Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-27 / 222. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 27. A fenntartható fejlődés nemzeti stratégiája az egész társadalom megváltoztatását tűzte ki célul ENSZ-stratégia hazai köntösben Társadalmi vitát hirdetett a múlt héten a környezetvé­delmi minisztérium és a Re­gionális Environmentális Központ (REC) nevű civil szervezet a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiá­jának javaslatáról. TUBA LAJOS A stratégiát az ENSZ UNDP nevű fejlesztési alapja támogatásával a REC által koordinált szakmai csapat dolgozta ki és következő lépésként ezt szeretnék bővíteni a beérkezett vélemények alapján. A vita az alap­vető koncepciókra érvényes úgyne­vezett stratégiai környezeti hatásta­nulmány része. Márpedig a fenn­tartható fejlődés nemzeti stratégiája célul tűzte ki a különböző ágazati stratégiák összefogását, hosszabb távon is tartható mederbe terelését és általában az egész társadalom megváltoztatását. Az 1999 óta folyó munkát egy 29 tagú csoport irányí­totta, amelyben helyet kapott az Agenda 21 nevű ENSZ fejlesztési stratégiában megjelölt összes ág­azat képviselője. A dokumentum ki­dolgozásában pedig az egyes mi­nisztériumokon kívül részt vettek a kutatóintézetek, a vállalkozói szö­vetségek, az önkormányzati társulá­sok és egy sor civil szervezet. A több mint száz szerző idén februárra egy 1800 oldalas anyagot készített elő, ebből végül egy 350 oldalas verziót bocsátottak vitára Az elképzelések szerint a hatásta­Jelentősen megnő a környezetvédelmi minisztérium szerepe. nulmány után kialakuló végső vál­tozat 2001 elején készül el és ezt ter­jesztik a kormány, majd pedig a par­lament elé. Az eredményként pro­dukált kiterjedt anyagot az ér­deklődők október 10-ig a járási és a kerületi hivatalok környezetvédel­mi osztályain, illetve a környezetvé­delmi minisztérium közönségszol­gálatán tanulmányozhatják. Ezen­kívül hozzáférhető az interneten is a www.rec.sk címen. A szerzőkkel és több szakértővel az érdeklődők személyesen is talál­kozhatnak, hiszen október 19-én Kassán, 24-én Besztercebányán, 27-én pedig Pozsonyban tartanak találkozót. A stratégia szerint a fenntartható fejlődés elvei hazai al­kalmazásában az uniós felkészülés jelent majd komoly lehetőséget. Ez ugyanis megköveteli a szabályozási és megfigyelési mechanizmusok ki­alakítását a gazdaság minden fon­tos területén, illetve az államigaz­gatás működésének optimalizálá­sát. Azzal is számolnak, hogy a fel­zárkózás érdekében a környezetvé­delemmel összefüggő szektorokba a hazai bruttó össztermék 1-2,5 szá­zalékát kell majd beruházni, illetve megnő a környezetvédelmi minisz­térium ellenőrző szerepe a gazda­sági minisztériumokhoz tartozó te­rületeken. A társadalom irányításá­ban megnő a harmadik szektor sze­repe, illetve a nyilvánosság részvé­tele a döntések meghozatalában. A stratégia alkalmazásától a szerzők nem kevesebbet várnak, mint a ha­zai lakosság mentalitásának meg­változását. Ennek eredményeként az emberek tudatosítanák, hogy maguk is vál­toztathatnak életükön, mivel a társadalom mindenki számára biz­tosítja a művelődés lehetőségét. Vé­leményük szerint ugyanis csak egy ilyen társadalomban számíthatunk alapvető gazdasági javulásra. A stratégia elfogadása után kerül sor a nemzeti cselekvési terv kidolgozá­sára, amely mind az államigazgatá­si szervek, de a társadalom többi csoportja számára is konkrét felada­tokat és ajánlásokat tartalmazna. Ezt megelőzően azonban az összes érvényes jogszabályt összevetik a stratégiában lefektetett alapelvek­kel, illetve megvizsgálják, nem hat­nak-e egymással ellentétesen. Ez­után négy alapvető fejlődési straté­gia kidolgozása következik. Ezek a szociális fejlődés, a gazdaság fej­lesztése, az információs társadalom kiépítése és az environmentális stra­tégia módosítása. Levél a civil szervezetektől a parlamenti képviselőknek Rendet a Magas-Tátrában ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek hálóza­ta közös levélben szólította fel a par­lamenti képviselőket, hogy ne tá­mogassák a Tátrai Nemzeti Parkkal (TANAP) kapcsolatos képviselői ja­vaslat elfogadását. Az ügy évek óta rendezeden, mivel az említett mi­nisztérium a többi hasonló létesít­ménnyel ellentétben a Magas-Tátrá­ban az állami erdészeti vállalattól nem hajlandó átadni a nemzeti park kezelését a környezetvédelmi mi­nisztériumnak. Az említett képvi­selői javaslat pedig végleg lezárná ezt a lehetőséget. A civü szervezetek szerint az állami erdészet csak a nemzeti park hozzá tartozó részét gondozza, de még ott is az indokol­hatónál sokkal több fát termel ki. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Eperjes. Michal Kravcík, az Embe­rek és víz szervezet vezetője szerint az elmúlt 70 év során jelentős vál­tozások történtek a hazai csapadé­keloszlásban. A 34,5 milliárd köb­méteres éves csapadékmennyiség 2 milliárdos csökkenést jelent, rá- adásulezek nagy része is a hegyek­ben keletkezik, míg a síkságokon a visszaesés jelentősebb. Az elmúlt évtizedek beavatkozásai miatt a ta­laj kiszáradása következtében a he­gyaljai és síksági területekről 50 év alatt 12 milliárd köbméter víz folyt el. A vízgazdászok ezt a folyamatot víztárolók építésével igyekeznek pótolni, Kravcík szerint azonban a jelenség csak akkor lassítható, ha az általuk megjelölt 18 ok mind­egyikével foglalkozni fognak. Délnyugat-Szlovákia védett területei ezentúl a dunaszerdahelyi központhoz tartoznak Újra önálló az állami természetvédelem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Dömény Tamás, a kör­nyezetvédelmi minisztérium hiva­talvezetője szerint az állami ter­mészetvédelem július elsején be­következett önállósítása az addig a Szlovák Környezetvédelmi Ügy­nökségen belül működő termé­szetvédelmi részleg munkatársai­nak a kérésére történt. Ők ugyanis úgy érezték, hogy az ügynökség többi részlege mellett háttérbe szorulnak. így azután a korábban is létező megoldáshoz hasonlóan július 1-től önálló szervezetként tevékenykednek. Van olyan elképzelés is, hogy az ál­lamigazgatás szintén hozzájuk tar­tozna, de ez az önálló környezet- védelmi közigazgatásról szóló, nemrég a kormány elé terjesztett tövényjavaslat sorsától függ. A mi­nisztérium ugyanis hónapok óta dolgozik egy ilyen anyagon. Már a tárcaközi egyeztetés is lezárult, amely során sikerült tisztázni a fő kifogásokat. A javaslatot be is ter­jesztették a kormány elé, de Tubo- mír Fogas miniszterelnök-helyet­tes a kormányfővel való egyezte­tésre hivatkozva levetette ezt a tör­vényelőkészítési tanács múlt heti programjáról. Az állami természetvédelem új szervezeti felépítésének kidolgo­zása során Dömény Tamás szerint elsősorban a magyarországi mo­dellre építettek. Ennek lényege, hogy az ügyintézést a nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek fel­ügyelőségei látják el a hozzájuk sorolt egész területen. Ennek alapján összesen 25 területi köz­pont jött létre. Nyugat-Szlovákia déli részét például ilyen szem­pontból a Dunai Ártér Tájvédelmi Körzet igazgatósága látja el, hoz­zá tartozik a Dunaszerdahelyi, a Komáromi, a Galántai, az Érsekúj­vári, a Szenei és a Vágsellyei járás. Központja Dunaszerdaheíyen van. Különlegessége viszont, hogy bár a tájvédelmi körzet már néhány éve létezik, a többi hasonló védett területtel ellentétben igazgatósá­gát azóta sem építették ki. Emiatt az említett központ szervezeti szempontból ideiglenesen Po­zsonyhoz tartozik. A jövő év már­cius 31-e után viszont önállósodik, a tervek szerint 13 fős személyzet dolgozik majd itt, beleértve a ko­máromi, illetve a szenei járást ellá­tó pozsonyi kihelyezett munkahe­lyeket is. Amíg nem születik dön­tés az önálló környezetvédelmi közigazgatás létrehozásáról, az ál­lamigazgatás jelenlegi struktúrá­jában az állami természetvédelem feladata nem változik, továbbra is a járási és a kerületi hivatalok kör­nyezetvédelmi főosztályai számá­ra biztosítják a szakmai háttér­munkát, illetve a védett területek gondozását végzik. Az állami természetvédelem új rendszere. Ezentúl a védett területeken kívül eső, ún. szabad természettel is foglalkoznak. Környezetvédelem fj A hulladékégető dioxint termel Tiszta technológiákat ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Az Európai Unió előcsatla­kozási programjaiban környezet- védelemre szánt pénzből ne juttas­sanak a veszélyes és kórházi hulla­dékok égetésére szolgáló berende­zések építésére - kérte a Föld Ba­rátai szervezet a környezetvédelmi minisztériumot és az EU szerveit. Azokra az elemzésekre hivatkoz­tak, amelyek szerint ezek a hulla­dékégető berendezések az erősen mérgező dioxinok legnagyobb for­rásai. A dioxinok az immun- és hormonrendszerre gyakorolt ne­gatív hatásaikon kívül erősen rák­keltők, ráadásul a szervezetből na­gyon lassan bomlanak le. Ezért a fejlett országok ma már a hulla­dékégetők létesítése helyett in­kább tiszta technológiák bevezeté­sével próbálkoznak - ezt az EU alapjai is támogathatnák. A minisztérium által támogatott elképzelések közül a szervezet a bizonyos hulladékfajták gyűjtésé­vel és feldolgozásával foglalkozó projektumokat emelte ki, ezek a hulladéktörvény módosításakor tervezett reciklációs alap tételei. Viszont arra is figyelmeztetett, hogy a listát tovább kellene bővíte­ni, legalább újabb műanyagokkal és a kiégett elemekkel. Ladislav Hegyi, a Föld Barátai koordinátora szerint ezeket a terveket az ún. á- gazati cselekvési terv tartalmazza. Ilyeneket az EU csatlakozásra ké­szülő országok készítenek az előcsatlakozási alapokhoz való hozzáférés érdekében, (-ti-) Kampány a PET-flakonok újrahasznosítása érdekében Genfben. A hulla­dékgazdálkodásról szóló törvény módosítása után az ügy nálunk is aktu­álissá válik. (Somogyi Tibor felvétele) A konkurencia jelenléte árcsökkenést jelent Szabad árampiacot ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Harmadik Évezred Energiája nevű tömörülés szerint a villamosenergia-szektor priva­tizációjával egyidőben a piacot is liberalizálni kell. Amennyiben a fogyasztó több szolgáltató között választhat, lehetősége lesz az ol­csóbb áram használatára. Külföl­dön pedg már az árak most is ala­csonyabbak a Szlovák Villamos­művekénél. Ezért kifogásolják, hogy a kor­mány a privatizáció után sem számol a monopolhelyzet felol­dásával. így azután marad a je­lenlegi helyzet, amikor is a drága energiát a termékeken keresztül a lakossággal fizettetik meg. A gerincesek kétharmada veszélyeztetett Hosszú a vörös lista TA SR-HlR Pozsony. Szlovákia területén több mint 40 000 állatfajta él. Ezek közül leginkább a gerince­sek helyzete aggasztó, az 555 faj kétharmada számít valamilyen szinten veszélyeztetettnek. A fenntartható fejlődés nemzeti stratégiája szerint az eredeti fau­na 8,5 százaléka már ki is halt. A 85 féle emlős 65 százaléka van veszélyben, a 353 madárfaj eseté­ben ez 32 százalék, a 78 halfajnál pedig 45 százalék. Kivétel nélkül a kihalás fenyegeti a csúszómá­szókat és a kétéltűeket. A 28 ezer gerinctelen faj közül pedig 18 szá­zalék van ilyen kiszolgáltatott helyzetben. Nincs jobb helyzet­ben a hazai növényvilág sem. A 3000 magasabb rendű növényfaj 36 százaléka veszélyeztetett. A helyzet a tőzeglápokban, a vi­zes élőhelyeken, a szikeseken és a homokos élőhelyeken a legrosz- szabb. Ez azonban nem csak ha­zai sajátosság, hanem érvényes egész Közép-Európára, így a meg­oldást is ilyen keretek között kell keresni. A stratégia készítői sze­rint ennek ellenére hazánk euró­pai mértékkel még gazdag or­szágnak számít. Ezt főként a to­vábbra is nagyfokú erdősültség­nek köszönhetjük. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. szeptember 27-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,658 Magvar forint (100) 16,591 Angol font 72,418 Német márka 22,322 Cseh korona 1,233 Olasz líra (1000) 22,547 Francia frank 6,656 Osztrák schilling 3,173 Japán len (100) 46,259 Spanyol peseta (100) 26,239 Kanadai dollár 33,406 Svájci frank 28,715 Lengyel zloty 10,874 USA-dollár 49,668 Az oldal az SZK Környezetvédelmi Minisztériuma támogatásával jelent meg. A csapadékhiányra nem megoldás a víztárolók építése A kiszáradás okai

Next

/
Thumbnails
Contents