut­ca 16/b, IV. emelet, telefon: 267- 5050) munkanapokon 9 és 16 óra között, valamint megtalálható a Műsorszolgáltatási Alap honlapján ( http://alap.ortt.hu ). A pályázat beadási határideje: 2000. október 26.17 óra A pályázattal kapcsolatos kon­zultáció helye és ideje: a Műsor­szolgáltatási Alap hivatalos helyi­sége, 2000. szeptember 27-én és 28-án, valamint október 4-én és 5- én 10 és 16 óra között.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents