Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-26 / 221. szám, kedd

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 26. KOMMENTÁR Szégyen, de kellemes PÁKOZDI GERTRÚD Valószínűleg ezután sem tud meg sokat a választópolgár az általa tisztségbe juttatottak anyagi gyarapodásáról. A parlament e kérdéssel foglalkozó bizottságának jelentése szerint 8-9 közéleti személyiség szegte meg az összeférhetetlenségi törvényt, vagyis állami tisztségük betöltéséért járó fizetésükön kívül a törvényben megengedettnél na­gyobb jövedelemre tettek szert. A rostán fennakadtak közül többen azonnal visszafizették a törvénytelen jövedelmet. A demokráciát hu­zamos ideje gyakorló országokban természetes, hogy az állami tiszt­ségeket betöltők számot adnak vagyoni helyzetükről. Szlovákiában egyelőre törvény tiltja, hogy beleegyezésük nélkül nyilvánosságra ke­rüljenek a közéletben szerepet vállalók anyagi helyzetéről szóló ada­tok. Mintha szégyen lenne a tisztességes úton való gazdagodás. Min­denesetre kellemesebb dolog egy parlamkenti képviselőnek is biztos anyagi hátteret maga mögött tudva tennie dolgát, mint törvényhozás közben arra gondolnia, mi lesz, ha a legközelebbi választások után mehet vissza oda, ahonnan jött. Esetleg egyetemi oktatónak - havi 10-15 ezerért. Közben az egyszerű ember is érzi: jobb az anyagilag függeden, ezért kevésbé megvesztegethető törvényhozó, állami tiszt­ségviselő, mint az anyagi gondokkal küszködő. Tájainkon ez a dilem­ma valószínűleg még sokáig nem oldódik fel. Azért, mert sokak szá­mára még jó ideig megmagyarázhatadan lesz, miképpen is tudott egy bizonyos réteg egyik napról a másikra 100 milliós vagyonra szett ten­ni. Azt talán még megemészd, hogy némely állami tisztségviselők - a módosításra szoruló összeférhetedenségi törvénnyel ellentétben-jól jövedelmező felügyelőbizottsági, bankelnökségi stb. tagságot vállal­nak, vagy „elfelejtenek” lemondani jelentős fizetéssel járó funkciók­ról. Látja ugyanis, hogy a parlamenten belül működik az ellenőrzés, és a törvénytelenségen rajtacsípettek zöme nem ódzkodik ballépése helyrehozásától. Azt viszont nehezen emészti meg, hogy a „hirtelen­gazdagok” miért tehetnek tönkre büntedenül gyárakat, miközben va­gyonuk egyre gyarapszik. A szegénység nem szégyen, de kellemetien. Az urambátyáskodás alapján megmilliomosodott esetíeg szégyenpad- ra kerül, de az ilyen ügyek többnyire karambol nélkül végződnek. Új évezred Mucsán BUCHLOVICS PÉTER A minap kezembe került a Szabad Demokraták Szövetségének közle­ménye egy budapesti lapban, Pókhálót vagy világhálót? címmel. Meggyőződésem, hogy a benne foglaltakat Szlovákiában is mihama­rabb meg kellene szívlelni. A szadeszosok olyan országot képzelnek el, ahol pártállástól és anyagi helyzettől függedenül bárki hozzájuthat az információkhoz; amelyben nem gazdasági összefonódások men­tén „osztják le”, hanem mindenki számára nyitott megmérettetés alapján választják ki a pályázatok nyerteseit; amelyben a polgár ott­honról is intézheti hivatalos ügyeit és betekinthet a közhivatalok működésébe. Az SZDSZ ebben az ügyben három lépést javasol, ebből az egyik: féláron kell számítógéphez juttatni a családokat, diákokat, tanárokat. Be kell kötni az inemetbe minden iskolát, önkormányza­tot, közintézményt. Ingyenes internet-hozzáférést kell biztosítani a le­hető legszélesebb körben. Ez annyira szép, hogy tán nem is igaz. Plá­ne innen Szlovákiából nézve. Nálunk ugyanis az emberek többsége szegény, alulinformált, következésképp manipulálható. Avagy miért oly népszerű még mindig az HZDS? Politikusaink többsége oligarcha­ként viselkedik, vagy legalábbis erőfeszítésükbe kerül ezt palástolni. Imádnak információkat visszatartani, csöpögtetni, s ha már betiltani nem lehet, legalább bagatellizálni. Imádnak saját zsebre dolgozni, ku- fárkodni, a választókban birkát látni, munkahelyeiket tabuként kezel­ni, az újságírókban pedig kekeckedőket látni, és legszívesebben oda­csapnának nekik, kuss legyen! Ó, boldog idők! Hol van Husák elvtárs meg a többiek?! Ó, szép 1984 - hogy Orwelt is idézzük. Nem véletlen, hogy a parlament éppen hogy megszavazta a szabad információá­ramlásról szóló törvényt. Ám hiába a törvény, ha a közhivatalnokok zöme nem hajlandó megszabadulni kóros beidegződöttségeitől, ha a politikusok többségében nagyobb a hatalom- és pozícióféltés, az arro­gancia, mint a jószándék és a nyitottság. Ha a közéletben nagyítóval kell olyan embereket keresni, akik következetesen vállalják tetteiket. Ha kirakatpályázatok sorozatát lehetne említeni, meg pártkasszákat gyanús pénzekkel. Van még min dolgozniuk a civil szervezeteknek. Mert az igazságügy-miniszter a jövő év elejétől közzéteszi ugyan rajta a cégjegyzéket, csak legyen, aki olvassa. Főleg min. Az SZDSZ közle­ményét egy találó fényképpel illusztrálták: számítógép, rajta műcsip­ke és egy piros csizmás giccsparaszt. Találó kép: új évezred Mucsán. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (58238322, fax: 58238321) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztóségek:.Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002248, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329424, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziaéik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 58238322, fax: 58238321, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 58238324, fax: 58238326 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28,095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDlÁ KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlaée, Kosická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 179/93 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Ligetfalui panelemlékmű; ebben a házban születtek a sydneyi olimpia győztesei (Dömötör Ede felvétele) Nyugaton is akadnak pártok, amelyek irtóznak az Európai Egyesült Államoktól A toryk vállalták a szkeptikus szerepét William Hague, a toryk, azaz az angol konzervatívok vezetője a közelmúltban bejelentette, az Európai Unió kérdése lesz pártja vá­lasztási programjának leg­fontosabb eleme. SÓKI TIBOR Kissé meglepő hír ez a közép-euró­pai fülnek. Egy, az Uniót csak kívül­ről bámuló ország polgáraiként azt hihetnénk, annak, aki bent van, már nem téma a tagság. Mindennapos dolog, amelyről akár meg is feled­kezhetünk, mint a légzésről. Megy az magától is. Nos, az angol konzer­vatívoknak téma. Méghozzá nega­tív előjellel. A kontinens boldogabb­nak tűnő felében is akadnak politi­kai pártok, amelyek nem szívesen látják országukat egy nagyobb, nemzetek fölötti szervezetben, s ki­fejezetten irtóznak egy esetleges Európai Egyesült Államok gondola­tától. A ködös Albionban a toryk - az angol izolacionizmus képviselői - vállalták a szkeptikusok szerepét. Programjukat, retorikájukat vizs- gálgatva feltűnhet egy-két érdekes egybeesés egyes szlovákiai pártok viselkedésével. Az Uniót szidalmazva Hague-ék szí­vesen hangsúlyozzák, mennyire fél­tik a brit identitást. Nem engedhet­jük meg, hogy Angliát London he­lyett Brüsszel irányítsa - ez az egyik kedvenc gondolatuk, amelyhez ha­sonlókkal gyakran a Szlovák Nem­zeti Párt és a Meäar vezette HZDS képviselői és hívei is előhozakod­nak. Persze, ők Pozsonyt féltik. Ugyanakkor a toryk (a szlovák el­lenzékhez hasonlóan) nem merik egyértelműen elutasítani az uniós tagságot, de... Bár fontosnak tartot­ták bejelentem: a toryk vezette Ang­lia is az Unió tagja maradna, most Hague-ék szívesen hangsúlyozzák, mennyire féltik a brit identitást. azt ígérik az angol átlagpolgárnak, ha ők kerülnek az ország élére, nem engednek át további jogköröket Brüsszelnek. Előszeretettel beszél­nek arról is, mennyire féltik az an­gol fontot, s mennyire nem tetszik nekik a gondolat, hogy Londonban euróval fizessenek, mondjuk egy pohár hűvös belga Stella Artois-ért. Bár a konzervatív árnyékkormány (merthogy a HZDS-hez hasonlóan Hague-éknak is van ilyen) egyes miniszterei kiálltak vezérük szkep­ticizmusa mellett, nem minden tory irtózik a közös Európa és a kö­zös pénz gondolatától. A párt egyik korábbi vezetője egyenesen eszte- lenségnek nevezte utódja érveit. Persze, hiba lenne azt gondolnunk, hogy a toryk teljesen ostobák len­nének. Az ő érveik mögött is lehet valami. Mondjuk,- féligazságok. Ugye, ez sem teljesen idegen egyes (nem csak ellenzéki) szlovákiai pártoktól? Egy nemrégiben Lon­donban megjelent elemzés alapján például az Unió kedvenc sikertörté­nete, az ír csoda, katasztrófa-forga­tókönyvvé változhat, ha nem vi­gyáznak. Az írek gazdagodása ugyanis magában hordozza az inf­láció veszélyét, amit meg lehet ugyan állítani, de csak olyan eszkö­zökkel, amilyeneket a közös uniós szabályok nem tesznek lehetővé. Erre utalhattak a brit konzervatí­vok kijelentései, hogy az EU, s leg­főképp az eurózóna gazdasági sza­bályai tönkretennék az országot. Ez az érv megalapozottabbnak tűnik, mint a szuverenitásról durrogtatott frázisok. Ha a toryk üyesmire építik szkepticizmusukat, talán szert te­hetnek néhány plusz szavazatra, s talán érdemes lesz néha elgondol­kodni azon, amivel előhozakodnak. Egészen más azonban a helyzet a szlovák politikusok szkepticizmu­sával. Britannia és Szlovákia kö­zött van egy nem éppen elhanya­golható különbség. Az angolok már bent vannak az Unióban, de ha nem lennének is bent, nekik (egyelőre) az se lenne baj. Elég gazdagok ahhoz, hogy megenged­hessék maguknak az önállóskodás luxusát. Szlovákia meg... TALLÓZÓ EURÓPAI SAJTÓ Müosevics rendszerének bukását vetítik előre a külföldi lapok a jugo­szláv választásokat követő első kommentárjaikban. Egy diktátor bukásáról és az ellenzék lehetetlen­nek tartott győzelméről ír a milánói Corriere della Sera. A tekintélyes olasz lap szerint ez az utolsó esély, Berlin szele - még ha tízéves késés­sel is - most már Jugoszláviát is el­érte. Mindez pedig Belgrádot visz- szavezetheti Európába, még akkor is, ha egy korrupt, a maffia bűncse­lekményei által átitatott Belgrádról van szó, amelyet bombák rombol­tak le, és amelyet szankciók aláztak meg. Ez a Belgrad teljes mértékben ismeretlen azok számára, akiknek emlékezetében él még, hogy Jugo­szlávia annak idején a sztálinista ol­vadás első állomása volt - írja a Corrierra della Sera. A stockholmi Affonbladet szerint a jugoszláviai elnökválasztás egyidejűleg volt nemzeti sorskérdés, valamint első osztályú csalás. Rövid történetében az ország gyakorlatilag még egyszer sem élt át szabad és igazságos vá­lasztásokat. A Milosevics-féle forga­tókönyv most is ezt tükrözte. Euró­pa és az Egyesült Államok már rég­óta kinyüvánította, hogy Milose- vicsnek távoznia kell a hatalomból, amennyiben Szerbia illetve Jugo­szlávia ki akar törni az elszigetelt­ségből és meg akar szabadulni a szankcióktól. A jugoszlávoknak azonban maguknak kell gondos­kodniuk a változásokról - véleke­dett a svéd napilap. Milosevics rivá­lisáról, Vojiszlav Kostunicáról ír a független szófiai 24 Csasza című lap. Néhány hét alatt egy kis szerbi­ai párt alig ismert elnökéből Kostu­nica olyan személyiséggé vált, aki­nek nevét Berlinben, Párizsban, Londonban és Washingtonban is megismerték. Milosevics szemében Kostunica a legkedvezőtlenebb el­lenfél, mert képtelen őt ugyanazok­kal az eszközökkel támadni, ame­lyekkel tíz éven keresztül megosz­totta és egymással szembe állította az ellenzék korábbi vezetőit. Kostu- nicának sikerül az, amivel Drasko­vics és Djindjics hiába próbálkozott. Beszéli Milosevics nyelvét, és egyi­dejűleg jelentős bizalmat élvez. Tar­tózkodó maradt és nem ígért többet annál, mint amit tenni tud, mégpe­dig a változások kezdetét - írta a lap. DIE PRESSE Az osztrák alkotmánybíróság elnö­ke, Ludwig Adamovich véleménye szerint, ha az Európai Unió decem­beri értekezletén elfogadják is az alapvető jogok chartáját, a doku­mentum nem lesz jogilag kötelező érvényű. „Jogi kötelezettség nélkül pedig semmi értelme sincs az Unió alkotmányának” - jelentette ki. Ada­movich rámutatott az alapvető jo­gok - mint az élethez való jog vagy a szólásszabadság - és a szociális jo­gok „összekeverésére”. Szerinte ha a charta nem lesz kötelező érvényű, fennáll annak a veszélye, hogy az EU polgárainak védelme csökken. VISSZHANG: Ad. Ésszerűsíteni a működést (Új Szó, 2000. szeptember 20.) Az objektív képért A fenti dátummal megjelent cikk­ben írottakra reagálunk néhány szóval, hiszen az írás igencsak egyoldalúan, több esetben csúsz­tatva jellemzi a komáromi COM- MÉDIA KFT., s ezen belül hatvá­nyozottan a Komáromi Lapok működését. 1/ Andruskó Imre, a kft. felügyelőtanácsának tagja szerint a társaság struktúrája rossz. Ez a megállapítás igencsak érdekes egy olyan ember szájá­ból, aki az 1999-es év elejétől tagja a felügyelőbizottságnak, így több mint másfél év állt a rendel­kezésére, hogy ajánlataival - esetleg egy racionalizálós projek­tum kidolgozásával - változtas­son a kft. rossz struktúráján. Ó nem tette meg. Megtette viszont a jelenlegi ügyvezető, hiszen az utolsó évben a COM-MÉDIA KFT. dolgozóinak száma néggyel csök­kent. Ez annak köszönhető, hogy nincs olyan munkatársunk, aki csupán egy munkakört látna el. Szerkesztőségünk minden tagja sokoldalú, s legalább kétféle fel­adatot végez. A racionalizáció te­hát immár megkezdődött. 2/ Andruskó Imre szerint a főszer­kesztő fizetése viszonylag magas. Nincs mit titkolnom, főszer­kesztőként 10 700 korona nettó fizetést viszek haza havonta. Ez a pénz teljes mértékben megfelel az országos átlagnak, amely 10 200 koronát tesz ki. Ennyit a főszerkesztő magas fizetéséről, aki egy személyben tördeli (grafi­kailag szerkeszti) a lapot, fordít és publikál is. 3/ A lapban rend­szeresen és aprólékosan foglalko­zunk a városi önkormányzat, va­lamint a városi hivatal munkájá­val, tudósítást közlünk minden testületi ülésről. Pontosan közzé- adjuk a képviselők interpelláció­it, szólunk a városban zajló beru­házásokról, valamint a végrehaj­tó szerv - a városi hivatal tévé-' kenységéről. Az olvasók reakciói­ból pedig kitűnik, hogy a lapot ol­vassák - eljut a lakossághoz. Min­dezeket feltüntettük félévi jelen­tésünkben, melyet a közgyűlés minden tagjához - így Andruskó Imréhez is - eljuttattunk. A közgyűlésen senki sem nyilatko­zott abban az értelemben, hogy a jelentés hiányos volna, a közgyű­lés tagjai nem kértek további in­formációkat, ergo: kimerítőnek tartották. Ezt igazolja az a tény is, hogy a jelentést határozatban megjegyzések nélkül tudomásul vették - a határozatot Andruskó Imre is megszavazta. 4/ Szer­kesztőink sokoldalúságát bizo­nyítják az alábbiak is: négy főál­lású szerkesztőnk közül kettő rendszeresen dolgozik a városi televízióban. Ók kéthetente szer­kesztik és vezetik a televízió egyórás kétnyelvű magazinműso­rát, s készítik a hetente jelent­kező stúdióbeszélgetéseket. A két szedő pedig már hónapok óta szerkeszti és írja a városi képújsá­got. További két szerkesztő, vala­mint jómagam fordításokkal és szövegalamondással közreműkö­dünk a televízió adásainak elké­szítésében. Ebből egyértelműen kitűnik, hogy a lapok munkatár­sai egyben a városi televízió osz­lopos tagjai is. 5/ A lapok munka­társainak - hangsúlyozom: bruttó - átlagfizetése nem haladja meg a 10 000 koronát. Aránytalanul magas volna ez országos viszony­latban? Erősen kétlem. Ám erről alkossanak véleményt az újságíró kollégák. 6/ Példányszám: a gaz­dasági helyzet nem kedvez a lap­kiadóknak. Az 1999-es évben a lapok átlagpéldányszáma 2020 volt. Szívós munkával ezt ta­vasszal sikerült megemelni 2400- ra. Most pedig 2000 lapot nyo­munk hetente. Az eladott mennyiség adata nem titkos - Andruskó úrnak mint a fel­ügyelőtanács tagjának betekinté­si joga van nyilvántartásunkba. A fentieket a teljes, objektív kép megalkotása érdekében tartot­tam fontosnak közzétenni. Padlovics Ágnes, a Komáro­mi Lapok főszerkesztője, valamint a Komáromi Lapok dolgozói: ifj. Batta György, Czékus Péter, Balková Lubica, Dobrovicová Drahoslava, Batta Sylvia, Sebedovská Iveta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents