Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-28 / 223. szám, csütörtök
Régióink ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 28. Az idén egy híján huszadszor került megrendezésre Ipolyságon az egy hétig tartó, vásárral egybekötött, szívet-lelket melengető szeptemberi ünnepségsorozat Honti Kulturális Napok HALÁDIK JÚLIA, MALIK ÉVA I polyságon a Honti Kulturális Napok megünneplé- 1 sére első alkalommal 1967-ben került sor. Az wmm ünnepségsorozat elsődleges célja a régió nép- művészeti értékeinek felvonultatása. 1981-ben az akkori járási vezetés leállíttatta a rendezvényt, mivel szükségtelennek találta. így aztán tíz év kényszerszünet következett. 1991 óta ismét rendeznek Ipolyságon kulturális napokat. A rendezvénynek évről évre fokozatosan bővül a programja és az eszmei mondanivalója. A kezdetben csupán kétnapos ünnepség már egy hétig tartó rendezvénysorozattá nőtte ki magát, egyre több teret adva a régió kulturális és társadalmi életének fellendítésére. Az idén 19. évfolyamába lépő Honti Kulturális Napok szeptember 11-én vette kezdetét. Az ünnepi megnyitóra - immár hagyományosan - a Honti Galériában került sor, ahol ezzel egyidejűleg Kutak Adrien kerámiáiból és Kocsis Ernő festményeiből nyűt egy igen látványos kiállítás. Ritka alkalom, hogy két alkotó- művész kiállítási anyaga üyen harmonikusan kötődjön e^máshoz. Az ünnepélyes megnyitón Vlado Hronec képzőművész méltatta a kiállító művészek munkásságát. „Bár az évforduló nem kerek, mégis nagy jelentőséggel bír, elsősorban azért, mert a rendezvény sok vihar közepette is megérhette az ezredfordulót, ami arra enged következtetni, hogy a régió lakossága igényli ezt a kultúrát.” - Ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi beszédét Zsolnay Ernő, a város polgármestere. Az ünnepélyes megnyitót az Amadeus trió fellépése tette még hangulatosabbá. Hétfőn, az esti órákban egy újabb kiállítás nyűt a Honti Múzeumban: Ipolyság dokumentumok, fotók, történelmi képek tükrében címmel. A kiállítás anyagát egyrészt régi fényképek, írásos dokumentumok, másrészt pedig a városról készült festmények, grafikák képezik. A történelmi tárgyú kiállítást Pálinkás Tibor, a Honti Múzeum és Galéria igazatója nyitotta meg, majd ezt követően állófogadást adott a vendégek tiszteletére. Másnap nem mindennapi zenei élményben részesülhettek a komolyzenét kedvelő ipolyságiak. A pozsonyi I Fiatti fúvóskvartett délelőtt az Ipoly moziban a középiskolások részére, este pedig a városházán adott nagysikerű hangversenyt. Az ipolysági közönség egycsapásra a szívébe zárta a fellépő négy fiatal művészt: Vera Raskovat, Michal Sintált, Peter Maurert és Stanislav Bicákot. Műsorukban Haydn, Mozart, Brahms, Ibert művei szerepeltek. A csütörtöki napot Pongrácz Lajos emlékének szentelték. Délelőtt a magyar tanítási nyelvű gimnáziumban 160 diák előtt tartott előadást Hála József néprajzkutató, a budapesti Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanára. Délután a neves közéleti személyiség sírjának megkoszorúzására került sor a felsőtúri templomkertben. A koszorúzási ünnepségen beszédet mondott Lendvay Tibor, a Pongrácz Lajos Társaság elnöke. Ipolyság város nevében Zsolnay Ernő polgármester helyezett koszorút a sírra. Délután a Honti Múzeumban folytatódott az emlékünnepség, melynek során Hála József tartott előadást Pongrácz Lajos életéről és munkásságáról. Előadását Csáky Károly néprajzkutató, pedagógus, a Honti Múzeum és Galéria Baráti Körének elnöke értékes hozzászólásokkal gazdagította. Pongrácz Lajos, a honti régió szülötte, a Pesti Hírlap tudósítója Kossuth Lajos titkára volt. Felsőtúron élt. Ipolyságon, ahol alispán és főjegyző is volt, nevéhez fűrődik többek között a városszépítés, a járdák, a közvilágosítás és a kisdedóvó létrehozása. Irodalommal is foglalkozott: verseket írt, lapot indított, valamint egy kiadványt jelentetett meg Hont vármegye történetéről. Polihisztor volt. Az emlékére rendezett ünnepség célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a régió neves szülöttének munkásságára. A csütörtöki program egy templomi hangversennyel zárult, melynek során a párkányi Stilla Pectus vegyeskar lépett fel, Papp Katalin karnagy vezényletével. A hangversenyre a római katolikus Nagyboldogasszony templomban került sor. Pénteken reggel vidám zeneszó ébresztette az ipolyságiakat. Rövid idő elteltével igazi vásári hangulat alakult ki a város főterén. Még a környező utcák is a tribünt eszká- bálók kalapálásától, az árusok kiabálásától visszhangzottak. Ezen a napon vette kezdetét a Hagyományos Ipolysági Vásár. A sátrakban a különféle csecsebecséktől kezdve mindenféle vásári portéka kapható volt. Táskák és mézeskalács szívek, a legújabb szőnyegpucoló csodaszer és tésztakelesztő... A levegőben cigánypecsenye, ahogy errefelé mondják, burcsák és tökmag illata. A tér másik oldalán se'- rényen dolgozó kézműveseket láthattunk: sarat döngölő agyagost, fafaragót, kosárfonót, szalmadísz- készítőt, csipkeverőt. 92-ben hét sátorral indult a vásár, tavaly már százan voltak, az idén pedig 140 árus vert sátrat a főtéren. Ha ez így folytatódik, nemsokára bővíteni kell a városka központját. A vásári hangulat közepette kellemes színfoltot képezett a környékbeli népművészeti csoportok fellépése. Az árusok messzi vidékről idecsalogatják az embereket. A vásár és a kultúra annyira együtt van tálalva az érkezőnek, hogy szinte biztosra vehetjük, a szervezők nem burkolt szándéka - hogy a régiót láttassák, hogy felhívják rá a vállalkozók és befektetők figyelmét -, nem téveszti célját. A Szlovákia déli határmenti térségébe nyúló honti régió népi kultúráját tekintve a leggazdagabbak közé tartozik. Népviseletének és dallamainak sokoldalúsága beleépül a honti táj természeti tagoltságába. Erről győződhettek meg azok a nézők, alak megtekintették a Palástról, Ke- lenyéből, Ipolyszakállosról, Tes- magról érkező népművészek műsorát. A Barsi tájegységet Kozárovce község folklórcsoportjai mutatták be. „Sportban versenytársakká lenni, de egyúttal jóbarátoknak maradni!” - ez a jelszó érvényes Ipolyság és Trencsénteplic kapcsolatára is. A két város már évek óta versenytárs a Kihívás Napján. Most, a Honti Kulturális Napok alkalmával Trencsénteplic gazdag műsorral kedveskedett partnerének, Ipolyságnak. Az idén első alkalommal volt divatbemutató a gyerki Ruházati Szakiskola tanulóinak jóvoltából, valamint kézművesbemutató. A kultúrműsor nyitószáma Ipolyság Város Vegyeskarának fellépése volt, Béres Gábor és Wollent Andrea karnagyok vezetésével. A délutáni órákban környékbeli rockzenekarok szórakoztatták a közönséget, majd hajnalig tartó utcabál volt a város főterén. A rendezvényen ünnepi beszédet mondott Hama István, építésügyi és régiófejlesztési miniszter, Ipolyság város szülötte. Jelen volt Tóth Tibor, a kormányhivatal vezetője, Vác polgármestere és egyéb híres személyiségek. Egy ilyen kisvárosban, mint Ipolyság, szinte mindenki ismer mindenkit. A családiasra sikeredett állófogadáson minden formalitás nélkül mondta el Harna István, mennyire sajnálja, hogy a város vezetőivel egyre inkább csupán hivatalosan és Pozsonyban találkozhat. Ezért is örült a meghívásnak, amelyet nem protokolláris látogatásnak, inkább kellemes hazatérésnek érez. Lapunk kérdésére elmondta, hogy tizenkilenc évesen ment el a városkából, de ma is szíA határközeli város már megtalálta azokat a helyi jellegű előnyöket, amelyekből profitálhat. vesen emlékszik vissza gyermekkora színhelyére, a régi Mária-bú- csúkra, melyeknek az egyházi ünnep kölcsönzött misztikus jelleget. Ilyenkor a templom elől indult a körmenet a kálváriára. A miséző pap fölött vitték a baldachint, s minden stációnál imádkoztak, Má- ria-énekeket énekeltek. Felérve a hegyre, a kereszt alatt tartották az ünnepi szentmisét, itt volt felállítva az Úr asztala. Persze, mint minden gyerek, ő is a főtéri sátraknak, a tűzoltólaktanya mellett felállított ringlispieleknek örült a legjobban. A mai hazatérések jellege érthető módon minden igyekezet ellenére lényegesen eltér a gondtalan látogatástól. Most például a hamarosan ipolysági székhellyel megalakuló Régiófejlesztési Ügynökség volt a fő téma, melyet a területfejlesztéssel is foglalkozó minisztérium támogat. A kevésbé fejlett régiókban megalakulandó ügynökségek már azt az új irányt kívánják követni, mely szerint az egyes térségek a központi irányítás helyett áttérnek az „önmenedzselésre”, vagyis életképes, az adott régió lehetőségeihez mért projektumokat találnak ki, ehhez a minisztérium támogatást ad, külföldi befektetőket próbál szerezni. Az ipolysági ki- rendeltség például jól együttműködhetne az Ipoly eurorégióval. Az építésügyi minisztérium az idén ötvenegy bérlakás felépítésére ösz- szesen huszonötmillió koronás támogatást ajánlott fel. „Tévhiten alapul az a félelem, hogy az EU-s tagság beolvasztja a nemzeteket, a régiókat - mondta a miniszter -, viszont a nemzetek, régiók egyedi jellege csakis úgy tartható meg, ha a területek az egészséges lokálpatriotizmuson alapulva fejlesztik és ápolják kultúrájukat. A falusi és városi ünnepségek is ezt a fajta lokálpatriotizmust hivatottak továbbfejleszteni. A régiófejlesztés hosszú távú tevékenység, a ma elvégzett munka csak a későbbiekben hozza meg a gyümölcsét.” Szombaton folytatódott a vásár. Délután volt az idén hatodik évfolyamába lépett Honti Kupáért Nemzetközi Karateverseny. A sportrendezvényt ezúttal a közelmúltban tragikus körülmények között elhunyt Péter Ivanka emlékének szentelték, aki a rendezvény egyik alapítótagja és támogatója volt. A verseny nagyszerű szervezése Hammersmidt Bélát, a klub elnökét dicséri. Többszáz résztvevője volt, többek között Magyarországról, Horvátországból, Romániából is. Pálinkás Tibor, a múzeum igazgatója szinte egész napokat a múzeumban töltött, mert mindig akadtak érdeklődők, a városba látogató ismerősök és idegenek, akik nem szerették volna elmulasztani az egyedülálló látvány megtekintését. A tematikusán összeállított anyag kerek képet nyújtott a múltról. Érdekes volt képekben látni a régi város eddig ismeretlen arculatát, áttanulmányozni a korabeli térképeket, melyek közül a legrégibb a Mohács előtti időből és a középkorból származott, s melyeken még fellelhetők voltak olyan szép hangzású utcanevek, mint a Rákóczi fejedelem útja, a Kossuth, a Deák Ferenc, vagy a Baross utca, látható volt a térképről azóta rég eltűnt Laktanya, vagy a mára panelrengeteggel sűrűn beépített Kutya-hegy. A képeken látható volt az első gőzmalom, külön panel foglalkozott a várossal sajnos még ma is szorosan összefonódott árvizekkel, az Ipollyal. A vármegye híres embereinek arcképcsarnokában olyan előkelő urak foglaltak helyet, mint Majláth György főispán, Salkovszky Lajos, Hont megye parancsnoka, s a két leghíresebb család, a Pongráczok és az Ivánkák képviselői: a már említett Pongrácz Lajos alispán, Pongrácz István honvéd alezredes, Pongrácz Sándor császári altábornagy, Ivánka Imre felsőházi képviselő, a szabadság- harc idején a nádori huszárok parancsnoka. Kiállították a környéken fellelt, mára csaknem feledésbe merült használati tárgyakat (régi köcsögök, köpülők, feszület, prés, teknő, bölcső, népviselet), a különféle mesterségek munkaeszközeit, a paraszti munkaeszközöket, valamint kardokat, fegyvereket is. A vidék ma sem szűkölködik tehetséges emberekben. Bizonyította ezt az utóbbi időben külföldön is ismertté vált Pokorny Lajos, a horváti születésű Simonyi Lajos és Gyurász Lajos festményeiből rendezett tárlat. Valamennyi festőt a város régi épületei, az Ipoly folyó környezete ihlette az alkotásra. A gondosan összeállított kiállítás melegen ajánlható mindenkinek. Az egy hétig tartó rendezvénysorozat kicsúcsosodását a vasárnap sorra kerülő templombúcsú képezte, melyre a római katolikus Nagyboldogasszony templomban került sor. Sajnos, a kedvezőtlenül alakult időjárási viszonyokra való tekintettel a tervezett kálváriabúcsú elmaradt. Az a tény, hogy a Honti Kulturális Napok immár 19. alkalommal kerülhetett megrendezésre, ékesen bizonyítja, hogy a helyi kultúra ápolását maga a régió lakossága is igényli. A régió településeinek ösz- szetartozás-érzését szemlélteti, hogy a szomszédos magyarországi községek lakosai is szép számmal ellátogatnak a rendezvényre, mintegy hangsúlyozva annak nemzetközi - határokat áthidaló - jellegét. Örvendetes, hogy az előző évekhez viszonyítva, az idei rendezvény programjai iránt sokkal nagyobb érdeklődést tanúsítottak a város és a környék lakói. Ipolyság - úgy látszik - már megtalálta azokat a helyi jellegű előnyöket, amelyekből profitálhat. A határközeli városnak elsősorban szolgáltatásait kell továbbfejlesztenie. Földrajzi helyzete megköveteli, hogy erre építsen, hogy a külföldi turista náluk költse el utolsó koronáját, ehhez viszont a megfelelő színvonalra kell helyezni a kereskedelmet, a szórakoztatóipart, a vendéglátást. Optimista szemszögből szemlélve mindez gyerekjátéknak tűnhet, főleg ha az ember egy csomó tettrekész, aktív/ szíwel-lélekkel tenni akaró ember társaságába csöppen, akik, ahogy Korpás Pál tanár úr, a szervezőbizottság elnöke büszkén elmondta - szinte valamennyien a helyi gimnázium volt növendékei. Bízunk benne, hogy a népművészet és a tiszta forrásból eredő népi kultúra iránti érdeklődés a jövőben egyre inkább növekedik majd. A Honti Napok mai színhelyén, a régi városháza előtt egykor üres, tágas terület volt Az Ipoly régi hídja, melyet még IV. Béla építtetett. A monostor szerzetesei élvezték a vámszedés jogát. A hidat a németek robbantották fel a második világháború alatt A nézőtéren jobbról Kutak Adrienn, keramikusművész, Harna István, építésügyi és régiófejlesztési miniszter, mögötte Zsolnay Ernő, a város polgármestere, Tóth Tibor, a kormányhivatal vezetője, Wollent József, az Ipoly Unió elnöke Nagy sikerrel szerepelt a Kelenyei Menyecskekórus Ipolyság Város Vegyeskara, a karmester Béres Gábor A trencséntyeplici mazsorettek Kézművesek a téren (Fotó: Haládik Júlia és archív)
