Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-27 / 222. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 27. Nagyszünet Nagyszabású ünnepséggel emlékeztek meg kiváló hazai magyar tanintézményünknek, a komáromi magyar gimnázium újraindításának 50. évfordulójáról Sikert sikerre halmoznak ákunk bronzérmet szerzett” - sorolja az eredményeket az igazgató. A komáromi gimnázium tavaly ünnepelte fennállásának 350. évfordulóját. Az ünnepség keretében a gimnázium kertjében felavatták Király József püspök szobrát. A pécsi püspök 1814-ben alapítványt hozott létre, amelynek vagyonából csaknem 3000 tanuló részesült anyagi támogatásban. A tavalyi év további jelentős eseményeként jegyezték fel Göncz Árpád, Magyarország volt című musical bemutatója volt. A háború szörnyűségeit, a „poklok poklát” átélt gyermekek életéről szóló jelenetek osztatlan sikert arattak mindenütt, ahol felléptek. Az igazgató szavai szerint, hosszas lenne felsorolni azokat az eredményeket, melyeket az iskola diákjai a honi és a nemzetközi tanulmányi versenyeken elértek. Legutóbb például az intézmény egykori tanulója, (ma a budapesti ELTE diákja) Keszegh Balázs ért el szép sikert Dél-KóreáAkire az iskola oktatói példán büszkék, az eredményes ifjú fizikus: Ku- rucz Keve Milan Ftácnik minisztertől a Zólyomi várban rendezett ünnepségen átvette a Szent Gorazd-emlékérmet. Az elismerést eddigi oktató-nevelő tevékenységével, valamint a fizikai olimpia és a tehetséggondozás terén kifejtett több évtizedes munkájával érdemelte ki. Az emlékérem és az elismerő oklevél átadásán a kitüntetetteknek gratulált Mikulás Dzu- rinda kormányfő is. „Mindennapi oktató-nevelő tevékenységünkben legyünk következtések, ragaszkodjunk a gyökereinkhez, őrizzük hagyományainkat mindig, minden körülmények között, ám legyünk nyitottak az új dolgok iránt is. A legfontosabb, hogy szeressük azt, amit csinálunk. Szívből dolgozzunk, hiszen csak így érhetjük el, hogy kisebbségünk számára jól felkészült, sokoldalú értelmiségigyatékához ragaszkodunk, és mindezt igyekszünk tudatosan beépíteni mindennapi munkánkba. Mit várhatunk a jövőtől? Iskolánk fejlődésének egy nagyob dinamikus szakaszához érkezett. Mind a diákok, mind a szülők nagy érdeklődést tanúsítanak irántunk, van miből válogatnunk. Fiatal, ambiciózus és kitűnően felkészült tanári karral rendelkezünk, melynek tagjai a legnagyobb akadályokkal és a piacgazdaság legnehezebb feladataival is képesek megbirkózni, ez pedig nem csak óhaj, hisz tanári karunk már eddig is rendszeresen bizonyított. Nagyszerű szülői közösségünkkel kitűnő együttműködést alakítunk ki, támogatásukkal tudjuk csak nagyszerű eredményeinket évről évre megismételni és túlszárnyalni, TeSzigeti László oktatási államtitkár a tavaly, az iskola fennállásának 350. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen KAMONCZA MÁRTA ban. Iskolánk diákjai részt vettek egy, az Oktatásügyi Minisztérium által meghirdetett országos felmérésen matematikából, szlovák nyelvből és irodalomból - egyedüli nemzetiségi iskolaként a 170 gimnázium között. Matematikából az előkelő második helyet szereztük meg. Szlovák nyelvből és irodalomból csaknem 60 iskola végzett mögöttünk, pedig a szlovák tannyelvű iskolák tanterve szerint öszeállított feladatokat kellett megoldaniuk. A másik kimagasló eredményünk: a nemzetközi fizikai olimpián az olaszországi Padovában a szlovák válogatott csapat tagjaként egyik diköztársasági elnökének látogatását. Az államfő 1999. szeptember 9-én vizitelt a gimnáziumban. Találkozott az intézmény növendékeivel és tanáraival, beszélt saját pályafutásáról, majd arról, hogy milyen pó- tolhatadan szerepet tölt be a kisebbségben élő magyarság körében a minőségi oktatást megvalósító iskola. Az eredmények kapcsán mindenképpen említésre méltó a fennállásának hetedik évfordulóját ünneplő Gimisz Színpad. Az ifjú színjátszók személye gyakran változik, egyedül Kiss Péntek József rendező lelkesedése állandó. A csapat legutóbbi sikere a Valahol Európában ban, ahol a nemzetközi matematikai világversenyen az előkelő ezüstérmet szerezte meg. Az iskola igazgatósága 2000-ben Selye János Díjjal tüntette ki Héder Zoltánt, a gimnázium növendékét, aki a Szép magyar beszéd országos döntőjének győztese lett, a győri XXXV. Kazin- czy-versenyen különdíjban részesült, a fizikaolimpia A kategóriájának kerületi versenyén ért el második helyezést, az országos döntőben pedig eredményes megoldó volt. Ugyancsak érdemes odafigyelni Ku- rucz Kevére, aki 1999. november 15-én az oktatásügyi minisztertől átvette a szlovákiai diákok elérhető K omáromban a magyar nyelvű gimnáziumi oktatásnak nagy hagyományai vannak. 351 évvel ezelőtt, 1649-ben nyílt meg az érseki katolikus gimnázium, a mai Selye János gimnázium elődje. A második világháború után a magyar nyelvű oktatás öt évig szünetelt, 1950. szeptember 8-án indult újra a kassai ipari szakközépiskolával és a pozsonyi tanítóképzővel együtt. Erre az eseményre emlékeztek meg fél évszázaddal később, ugyancsak szeptember nyolcadikén a komáromi Városi Művelődési Központban. Az ünnepségen Ipóth Barnabás, az oktatási intézmény jelenlegi vezetője és Horváth József nyugalmazott igazgató emlékezten a kezdeti nehézségekre, ecsetelte, hogy az elmúlt öt évtized alatt az iskola növendékei milyen sikereket értek el hazai és külföldi tanulmányi versenyeken. A rendezvényen jelen volt Szabó Olga, a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője és A.Szabó László, az oktatási minisztérium osztályvezetője. Ipóth Barnabás igazgató elmondása szerint a gimnáziumnak jelenleg 580 növendéke van, akikkel 43 oktató foglalkozik. „Intézményünk ősi, hisz gyökereink 1649-ig nyúlnak vissza, hírneves, mert benne olyan tanárok és diákok tanítottak és művelődtek, akik közül többen országos, közép-európai, európai és világhírnévre tettek szert. Közülük csak néhányat említenék: Baráti Szabó Dávidot, Cuc- zor Gergelyt, Gidró Bonifácot, Har- mos Károlyt, Király Józsefet Kon- koly-Thege Miklóst, a világhírű csillagászt, Feszty Árpád festőművészt, Kultsár Istvánt, Selye Jánost, iskolánk névadóját, a világhírű orvost, biológust. A ma élők közül Tőzsér Árpádot, Nagy János szobrászművészt és Roncsol Lászlót említhetném. Az utóbbi évtizedek céltudatos munkája meghozta gyümölcsét: az intézményünk által elért eredmények, melyeket évről évre sikerül túlszárnyalnunk, olyan elismerést váltottak ki itthon és külföldön egyaránt, mely alapján méltán sorolják iskolánkat a legjobb oktatási intézmények közé szlovákiai viszonylatGöncz Árpád, volt magyar köztársasági elnök a gimnáziumban /mellette Ipóth Barnabás igazgató/ A legeredményesebb szlovákiai magyar gimnázium: a komáromi Selye János Gimnázium épülete legmagasabb kitüntetést, a Szent Gorazd-emléklapot. Kurucz Keve az 1998/99-es tanévben a fizikaolimpia országos döntőjének győztese volt, a Padovában megrendezett nemzetközi fizikai olimpián bronzérmet nyert. Az 1999/2000-es tanévben az országos döntő abszolút győztese volt. Az oktatási minisztériumban a díjátadás alkalmából rendezett ünnepségen megjé- lent hét szlovákiai diák nevében Keve mondta szlovák nyelven a köszönő beszédet, ami a jelenlévők között elismerést aratott. A diákok után az iskola két oktatóját, igazgatóját is kitüntették. Horváth József nyugalmazott igazgatónak 1999. november 13-án a Katedra Alapítvány oklevelet és emlékérmet adományozott a szlovákiai magyar iskolákért kifejtett tevékenységéért, 2000. április 26-án pedig a komáromi képviselő-testület “A magyar tannyelvű gimnáziumban végzett áldozatkész munkájáért és sokéves igazgatói tevékenységéért” a Polgármester Díjával tüntette ki. Az iskola jelenlegi igazgatóját, Ipóth Barnabást az idén az oktatási minisztérium a legrangosabbb pedagógiai kitüntetésben részesítette: Tavaly leplezték le az iskola volt diákjának Király József püspöknek mellszobrát (A fényképek az iskola archívumából valók) Tavaly óriási sikert aratott a komáromi gimnazisták bemutatója: valahol Európában. .. eket bocsátunk az életbe” - vallja az igazgató. A Selye Gimnázium újraindításának 50. évfordulója alkalmából az iskola vezetőség egy évkönyvet is ' kiadott. Ebben Ipóth Barnabás igazgató a következőket írja: ’’Gyökereinkre mindig büszkék voltunk és vagyunk. Elődeink haltát jövőnket illetően racionálisan optimisták vagyunk. Végezetül mit is kívánjak szeretett iskolánknak? Kívánom, hogy megmaradjon városunk, országunk, Európa és a világ egyik műveltségi, kulturális és tudományos kiforrásának - méltón az elmúlt évtizedekhez és évszázadokhoz.”