Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-06 / 205. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 6. Politika 5 Lanstyák István nyelvész: „Egészüljön ki a koncepció a kisebbségi nyelvek gondozásának kérdésével" Embertelenség a szankcionálás Tárcaközi egyeztetésen van az államnyelvről való gondoskodás koncepciójának tervezete, amelyet a kulturális minisztérium dolgozott ki, s amelynek bírságokról szóló paragrafusa ellen Csáky Pál miniszterelnök-helyettes is tiltakozott. A koncepcióról Lanstyák István nyelvésszel, a Comenius Egyetem tanárával beszélgettünk. BUGÁR ÁRPÁD Szakmai szempontból milyen a tervezet? Alapvetően szükség van ilyen koncepcióra, a szlovák nyelvről való gondoskodásra is. Minden államnak fontos feladata, hogy a területén beszélt nyelvekkel törődjön. Önmagában egy ilyen koncepció léte nem rossz, nem is veszélyes, de meg kell vizsgálni a tartalmát, elveit. Legtöbb gondolata hasznos, a szlovák nyelv szempontjából fontos, hogy a feladatok jelentős része megvalósuljon. Legnagyobb hiányossága, hogy csak a szlovák nyelvre van tekintettel. Egy adott térségben együtt élő nyelvék szerves egységet alkotnak, ezek közül nem szerencsés egyet kiemelni és csak azzal foglalkozni. Ha a kormány elé kerül a tervezet, ott a Magyar Koalíció Pártjának képviselői elérhetik, hogy ne csak a szlovák nyelvről szóljon, hanem a Szlovákiában beszélt nyelvekről. Ha a kulturális minisztérium üyen jól látja, hogy a szlovák nyelvnek gondoskodásra van szüksége, akkor még könnyebben belátja, hogy a kisebbségi nyelveknek szintén szükségük van rá. Sőt ezeknek még inkább, mert rosszabb helyzetben vannak, épp kisebbségi mivoltuknál fogva. Bizonyára elismerik az illetékesek: jogos az igény, hogy ez a koncepció a kisebbségi nyelvek gondozásának a kérdésével is kiegészüljön. Úgy gondolom, valakinek az ereje abban mutatkozik meg, ha nagyvonalú tud lenni akkor, amikor a gyengébbek és elesettebbek felemeléséről van szó. Általánosan véve, a nyelvről való gondoskodás milyen keretek között valósulhatna meg, illetve a tervezetnek melyek a pozitív elemei? A koncepció nyelvpolitikai dokumentum. Sajnos a hagyományok nem a legjobbak, az eddigi szlováSzükség van a szlovák nyelvről való gondoskodás- ra. >> kiai nyelvpolitika nagyon sok kárt okozott, de ezen lehet és kell is változtatni. A koncepcióban számos olyan érdekes gondolat van, amely kifejtésre szorul. Nem mindig világosak az egyes megfogalmazások. Kérdéses az is, hogy a dokumentum összeállítói milyen kutatásokra támaszkodnak, amikor például alacsony nyelvi kultúráról beszélnek, lüdományos megalapozottság nélkül ez a megállapítás is a levegőben lóg. Másfelől pozitív az, hogy a szloLanstyák István: a szankciókkal csínján kell bánni (Dömötör Ede felvétele) vák nyelv kutatásának támogatását fontosnak tartják. Én szurkolok a szlovák kollégáknak, hogy több pénzhez jussanak, mert valóban nyomorúságos helyzetben van a Szlovák Nyelvtudományi Intézet, ilyen anyagi körülmények között még alapfeladatait is nehezen tudja ellátni. Rokonszenves az a gondolat is, hogy az alapvető kodifikációs kézikönyvek, mint amilyen az értelmező vagy a helyesírási szótár ára csökkenjen. Szükség volna arra is, hogy ezeket a kézikönyveket állandóan újítsák, mivel nagy részük már elavult. Továbbá az egységes tudományos terminológiára is szükség van, ezt is jól látja a tervezet, hiányával ugyanakkor sokkal inkább küszködik Szlovákiában a magyar nyelv, hiszen a magyarországi eltérő viszonyok miatt nekünk még ki is kellene alakítani egy ilyen terminológiát. Ezt a feladatot egy nyelvi iroda tudná ellátni, amelynek létrehozását azonban a politikusok nem támogatják. A tervezetben helyes az a megfogalmazás is, hogy a szlovák nyelvnek nem védelemre, hanem gondoskodásra van szüksége. Ennek a hozzáállásnak azonban ellentmond a szankciók újbóli bevezetésének terve, illetve más, a koncepcióban olvasható megfogalmazások. Valóban, egyik kifejezetten veszélyes eleme ennek a tervezetnek, hogy újra érvényesíteni akarja az államnyelvtörvényből a kisebbségi nyelvtörvény által hatályon kívül helyezett paragrafust, mely a jogi személyek bírságolásáról szól. Ezzel nagyon könnyen vissza lehet élni, mivel az államnyelvtörvényben sok a félreérthető megfogalmazás. A szankciókkal nagyon csínján kell bánni. Én csak olyan esetben tartom esetleg jogosnak, ha például egy terméknek a használati utasítása nincs feltüntetve szlovákul, de ez valójában fogyasztóvédelmi kérdés. Más esetekben kényszerítő eszközök bevezetését nem tartom jó megoldásnak. Veszélyes, elsősorban a szlovákokra nézve, ha valamilyen nyelvi forma használatát büntetni akarják, ha a nyelvhasználatot állami erőszak bevetésével akarják szabályozni. A nyelv sokrétű és sokszínű, az például, hogy egy szó idegen vagy nem, fokozat kérdése. Emellett pedig a nyelv folyamatosanváltozik, s ezzel az egyes szavak, szószerkezetek megítélése is. Ezért a nyelvhasználatot szankcionálni badarság, embertelenség, és nem is lehet működtemi. Emellett a nyelv- használat ilyen korlátozása ellentétes a szólásszabadság elvével is, sérti a beszélők nyelvi és emberi jogait. Magyarországon van példa ilyen szabályozásra? A magyarországi nyelvművelők is játszadoztak a gondolattal, hogy karhatalmi eszközökkel bírják rá az embereket a nyelvművelő előírások követésére, bár az MTA Magyar Nyelvi Bizottsága 1997-ben elvetette az önálló magyar nyelvtörvény gondolatát. Üdvösnek tartotta azonban más jogszabályok részeként bizonyos nyelvtani szerkezetek használatának hatósági tiltását. Ennek bonyolultságát, azt, hogy még a nyelvészek ítélete is mennyire ellentmondásos lehet, jól bizonyítja egy példa. Kemény Gábor nyelvész, ezen a bizottsági ülésen bírálta „A mami egy gondolatolvasó” reklámmondatot, „idegenszerűsége” miatt. Ugyanakkor az őáltala is szerkesztett Nyelvművelő kéziszótár elfogadhatónak tartja a névszói állítmány előtti „egy”-et, ha a szerkezet metaforikus vagy hasonlatszerű. Nem kell különösebb szakértelem ahhoz, hogy kitűnjön a két mondat szerkezeti azonossága. Ebből is látható, hogy az „idegen szó”, „idegenszerű szerkezet” vagy éppen a „szlovák szó” fogalmak meghatározása mennyire ellentmondásos lehet, ezért a nyelvhasználat kérdését bírósági üggyé tenni vagy jogszabályokba ültetni lehetetlen és szükségtelen is. Mennyiben veszélyezteti a szlovákiai kisebbségek nyelvhasználatát a koncepció? A kisebbségek a szlovák nyelvnek egy kontaktusváltozatát beszélik, amely eltér a szlovák nyelv egynyelvű változatától. Még a kétnyelvű szlovákok is más változatot beszélnek, mint az egynyelvűek. Ha abból indulunk ki, hogy a szlovák nyelv kodifikált változata egynyelvű, azt kell mondani, a szlovákiai magyarok is képtelenek a szlovák nyelv szigorúan vett kodifikált változatát beszélni. így bármikor zsa- rolhatóvá válnának, ha a nyelvhasználat szankcionálva lenne. Emellett még van egy olyan bekezdés is a koncepcióban, talán a legveszélyesebb, amely arról szól, hogy a köz- igazgatási törvényt is megsértik nyelvi szempontból. Mint fogalmaz, a helységek hivatalos nevét államnyelven kell meghatározni, és a sajtóban, valamint a hivatalos érintkezésben ezen a néven kötelező haszCinikus az a kije- " lentés, hogy a szlovák nyelv egyenjogúsít- ja Szlovákia összes . polgárát. \> nálni. Itt sem pontos a megfogalmazás, remélhetőleg nem azt akarják ezzel újra elérni, hogy a magyar nyelvben is szlovákul kelljen használni a helységneveket. Hiszen Bécsnek sem Vieden a hivatalos neve, mégis minden hivatalos szlovák iratban ezt használják. Milyen vitatható elemeket tartalmaz még a tervezet? Végtelenül cinikusnak tartom azt a kijelentést, hogy „a szlovák nyelv egyenjogúsítja Szlovákia összes polgárát”. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy az a nyelv tudja a polgárokat egyenlővé tenni, amelyet a beszélők egy része természetes módon, anyanyelvként sajátít el, mások pedig hosszú évek munkájával tanulnak meg. A nyelvi egyenjogúság azt jelenthetné, hogy mindenki használhatná az anyanyelvét, és megtanulna egy másik nyelvet, amely a környezetében használatos. A nyelvi akadályokat nemcsak úgy lehet rombolni, hogy mindenki megtanul szlovákul, hanem úgy, hogy ott, ahol nagy számban élnek kisebbségek, a többségi lakosság is elsajátítja az ő nyélvüket. Lehet, hogy amit mondok, meredeken hangzik, de ez volna a természetes. A többségi lakosság kétnyelvűsége nem veszélyeztetné a szlovák nyelv érvényesülését. A szlovákok tekintélyét egyenesen növelné, hiszen minél több nyelvet beszél valaki, annál több lehetősége van. Akinek egészséges nemzettudata van, az nem fél a másik nyelvtől. A történelmi Magyarországon például tömegek beszélték egymás nyelvét, a vegyes lakosságú területeken élő magyarok jelentős része is kétnyelvű volt. Ma a világban egyébként is a többnyelvűség, a multi- kulturalizmus az előremutató eszme. Már csak ezért sem szabadna a koncepciónak leragadnia egy nyelv mellett. Szlovák küldöttség az ENSZ millenniumi csúcstalálkozóján Támogatj ák a reformot ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. Tegnap a szlovák küldöttség elutazott New Yorkba, az ENSZ millenniumi csúcstalálkozójára, amelyén több mint száz államelnök és ötven kormányfő vesz részt. A csúcstalálkozó fő témái: a szegénység felszámolása a globalizáció tükrében; a béke, a biztonság és a leszerelés megvalósításának kérdései. Szlovákiát a háromnapos rendezvényen Mikulás Dzu- rinda miniszterelnök és Eduard Kukán külügyminiszter képviseli. Amint arról a külügyminiszter beszámolt, a csúcstalálkozón Mikulás Dzurinda is felszólal, rámutatva, hogy Szlovákia támogatja az ENSZ reformját, melynek fontos része kell, hogy legyen az ENSZ biztonsági tanácsának megújítása. Ezenkívül alkalom nyílik a kétoldalú kapcsolatok építésére is. A szlovák kormányfő a tervek szerint találkozik és tárgyal az ukrán, a macedón elnökkel, valamint a portugál és az ír miniszter- elnökkel is. (bá) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Eduard Kukán külügyminiszter szerint is megalapozatlan a Magyar Koalíció Pártjának a Komárom megye kialakítására vonatkozó kérése. A politikus elmondta, az új területi elrendezés tervezetének kidolgozását hosz- szú, alapos felkészülés előzte meg, mely során minden szempontot figyelembe vettek, beleértve, hogy megfeleljenek a nemzetközi egyezményeknek is. A miniszter úgy látja, a magyar párt helytelenül prezentálta kérését. Mint fogalmazott, „az ilyen dolgokról először otthon, a családban kell beszélni. A feszültségeket és a problémákat a kormányon belül hideg fejjel kell kezelni”. A külügyminiszter ugyanakkor nem pesszimista. „A feszültségeket nem lehet elkerülni a kormánykoalíción belül, ilyen helyzetek voltak, és lesznek is, de a koalíciós pártok mindig bizonyították, hogy van bennük elég politikai akarat a megoldáshoz” - jelentette ki Kukán, (bug) RÖVIDEN Tárgytalan az Ispat próbálkozása Pozsony. A kormány tegnap egyhangúlag jóváhagyta a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű és az amerikai U. S. Steel közötti szerződést. Mikulás Dzurinda miniszterelnök szerint most már a vasmű közelgő, egyelőre nem pontosított idejű közgyűlésén semmi sem akadályozza meg a kassai nagyvállalat felvásárlását. Ez azt jelenti, hogy tárgytalanná vált a rivális Ispat próbálkozása, (sárp) Harabín hamarosan választ kap Pozsony. A legfelsőbb bíróság elnöke megbízható és hozzáértő választ fog kapni a szükséges érvekkel alátámasztva - jelentette ki Mikulás Dzurinda Stefan Harabín hozzá intézett levelével kapcsolatban. A miniszterelnök szerint a legfőbb bíró leváltására tett javaslat nem volt törvényellenes. (TA SR) A többség támogatja a NATO-tagságot Pozsony. A legfrissebb közvélemény-kutatási eredmények szerint az ország NATO-csatlakozását támogatók aránya meghaladja az ellenzőiét. A Társadalomkutató Intézet felméréséből kiderül, a lakosság 50 százaléka támogatja Szlovákia integrációját a szövetséghez, míg 39 százalék elutasítja a NATO-tagságot. A támogatók a kormánypártok szimpatizánsainak köréből kerülnek ki, az ellenzők az ellenzéki táborból. (TA SR) Zsoldos Péter a kuvaiti szlovák nagykövet Pozsony. Szlovákia rendkívüli és megbízott kuvaiti nagykövete, Zsoldos Péter tegnap átadta megbízólevelét a kuvaiti emírnek. Zsoldos, aki az első szlovákiai nagykövet a Perzsa-öböl menti országban, elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról és a kereskedelmi-gazdasági együttműködésről folytatott eszmecserét az emírrel. (SITA) Szlovák-amerikai kulturális egyezmény Pozsony. Csáky Pál, a kormány emberi jogokért és kisebbségekért felelős alelnöke tegnap fogadta Irving Stolberget, az amerikai kulturális örökség külföldön való megőrzésével foglalkozó bizottság megbízottját. Stolberg az USA és Szlovákia közötti kétoldalú kulturális egyezményről tárgyal Pozsonyban, (ú) Lezárult az oltárkép ügye Pozsony. A Garamszentkereszti Járásbíróság eleget tett a Besztercebányai Püspöki Hivatal kérésének, és leállította a Háromkirályok hódolata című oltárkép ügyében folytatott eljárást. A bírósági határozat augusztus 31-én emelkedett jogerőre. (TA SR) Mária Machová a privatizációról Besztercebánya. - Hogy a kormány megtarthassa ígéreteit, ahhoz legkésőbb a jövő év közepére le kell zárni a Szlovák Gázművek privatizációját - nyilatkozta Mária Machová privatizációs miniszter. A kormány ígéretet tett a vagyonalapi kötvények kifizetésére, ám jövőre további 10 milliárd koronára lenne szükség az államadósság törlesztésének fedezésére. (TA SR) Rangos elismerés Schmögnerovának Pozsony. A Euromoney neves brit újság a legjobb pénzügyminiszter címmel tüntette ki Brigita Schmögnerovát, áki az elismerő oklevelet a Nemzetközi Valutaalap éves értekezletén veszi át Prágában. A legjobb pénzügyminiszter mellett elismerésben részesül a legjobb jegybanki elnök is, aki ez alkalommal a török pénzintézetvezetője. (ú) A koalíciós erők a referendum ignorálására szólítanak fel Elutasító kormánypártok ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Frantisek Sebej, a Demokrata Párt (DS) alelnöke helytelennek tartja Rudolf Schuster döntését a referendum kiírásáról. Sebej egyetért azokkal a jogászokkal, akik az előrehozott választásokról szóló népszavazást alkotmányellenesnek tartják, és nem zárta ki, hogy pártja ez ügyben az alkotmánybírósághoz fordul. A koalíció számára nem marad más, mint azzal fordulni a lakossághoz, hogy utasítsa el a referendumot - véli. A Polgári Egyetértés Pártja (SOP) szintén azt ajánlja választóinak, maradjanak távol a voksolástól. A párt szerint az ellenzék indokai megalapozatlanok, és a referendumban feltett kérdés alkotmányossága is megkérdőjelezhető. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) előkészítő bizottsága bízik abban, hogy a választók helyesen döntenek majd, s azzal utasítják el a szavazást, hogy nem vesznek részt rajta. Mivel aDe- mokratikus Baloldal Pártjának (SDL) is érdeke a koalíció stabilitásának megőrzése, nem ért egyet a referendummal, és támogatóit is arra kéri, november 11-én ne járuljanak az urnákhoz. Jozef Migas pártelnök szerint a referendum semmit sem old meg, s meggyőződése, hogy sikertelen lesz. Migas szerint az előrehozott választások nem oldanak meg semmit, s bízik benne, hogy a népszavazás sikertelen lesz. (sárp, ú, s, t) A HZDS szerint a népszavazás nem Ivan Lexáról szól Örvendezik az ellenzék ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. „Nagyon örvendetesnek tartjuk, hogy ae államfő kihirdette a népszavazás időpontját, s ezzel a polgároknak alkalmuk nyílik beleszólni az ország történéseibe” - nyilatkozta a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) népszavazás-kezdeményezésének vezetője. Dusán Jarjabek úgy véli, a parlamentnek tiszteletben kell tartania a népszavazás eredményét, s ha a törvényhozás nem így tenne, az szerinte politikai öngyilkossággal érne fel. Hozzátette, fennáll a veszélye annak, hogy a végrehajtó hatalom visszaélve jogköreivel megfélemlíti a pedagógusokat és a katonákat, hogy ne járuljanak a szavazóurnákhoz. Ján Cuper, a mozgalom jogi szakértője elmondta, a népszavazás nem Mikulás Dzurindáról, nem is az ártatlan Ivan Lexáról, hanem Szlovákia jövőjéről szól. (sárp) Eduard Kukán a kormányon belüli feszültségekről Maradjon a családban