Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-28 / 223. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 28. Gazdaság és fogyasztók Hét éve még 30 korona volt egy dollár, ma már ötven koronánál tart. Vajon mennyiért vesszük holnap? A korona drámai ingadozásai Az amerikai dollár még mindig a legkedveltebb fizetőeszköz. Való­színűleg sokunk közérzetét javítaná, ha elegendő volna belőle a pénztár­cánkban. (Fotó: archívum) Pozsony. Az elmúlt napok­ban a dollár ára 50 korona fölé ugrott, s ma még a devi­zakereskedők sem igazán tudják, meddig kúszik még felfelé. Ennek oka, hogy a korona árfolyamának alaku­lása jelenleg majdhogynem kizárólag az euró-dollár vi­lágpiaci árfolyamtól függ, mely fejlődését szintén kérdőjelek övezik. SULCI SZILVIA Az előreláthatóság mértéke min­denkor a jegybanki árfolyampoliti­ka függvénye, amely Szlovákiában az elmúlt hét évben igen érdekes változásokon ment keresztül. A Szlovák Nemzeti Bank létrejötte után először a Csehszlovák Állami Bank által bevezetett árfolyam­megállapítási módszert alkalmazta. A korona árfolyamát naponta rögzí­tette attól függően, hogy alakult az öt választott deviza - USD, DEM, ATS, CHF, FRF - aktuális árfolyama. Az öt pénznem 1994. júliusában kettőre (DEM, USD) csökkent. En­nek gyakorlati okai voltak - külke­reskedelmünk 60%-a német márká­ban, 40%-a pedig amerikai dollár­ban realizálódott. A továbbiakban tehát a korona árfolyamának alaku­lásában a márka dollárhoz viszonyí­tott világpiaci ára volt meghatározó. Az árfolyam-ingadozás a rögzített központi árfolyam körül lehetséges, Októberben árfo- lyampolitika-módosítás- ra került sor. ám korlátozott volt (a +-0,5%-os le­begési sáv fokozatosan +-7%-ra bővült). Mindemellett a jegybank maximalizálta az egyik napról má­sikra történő küengést is - ez 0,1%- ban volt megállapítva. Habár az ad­minisztratív korlátozások deformál­ták a devizapiacot, jelentősen hoz­zájárultak a korona stabüitásának megőrzéséhez. Ezenkívül óvták a külföldi befektetőket az árfolyam- veszteségektől, ami a koronában történő invesztálási volt hivatott inspirálni. A pénzpiac fokozatos fejlődése 1996-ra lehetővé tette az árfolyam­ingadozási megkötések meglazítá- sát. A legradikálisabb jegybanki in­tézkedés a napi árfolyamváltozás maximalizálásának (+-0,1%) meg­szüntetése volt. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a korona árfolyama egyik napról a másikra akár 14%-t (a kilengési sáv terjedelme) is gyen­gülhetett vagy erősödhetett. Ilyen árfolyampolitika mellett a jövő már kevésbé volt előrelátható, ami egy­fajta, addig nem tapasztalt bizony­talanságot vitt a kereskedelmi ban­kok és a külföldi beruházók életébe. Az első komoly problémák 1997 májusában jelentkeztek, amikor az országot nagy mennyiségű deviza hagyta el. Ez és a hazai tömegek de­vizafelvásárlása a koronát szélsősé­gesen meggyengítették. Ekkor a központi banknak még sikerült visszafordítani a negatív fejlődési tendenciát, intervenciói (korona­vásárlásai a zuhanó ár miatt) rövid időn belül stabilizálták a piacot, a korona árfolyama visszatért előző szintjére. 1998 a parlamenti válasz­tások éve volt. A külföldi bankok és befektetők a választások körüli kérdőjelek miatt igyekeztek devizá­jukat mielőbb kimenekíteni az or­szágból. A hazai vállalatok, majd később a lakosság is úsztak az árral - koronában elhelyezett megtakarí­tásaikat devizára váltották. Viselke­désük hátterében nem csak politikai okok húzódtak meg, közrejátszot­tak a devalvációs (leértékelési) vá­rakozások is. A piac ily módon meg­növekedett devizakeresletét a jegy­bank feladata volt kielégíteni (köte­les volt az árfolyamot a kilengési sá­von belül tartani). Erre alig két hó­nap alatt ráment devizatartalékai­nak 30%-a - csaknem 960 millió dollár. A devizatartalékok szintje a negyedéves behozatal értéke alá csökkent (ez lenne a minimum), a korona gyengülését mégsem sike­rült megállítani. A kialakult helyzet miatt októberben árfolyampolitika- módosításra került sor - a központi bank törölte az addig alkalmazott árfolyamrendszert. A rögzített árfo­lyam helyét az ún. irányítottan úszó vette át. Ennek lényege, hogy a ko­rona ára - mint bármely más termé­ké - a devizapiaci kereslet-kínálat alakulásától függően változik, a jegybank pedig csak túlzott küengé­sek esetén avatkozik közbe. A koro­na árfolyamára nem egy makromu­tató van hatással, így pl. a külkeres­kedelmi mérleg deficitje, a fizetési mérleg folyószámlájának hiánya és az államháztartás gazdálkodása is. A tavaly foganatosított stabilizációs intézkedések ellenére az elmúlt évek negatív makroeredményei a piac elvárásaihoz viszonyítva lassan javultak. E miatt a korona újabb mélyrepülésbe kezdett - a gyengü­lés ez év májusára megközelítette a 10%-t. Mivel a devizapiac képtelen volt saját erőből talpra állni, a koro­na romlását a jegybank korona-vá­sárlásai kellett megállítsák. Ezek egy idő után szükségtenné váltak, az árfolyam ugyanis a féléves mak­rogazdasági eredmények nyilvános­ságra hozatala után stabilizálódott, mi több egyre erősödött. Ezt a folya­matot segítették az OECD-tagsá- gunkról felröppent reményt keltő hírek is, valamint hazánk átsorolása az Európai Uniós-tagjelöltek első csoportjába. A korona szárnyalása kétségkívül jól jött azoknak a hazai vállalatoknak, amelyek hiteleiket nem koronában törlesztették, u- gyanakkor olcsóbbá tette az import­cikkeket is. Az éremnek azonban két oldala van. A folyamatos erősödés negatív hatással volt az exportra, ami tekintettel arra, hogy gazdasági növekedésünk motorja épp a kivitel, hátráltató tényező nemzetgazdasá­gi szempontból. A jegybank ezért újra színre lépett, ám ezúttal a koro­na gyengítése céljából. A piac foko­zatosan stabilizálódott, a devizake­reskedők már-már kezdték elunni az egyhangú hétköznapokat, ami­kor is a korona ismét belelendült - csakhogy most az euró egyre zuha­nó árfolyamát másolva folyamato­san gyengül. Megállítani az euró erősödése tudná, amihoz viszont az kéne, hogy a dollár gyengüljön. Ez, az amerikai gazdaság fejlődési üte­mét ismerve, a közeljövőben aligha következik be. így csak abban bízha­tunk, hogy az Európai Központi Bank belátja végre, a szóbeni támo­gatás kevés, intervenciókra van szükség. Ezekre viszont egyáltalán nem biztos, hogy sort kerít, hisz a gyengülő euró remekül segíti az eu- rózóna exportjának, s ezáltal gazda­ságának növekedését is. A kérdés te­hát - mibe kerül holnap. A referendum kihirdetésének romboló hatása Áresés a kötvénypiacon ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. A közelgő referendum nemcsak a korona árfolyamát in­gatta meg, hanem a vagyonalapi kötvények árára is negatív hatással van. Idén az év elejétől folyamato­san emelkedett a kötvények ára, így az év eleji 5900 koronáról fel­tornázta magát egészen 11 500 ko­ronáig. A referendum kihirdetése azonban hidegzuhanyként hatott a piacra, a vagyonalapi kötvények ára azóta folyamatosan esik. A Pravda napilap által megszólalta­tott elemzők szerint az áresést elsősorban a külföldi befektetők érdeklődésének lanyhulása okoz­za, és ha helyüket nem veszi át más, akkor a kötvények ára a refe­rendumig akár 10 ezer koronára is csökkenhet. Ha a novemberi nép­szavazás sikertelen lenne, a kötvé­nyek ára újra nőhet. Hatalmas árugrásra azonban, az első napot kivéve, a szakemberek sem számí­tanak. Szerintük az árak folyama­tosan nőnek majd, és kedvező kö­rülmények esetén az végére a 12 ezer koronát is elérhetik. (P) Intelligens és fiatal bűnözők ellen kell harcolni Számítógépes kalózok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákiában jelenleg több az illegálisan használt szoft­ver, mint a legális, vagyis messze elmaradunk a fejlettebb országok­tól - nyilatkozta Peter Sucha, az or­szágos rendőrfőkapitányság szak­értője. Szerinte naivitás lenne azt hinni, hogy a számítógépes bűnö­zést teljes mértékben ki lehet irta­ni, ezért a fő cél elérni a fejlettebb országok szintjét, ahol az illegális szoftver aránya csak 30 százalékot tesz ki. A számítógépes bűnözés el­követői többnyire magasan kép­zett szakemberek, akik tökéletesen ismerik a számítógépeket. Sucha kiemelte a főiskolai hallgatókat, akik így próbálnak meg pluszpénz­hez jutni. Az esetek felderítése, épp a bűnözők módszereire való tekintettel, rendkívül nehéz. 1998- ban a rendőrség 64 esetben állapí­totta meg a szerzői jog megsérté­sét. Tavaly ez már 78 eset volt, amiből 48-at derítettek fel. Idén az első félévben a 32 esetből 25-öt derítettek fel. Szlovákiában az el­követők átlagéletkora 31 év. (mi) Lehetőség kockázatot kedvelő lakossági befektetőknek Nyugati értékpapírok ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az osztrák Bank Austria Creditanstalt által működtetett Ca­pital Invest befektetési társaság ré­vén immár szlovák állampolgárok is vásárolhatnak - közvetve - olyan si­keres nyugati cégek részvényeiből, mint a Microsoft, a Nokia, az Orac­le, az IBM vagy a Carrefour. A 16,5 milliárd euró vagyonnal rendelkező Capital Invest olyanoknak ajánlja szolgáltatásait, akik legalább 100 ezer koronát hajlandók hosszabb távra, mintegy 5 évre lekömi, a tár­saság cserébe viszont akár 20-25 százalékos kamatlehetőséget csil­lant fel. A társaság EU-Bond és Eu- roRent néven kisebb kockázatú, ál­lami értékpapírokra, a nyugdíjala­pok papírjaira szakosodó szolgálta­tást is nyújt. A legizgalmasabb, s ez­zel párhuzamosan a potenciálisan legnagyobb hasznot hozó alapjaik az EuropaTop (csúcsszínvonalú eu­rópai cégek részvényei), a TopAme- rica (vezető amerikai cégek papír­jai) és a TopWorld (a világ élvonalát jelentő cégek részvényei). Az ér­deklődőket megnyugtathatja az a tény, hogy a Capital Invest a szigorú osztrák törvények szerint működik. A Bank Austria Creditanstalt szlová­kiai fiókjai szeptember 26-tól Onli­ne Banking szolgáltatást is nyújta­nak, ami az ügyfél számára na­gyobb rugalmasságot, alacsonyabb kezelési költségeket jelent, (só) Az állam kezében lévő, rendkívül lukratívnak számító részvénycsomag 5 százalékát a lakosságnak adják el Piacra kerülnek a Globtel Rt. részvényei ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Hamarosan bárki hozzá­juthat a Globtel részvényeihez. A mobilszolgáltató részvényeinek egy részét Initial Public Offering (IPO) módszerrel értékesítik. Az IPO, vagyis az első nyüvános kínálat so­rán a részvények egy részét a lakos­ság számára kínálják fel, majd a tőzsdére is bevezetik üzletelésüket. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy bármely szlovák állampolgár a Szlo­vák Takarékpénztáron, a Tatra ban­kán, az ING Baringsen és a Slavia Capitalon keresztül megveheti a cég részvényeit. A lakosság számára fel­kínált részvények a Globtelnek az állami vállalatok által birtokolt 36%-os részvénycsomagja 5%-át te­szik ki. Az állami részvénycsomag fennmaradó részét a londoni tőzsdén helyezik el. A lakossági részvényjegyzést követően a részvé­nyeket a Pozsonyi Értékpapírtőzs­dén helyezik el, ahol a befektetők bármikor vásárolhatnak az értékpa­pírokból. A Globtel ajánlata az első IPO a közép-európai mobilszolgál­tatók közül Ugyanakkor a mobü­szolgáltatók részvényei a befektetők körében rendkívül kedveltek, ami visszahat a távközlési szolgáltatá­sok fejlődésére is. A nagyobb befek­tetések gyorsabb növekedést tesz­nek lehetővé, ami tovább növeli a részvények értékét. A jövőbeni si­kert vetít előre a szomszédos orszá­gokkal való összehasonlítás is. Ma­gyarországon a Matáv részvényeit 1997-ben jegyezték be a Budapesti Értékpapírtőzsdén. Azóta áruk 100 százalékkal nőtt. Lengyelországban a Telekomunikacja Polska részvé­nyeinek ára két év alatt 54 százalék­kal nőtt. Másrészt nem szabadna fi­gyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy a szomszédos országok érték­papírtőzsdéi sokkal fejlettebbek, miközben a pozsonyi tőzsde iránt nincs túl nagy érdeklődés a külföldi befektetők részéről. Ez a részvények árára is hatással van, ami hozzájá­rult ahhoz, hogy a tőzsdén jelenleg nem túl sok érdekes cég részvényét jegyzik. Épp a Globtel-részvények bevezetésétől remélik, hogy a hely­zet megváltozik. A részvények üzle­telését az értékpapírtőzsdén várha­tóan novemberben kezdik meg. (ú) A Carrefour francia üzletlánc még nagyobb hangsúlyt fektet az általa forgalomba hozott termékek minőségére Jövőre Kassán is nyitnak Pozsony. A Pozsony-Ligetfalun jú­niusban megnyílt Carrefour francia hipermarket alacsony áraival napo­kon belül rendkívül népszerűvé vált a hazai vásárlók körében. Terveik szerint 2001 nyarán Kassán adják át újabb egységüket. A francia óriás­cég a napokban nálunk is beindítot­ta a Minőség programja elnevezésű kampányát, amelynek lényege: a cég a fontosabb beszállítóival szerződést köt, amelynek része a rendszeresen ellenőrzött minőség. Mivel a Carrefour termékeinek leg­alább 90%-át mindig a helyi piacon szerzi be, ezért a programja komoly szakmai kihívást jelent a hazai gyár­tók számára, (shz) A Carrefour a világ második legnagyobb kiskereskedelmi hálózatát működteti, Szlovákiában rövidesen 3 hi- permarketje áll majd a vásárlók rendelkezésére. (Fotó: Carrefour) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Uj igazgató a Nafta Gbelyben Pozsony. Már ma ismert lesz a Nafta Gbely új vezérigazgatójá­nak a neve, a cég igazgazótaná- csa ugyanis ma szavaz az új ve­zérigazgató személyéről. Ján Holcík, a Nafta igazgatótaná­csának elnöke szerint az új igazgató már a jövő hét elején átveheti a vezetést. (TA SR) Microsoft-per másodfokon Washington. Az amerikai leg­felsőbb bíróság kedden elutasí­totta a kormányzat kérését, hogy a Microsoft céggel szem­beni trösztellenes perben az el­ső fokú, elmarasztaló ítélet elle­ni fellebbezést ne a rendes má­sodfokú bírói fórum, hanem rögtön maga a legfelsőbb bíró­ság bírálja el. Az első fokon el­járt bíró a Microsoft kényszer­felosztását rendelte el. A szö­vetségi igazságügyi tárca azt szerette volna elérni, hogy az eljárás lerövidítése és az elma­rasztaló ítélet mielőbbi jo­gerőssé válása érdekében hagy­ják ki a szokványos fellebbviteli bíróságot. A legfelsőbb bíróság azonban ezt most elvetette. Bili Gates szoftveróriásának felda­rabolása tehát nem áll a küszö­bön, hanem elhúzódó pereske­désre kell felkészülni. (MTI) Jelzáloghitelek a VÚB-tól Pozsony. Az Általános Hitel­bank (VUB) máig több mint 1 milliárd koronányi jelzáloghi­teit nyújtott ügyfeleinek. A bank 1427jelzáloghiteit folyó­sított, amelyek átlagosan 707 ezer koronát tettek ki. A vissza­fizetési határidő átlagosan 11,6 év. A VÜB 1998-ban kezdte el folyósítani a jelzáloghiteleket, jelenleg a piac 90 százalékát uralja. (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. szeptember 28-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,648 Magyar forint (100) 16,574 Angol font 72,172 Német márka 22,317 Cseh korona 1,231 Olasz líra (1000) 22,542 Francia frank 6,654 Osztrák schilling 3,172 Japán ien (100) 45,758 Spanyol peseta (100) 26,233 Kanadai dollár 33,099 Svájci frank 28,609 Lengyel zloty 10,823 USA-dollár 49,261

Next

/
Thumbnails
Contents