Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-27 / 222. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 27. Politika 5 A jelenlegi közigazgatási modell: 1996-ban a járások számát 38-ról 79-re növelték és újra létrehozták a kerületeket Politikai elvekből született A közigazgatási reformról szóló, az elmúlt napokban megjelent Írásainkban foglal­koztunk már a területi közigazatási beosztás törté­nelmi áttekintésével, vala­mint a leendő beosztás kon­cepciójával. Most vegyük szemügyre a jelenleg érvény­ben levő, a harmadik Meciar- kormány által 1996-ban ki­alakított közigazgatási rend­szert. GAÁL LÁSZLÓ Az 1996-os reformmal megszüntet­ték az 1990-től működő körzeti hi­vatalokat, ugyanakkor újra létrejöt­tek a magasabb szintű államigazga­tási egységek, a kerületek, illetve a kerületi hivatalok. Itt jegyezhetjük meg, hogy az addig működő körze­tek feladata volt olyan ügyek intézé­se, amelyek meghaladták a községi önkormányzat erejét és anyagi lehe­tőségeit. Kezdetben a körzeti hivatal elöljáróját a körzet községeinek pol­gármesterei választották, meg, 1993 óta azután a járási elöljáró ne­vezte őt ki, vagyis ő is teljesen füg­gött a kormánytól. Ezeket a hivata­lokat szüntették meg 1996-ban, ugyanakkor a járások számát több mint kétszeresére növelték, 38-ról 79-re. Ez a 79 járás 8 nagy kerület hatáskörébe került. Persze, ezek ál­lamigazgatási egységek, a maga­sabb szintű önkormányzati egysé­gek tervezett kialakítására nem ke­rült sor. A kerületek kialakításánál az ésszerűségnél sokkal fontosabb volt a politikai szempont. Akadt olyan természetes régió, például Szepes vármegye, amelyet a válasz­tási szavazatok megosztása érdeké­ben szeltek ketté (Kassai és Eperjesi kerület), és akad olyan, amelynek nyilvánvaló célja a magyarlakta vi­dék szétdarabolása volt. így került a Csallóköz nagy része Nagyszombat­hoz, ahová történelmileg sosem tar­tozott, mint ahogy Komárom kör­nyéke, és a párkányi körzet sem tar­tozott soha Nyitrához. Az említett szándék úgy is kimutat­ható, ha összehasonlítjuk néhány kerületen belül a lakosok, a közsé­gek és a járások számát. Vegyük pél­dául a Trencséni és Nagyszombati, valamint a Nyitrai és Zsolnai kerüle­tet. Mindkét páros hozzávetőlege­sen azonos területen fekszik, körül­belül azonos számú lakossággal, és a községek száma is nagyjából meg­egyezik. A Nagyszombati kerület­ben mégis csak hét járást alakítottak ki a Trencséni kilenccel szemben, a Nyitraiban csak hetet a Zsolnai ti­zeneggyel szemben. Ez azzal ma­gyarázható, hogy a Nyitrai és a Nagyszombati kerületen belül talál­ható a leghomogénebb magyarlakta tömb. Az ilyen felosztás viszont me­rőben ellentmond az Európa Tanács szakemberi ajánlásainak, melyek szerint: „...elkerülendő, hogy a köz- igazgatás átalakításánál adminiszt­ratív akadályok gördüljenek a ki­sebbségi nyelvek és kultúrák fejlő­dése elé”. Köztudott, hogy a kisebb­ségi nyelvek használata a nemzeti kisebbség 20 százalékos részará­nyához kötött, a jelenlegi felosztás­ban pedig mindössze két kerület­ben, a Nyitraiban és a Nagyszomba­tiban lépi túl a magyarajkú lakosság aránya ezt a küszöböt. A járások kialakításánál az akkori kormány még a saját maga támasz­A dinamikusan fejlődők közt egyetlen magyarlak­ta járást sem találunk. tóttá követelményeknek sem tett eleget. A területi átszervezés szük­ségességét ugyanis a többi közt az­zal indokolták, hogy a közigazga­tást minél közelebb kell hozni az ál­lampolgárhoz. Ennek az elvnek pe­dig az felelt volna meg, hogy egy já­rás legalább 30 ezer, de legfeljebb 120 ezer lakost képviseljen. Ezzel szemben több olyan járás alakult, amelynek lakossága jóval 30 ezer alatt maradt (Pohár, Kiszucaújfalu, Mezőlaborc, Sztropkó stb.). Egyet­len ilyen sem létesült azonban ma­gyarlakta vidéken. A másik oldalon több olyan járás is született, amely­nek lakossága jóval meghaladja a 120 ezret. Ezeknek nagy része vi­szont éppen ellenkezőleg, a magyar kisebbség által lakott régiók feldara­bolása útján keletkezett. Ezt tá­masztja alá az a statisztika is, amely a járási székhely és a járás legtávo­labbi településének közúti távolsá­gát figyeli. A statisztika szerint szlo­vákiai méretben ez az átlag 28,8 ki­lométer. A két legnagyobb távolsá­got mutató statisztikai adat magyar­lakta vidékről való. A legnagyobb távolságot, 70 kilométert Tőketere- bes és Nagytárkány, 68 km-t Érsek­újvár és Ipolykeszi között mérték. Ha a járások területének nagyságát vizsgálnánk, hasonló eredményre jutnánk. Átlagban egy szlovákiai já­rás 692 négyzetkilométeren terül el. Egy átlagos dél-szlovákiai járás azonban jóval nagyobb, mint egy észak-szlovákiai. A 15 magyarlakta járás átlagos területe 1003 négyzet- kilométer, míg 55 észak-szlovákiai járás esetében ez az átlag csupán 607 négyzetkilométer. (Az 5 pozso­nyi, illetve a 4 kassai járást most nem vizsgáljuk). A déli járások a né­pesség tekintetében is jóval nagyob­bak az északiaknál. Egy déli járás­ban átlagosan 86 758 lakos él, míg egy északiban csak 61 335. Ha a népsűrűséget és a népesség növeke­dési indexét vizsgálnánk, a dinami­kusan fejlődő járások között egyet­len magyarlakta járást sem talá­lunk. A fejlődő járások közé négy, a stagnálok és hátrányos helyzetűek közé viszont 11 magyarlakta járás sorolható. A négy hátrányos helyzetű, szlovák dominanciájú mikrorégió problé­máin a kormány úgy próbált segíte­ni, hogy a központjukat közigazga­tási székhellyé tette meg. Egy köz- igazgatási székhely, már pusztán ebből a státusából kifolyólag, külön­böző fejlesztési lehetőségeket élvez­het. A magyarlakta hátrányos mikrorégióknál a kormány éppen ellenkező koncepciót választott. Nem hozott létre új járásokat, nem alakított ki közigazgatási központo­kat, és ezzel a specifikus szlovákiai közigazgatási és pénzelosztási rend­szerben, ahol majdnem minden az államigazgatás kezében összponto­sul, még hátrányosabb helyzetbe ta­szította ezeket a régiókat. Ha a járá­sokon belül a magyar lakosság rész­arányát vesszük, a jelenlegi területi beosztás az azelőttivel szemben hát­rányosabb helyzetet teremtett a magyarajkú lakosság szempontjá­ból. A jelenlegi 79 járás közül csu­pán kettőben, a Komáromiban és Dunaszerdahelyiben van többség­ben a magyar lakosság. Húsz száza­Akadt olyan természetes régió, amelyet a válasz­tások miatt kettészeltek. lékot meghaladó magyar részará­nya 1996 előtt 8 járásnak volt, ami az akkori 38 járás 21,1 százalékát al­kotta. A jelenlegi beosztásban a húszszázalékos küszöböt 11 járás lépi át, ami a jelenelgi 79 járásnak mindössze 13,9 százaléka. A Magyar Koalíció Pártjának vezetői szerint a Viktor Niznansky kor­mánybiztos által előterjesztett leg­újabb reformkoncepció még a fent ecsetelt jelenleginél is kedvezőtle­nebb a magyarság szempontjából. A koncepcióban vázolt területi beosz­tás ugyanis méginkább csökkentené az egyes regionális önkormányzat­okon, megyéken belüli magyar la­kosság részarányát. Ez például a Nagyszombati kerületben közvetle­nül 20 százalék főié süllyedne. Ezért javasolja az MKP az ún. Komá­rom megye létrehozását. Ezt a ja­vaslatot azonban a kormánybiztos a minap egy rádióműsorban is eluta­sította. Ugyanebben a műsorban egy somorjai lakos is a Komárom megye ellen szólalt fel, állítva, hogy Somoijának sokkal előnyösebb len­ne Pozsonyhoz tartoznia, mint Ko­máromhoz. Ezt a véleményét, állító­lag, sokan osztják. (Forrás: Petőcz Kálmán: Válasz­tások és felosztások, Lítium Aurum, 1997.) Szlovákiát még mindig elkerüli a külföldi működőtőke Várnak a privatizációra ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Iskolaviziten az Apáczai alapítvány kuratóriumi elnöke A pénz nem minden ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. A Szlovákiába irányuló közvetlen külföldi működőtőke 2000 első hat hónapjában mind­össze 6,6 milliárd koronára (kb. 160 millió euró) rúgott, ami rendkívül kevés a környező volt szocialista or­szágokhoz viszonyítva. A jelzett idő­szakban Csehország több mint 2 milliárd, Magyarország pedig 750 millió euró volumenű külföldi tőke- befektetést könyvelhetett el. Szakér­tők szerint Szlovákia akkor válik ér­dekessé a potenciális beruházók számára, ha megkezdődik a nagy állami cégek (Szlovák Gázművek, Transpetrol) és a bankok (Szlovák Takarékpénztár, VÚB és IRB) tény­leges privatizálása, amely a jelenle­gi tervek szerint 2001 végéig meg­történik. A képhez hozzátartozik, hogy a Szlovák Távközlési Vállalat Deutsche Telekom általi privatizá­lása mintegy 1 milliárd eurónyi be­vételt eredeményezett, ám ez már 2000 júniusa után történt. Ludovít Odor, a CSOB elemzője úgy látja: „A pénzintézetek sikeres magáno­sítása világos jelzést ad a bankszek­tor stabilizálásáról.” Ján Tóth, az ING Barings elemzője szerint a kül­földi befektetések volumene foko­zatosan nőni fog. A brit Economist Intelligence Unit szerint a visegrá­di csoport tagjai közül a befekteté­sek szempontjából Csehország a legbiztonságosabb. A 0-tól (leg­jobb) 100-ig (legrosszabb) terjedő skálán Csehország 32, Magyaror­szág 36, Lengyelország 37 és Szlo­vákia 49 pontot kapott. Nyitra. „Örömmel láttuk, amit itt létrehoztak, és a továbbiakban is azon leszünk, hogy támogassuk en­nek az iskolának a bővítését és fej­lesztését” - mondta Berényi Dénes, az Apáczai Közalapítvány kuratóri­umának elnöke, miután Csete Örs­sel, az alapítvány irodaigazgatójá­val tegnap meglátogatták Alsóbo- dokon a Zoboraljai Vállalkozói Szakközépiskolát. A szeptemberben megnyílt iskola állami oktatási in­tézményként egy helyi kisvállalko­zó, Paulisz Boldizsár által felajánlott épületben működik, amelynek át­alakítására és a segédeszközök megvásárlására az Apáczai Közala­pítvány nyújtott anyagi támogatást. „Ennek az iskolának a példája is azt bizonyítja, hogy a pénz önmagában nem elég a sikerhez, mert olyan el­kötelezett emberek is szükségesek hozzá, akik megfelelően tudják használni. Mi azt a kevés pénzt, amelyről dönthetünk, megpróbál­juk üyen emberekre bízni, és ebben az esetben ez maradéktalanul sike­rült” - mondta a kuratórium elnöke, aki az iskolai könyvtár s a kollégium felszerelésében is az alapítvány tá­mogatásáról biztosította az iskola alapítóit, Paulisz Boldizsárt és Ladá­nyi Lajost. Az alsóbodoki vizit után Berényi Dénes, a nyitrai Konstantin Egyetem kisebbségi pedagóguskép­zésért felelős rektorhelyettesével, Kmef Tiborral a lehetséges együtt­működésről tárgyalt, majd a diá­koknak a tudósok felelősségéről tar­tott előadást, (-bee) RÖVIDEN Harabin már a parlamentet is feljelentette Pozsony. Stefan Harabin kiegészítette az alkotmánybíróságra elküldött beadványát. A legfelsőbb bíróság elnöke kéri, a kormány és Ján Carnogursky igazságügy-miniszter mellé vegyék fel az alperesek listájára a parlamentet is, mely hamarosan dönt leváltá­sáról. Az alkotmánybíróságtól azt várja, amíg az egész ügyet ki nem vizsgálja, kötelezze a parlamentet a róla szóló szavazás elha­lasztására. (TA SR) Rács mögött a drogkereskedők Pozsony. A rendőrség házkutatás során 600 gramm, több mint 2 mülió korona értékű heroint talált egy macedónok által bérelt po­zsonyi lakásban. Mind a három férfit letartóztatták, kettőt közü­lük az Interpol keresett. Valószínűleg egy nemzetközi hálózat tag­jai voltak, mely Szlovákiát, Ausztriát és Németországot látta el a szerrel. (TA SR) Szlovákiában vizsgálják ki Rezest Pozsony. Alexander Rezes egyes információk szerint azért akar ha­marosan hazatérni Szlovákiába, hogy bírósági orvosszakértő vizs­gálhassa meg egészségi állapotát. A kassai vasmű volt elnöke be­tegségére hivatkozva egy ellene indított bűnvádi eljárással kapcso­latban még tavaly kegyelmi kérvényt nyújtott be Rudolf Schuster- nekí Amíg az orvos meg nem vizsgálja, Schuster nem hajlandó az üggyel foglalkozni. (SITA) A közös EU-tagságot támogató ünnepség Pozsony. Osztrák kezdeményezés az a „szimpátiaünnepség”, amelyre Magyarország és Szlovákia közös EU-tagságának támoga­tása céljából kerül sor október elsején 10.30-kor a Szent Márton- dóm melletti Rudnay téren. Az Agapé 2000 elnevezésű ünnepsé­gen Ausztria, Magyarország és Szlovákia legmagasabb szintű kép­viselői vesznek részt. Déli 12 órakor Mons. Ján Sokol érsek-metro- polita ünnepi latin nyelvű szentmisét celebrál a Szent Márton- dómban az osztrák és magyar püspök urak részvételével. A rende­zők magyar vörösborral, szlovák kenyérrel és osztrák ásványvízzel várják az ünnepség résztvevőit, (ú) A jugoszláviai választások értékelése Pozsony. A külügyminisztérium eddigi értesülései szerint a hétvé­gi jugoszláviai választásokat a demokratikus ellenzék nyerte meg. Az ország lakossága valószínűleg a demokratikus változásokra voksolt - jelentette ki Boris Gandel külügyi szóvivő. Lapunk kérdé­sére, miként értékeli a tárca, hogy míg a nemzetközi megfigyelőket nem engedték be az országba, Jaroslav Paska nemzeti képviselő bejutott, Gandel elmondta: ez elsősorban a jugoszláv szervek dol­ga, melyek így határoztak. A tárca egyelőre nem foglalt hivatalo­san állást az ügyben, (szm) Kérjenek bocsánatot Rudolf Schustertől Pozsony. A HZDS felszólította Mikulás Dzurindát és Jozef Migast, kérjenek bocsánatot Rudolf Schustertől és családjától. Meciarék szerint jogtalanul és túl korán vették át tőle az elnöki jogköröket, s ezzel komolyan megsértették alapvető emberi jogait. Hamarosan lemondásra szólítják fel a két politikust. (SITA) Sydneyben a szlovák kormánydelegáció Pozsony. Lubomír Fogas vezetésével tegnap elindult Sydneybe a szlovák kormányküldöttség. A miniszterelnök-helyettes az olimpi­án átadja majd Juan Antonio Samaranchnak a legmagasabb szlo­vák állami kitüntetést. A fehér kereszt első fokozatát még augusz­tus 5-én kapta meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, ami­kor utoljára Pozsonyban járt. (TA SR) Engedjék szabadon Mikulás Cernákot Besztercebánya. Védence szabadlábra helyezését kérte a legfel­sőbb bíróságtól Mikulás Cérnák ügyvédje. Ján Gereg szerint a bíró­ság törvénytelenül tartja fogságban Cernákot, mert több jogi hiba is történt az eljárás során. Ha a legfelsőbb bíróság visszautasítja a kérést, az alkotmánybírósághoz fognak fordulni. (TA SR) Amerikai vízum csak banki átutalással Pozsony. Októbertől az USA pozsonyi nagykövetségén már nem le­het készpénzzel fizetni a vízumért. Fizetni átutalással, a Tatra ban­kán keresztül lehet majd. Az új rendszer megszünteti a pénztárab­laknál való sorban állást. A követség munkatársai remélik, hogy ez­zel az egész vízumkiadás felgyorsul. (SITA) Gardenpartyt ígér az államfő Pozsony. Rudolf Schuster tegnap baráti látogatáson fogadta a román, a görög, a bolgár, az olasz és az ukrán nagykövetet. Megígérte, felgyógyulása után meghívja az összes pozsonyi nagykövetet egy gardenpartyra. Az elnök találkozott az új török és vietnami nagykövettel is, akik átadták neki megbízóle­velüket. (TA SR) Szűkíteni kell a népszavazás lehetőségeit Kassa. Ladislav Orosz szerint Szlovákiában a népszavazás fogalma túl szélesen van definiálva. A parlament alkotmányügyi bizottságá­nak elnöke biztos benne, hamarosan elkezdődnek a politikai és a szakértői tárgyalások arról, hogyan lehet szűkíteni ezt a kört, de je­lenleg még nagyon érzékeny e téma. (TA SR) Tegnap ülésezett a koalíciós tanács Pozsony. A koalíciós tanács tegnapi, feszült hangulatú ülésének fő témája a nevesítetlen földek átruházása volt. A baloldal to­vábbra is kitart véleménye mellett, hogy a települések tulajdoná­ba csak a belterületükön levő földek kerülhessenek, s ami ezen kívül van, az továbbra is a földalapnál maradjon. Az MKP állás­pontja szerint az összes földterülettel a településeknek kellene gazdálkodniuk. Az MKP képviselői állítólag egy időre elhagyták a tárgyalást. (TA SR) A francia és a szlovák ejtőernyősök első közös gyakorlata. Trencsén felett a szlovák katonák kipróbálhatták francia kollégáik felszerelését (TA SR)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents