Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-09 / 232. szám, hétfő
El Politika ÚJ SZÓ 2000. OKTOBER 9. Litván parlamenti választások Vilnius. Parlamenti képviselői választások kezdődtek tegnap Litvániában. A balti köztársaság 141 fős parlamentjébe 28 párt jelöltjei indultak. Közvélemény-kutatások szerint az ország megrendült gazdasági helyzete miatt a baloldal illetve a balközép előretörése várható; a jelenlegi kormánypárt támogatottsága várhatóan nem fogja meghaladni a 10 százalékot. (MTI) Újabb földrengés Japánban Tokió. Újabb, ezúttal 5,4 erősségű földrengés rázta meg Japán délnyugati részén Tottori kormányzóságot. A földrengés központja mintegy tíz kilométerrel a földfelszín alatt volt, alig néhány kilométerre a pénteki, 120 ember sebesülését és jelentős anyagi károkat okozó földrengés epicentrumától. (MTI) Várják a konkrét álláspontokat Kolozsvár. - Magyarország abban a ritka szerencsés történelmi helyzetben van, amikor nemzeti érdekei egybeesnek a vele szemben megfogalmazott nemzetközi elvárásokkal - hangsúlyozta Németh Zsolt külügyi államtitkár Kolozsváron tartott előadásában. Mint mondta, jelenleg „a Kárpát-medencében élő összmagyarság eléggé mulatságos, mert mindenki mindenféle íveket ír alá’', egyes szervezetek a külhoni állam- polgárság, mások a kettős állampolgárság, megint mások a státustörvény támogatására. A magyar kormány azt várja, hogy a határon túli magyarok legitim szervezetei kidolgozzák saját álláspontjukat ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban - hangsúlyozta. (MTI) Németh Zsolt (Somogyi Tibor felvétele) Német szélsőjobb a baloldal ellen Stuttgart. Összecsapás történt mintegy nyolcvan szélső- jobboldali tüntető és baloldali ellentüntető között péntek este Stuttgartban. A tüntetés során összecsapások robbantak ki. A baloldali tüntetők este egy villamost is megrongáltak, amelyben szélsőjobb- oldaliak utaztak. (MTI) Lövöldözések Csecsenföldön Groznij. A csecsen-ingus határ közelében szombaton két ingus rendőrt öltek meg a sza- kadárok, három másikat pedig megsebesítettek a malgobeki járás területén - közölték tegnap az ingus hatóságok. A csecsenföldi orosz parancsnokság bejelentése szerint Groznij központjában, a Lenin sugárúton robbantottak fel egy Ural tehergépkocsit a lázadók, és négy rendőrt sebesítettek meg. Az orosz utászok szombaton egyébként féltucatnyi aknát és robbanószerkezetet hatástalanítottak a csecsen utakon, s néhány fegyverraktárt is felszámoltak. (MTI) (CTK/AP-fel vétel) Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök az eskütétel után Milosevics gratulált az új államfőnek, és sok sikert kívánt minden polgárnak Kostunica az új elnök Belgrád. Vojiszlav Kostunica szombaton este letette hivatali esküjét: ezzel hivatalba lépett az új jugoszláv elnök, távozott hivatalából Szlobodan Milosevics és békés módon végbement a jugoszláv és a nemzetközi közvélemény által is gyakran „történtelmi” jelzővel illetett hatalomváltás. MTI-JELENTÉSEK Kostunica a szombaton este megalakult jugoszláv parlament két házának együttes ülésén mondta el az eskü szövegét. Kifejezte meggyőződését, hogy a két jugoszláv köztársaság, Szerbia és Montenegró viszonyát szorosabbra fűzik; Koszovó ismét jugoszláv fennhatóság alá kerül, országukat pedig visszavezetik a nemzetközi közösségbe. Milo Djukanovics montenegrói elnök azonban úgy nyilatkozott, hogy nem ismeri el Vojiszlav Kostunicát új jugoszláv elnöknek, csak „a szerbiai új demokratikus gondolatok képviselőjének”. Az előző jugoszláv kormánypártok újraválasztott képviselői is részt vettek a törvényhozás alakuló ülésén, távolmaradt azonban Szlobodan Milosevics eddigi jugoszláv elnök felesége. A pénteki nap eseményét Milosevics késő esti, rövid tévényilatkozata jelentette. Az eddigi államfő elismerte Kostunica győzelmét, gratulált neki és sok sikert kívánt minden polgárnak az új elnök hivatali idejére. Milosevics köszönetét mondott szavazóinak, de azoknak is, akik nem rá szavaztak, mondván: nagy felelősséget vettek le válláról, amelyet tíz teljes éve hordozott. A volt elnök jelezte, nem óhajt véglegesen távozni a politikai életből: saját pártját, a Szerbiai Szocialista Pártot kívánja megerősíteni, amely ígérete szerint nagyon erős ellenzéki párt lesz. Szerinte pártja és fő szövetségese, a - Milosevics felesége, Mirjana Markovics nevével fémjelzett - Jugoszláv Egyesült Baloldal annyira megerősödik, hogy „a következő választásokon nagyon meggyőző győzelmet aratnak”. Milosevics pénteken egy órán át négyszemközt tárgyalt Kostunicával. A két politikus most először találkozott. A 138 fős alsóházban a választási visszaélések miatt 19 képviselői hely vitatott maradt, a 40 tagú felsőházban 1 mandátum; ezekről később döntenek. A felsőház ismét Szrdja Bozovicsot választotta elnökévé. Robin Cook brit külügyminiszter kijelentette: nem látja szükségesnek az Európai Unió által Jugoszláviával szemben kimondott korlátozások fenntartását. Kifejezte reményét, hogy az EU ma hivatalosan megszünteti azokat. Az Egyesült Államok, bár jelenleg (és már másfél éve) nem működik nagykövetsége Belgrádban, amerikai kormányzati illetékesek közlése szerint arra számít, hogy gyorsan képes lesz szerteágazó kapcsolatrendszert kiépíteni a Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök szombati hivatalba lépése nyomán felálló új kormányzattal. Madeleine Albright külügyminiszter pénteken felelősségre vonásról beszélt, Hága külön említése nélkül, igaz, később a szóvivője, kérdésre válaszolva azt mondta, hogy „felelősségre vonás” alatt Hágát kell érteni. Segítség az Európa Tanácstól Az Európa Tanács főtitkára díszvendégi minőségben meghívta Vojiszlav Kostunica megválasztott jugoszláv államfőt az ET miniszteri bizottságának november 9-i ülését megelőző tanácskozásra. Szombati levelében Walter Schwimmer gratulált Kostunicának a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elnöki tisztjének elnyeréséhez, és azt a véleményét fogalmazta meg, hogy az új elnök megválasztásával „a jugoszláv nép a szabadság, a demokrácia és az egyenlőség értékei mellett döntött”. - Az Európa Tanács kész segítséget nyújtani Jugoszláviának ahhoz, hogy újraépítse a normális és demokratikus élet lehetőségeit, és csatlakozhasson az európai demokratikus nemzetek családjához - hangozatta levelében a főtitkár. (MTI) Szombaton 91-re emelkedett a szeptember 28-án kitört zavargások áldozatainak száma Barak két nap haladékot adott MTI-HÍREK Gáza/Jeruzsálem. Jóm Tov Szarnia tábornok, az izraeli hadsereg déli katonai körzetének parancsnoka tegnap bejelentette, megállapodást kötött a palesztinokkal a harcok azonnali beszüntetéséről a Gá-_ zai övezetben. Ehud Barak izraeli miniszterelnök szombaton figyelmeztetett, hogy leállítja az izraelipalesztin béketárgyalásokat, ha a következő napokban nem szűnnek meg a zavargások. Barak hangsúlyozta, hogy két napot ad Jasszer Arafat palesztin vezetőnek az erőszak elfojtására.- A palesztinok nem hajolnak meg az izraeli fenyegetés előtt-jelentette ki válaszában Jasszer Abed Rabbo palesztin tájékoztatási miniszter. Szerinte Barak arra akarja felhasználni a kialakult helyzetet, hogy nemzeti egységkormányt alakítson a Likuddal. Az üzenet előzménye egyrészt az volt, hogy libanoni menekülttáborokban élő palesztinok szombaton tüntetést tartottak a libanoni-izraeli határ követlen közelében, és Molotov-koktélokkal dobálták meg a határt őrző maroknyi izraeli katonát. A katonák tüzet nyitottak a tömegre, és két palesztint megöltek. A másik komoly incidens a dél-libanoni-szíriai határ mentén történt: a libanoni Hezbollah gerillái megtámadták az ottani izraeli katonákat. Megtorlásul izraeli vadászgépek légitámadást intéztek a Hezbollah libanoni állásai ellen. Szombaton 91-re emelkedett a zavargások áldozatainak száma. Alig néhány órával azután, hogy az izraeli katonai őrség szombat hajnalban kivonult, és átadta Nábluszban a József sílja néven ismert zsidó szent hely őrizetét a palesztin rendőrségnek, fegyveresek és polgári személyek megrohamozták a síremléket. Arafat azzal vádolta meg az izraeli kormányt, hogy szándékosan robbantotta ki a palesztin területeken napok óta tartó véres zavargásokat. Arafat a nemzetközi közösséget is hibáztatta, amiért nem gyakorol nagyobb nyomást Tel-Avivra a párbeszéd újraindítása érdekében. Moamer el-Kad- hafi líbiai vezető javaslóba a közel- keleti arab országoknak, fogjanak Rosszak a kilátások (CTK/AP) össze az afrikai államokkal, és hozzanak létre „olyan tömörülést, amilyen az Európai Unió”. Az elnök az Izrael elleni közös fellépést tekintené az összefogás egyik fő céljának. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban ítélte el Izraelt. Richard Holbrooke amerikai ENSZ-nagykö- vet egyoldalúnak minősítette a határozat szövegét. Szerinte a dokumentum figyelmen kívül hagyja, hogy az összetűzéseknek izraeli halottal és sebesültjei is voltak. 12 jelölttel tartottak elnökválasztást Lengyelországban Kwasniewski az esélyes MTI-HIREK Varsó. Nyugodt légkörben, különösebb incidensek nélkül zajlott tegnap a lengyel elnökválasztás. Az urnák reggel 6-kor nyitottak, és este 8-kor zártak, addig tilos volt előzetes eredményeket nyilvánosságra hozni. Az első fordulóban 12 elnökjelölt közól lehetett választani. Elemzők szerint Aleksander Kwasniewski mellett Marian Krzaklews- ki, a kormányzó Szolidaritás Választási Akció jelöltje és Andrzej Olechowski függeden jelölt a legesélyesebb. Ha egyikük sem szerez Ajándékot vittek Rómába I Ma magyar MTI-HÍR Róma. Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szombat délután a jelenlévő magyar püspökökkel misét celebrált a római Falakon kívüli Szent Pál bazilikában. A Római Magyar Nemzeti Zarándoklat négynapos rendezvénysorozatára több ezer magyar zarándok érkezett az olasz fővárosba. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a tájékoztatón örömmel nyugtázta: Magyarországon a közvélemény-kutatás arról 50 százaléknál több voksot, két hét múlva második fordulót kell tartani.A nyugati féltekén, Amerikában és a tengerjáró hajókon általában már kora délután leadták szavazatukat a külföldön tartózkodó lengyel állampolgárok (ott az időeltolódás miatt előbb megkezdődött a voksolás), az eredmények egy része már meg is érkezett a központi választási bizottsághoz. Krakkó egyik választási körzetében a szavazólistán szerepelt II. János Pál pápa (Karol Wojtyla néven), akit elfelejtettek levenni a jegyzékről. . János Pál pápának harang szól tanúskodik, hogy a magyarság többsége ma is a katolikus egyházhoz tartozónak vallja magát. Tegnap II. János Pál - a Magyarok Nagyasszonya ünnepén - megújította az új évezred felajánlását Mária oltalmába. A szentatya ma a Szent Péter bazilikában fogadja a zarándokokat, és ezután kerül sor arra az ünnepségre, amelyen a nándorfehérvári diadalra és a déli harangszó elrendelésére emlékeznek. Erre az alkalomra a magyarok a pápának ajándékoznak egy harangot, és azt a helyszínen meg is szólaltatják. Önkormányzati és megyei választások Belgiumban Flamand izgalmak MTI-HÍR Brüsszel. Belgiumban tegnap megkezdődtek a helyi önkormányzati és megyei választások. A közel tízmilliós ország 7,3 millió szavazásra jogosult polgára 589 város és község önkormányzatának tanácsnokait, és a tíz megye 725 képviselőjét választotta meg. Egy EU direktíva értelmében idén először a tagállamok tartósan Belgiumban élő állampolgárai is részt vehetnek a voksoláson. Jelenleg a többi 14 tagország közel félmillió állampolgára él Belgiumban, de közülük csak 87 858 iratkozott fel a választói névjegyzékekre. A figyelem elsősorban arra irányul, hogyan szerepelnek az országot 1999 óta kormányzó balközép koalíció pártjai - a liberálisok, szocialisták és környezetvédők - helyi szinten. A legizgalmasabb kérdés , milyen eredményt ér el Flandriában a Flamand Tömb, amely keletkezése óta minden helyi választáson megkétszerezte, sőt helyenként megháromszorozta szavazatai arányát. Nem voltak áramkorlátozások a választások miatt Szavazott a Vajdaság MTI-HIR Szabadka. Tegnap a Vajdaságban megkezdődött a tartományi, illetve a községi képviselőtestületi választások második fordulója azokban a választói körzetekben, amelyekben a szeptember 24-i választások alkalmával a tanácsjelöltek nem kapták meg a szükséges szavazatszámot. A megváltozott jugoszláviai belpolitikai helyzetet bizonyítja, hogy az első szavazási fordulóval ellentétben, egyetlen választóhelyiségben sem tartózkodnak civil, vagy egyenruhás rendőrök. A szerbiai áramszolgáltató hatóságok úgy döntöttek, hogy a Vajdaság területén tegnap reggel öt órától ma reggel hét óráig nem lesznek áramkorlátozások a választások miatt. Ugyanakkor továbbra is ésszerű fogyasztásra szólították fel a lakosságot. Fenntartásai vannak a VMDP-ek a Tanáccsal szemben Politikai rivalizálás MTI-HÍR Szabadka. A Szerbiai Demokratikus Ellenzék választási győzelme után új helyzetbe kerültek a vajdasági magyar politikai pártok is. A két legjelentősebb magyar párt - a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) - vezető politikusai fejtették ki álláspontjukat az esetleges együttműködés lehetőségéről. Ispánovics István, a VMSZ elnökségi tagja elmondta, pártja mindig is a vajdasági magyar pártok közötti együttműködés híve volt, és éppen ennek jegyében hozták létre az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsot. - Az eltelt esztendőkben sajnos csak rivalizálás volt a különböző magyar politikai erők között, és nem alakult ki átfogó együttműködés - mondta Ispánovics, aki szerint a választások után ismét időszerűvé válik a Tanács összehívása, mert az alkalmas keretet biztosítana az értelmes párbeszédnek. Utalt arra, hogy a VMSZ a Szerbiai Demokratikus Ellenzékkel kötött választási szövetséget, és szavazói nagymértékben hozzájárultak Vojiszlav Kostunica elnökjelölt győzelméhez. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke kijelentette, hogy „nem veszünk részt az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsban, mert elvi fenntartásaink vannak”. - A Vajdasági Magyar Szövetség képviselői igyekeznek beépülni az új hatalomba, és kacérkodnak a győztesekkel való koalícióra lépés gondolatával. Ez viszont azt eredményezné, hogy nem tudnák érvényesíteni kellő súllyal az általunk szorgalmazott autonómia-kezdeményezést, hiszen az eleve nem szerepelne az általunk elvárt komolysággal, a közös koalíciós programban - mondta Ágoston András.
