Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-27 / 222. szám, szerda

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 27. KOMMENTÁR Az elnök magánügyei VRABEC MÁRIA Zárt ajtók mögött beszélte meg a Süddeutsche Zeitungnak adott elnö­ki nyilatkozat következményeit a Schuster-Migas-Dzurinda trió, de nem kell attól tartanunk, hogy sose tudjuk meg, mi hangzott el a ta­lálkozón. Elvégre Schuster jobb keze, Ján Büek ott volt, és amiről az elnöki iroda munkatársai eddig tudomást szereztek, az nem maradt titokban. Ha valami csoda folytán ezúttal mégis tartanák a szájukat, akkor legkésőbb apa és lánya közös könyvéből - amely miről is szól­na, ha nem Schuster mártíromságáról és csodával határos gyógyulá­sáról - értesülünk a legapróbb részletekről is. Valami azt súgja, a tör­téntek szereplői maguk sem győznek csodálkozni, ha elolvassák, mi mindent mondtak, tettek, és főleg milyen szándékok vezérelték őket Schuster betegsége idején, mi, kívülállók pedig azon ámuldozhatunk, milyen mélyre süllyedhet az elnöki méltóság, ha magánügyként keze­lik. Schuster ugyanis fittyet hányva közjogi szerepére és kötelességei­re, amióta hivatalban van, azt teszi, amit saját szempontjából jónak lát. Hajó kedve van, kidíszíti az elnöki rezidenciát, ha szívében túl­csordul a hála, nagyszabású koncertet szervez, ha úgy érzi, nem mél­tányolják eléggé, háborog és panaszkodik, ha pedig megsértődik, könyvet ír, de az egyeden szempont csak és kizárólag ő maga. A nagy békéltető ráadásul annyira biztos saját karizmájában, hogy már az sem hozza zavarba, ha időnként - és egyre gyakrabban - ellentmon­dásokba keveredik. Ki is engedhetné meg magának, ha nem egy „de­mokratikus köztársasági elnök”, hogy titkos megbeszéléseket folytas­son Meciarral, majd a nyugati sajtóban az országot fenyegető legna­gyobb veszedelemnek titulálja őt, vagy miután nagy hangon kinyilat­koztatja, hogy a november 11-i referendumon való részvétel káros és felesleges, „véletlenül” olyan hírek szivárogjanak ki környezetéből, hogy azért ő is leteszi a voksát. Hogy mire és miért, az megint csak magánügy, mint az is, fogadja-e a beteglátogatásra ajánlkozó Meciart még a népszavazás előtt. Nyugodtan megteheti, a róla kialakult ké­pen ez már sem nem ront, sem nem javít, csak egyre tisztábbá teszi. Magánemberként is van mit megbeszélniük, hiszen hasonló gondok­kal küzdenek: Meciar minden sarkon merénylőket sejtett, Schuster pedig attól tart, a saját politikai szövetségesei törnek ádáz módon a posztjára. Félő, hogy már csak szakemberek tudják megállapítani, melyik eset a súlyosabb - és ez már nemcsak az ő magánügyük. « Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (58238322, fax: 58238321) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla-kultúra (58238313), Urban Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva-régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002248, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329424, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava- Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 58238322, fax: 58238321, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 58238324, fax: 58238326 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28,095/6709548,. 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press teijesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlaée, Kosická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 179/93 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Határidő és szemétdomb SIDÓ ÁRPÁD A szerbiai ellenzéki erők a mai napban jelölték meg annak a ha­táridejét, hogy a jugoszláviai köz­ponti választási bizottság kihir­desse a vasárnapi elnökválasztás eredményeit, ellenkező esetben - tartva a kormányzó koalíció nagyüzemi méretű csalásától - a saját jelöltjüket tekintik győztes­nek. Indokolt az ultimátumszerű nyilatkozat: az egymásnak el­lentmondó hírek megalapozottá teszik a félelmet, Szlobodan Mi­losevics emberei több százezer hamis szavazólappal igyekeznek felduzzasztani a jugoszláv ál­lamfő apadásnak indult táborát. Vojiszlav Kostunica, az egyesült szerb ellenzék jelöltjének széles körben remélt, de váratlan mé­retűre ugrott népszerűsége azon­ban megnehezíti az elbizonytala- nodottnak tűnő hatóság dolgát. Még Vojiszlav Seselj, a baloldali­nak mondott rezsim társbérlője- ként számon tartott Szerb Radi­kális Párt vezetője is hajlandónak mutatkozik tényként kezelni a hatalom - voksokban mért ­TALLÓZÓ NOVY CAS A kormány új közmunkaprogramjá­nak keretein belül augusztusban 81 109 személyt húztak ki a munkanél­küliek listájáról. 57 ezer husszú tá­von munkanélküli vesz részt köz­munkában. A kormány 2 milliárd koronát különített el erre, de az év végéig valószínűleg 1,4 milliárdot sikerül elkölteni. Az optimisták sze­rint ez pozitív, a pesszimisták úgy látják, ez a program csak rövid időre oldja meg a munkanélküliséget, s a 4 hónap után a munkanélküli ugya­noda jut vissza, ahol korábban volt. Szerintük a pénzt átképző tanfolya­mokra kellett volna költeni. A pszi­chológusok úgy látják, a rövid ideig tartó munka is sokat segít a munka- nélkülieken. Ezek az emberek a fo­lyamatos semmittevéstől idegesek, agresszívak, egyre kevésbé hisznek önmagukban. Többen az alkohol­ban keresik a megoldást. Segíthet rajtuk a rövid távú munka, hiszen egy új munkahelyen a kiesés után komoly gond lehet a beilleszkedés, i Miért jó a kilenc hónapos sorkatonai szolgálat? Törvényhozás előtt a hadseregről szóló törvénymódosítás Olcsóbb lesz a drága katonaság A szlovák törvényhozó testü­let nemrég első olvasatban elfogadta a hadseregről szó­ló törvény módosítását, melyben a sorkatonai szolgá­lat rövidüléséről és egyes ka­tonai tisztségek megszünte­téséről, illetve újak bevezeté­séről döntött a parlament. NAGY ANDRÁS GAÁLLÁSZLÓ A hadseregről szóló törvény elődje 1949-ben született, s a teljes átdol­gozásra csak 1997-ben került sor. A hadsereg reformja szerepel a kor­mányprogram hoszabb távú céljai között, s ennek az első lépése ez a törvénymódosítás. Ha ezt jelenlegi állapotában elfogadja a parlament, a katonai szolgálat az eddigi 12 hó­napról 9-re rövidül. Ez az idő a NA- TO-tagországok átlagának felel meg. Dániában 9, Portugáliában 4, Olaszországban 10, Németország­ban 10, Csehországban és Lengyel- országban 12, Magyarországon 9 hónapot szolgálnak a katonák. En­nek következtében módosul az ún. helyettesítő katonai szolgálat, amelyre a sorkatonai szolgálat he­lyett hívják be azokat a fiatalembe­reket, akik a bevonulásuk idején családapák, családfenntartók, esetleg egyéb szociális vagy más szempontból hátrányos hely­zetűek. Ez a szolgálat az eddigi 5 hónapról 3-ra csökken. Jelenleg ilyen kiképzésre a felnőtt férfi la­kosság 2 százalékát hívják be. A törvény 2001. január 1-től lépne érvénybe, s azokat a katonákat is érinti, akik korábban vonultak be. Ez azt jelenti, hogy ha valaki 2000 augusztusában vonult be, 2001 áp­rilisában már leszerelhet. A törvénymódosítás érinteni fogja a polgári szolgálatot teljesítőket is, hiszen ennek hossza a katonai szolgálat másfélszereseként van meghatározva. Tehát az eddigi 18 hónapról ez is 13,5 hónapra csök­ken. Az előzetes számítások alap­ján az ország ezzel a módosítással 2001-ben 317, 2003-ban már 453 millióval kevesebbet költ a kato­nák kiképzésére. Az új rendszerre való átállás nem használ fel külön költségvetési pénzeket, az admi­nisztrációt a minisztérium győzni fogja. Az egyes katonai tisztségek megszüntetését, s mások beveze­tését a NATO-kompatibilitás érde­kében szeretnék elérni. Ez jelenleg mintegy 80 tisztet érint. Mivel a törvénymódosítást első olvasatban a jelenlevő 90 képviselő közül 82 támogatta, úgy tűnik, a második és a végső, harmadik olvasatban sem várhatók komoly nehézségek. A sorkatonai szolgálat időtartamá­nak lerövidítése azonkívül, hogy a NATO-tagállamokéhoz próbálja igazítani a szolgálatot, két célt szolgál: meggyorsítja a katonakö­A sorkatonai szolgálat időtartamának lerövidí­tése két célt szolgál. teles fiatalemberek „körforgását” a hadseregben, vagyis hogy minél előbb minél többen essenek túl a sorkatonai szolgálaton, a másik szempont pedig, hogy minél ol­csóbb legyen a hadsereg működte­tése. Az első szempont azért fon­tos, mert jelenleg is több mint tíze­zer olyan katonaköteles férfi vár a szolgálat letöltésére, aki átesett a sorozáson és az életkora szerint rég be kellett volna vonulnia, de a hadseregnek nincs pénze arra, hogy egyszerre ennyi embert el­tartson. Ez az állapot főként a má­sodik Meciar-kormány idején, 1996-ban alakult ki, amikor egy év alatt a tervezettnél hatezerrel ke­vesebb újoncot hívtak be. Ez a vá­rakozóknak kényelmetlen, nem mintha annyira vágynának a se­regbe, de amíg nem tudják maguk mögött a katonai szolgálatot, nem szívesen alkalmazzák őket, a nősü­lés szempontjából sem lényegte­len, leszerelt-e már a fiú, vagy még vár rá a hadsereg (igaz, ha közben gyereke is születik, mint család­fenntartónak, csak három hóna­pos helyettesítő szolgálatra kell bevonulnia). Bankhitelt is nehe­zebben kap az olyan férfi, akinek a közeljövőben bizonytalan a kere­sete. Azzal, hogy a katonai szolgá­lat három hónappal lerövidül, gyorsabban váltják egymást a szol­gálatban, és hamarabb „elfogy” a várakozók tábora. A másik dolog, ami szinte mindenkit érint, a pénz. A törvény indoklásában a beter­jesztők a következőképpen hason­lítják össze a 12 és a 9 hónapos szolgálat költségeit: egyetlen sor­katona 12 hónapi eltartása és alapszintű kiképzése 61 422 koro­nába kerül. Ugyanez 9 hónap alatt 47 412 koronát tenne ki. A sorka­tona szakmai kiképzése 12 hónap alatt 18 184 korona, 9 hónap alatt 17 546 korona. Vagyis az összkölt­ség egy katonára 12 hónap alatt 79 606 korona, 9 hónap alatt 64 848 korona lenne. Ez ugye, így első lá­tásra megtakarítást jelent, csak­hogy a dolog nem ilyen egyszerű. Mert ha azt vesszük, hogy három év alatt egy sorkatonai poszton 12 hónapos szolgálatban 3 katona váltja fel egymást, kilenc hónapos­ban ugyanez idő alatt már négy. És itt megfordul az arány, mert a 12 hónapot szolgáló három katonára fordított költség (3-szor 79 606) 238 818 koronát, míg a 9 hónapot szolgáló négy katona költségei (4- szer 64 868) 259 472 koronát ten­nének ki. Ebből az derül ki, hogy a kilenc hónapos szolgálat drágább lenne a mostaninál. De van a do­lognak egy másik síkja is: a hadse­reg reformja nemcsak a szolgálati idő lerövidítésével, hanem a had­sereg létszámának csökkentésével is számol. Míg idén a hadseregben 21 633 sorkatona szolgál, ezt a számot a 2003. évre fokozatosan 14 673-ra kívánják csökkenteni, ami mindent összevetve 453 mil­lió koronás megtakarítást jelente­ne. Hosszú távon pedig a hadse­reg professzionalizálásával szá­molnak, ami azt jelenti, hogy a ko­molyabb szakmai felkészülést igénylő posztokat - például harc­kocsivezetői, rádiós, ágyúlöveg- prancsnoki és hasonló funkciókat - kizárólag hivatásos katonák töl­tenék be. Ez azt jelenti, hogy nagyban csökkennének a sorkato­nák szakmai felkészítésére fordí­tandó kiadások. Mindez a hadsereg vagy az állami költségvetés szempontjából érde­kes, a kiskatonát aligha érdekli, mennyit fordít az állam az ő eltar­tására, neki az a fontos, hogy megkapja napi betevőjét, és minél előbb levethesse a mundért. Ám van a szolgálat lerövidítésének olyan vetülete is, ami közvetlenül a kiskatonát érinti, ez pedig a had­seregben még mindig előforduló, úgynevezett sikanírozás, vagyis a katonák egymás közötti megalázá­sa. Aki még kétéves sorkatonai szolgálatot teljesített, biztosan jól emlékszik rá, hogy az „öreg” kato­nák mennyire várták az újoncok bevonulását, hogy új „csicskáso- kat” válogassanak közülük, és a jobbik eset volt, ha csak cipőpuco- lásra, vécésúrolásra vagy élelem- és italszerzésre kényszerítették őket. Abban az időban nagyon nagy különbség volt aközött, hogy valaki fél éve vagy egy éve szol­gált, vagy már több mint másfél évet tudott maga mögött. A hadse­regben is érvényes, hogy minél ki­sebb a különbség a bevonult sorka­tonák szolgálati ideje között, annál kisebb mértékű az ellentét a kiska- tonák és az öregek között. Ilyen szempontból a sorkatonai szolgá­lat időtartamának lerövidítése mind a hadsereg, mind a sorkato­nák szempontjából pozitív. Az az érvelés pedig, hogy a szolgálati idő csökkentése gyengíti az állam vé­delmi képességét, balgaság. A sor­katonai szolgálat úgyis csak arra való, hogy az ember megtanulja, mit kellene tennie, ha ne adj' Isten, mozgósításkor hadrendbe állíta­nák. Ennek elsajátítására pedig fél év is bőven elegendő. Arra pedig, hogy a katonák folyamatosan gya­korolják is amit megtanultak, a hadseregnek úgysincs pénze. OLVASÓI LEVELELEK Zászlószentelés­sel ünnepeltünk Szép emlék marad augusztus utol­só vasárnap délutánja mindazok számára, akik részt vettek a Cse- madok nánai alapszervezete által rendezett ünnepségen, amelyet a millenniumi év tiszteletére tartot­tunk. Az ünnepség szentmisével kezdődött, amelyen Csudái Sán­dor plébános úr szívet melengető szavaival került felszentelésre Nagy Anna nánai nyugdíjas keze munkája, a millenniumi zászló. A mise után a jelenlevők a felszentelt zászlóval huszárok és népviseletbe öltözött fiatalok kíséretében a köz­ségi hivatal előtt felállított emlé­koszlophoz vonultak, amelyet a nánai származású Nemes László, Esztergomban élő fafaragó készí­tett. Az ünnepélyes oszlopavató után felléptek a nánai fiatalok, a Jelenlét irodalmi színpad és a Ván­dor együttes. Ünnepi beszédet Szi­geti László oktatási államtitkár mondott. Az egybegyűlteket kö­szöntötte Váradi Lajos főtanácsos úr, valamint Bánhidi László eszter­gomi tanár. Köszönet illeti a helyi önkormányzatot, Kormos László és Tóth István magánvállalkozót és mindazokat, akik hozzájárultak ahhoz, hogy községünkben is, ahol a lakosság legnagyobb része ma­gyar ajkú, méltóképpen ünnepel­hettük a millenniumi évet. Matuska Zsuzsa Nána Ötven éve rukkoltunk 2000. október 1-jén lesz 50 éve, hogy 5 év hontalanság után két év vesztéssel bevonultunk. Az 50 évvel ezelőtt történtekre emlékezünk, kedves bajtársaim. A pozsonyi Ma- saryk kaszárnyába vonultam be többedmagammal. Magyar szótól lett hangos a vén kaszárnya belseje. Az akkori hadvezetóség többnyire magyarul tudó tiszteket tett az egy­ségek élére, de sajnos az altisz­tekből már nem jutott ilyenekre. Az eskü után Sumperk, Libává, Mladá Boleslav majd Olomouc követke­zett. Eltelt, kinek jól, kinek rosszul, volt olyan is, aki koporsóban jött haza. Émlékezzünk, bajtársaim! Öl­tözzetek ünneplőbe e napon, és ke­ressük fel a velünk együtt katonás- kodókat. Tegyetek egy üveg bort az asztalra, és énekeljétek el a „Diófá­ból sej, haj, diófából nem csinálnak koporsót”, amit az olomoud állo­másra menet fújtunk leszerelésünk­kor, 1952. október 21-én. Emlékez­zünk Révay őrnagyra,olomouci pa­rancsnokunkra. Lukács József őrvezető-Ezek az ebadta világbankosok kutyába sem veszik az embert... (CTK-felvétel) JEGYZET megroggyanását, ami ismerve a délszláv állapotokat, nagy szó. Egybehangzó vélemények szerint a választások és a kampány során a fiatal nemzedék játszott kulcs­szerepet abban, hogy felmerül­het a 13 éve megingathatatlan hatalmú elnök bukásának lehe­tősége. Ezt Milosevics is tudatosí­totta, s az ellene folyamatosan küzdő, választási koncerteket szervező, egyfolytában nyomuló, általa megtévesztettnek beállított új generációt a maga módján meg is szólította kampányzáró beszédében. Destruktív szekták­nak, kémszervezeteknek, terro­ristáknak, kábítószer-kereskedő maffiának állította be azokat a kormányon kívüli szervezeteket, melyek oroszlánrészt vállaltak a rezsimellenes mozgalmak moz­gósításában, s amelyek szerinte stratégiai célként határozták meg a jugoszláviai ifjúság agy­mosását. Helytállónak tűnnek a kétségbeesett autokrata szavai, csak a bűnbakként feltüntetett hatalomellenes erőkkel cserélte fel kirohanásában saját emberei­nek csoportját. Akik arra játsza­nak, ma mégse váljék egyér­telművé ország és világ előtt, kit akar a szerb nép vezetőül, és kit hajítana legszívesebben a törté­nelem szemétdombjára.

Next

/
Thumbnails
Contents