Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-07 / 206. szám, csütörtök

„A bor a leghasznosabb ital, a legízesebb orvosság és a legkellemesebb táplálék. Már eleink is így vélekedtek, nekünk is így kellene tekinteni a borra. Millenniumi falunapok Kürt községben KIS PETER M inden korban Kürt volt a környék tele­pülései között a leg­népesebb - mégis a wmmmmmmm legkevesebb írott dokumentumot hagyta az utókorra. Lakói sohasem álltak harcban a szomszédos terüle­tek uraival, itt nem voltak minden­naposak a birtokviszályok, a terület­szerzési háborúságok. Nemese so­sem volt a fálunak, és jobbágypana­szokról sem tesznek említést a kora­beli oklevelek. Az érsek­ségnek járó illeték befize­téséről megfeledkező tele­pülések között Kürt neve sosem fordult elő. Szor­gos, kötelességtudó nép lakta e falut mindenkor. “- olvasható Pénzes István: Kürt - monográfia című könyvének előszavában. A művet a milleniumi falu­napok alkalmából adta ki a helyi Csemadok alap­szervezete és Kürt község önkormányzata. A háromnapos ünnepség valóban az ezredforduló jegyében zajlott. Az au­gusztus 18-án, pénteken este hatkor kezdődő szentmise lélekemelő hangulata végigkísérte az egész rendezvényso­rozatot. A községi parkba vonult, ahol leleplezték a helyi Csemadok és a Kürti Alapiskola emléktáblá­ját. Az iskola egyébként idén ün­nepelte a magyar tannyelvű okta­tás újraindításának ötvenedik év­fordulóját. Kürt lakosságát min­denkor a konzervatív gondolko­dás, a hagyományokhoz való ra­gaszkodás jellemezte. Talán ezzel is magyarázható a tény, hogy je­lenleg is csak egy nyelven - ma­gyarul - folyik a falu iskolájában az oktatás. (Az itteni szülők nem osztják azt a “divatos” nézetet, mi­szerint az állam­nyelven tanuló kisiskolásokból lesznek a sikeres állampolgárok. A szlovák nyelvű ok­tatás többszöri próbálkozás után sem nyert Kürtön létjogosultságot.) A falunapok első éjszakáján utcabál volt a kürti Krízis zenekarral, a falu piacterén. Az éjjel háromig tartó mu­latozást másnap reggel kilenctől a II. Majer István Szakmai és Műve­lődési Nap követ­te, mely az alapis­kola épületében zajlott. Talán az előző napi mulat­ság volt a ludas a dologban, de jó egyórás késéssel kezdődött Könözsi László, a me­zőgazdasági minisztérium állam­titkára előadása. Az államtitkár úr, aki nemrég még a Kürthöz kö­zeli Ebed község földműves szö­vetkezetét igazgatta, barátok, is­merősök közt tartotta meg elő­adását, melyben felvázolta a hazai mezőgazdaság jelenlegi helyzetét, kitérve a szakma elmúlt tíz évének történetére is. Mivel a szakmai na­pok előadói idén a mezőgazdasági té­makört járták kö­rül, másodikként Korpás Árpád, a hazánkban méltán ismert és elismert szőlész és borász lépett az időköz­ben egyre népe­sebbé válló hallga­tótábor elé. Elő­adása a szőlő- és gyümölcstermesz­tésről szólt, őt S zalai László kö­vette, aki a borá­szatról beszélt. Dél körül kezdődött Tamasek Zoltán, fűri magánvállal­kozó érdekes, szín­vonalas előadása a környezetkímélő A tűzoltóverseny győztes csapata a verseny végeztével megmártózik a locsolómedencében növényvédelem­Csicsay Lajos, a Csemadok járási elnöke leleplezi a községi parkban a Csemadok-emléktáblát Kömözsi László, a mezőgazdasági minisztéri­um államtitkára mosolyog az előadás után. Ta­lán a délben tartott borkóstolóra gondol... ről. szakmai nap utolsó előadója Pénzes István volt, aki bemutatta és dedikálta Kürtről írt monográ­fiáját. Megható volt, ahogy az em­berek ereklyeként fogták és vitték a szerzőnek aláírásra a falujukról szóló, gyönyörűen kivitelezett könyvet. Az állófogadás után következett a szakmai nap egyik legérdekesebb része, borkóstoló - díjnyertes kürti borokból. Kilencféle bort ízlelhe­tett meg a közönség szakmai érté­kelés kíséretében, melyet Korpás úr fűzött az egyes borokhoz. ”A bor a leghasznosabb ital, a leg­ízesebb orvosság és a legkelleme­sebb táplálék. Már eleink is így vélekedtek, nekünk is így kéne tekinteni a borra, mely új gondo­latokat serkent, barátságokat hoz létre. Egyre azonban vigyázzunk, a bort mértékkel fogyasszuk, hogy felemelje az emberi lelket, ne pedig a sárba tapossa. Aki bor­tól részegedik le, az bűnt követ el a szőlő nemes leve és a szőlőter­mesztő becsületes munkája el­len.” - hangzott el a szakmai nap zárszavaként. Eközben az iskolával szemben ta­lálható sportpályán tűzoltóver­seny folyt Szőgyén, Kőhídgyar- mat, Kisújfalu, Bajta, Für, He- lemba és Kürt csapatai közt. A versenyt követően a játék hevé­ben megizzadt tűzoltók egymást dobálták bele a locsolómedencé­be. A vidám szórakozásból a tűz­oltólányok sem maradhattak ki - őket elsőként mártották meg kol­légáik a hűsítő, bár nem éppen kristálytiszta vízben. Pénzes István deikálja legújabb könyvét, a Kürt ről szóló monográfiát A tűzoltókat az égető napon Hidaskürt, Csalló-közkürt és Kürt focistái követték, a kik mit sem törődve a tikkasztó hőséggel, dél­után egytől este hatig kergették a bőrt a focipályán a kürti kupáért. A szervezők gondoltak a gyere­kekre is, hiszen míg a stadionban folytak a meccsek, a pálya mellett gyermekprogramok várták a ki­csiket. Volt ott bábszínház, báb­készítés, zenés mese, versolva­sás, gyöngy- és tésztafűzés, gyur- mázás, lovaglás és hagyományőr­ző kiállítás is. A gyerekek és szü­leik egészen az esti diszkó kezde­téig szórakozhattak a gyermek­programot kitűnően vezető lá­nyok és asszonyok felügyelete mellett. Az éjféli tűzijáték már csak hab volt a tortán. A falunapok harmadik és egyben zárónapja vasárnap délután há­romkor, ünnepi szentmisével kez­dődött, melyet Szent István kirá­lyért tartottak. Ezután került sor a községi parkban a Milleniumi emlékmű avatására, melyen ven­dégként jelen volt a magyarorszá­gi Tiszakürt község nevében Józsa István polgármester, Ko­vács Ferenc, Köbölkút polgármes­tere, valamint Bárdos Gyula par­lamenti képviselő és Szigeti Lász­ló oktatási államtitkár is. Ezt követte a piactéren a folklór­délután, melyen fellépett Pat, Nagycétény és Kürt folklórcso­portja. A Kürti Falu­napok rendezvény- sorozat Anyalai Pepes Sándor és ze­nekara falubáljával végződött. A társ­rendezők a Kürti Földműves Szövet­kezet és a Kürti Alapiskola voltak. A kétezredik évben Kürt valóban olyan falunapokat rende­zett, amely a múlt­ból táplálkozva, a je­lenre építve mutat a falu jövője felé. 925 év telt el azóta, hogy az első írásos emlék említi a községet. Ha a falu népe ugyan­olyan lelkesedéssel veti bele magát a mindennapos élet dolgaiba is, mint ahogy a falunapok szervezésébe, jövőjét legalább ugyanennyi időre, nem fenyegetheti veszély. Kürt község szülöttjeként magam is hi­szek és bízom ebben az Érsekújvári járásbeli kicsiny faluban. "Kürt polgármestereként azon vagyok, hogy a falu közösségét, annak pozitív szellemét építsem. Egy falusiközösségben a polgármester egy a sok közül." Hóka László: Valódi hagyományt teremteni Hóka László Kürt polgármestere, egyben az MKP parlamenti képviselője ÚJ SZÓ INTERJÚ olgármester úr, az idei sikeres faluna­pokkal után hogyan vélekedik e rendez­vény múltjáról és jö­vőjéről? Falunapok Kürt életében régebben is voltak. 1998-tól azonban, mikor a község lakosai polgármesterükké választottak, úgy gondoltuk - közö­sen a képviselő-testülettel -, hogy megpróbálunk valódi hagyományt teremteni falunkban. Elindítottuk hát a Majer István nevével fémjel­zett szakmai és művelődési napo­kat, amelyeken tavaly a pedagógia, idén a mezőgazdaság volt a vezér­téma. Majer István az elmúlt évszá­zadban plébánosként szolgált Kür­tön, szakmaüag és emberileg is na­gyon sokat adott a településnek. Népnevelő volt, mintaiskolát veze­tett, új mezőgazdasági termelési formákat próbált meghonosítani, sőt, a huszadik század elején szak­mai fórumokat is tartott. Ha sike­rül, jövőre még bővebben kívá­nunk majd foglalkozni a szakmai nap vezértémájával. Sajnos, Kürt­nek mind a mai napig nincs kultúr- háza. Az iskolaudvaron 1985 óta befejezetlenül áll egy annak szánt hatalmas épület. Amint látható, mi idén nekifogtunk a továbbépítésé­nek, és úgy tervezzük, hogy az el­következő egy-két évben legalább részben átadjuk a kultúrházat a fa­lu lakosságának. Az talán majd méltó helyszíne lesz a tervezett szakmai napoknak is. Ön előtt már két polgármester, il­letve hnb főtitkár ígérte a falu­nak, hogy befejezi az épületet. Nem törik-e bele az ön foga is eb­be a tervbe? Bízom benne, hogy nem. Mi a terve­inket reálisan fogalmaztuk meg, ed­dig még amit vállaltunk, azt véghez is vittük. Választási programunk 60­70 százalékát már teljesítettük. Ez talán egy kicsit soknak hangzik így, a választási időszak felénél, de be kell vallanom, vannak még elvége- zetlen feladatok. Ezek közé tartozik a közrend megszilárdítása, mely úgy gondolom, országos probléma és a szociális gondokra vezethető vissza. Sikerült azonban a tavalyi év végére rendbe tenni a falu gazdál­kodását, ami átkos örökségként ló­gott a fejünk felett. Adósságokkal és mindössze 6 és fél milliós költségve­téssel vettük át a falut, idén az adós­ságainkat törlesztettük és a költség- vetésünk 10 és fél millió korona. Fel­újítottuk a falu elavult közvilágítá­sát és elkészült a tervdokumentáció a szeméttelep megnagyobbítására, amit az illetékes minisztérium már jóvá is hagyott. így megoldódik a szeméttárolás hosszútávú koncepci­ója is. Az iskolában idén ősztől már gázfűtés váltja fel az eddigi szénfű- téses kazánokat és a napközi és étte­rem tetejének a rekonstrukcióját is sikerült anyagilag biztosítani. Jövő tavasszal elkezdjük a falusi vízmű bővítését, ezzel megoldódnak a ma­gasabban fekvő területek vízellátási gondjai is. További fájó pont a mun­kanélküliség. Megpróbálunk a kör­nyéken egy komolyabb munkahely­teremtő akcióba kezdeni, erről azonban még korai lenne részlete­ket elárulni. Ön polgármester Kürtön, és egy­ben az MKP parlamenti képvise­lője Pozsonyban. Tegyük fel, hogy egyeztetni tudja feladatait, időt szakítva mindkét munkájára. Hol fér mindebbe az ön családja? Őszintén megvallva: száz százalé­kosan sem mint képviselő, sem mint polgármester nem lehet telje­síteni a feladataimat. De a lehető­ségekhez mérten mindenütt a leg­többet akarok és tudok is elvégez­ni. Sajnos, ezen igyekezetemet a családom sínyli meg. Szerencsére kialakult itt a faluban egy olyan se­gítő csapat, akik nélkül például a falunapok sem jöhettek volna létre. Egy falusi közösségben a polgár- mester egy a sok közül, meghatáro; zott feladatokkal és kötelességek­kel. Én azon vagyok, hogy a falu közösségét, annak pozitív szelle­mét építsem, hiszen nagyon sokan vannak, akik, ha munka van, jön­nek, ajánlkoznak, dolgoznak és tel­jesítenek a falu érdekében. Ebben rejlik igazán a falu ereje, (kip)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents