Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-28 / 223. szám, csütörtök

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 28. Tenk László képeinek kiállítása Dunaszerdahely. Tenk László budapesti festőművész mun­káiból nyújt válogatást az a kiál­lítás, amely a Kortárs Magyar Galériában nyílik holnap 17 órakor. A kiállításon láthatók egyebek között a Sikátor, az írisz, a Fenyves, a Fény, a Kert, lány, alkony, a Tükör és ablak, a Vadkacsa ravatala, a Tavaszi kódorgás című képek, (ú) Ünnepel a Nógrádi Galéria Losonc. A Nógrádi Galéria megalakulásának huszadik év­fordulója alkalmából ma 15 órától szakmai tanácskozást tartanak a galéria épületében. A tanácskozás témája a nemzeti­ségi kultúra, valamint a regio­nális galériák helyzete. A szak­emberek véleménycseréjét kö­vetően nyitják meg az intéz­mény gyűjteményéből rende­zettjubileumi kiállítást, amely november tizenhetedikéig te­kinthető meg. (tb) POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Falstaff 19 HV1EZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő 19 KIS SZÍNPAD: Demokraták 19 ASTORKA SZÍNHÁZ: Baltás gyilkosság Szentpétervárott 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: A csúnya lány (vendégjáték Nagykaposon) 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Indul a bakterház (vendégjáték Dunaszer- dahelyen) 11,19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Coyote Ugly (am.) 15.30,18,20.30 YMCA: A Föld csata­mező (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: A Föld csatamező (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: A Föld csatamező (am.) 18, 20.30 Coyote Ugly (am.) 17,19, 21 Tájkép (szlov.-cseh) 20.30 MLADOSÍ: Himalája, karaván (fr.-sv.-ang.) 15.15, 17.30 Magnólia (am.) 20 MÚZEUM: Szeresd felebarátodat! (ném.) 19 CHARLIE CENTRUM: Tájkép (szlov.-cseh) 16.30,18.30, 20.30 Kid (am.) 18,20.15 KASSA DRUZBA: Coyote Ugly (am.) 16, 18, 20 TATRA: Új csapás (am.) 15.30,17.30 Magnólia (am.) 20 ÚSMEV: Coyote Ugly (am.) 16,18, 20 CAPITOL: A Föld csatamező (am.) 15.45,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Én, a másik énem és Irene (am.) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső (am.) 17, 19.15 GALÁNTA - VMK: A John Malkovich menet (am.) 17.30, 20 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: A szibériai borbély (or.-fr.) 19 Tegnap befejeződött a Színházi Nyitra fesztivál Strindberg is megfordult LAKATOS KRISZTINA Liszka József új könyvéről Komárom. Holnap 17 órakor kerül sor a Madách Posonium könyvesboltjában Liszka József Állíttatott keresztínyi buzgó- ságbul című tanulmányköteté­nek bemutatójára. A szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékei- vel foglalkozó könyvet Kott- mayer Tibor néprajzkutató, a győri Széchenyi István főiskola tanársegédje méltatja, (ú) Zs. Nagy Lajos költő és prózaíró hatvanötödik évére verseiről, novelláiról s a grimaszokat mutogató clownról Ismét játszik, életre, halálra „Látjátok, feleim, szümtükvel nézzétek, /ahogy latrok közt zabái föl a fé­reg." (A szerző felvétele) Nyitra. Az elmúlt évhez hasonlóan idén is A viharral fejeződött be a Színházi Nyitra fesztivál: Shakes­peare darabját tavaly Alföldi Róbert vígszínházi látványos rendezésében láthattuk, tegnap pedig a szentpé­tervári Komisszarzsevszkaja Szín­ház fergeteges produkciójaként. A fesztivál visszatérő vendégei közül a prágai Divadlo Na zábradlí társula­ta lépett színpadra az utolsó napon, az elmúlt év végén tragikus körül­mények között elhunyt Petr Lébl egyik utolsó rendezésével, Csehov Ványa bácsijával. A mifelénk ritkán látható produkciók közül nagy fi­gyelmet keltett a stockholmi Man- jana Színház előadása, elsősorban frissessége, szellemessége miatt. A svéd klasszikus, Strindberg Júlia kisasszony című drámáját adták elő pantomimváltozatban, bohóctréfa­ként. A produkció végén párszor megfordul Strindbergnek az egész előadás alatt a kulisszafalon lógó képe, azt a képzetet keltve, mintha a művészek is arra számítanának: attól, ami a színpadon zajlott, a mester propellerként forog a sírjá­ban. Az alkotók azonban elmond­ták, feldolgozásuk nem tiszteletlen­ség, hanem éppen ellenkezőleg - tisztelgés Strindberg előtt, aki való­színűleg elégedett lenne az ő válto­zatukkal, hiszen maga is egész éle­tében új formákat keresett. Először láthattuk (volna) a nyitrai fesztivá­lon a rijekai alternatív Trafik Szín­házat, amely bemutatkozása szín­helyéül az Andrej Bagar Színház előtti nagy teret és lépcsőket válasz­totta. Csakhogy bárhol állt is a néző, a mozgásszínházi produkciónak csupán töredékeit sikerült elkapnia. Az idén Deszkával díjazott előadá­sok közül utolsóként a fő kategóri­ákban győzedelmeskedő Székeket láthattuk. A Ionesco-darabot Lubo- mír Vajdicka vitte színre a pozsonyi Kis Színpadon, a két főszerepet Emília Vásáryovára és Emil Hor- váthra bízva. A bemutatása óta je­lentős szakmai és közönségsikert arató előadás egyik legfőbb vonze­reje, természetesen a színészi telje­sítmény mellett, hogy az erősen szövegcentrikus abszurd cseppet sem válik statikussá, a jelentős mér­tékben a színészek asszociációs, improvizációs készségét próbára te­vő szöveget pontos ritmusú, lendü­letes akciók egészítik ki. „Adjon isten bölcsességet a bölcseknek, a bolondok meg érjék be azzal, hogy tehetsé­gesek.” Ezt mondja Shakes­peare Vízkereszt vagy amit akartok című vígjátékában (Mészöly Dezső fordításában) Olivia udvari bolondja, akit a nagy angol drámaíró Bohóc­nak nevez. DUSZA ISTVÁN „Öltöztess bohócnak s engedj be­szélnem, Ahogy akarok - kipuco­lom én e megfertőzött világ ronda testét, csak szedje gyógyszerem tü­relmesen” - mondja ki a létről gon­dolkodó és álmodó Jaques, az Ahogy tetszik száműzetést vállaló nemese (Szabó Lőrinc fordításá­ban) . A művészek archetípusa a ma­gát bolondnak tettető ember, aki alakváltoztatásaival játszik a hata­lommal, clownként kijátssza annak éberségét, kiszolgálóikat kigúnyol­ja. Közben persze „kell hozzá némi ész”, ahogyan azt Shakespeare Víz­kereszt vagy amit akartok című víg­játékában Viola mondja Próbakőről. Tagadhatják bár egyes nagyok és ki­csik, az 1989-es közép-európai vál­tozások előtt errefelé az igazi mű­vész minden megnyilvánulása - fel­téve, hogy esztétikum és ethosz szervesül alkotásában - a hatalom­mal szegült szembe, melynek időt­len idők óta része az ostoba közvéle­kedés, a romlott közízlés, része egyes pályatársak néma cinkossága, része az elrendelt cenzúra és a kikö­vetelt öncenzúra. Az 1945 után mindvégig nemzedéki tagoltságé szlovákiai magyar költészetben a hatalommal és a dilettantizmussal szembeni ellenzékiségnek a Tőzsér Árpád, Cselényi László és Zs. Nagy Lajos alkotta nemzedéki költői hár­masnál erőteljesebb hatású költők nem léteznek. Azok a költői attitű­dök, amelyeket különbözőségük el­lenére is képviselnek - tíz évvel a so­kat emlegetett politikai és gazdasá­gi (mert a társadalmira még igen­csak jó ideig várni kell) változások után - megcáfolhatadanul érvénye­sek, még akkor is, ha költészetük külön-külön más-más eredmények­kel szolgál. Tőzsér nemcsak plebe­jus hevületű lírát, de esztétikai ta­nulmányokat is ír. Cselényi kezdeti expresszionizmusa meg rég átcsa­pott a máig sziklapartokat bontó neoavantgárd formakeresésbe. Kö­zülük Zs. Nagy Lajos vállalta fel a tragikum ihlette komikumnak a hu­mor mindennapiságán messze fe­lülemelkedő könyörtelen és gro­teszk szókimondást. Megcáfolhatat­lan alkotói szemléletek ezek, me­lyek ősidőktől fogva egymásból nö­vekednek. Értékkülönbségeket leg­feljebb ízlésterrorra hajlamos kriti­kusok tehernek közöttük. Az őket követő nemzedékeknek az egyete­mes magyar és világlírához történt kapcsolódása valamilyen módon az ő költészetüktől eredeztetett. A tábor helye és időpontja: Gomba­szög, 2000. október 10-15. A tábor célja: Az 1998-ban elkezdett szakmai munka folytatása. Témája: A mese mint közösségfej­lesztő eszköz. Hogyan nyúljon hoz­zá a pedagógus, a rendező, a szí­nész, a mesemondó, a koreográgus, az író, a zenész, a báb-, jelmez-, díszlet-, kellékkészítő, a kézműves. Élőadók: Mese- és drámapedagó­gia: Gabnai Katalin (Bp.); Bábjáték, mesejáték: Kiss Rita (Pécs); Mese­mondás, énekmondás: BadinÁdám (Rozsnyó), Écsi Gyöngyi (Berzéte); Zenei anyanyelv: Rozs Tamás (Pécs); Kézművesség: Borsa Kata és barátai (Győr); Mesekoreográfia: Bocsárszky Attila (Kassa); Beszéd- technika: Főzy Krisztina (Bp.); Me­seírás: N. Tóh Anikó (Ipolyság); Me­sedramaturgia: Varga Emese (Ko­márom). A táborban részt vehetnek gyerme­kek (6-15 éves korig) és felnőttek. A jelentkező tüntesse fel nevét, cí­mét, születési adatait, rövid leírást arról, milyen kapcsolatban állt ed­Olyan társadalmi közegből indult el a költői pályán, amely kutatások ál­tal bizonyítottan az anekdotázás, a mesélés, a történetmondás világa volt. Lehet-e véletlen, hogy a Szklabonyán 1935. szeptember 28- án született Zs. Nagy Lajos elsőként megcsodált példaképe Mikszáth Kálmán lett, amelyet Örkény István­nak, a magyar abszurdot és grotesz­ket, a prózairodalmunk műfaji re­mekléseiként számon tartott egy­perceseket megteremtő írónak kijá­ró kortársi tisztelet követett? Lehet- e különösebb mikszáthi történetet kitalálni, mint amilyen a szklabo- nyai kovács nagypapa és a Zsélybe költözött ugyancsak kovács édesapa unokájának, illetve fiának romanti­kával teli költői indulása, majd köl­tői, írói kiteljesedése? Az alapiskoláit Zsélyben végezte, majd az iparosi és paraszti életmód szociális öntudatot erősítő lelkisé­gével 1951-ben a komáromi gimná­ziumba került, ahol Turczel Lajos lett az osztályfőnöke. De nemcsak neki, hanem Koncsol Lászlónak, Tőzsér Árpádnak, Nagy János szob­rászművésznek, Erdélyi Gézának és másoknak is. Ha valaki tehetséggel megverve gondolkodó és álmodó lesz, a pok­lokat is megjáró költészetével tuda­tosan vállalt shakespeare-i „bolond” lét által leginkább elviselhetőnek tetsző világban, az csak olyan költő lehet, mint Zs. Nagy Lajos. Más lap­ra tartozik, hogy költészete ennek nyomán mindvégig óvatos közhe­lyek („romantikus ihletettség, él­ményhiány, irónia, groteszk” stb.) ismételgetésére készteti kritikusait dig a mesével, illetve a mesetá­borral. A tábor elsősorban a felnőtteknek szól, de vállalja azon gyermekek képzését is, akiket saját pedagógu­saik, rendezőik arra érdemesnek tartanak. A részvételről a jelentke­zések alapján a mesetábor szakmai tanácsa dönt. A jelentkezés elfoga­dása esetén a résztvevők postafor­dultával megkapják a részvételi szakmai anyagot és a táborról szóló részletes információkat. Részvételi díj fenőtteknek 800 Sk, gyerekeknek 450 Sk (szállás, étke­zés, szakmai képzés díja). Jelentkezési határidő: 2000. október 2. Jelentkezni az alábbi címen lehet: EUROZUG - GOMBASZÖG Társulás 049 51 Szalóc- SÍavec 78. Információ, telefon: 0942/ 922114, 7921170 Ambrúz Denisza, Fábián Edit, 0942/7901181, 7921340 Borzy Bá­lint e-mail: mese@nextra.sk vagy eurozug@nextra.sk- Tőzsér Árpád, Koncsol László és Zalabai Zsigmond kivételével. A he­lyét az egyetemes magyar líra hegy­vonulatában kijelölni szándékozó irodalomtörténészeket többször is megtorpantotta. Nem véledenül. Zs. Nagy 1971-ben (nem feledhet­jük: a csehszlovákiai politikai tisz­togatások és ortodox kommunista hatalomátvétel utáni első évben) megjelent Üzenet a barlangból című verskötete olyan erővel szólt az ak­kor még versolvasónak tartott szlo­vákiai magyarokhoz, hogy az értő kritika inkább beszélt a lírikusi atti­tűd változásáról, a groteszk elemek teljes spektrumú megjelenéséről, mintsem magáról a kimondott gon­dolatokat evokáló létélményről. Eb­ben a létélményben már ott volt a „prágai tavasz” télbe fordulása, a szlovákiai magyarság jogi, kulturá­lis és intézményes feltételeinek megoldadansága. Az ezt érzékelte­tő nyűt költői alapállás már tíz esz­tendővel később olyan nagy olvasó­tábort vonzott á Cudar elégia című gyűjteményes kötete köré, hogy azt 3 650 példányban adták ki. Miközben - a Cudar elégiát követő­en - 1992-ig, amikor napvilágot lát­nak új versei a Nagyképűdenségek című kötetében, csupán a Megfog­tam a tündér sarkát című gyermek- verskötettel gyarapította (1986- ban) a szlovákiai magyar lírát, meg­szaporodott prózaköteteinek a szá­ma. A gyerekeknek írt verseit első ízben illusztrálta fia, a tehetséges festőművész és grafikus, Nagy Zol­tán. Ugyanő illusztrálta a Grendel Lajos által nagyobbrészt előző két prózakötete (Emberke, küzdj, 1975, Besztercebánya. A város színházai és utcái, terei 12. alkalommal adnak otthont a Bábos Beszterce nemzet­közi fesztiválnak. A professzionális bábszínházak seregszemléjére idén - a szlovákiai csoportok mellett - Magyarországról, Csehországból, Lengyelországból és Franciaország­ból érkeznek vendégművészek. A rendezvény, amely holnap kezdődik és október 3-ig tart, magyar nappal indul. Délelőtt 10-től a Divadlo na Rázcestí épületében a debreceni Vojtina Bábszínház lép a közönség elé a kazah népmese alapján készült Kendzsebáj menyegzője című báb­játékkal. 12-től a Vila Dominikában a Micropodium Családi Bábszínház Con Anima című előadása látható, 15 órától pedig a Maskarás együttes mutatkozik be a Divadlo na Ráz- cestíben, Purgateatrium című pro­dukciójával. 16.30 és 18.30 között Rendeden napló, 1985) anyagából válogatott és új írásaival kibővített Az elpárolgott fazék (1988) című kötetet. Mindegyik prózakötete va­lamifajta műfaji keveréke volt a no­vellának, a tárcának, a jegyzetnek, az egyperces novellának, a glosszá- nak vagy a krokinak. Ezek a szöve­gei tartalmazták, hol nyílt szóki­mondással, hol meg míves és ironi­kus megformálásban mindazt, amit újságíróként a rádióban, az Új Szó­ban majd 1963-tól a Hét szerkesztő­ségében a napi penzumok, a leadási határidők és a hatalmaskodó főnö­kök lelki terrorja szorításaiban átélt, írásaiban és magánbeszélgetései­ben számtalanszor kifakadt, hogy a költészetből nem lehet megélni, pe­dig nem volt egyedül, aki az újság­írásból sem tudott. A rendszerváltás utáni években, amikor még létezett a Hét, amely­nek nyugdíjazásáig a belső munka­társa volt, mintha újult erővel vetet­te volna bele magát a magyar újság­írás klasszikus hagyományait köve­tő szemlélettel a publikálásba. Napi aktualitásokon messze felülemelke­dő, a politikai csatározásokat a fo­nákjáról is láttatni tudó, a tragikus helyzetekről is a rá jellemző fanyar iróniával szóló írásait a Szárnyas történetek című kötetében gyűjtötte össze. Egyre inkább átszűrődött prózai és lírai szövegem a tragikus létszemlélet, s a novellára már nem telt az alkotói energiáiból. A kilenc­venes évek első felében egypercese­ket és félperceseket írt, de nem fe­ledkezett meg az önmaga és min­denki számára felfedezett Füst Mi­lánról, a sanda bohócról, meg a rég­óta tisztelt és önmaga ihletőjeként tisztelt Örkény Istvánról. A színé­szek közül is kiválogatta a magá­hoz, habitusához közelállónak ér- zetteket. Megemlékezik az általa nagy clownnak tartott Feleki Kamiiról, véleményt mond az egyre inkább a műfaj hercegéből királlyá avanzsáló Gálvölgyi Jánosról. Ugyanő az az író is, aki az Emberke, küzdj! című kötet címadó tárcájá­nak felkiáltójeles szülői infantiíiz- musán messze túllépve Zsénagy- zolás -ra adta a fejét, s mond „tudat- hasításos” dolgokat önmagának és két riporternőnek legutóbb - mégis, müyen régen: 1996-ban-megjelent kötetében, amelyet talán nem is ke­vés iróniával breviáriumnak neve­zett el válogatója és szerkesztője, az azóta elhunyt Varga Erzsébet. Eb­ben a legutóbb megjelent könyvé­ben szegett szárnyú kísérletet tesz, hogy ismét magára öltse az új hata­lomnak is grimaszokat mutogató clown maszkját. Tragikus végkifej­letet sejtető próbálkozása volt ez - versek helyett két interjúban megfo­galmazni a csalódottságot-a társa­dalmi káosz és a testi-lelki betegsé­gek analógiáján töprengő költőnek. Sorsa mostanában egy komáromi szociális gondozóba is elvetette, ahonnan két verset küldött szer­kesztőségünknek. Ismét játszik, életre, halálra. Besztercebánya köztereit veszik bir­tokukba a magyarországi csopor­tok: a Maskarás maskarás, zászlós felvonulással szórakoztatja a közön­séget, a Garabonciás együttes A Nap és a Hold elrablását, a Hattyúdal Bábszínház pedig a Szent László kerálrul című előadását mutatja be. 19.00-tól a győri Vaskakas Bábszín­ház Fehérlófia című produkciója lát­ható az Operában, 21.00-tól pedig ismét a Maskarásé a tér - Életfa cí­mű utcai produkciójukkal zárul a magyar együttesek bemutatkozása. A magyar nap után szombaton cseh és francia, vasárnap szlovák és fran­cia, hétfőn és kedden szlovák és len­gyel produkciók láthatók. A kísérő- rendezvények között szerepel a Szász Zsolt bábművész munkáit be­mutató kiállítás is. Szász Zsolt a Hattyúdal Bábszínház alapító tagja, az együttes a vásári, mutatványos bábszínházi formák felelevenítésére jött létre 1994-ben. (as) FELHÍVÁS - MESETÁBOR 2000 Holnaptól Bábos Beszterce 2000 nemzetközi fesztivál Magyar nappal indul ELŐZETESÜNK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents