Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-23 / 219. szám, szombat

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 23. Mádl és Orbán a pápánál Vatikánváros. A magyar mil­lennium fontosságáról, a ma­gyar nép Európában betöltött szerepéről, a magyar ifjúság erkölcsi értékrendjéről vala­mint a határon túli magyarság hitéletéről beszélt Mádl Fe­renc magyar államfő és Orbán Viktor kormányfő II. János Pál pápával a Vatikánban. (MTI) Kwasniewski vezet Varsó. A hivatalban lévő len­gyel államfő, Aleksander Kwasniewski á szavazatok 67 százalékára számíthat a két hét múlva esedékes elnökvá­lasztáson. A második helyen Andrzej Olechowski függet­lenjelölt áll 13 százalékkal, őt követi a kormányzó Szoli­daritás Választási Akció szí­neiben Marian Krzaklewski 7 százalékkal. Lech Walesa 2 százalékot kapna. (MTI) Magyar Bálint lemond Budapest. Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövet­ségének elnöke kezdemé­nyezte, hogy az SZDSZ követ­kező küldöttgyűlése egyben tisztújító küldöttgyűlés is le­gyen, és bejelentette, nem je­lölteti magát újra a párt elnö­kének. Demszky Gábor eset­leges megválasztásáról szól­va kifejtette: 1998 óta szor­galmazza, hogy Budapest fő­polgármestere legyen az SZDSZ listavezetője, és neki kell betöltenie a pártelnöki posztot is. (MTI) A távozó elnök (Archívum) Maszhadov a bűnös Moszkva. A csecsenföldi isz­lám bíróság Aszlan Masz­hadov csecsen elnököt tette felelőssé az újabb háború ki­robbantásáért, s érvénytele­nítette az Ahmed-Hadzsi Kadirov, Moszkva párti köz- társasági vezető ellen hozott halálos ítéletet. (MTI) Francia gép Bagdadban Párizs. A bagdadi Szaddám repülőtéren tegnap leszállt az a francia repülőgép, amely tíz év óta első ízben közveden légi összeköttetést teremtett a fran­cia és az iraki főváros között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonban az érvényben lévő ti­lalom miatt nem tanácsolta a terv megvalósítását. (MTI) A túsz és elrablói kapcsolata Manila. A Fülöp-szigeteki ve­zetés megvádolta az Abu Szajjaf muzulmán lázadócso­port amerikai túszát, hogy összejátszik elrablóival. A maniíai vezetés azután jutott erre a következtetésre, hogy Jeffrey Schilling újabb felhí­vásban kérte a Jolo szigetén 17 túszt fogva tartó csoport ellen indított katonai offenzí- va leállítását. (MTI) (CTK/AP) Belgrádi valóság. Az asszony nem a jelöltek közül válogat. George Robertson a legrosszabbtól tart a jugoszláviai választásokkal kapcsolatban Bizalmatlan a Nyugat Washington/Berlin/Belgrád. Míg Javier Solana a diktatú­ra lerázására és a demokrá­cia felé haladásra szólította fel a szerb polgárokat, a vi­lágpolitika több tekintélyes szereplője aggodalmának adott hangot a jugoszláv el­nök- és képviselőválasztá­sokkal kapcsolatban. ÖSSZEFOGLALÓ Madeleine Albright amerikai kül­ügyminiszter szerint Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök „min­denre kész” annak érdekében, hogy „elorozhassa” a választások eredményét. Albright hangsúlyoz­ta: országa nem fog elfogadni ma­nipulációk nyomán kihirdetett vá­lasztási győzelmet. Wesley Clark amerikai tábornok, a NATO euró­pai erőinek volt főparancsnoka an­nak a véleményének adott hangot, hogy nem lesz békés hatalomát­adás, ha Milosevics veszít. George Robertson a legrosszabbtól tart. Szerinte Milosevics választási győ­zelme esetén nem kizárt a Jugo­szlávia elleni megszorító intézke­dések szigorítása. Belgrád közben visszautasítja a nyugati politiku­sok nyüatkozatait, s belügyeibe va­ló beavatkozással vádolja őket. Egy belgrádi állami napilap címol­dalán a Milosevics elnököt támo­gató montenegrói gyűlésen ké­szült fénykép retusált formában je­lent meg: a résztvevők egyes cso­portjai két helyen is szerepelnek a képen. A Vecsernje Novosztyi cím­oldalán megjelent fényképen leg­alább 12 ember jól kivehetően két­szer is feltűnik a kép különböző pontjain. Legalább húszezer ember gyűlt össze a vajdasági Újvidéken a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) kampányzáró gyűlésére. A tömegben néhányan Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök távozá­sát követelő transzparenseket tar­tottak magasba, és időnként válto­zásokat követelő jelszavakat har­sogtak. A választásokon a legna­gyobb eséllyel induló DOS koráb­ban Belgrádban tartott kampány­gyűlést, amelyen több tízezer - egyes belgrádi sajtóorgánumok ál­lítása szerint 200 ezer - ember je­lent meg. Günter Verheugen: nincs értelme EU-csatlakozási céldátumokat megjelölni Brüsszel sürgeti a bővítést MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Belgium szeretné a le­hető legnagyobb lendülettel vinni a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unió 12 tagjelölt országá­val, amikor a jövő év második felé­ben átveszi az elnöklést az EU-ban - mondta Guy Verhofstadt belga miniszterelnök. A bővítéssel kap­csolatban két elvet emelt ki: min­den tagjelöltet egyénileg kell meg­ítélni és a közösség szabályainak és rendszerének szigorú, teljes és pontos átvételéhez kell követel­MTI-HÍR Bukarest. A magyar nyelvű állami egyetem létrehozását, a regionális fejlesztés kérdését és a közigazga­tás decentralizációját tartja a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövet­ség olyan alapvető feltételnek, amelynek alapján tárgyalni fog bármilyen párttal, bármilyen koa­líció létrehozásáról - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó hangsúlyozta: az a kisebb­ségi érdekvédelmi szervezet, mely magasra állított mérce nélkül be- megy egy kormányba, végleg el­veszti esélyét arra, hogy valamikor még egyszer magasra állíthassa a mércét. A szövetségi elnök szerint Románia szempontjából kulcskér­ményként ragaszkodni, bár né­hány téren haladékot kaphatnak a jelöltek a csadakozással járó meg­rázkódtatások könnyebb elviselé­sére. A belga kormányfő szerint egyformán elfogadhatatlan, hogy csupán politikai megfontolások­ból felvegyenek olyan országokat, amelyek még nem készültek fel erre teljesen és az is, hogy vára­koztassanak már kellően felké­szülteket. Az EU-tagjelölt országok csatlako­zásának várható időpontjára vo­natkozó, újra meg újra felvetődő dés ma az, hogy a következő évek­ben hogyan kezeli a nemzetiségi kérdést, a majdani hatalom fenn- tartja-e vagy sem, esetleg leállítja azt a folyamatot, amely 1996 óta nagyon iassan és nehézkesen, de beindult ezen a téren. Markó sze­rint most sokkal zavarosabb a poli­tikai helyzet Romániában, mint a legutóbbi választások előtt, 1996- ban volt. „Egyszerűen nem tudom megmondani, hogy ez az ország most milyen irányba akar haladni, hiszen vannak olyan pártok, ame­lyek erre is, meg arra is, ilyen meg amolyan szövetségekre hajlanak. Sajnos nem programokról van szó, hanem egyszerűen a hatalomba kerülésről” - szögezte le a szövet­ségi elnök. kérdés félrevezető, mert azt a be­nyomást kelti, mintha a csatlako­zás csakis politikai akarat kérdése volna szögezte le Günter Verheil­en, az unió bővítési biztosa, az EU- bővítés alkotmányjogi összefüggé­seiről folyó konferencián. Termé­szetesen a politikai akaratnak is meg kell lennie és meg is van - fűz­te hozzá, megállapítva, hogy ezt igazolja minden ezzel kapcsolatos fontosabb közelmúltbeli fejle­mény a csatlakozásról tárgyaló or­szágok körének kibővítésétől kezdve. Markó Béla: feltételekkel bárkivel tárgyalunk Zavaros román helyzet Jogerős ítélet Szabó Attila országgyűlési képviselő ügyében Garázda honatya mti-hír Veszprém. Garázdaság vétségé­ben találta bűnösnek a Veszprém Megyei Bíróság Szabó Attila volt fideszes, jelenleg független ország- gyűlési képviselőt, s másodfokon is százezer forint pénzbüntetésre ítél­te. Szabó Attila tavaly július 25-én megbotránkoztató módon viselke­dett a csopaki bevásárló központ­ban. Össze-vissza lökdöste a bevá­sárló kocsikat, labdát rugdalt, az idősebb hölgyeket pedig „lekislá- nyozta”. A boltvezető rászólt, hogy hagyjon fel viselkedésével, mire Szabó Attila lekommunistázta, és felnyomta a férfi állát. Megadták magukat az észak-oszétiai terroristák Szabadok a túszok MTI-HÍR Moszkva. Szocsiban vérontás nélkül fejeződött be a túszdráma: a terro­risták elengedték túszaikat, s egyet­len lövés nélkül megadták magukat a hatóságoknak. A fegyveresek még csütörtök reggel ejtettek túszokat a Szocsihoz tartozó Lazarevszkoje üdülőfaluban, egy épülő magán­panzióban. A jelentések szerint a túszejtők és foglyaik is az Észak- Oszétiából érkezett építőbrigád tagjai voltak. A terroristák először 30 millió dollárt követeltek, továb­bá azt, hogy az oroszországi börtö­nökből engedjék ki az ott fogva tar­tott csecseneket. Később Vlagyimir Putyin elnökkel is találkozni akar­tak, s helikoptert, meg fegyvereket kértek. Követeléseiket egyre lejjebb adták, s tegnapra virradóra két túszt is elengedtek. Az orosz rend­őrségnek sikerült azonosítani két terroristát: Szaszlan Hugajev és Igor Szavcsenko egyaránt az Észak- Oszétiából érkezett építőbrigád tagjai. Viktor Kazancev elnöki megbízott szerint Hugajev koráb­ban elmegyógyintézeti kezelés alatt állott, Szavcsenko pedig idült alkoholista, s a terroristák minden jel szerint „belőtték magukat” kábí­tószerrel. Az orosz hatóságok szin­te azonnal elvetették a korábban felmerült „csecsen nyom” lehetősé­gét, amely a tavalyi oroszországi lakóházrobbantások óta minden terrorcselekménynél első számú verzióként merül fel. Egy manhattani bíróság elfogadta a kínaiak keresetét Per Li Peng ellen MTI-HÍR New York. Egy New York-i bíró el­fogadta amerikai emigrációban élő kínai ellenzékiek keresetét Li Peng kínai parlamenti elnök, volt kor­mányfő ellen. Ez annyit jelent, hogy a manhattani bíróság le akar­ja tárgyalni a polgári kártérítési pert, s ezért fel is szólította az alpe­rest, vagyis Li Penget, hogy előze­tes adategyeztetés céljából vagy személyesen jelenjen meg a bíró­ság előtt, vagy ügyvédeit küldje el az október 13-án tartandó, tárgya­lás előtti megbeszélésre. A felpere­sek - az emigráns kínai ellenzékiek - nem anyagi jellegű károkozásért követelnek kártérítést Li Pengtől, arra hivatkozva, hogy a kínai veze­tőnek nagy szerepe volt 1989-ben a pekingi, Tienanmen téri diáktünte­tések vérbe fojtásában. A per elin­dítását az az amerikai törvény teszi lehetővé, amely szerint az Egyesült Államok bíróságain bármely állam polgára kezdeményezhet eljárást olyanok ellen, akik megkínozták vagy más módon megsértették em­beri jogait. Nyüván az idézést kiál­lító New York-i bíró sem gondolja komolyan, hogy Li megjelenik az idézésre, vagy akár elküldené ügy­védeit. Mindenesetre az amerikai törvények értelmében az alperes távollétében is meghozható az íté­let. Pekingben azonnal reagáltak a manhattani bíró döntésére: s „poli­tikai bohózatnak” minősítették a készülő pert. 132 évet kapott a baszk terrorszervezet vezetője Öt ETA-merénylet MTI-TUDÓSÍTÁS Madrid. A baszk szakadár terror­szervezet, az ETA közleményben vállalta magára három, nemrég el­követett gyilkos merényletet, mi­közben a rendőrségnek a szemta­núk leírása alapján sikerült azonosí­tania a csütörtökön egy katalán kis­városban, Sant Adná de Besósban a Néppárt (PP) tanácsosa, Jósé Luis Ruiz Casado ellen elkövetett me­rénylet egyik tettesét. A baszk ter­rorszervezet szerint Manuel Indiá­nénak, a PP zumárragai tanácsosá­nak azért „kellett meghalnia” au­gusztusban, mert „Spanyolország­ból hozták a Baszkföldre, hogy fel­töltsék a párt listáit”. Jósé Ramón Recalde, volt szocialista párti taná­csos - aki súlyosan megsebesült az ellene elkövetett merényletben - „olyan kormány része volt, amely beleegyezett a Baszkföld kettéosztá­sába”. A terroristák magukra vállal­tak további öt olyan robbantást is, amelyek különféle vállalkozások el­len irányultak. A madridi Országos Bíróságon köz­ben befejeződött az ETA terrorista szervezet 1992-ben letartóztatott vezetője, Francisco Mújica Gar- mendía tárgyalása, akire a bíró 132 éves börtönbüntetést kért. Egy londoni parkban megtalálták a rekétavetőt Szigorú intézkedések MTI-TUDÓSÍTÁS London. Szigorú biztonsági intéz­kedéseket rendeltek el Londonban és a Munkáspárt valamint a Konzer­vatív Párt soronkövetkező éves kon­ferenciájának színhelyére a brit hírszezés (MI6) központja ellen végrehatott rakétatámadás után. A Scotland Yard az MI6 székháza kö­zelében, egy parkban megtalálta azt a gránátvetőt, amelyből szerda este kilőtték a rakétát az épületre. A rendőrség egyelőre nem adott rész­letes tájékoztatást a nyomozás állá­sáról, csupán annyit közölt, hogy a hírszerzés központjától 270 méter­re, egy kicsiny közparkban hagyták hátra a merénylők a szerkezet egyes darabjait. Valószínű, hogy onnan is lőtték ki a rakétát a hírszerzés köz­pontjára. A rendőrség magas rangú illetékesei aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a feltehetően északír szakadár fegyveresek elő­ször használtak gránátvetőből kilőtt páncéltörő rakétát angliai terrortá­madás elkövetéséhez. A Munkáspárt jövő heti brightoni konferenciáját és a Konzervatív Párt boumemouth-i tanácskozását a szo­kásosnál sokkal szigorúbb biztonsá­gi intézkedések közepette rendezik meg. A konzervatív párt brightoni konferenciáján 1984-ben az IRA po­kolgépe öt küldött életét oltotta ki, Margaret Thatcher akkori kormány­fő hajszál híján menekült meg. Rajongó hangú levelek Újabb Clinton-per Washington. Újabb per indult Bili és Hillary Clinton, valamint több fe­hér házi alkalmazott ellen: a felpe­res ezúttal Kathleen Willey Schwic- ker volt fehér házi önkéntes, aki egy konzervatív jogi egyesület támoga­tásával azzal vádolja az alpereseket, hogy megsértették magánjellegű ügyeinek titokban tartásához fűző­dőjogait. A hölgy 1998-ban azt állí­totta egy tévényilatkozatban, hogy Clinton elnök bizalmaskodott vele, molesztálta. A Fehér Ház a nyüatko- zat elhangzása után közzétette azo­kat a rajongó hangú leveleket, ame­lyeket Kathleen Willey az elnökhöz intézett. Ezzel kívánta megingatni a vád szavahihetőségét. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents