Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-22 / 218. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 22. Kultúra OKTATÁS Csicsay Károly: „A gyereket arra kell megtanítani, hol és hogyan keresse a szükséges információkat." Számítógép a magyartanításban Modern világunkban az internet és a számítógép fokozatosan előtérbe kerül, s az internet iskolákban való bevezetése az uniós csatlakozásnak is feltétele. A Párkányi Magyar és Szlovák Tanítási Nyelvű Gimnázium azon iskolák közé tartozik, ahol a diákok naponta találkozhatnak a számítógéppel. SZENEGÁLI ANIKÓ A számítógépek és a világháló tanítási órakon való kihasználásáról Csicsay Károly magyar-szlovák szakos tanárt kérdeztük. Fejlődő, modern világunkban a tanulás és a tanítás fogalma fokozatosan átértékelődik. Közép-európai szokás, hogy minden áron utol akarjuk érni a Nyugatot. S ezt általában úgy próbáljuk elérni, hogy a diákok fejébe minél több információt „gyömöszölünk”. Van ennek értelme? Egyik egyetemi tanárom mondogatta, a gyereket arra kell megtanítani, hol és hogyan keresse a szükséges információkat, illetve hogy azokat a gyakorlatban használni is tudja. Bizonyos lexikális tudás elsajátítása után arra kell törekedni, hogy megtanítsuk a fiatalokat gondolkodni, információkat szerezni, élni a modern technika lehetőségeivel, fejleszteni a logikájukat, ügyességüket és kreativitásukat. Terjed az internet, a számítógép. Nem mindegyik iskola rendelkezik hálózattal, a párkányi gimnázium ezzel is dicsekedhet. A végzősökkel kikeressük az interneten a főiskolákat, megnézzük, milyen pályázattal, átlaggal .. lehet oda bejutni. \\ Az oktatási minisztérium több iskolában, köztük a gimnáziumunkban is bevezette az internetet. Támogatásért folyamodtunk a Nyitott Társadalom Alapítványhoz is. Tőlük nyolc jó minőségű számítógépet kaptunk kölcsönbe. Ha úgy látják, nincsenek kihasználva a gépek, visszaveszik őket. Ez arra ösztönzött bennünket, hogy valóban használjuk az internetet. Először féltünk tőle, most viszont már órarendet kell csinálni a számítógéptanteremre. Hihetetlen, de a gyerekek reggel hét órától ott vannak, és délután fél hat, hat körül úgy kell elzavarni őket az iskolából. Szeretném hangsúlyozni, hogy nemcsak játszanak, hanem valóban élnek az internet adta lehetőséggel. Tanítási órákon is használják a számítógépeket? Amikor nem számítástechnikai órát tartanak a teremben, akkor a többi kolléga is beviszi oda a gyerekeket, és ismerkednek a gépekkel. Én páldául magyarórán szintén odamegyek. A végzősökkel kikeressük az interneten a főiskolákat, milyen pályázattal, átlaggal lehet oda bejutni. Ugyanúgy megtanítom őket életrajzot írni, jelentkezési lapot kitölteni, pályázatokat kidolgozni, ezzel kapcsolatos adatokat keresni a hálózaton. A kicsikkel tollbamondást írunk, tehát rengeteg a lehetőség. Kidolgoztunk egy módszertani segédkönyvet is, mely útmutatóul szolgál a magyar szakos tanároknak a nyelvtan, a fogalmazás, a helyesírás tanításakor a számítógép fel- használásához. Irodalomórára is fantasztikus anyag van az interneten. A segédkönyvben tizenkét CD címe, illetve használata is szerepel - lépésről lépésre, valamint módszertani ötletek. Megemlíteném például az Emese álma CD-romot: irodalom, nyelvtan, nyelvtörténet, művészetek, hitvilág, gazdasági és természeti földrajz és rengeteg más információ található meg rajta. Konkrétan a tanítási órán ezt hogyan lehet felhasználni? Milyen egy számítógépes magyaróra? Korábban Arany János Rege a csodaszarvasról című versét általában úgy tanítottam, hogy az óra elején egy szépen olvasó gyerek felolvasta a költeményt. A tanuló passzívan ült, meghallgatta, közben bámult ki az ablakon, utána leírta a tanár jegyzetét, otthon elolvasta még egyszer, esedeg megtanult egy idézetet fejből. Ez egy szokványos, hagyományos óra, amit próbálok egyre színesebbé tenni. A könyvet természetesen nem dobjuk el. Először onnan olvassuk el, elemezzük, és utána előveszem a CD-romot. Ennek segítségével neves színművészek előadásában újra meghallgatjuk a verset, közben a számítógép képernyőjén gyönyörű képek jelennek meg. Ezenkívül utalásokat találunk a mondában egész mondavilágunkra, történelKATEPRA FÜZETEK LIUUM AURUM CSICSAY KÁROLY **ámftógép alkalmaztad gyartartításban A diákok nemcsak játszanak a számítógépen, hanem valóban élnek az internet adta lehetőséggel. (Illusztrációs felvétel) műnkre, nyelvünk fejlődésére. Ki tudjuk keresni, hogyan is hangozhatott ez a szöveg régen. A gyerekek pedig úgy nézik ezt, hogy észre sem veszik: tanulnak. Ami fontos: rengeteg dolgot jegyeznek meg belőle. A nyolcosztályos gimnziumban a kicsiknél is kipróbálta ezt a modern órát? Félve, de kipróbáltam. Az óra után egy-két héttel - csak úgy mellékesen - rákérdeztem, mire emlékeznek még. Megdöbbentem, hogy amit láttak, azt szinte egy az egyben vissza tudták mondani. Játszva tanultak. És ami még fontosabb: próbáltak összefüggéseket keresni. Véleményem szerint ki kell használni a modern technika adta lehetőségeket. Ön szerint miben rejlik egy ilyen óra igazi jelentősége? Mi a számítógépek legfontosabb hoza- déka? Korábban a tanulók csak szemlélők voltak. Most a tanár nemcsak információközlő, már nem ő az egyetlen központ az osztályban, hanem a tanítás irányítójává válik, mintegy oldalról figyeli az eseményeket. Minden gyereknek adott a lehetőség, hogy saját maga fedezze fel az új dolgokat, és nem is veszi észre, hogy a tanár segít neki. Fantasztikus érzés, amikor valaki jelentkezik, hogy tanár úr, találtam valamit! És a tanár részt vesz a játékban, úgy tesz, mintha nem tudná, mire bukkant a diákja, és megdicséri, milyen ügyes. Sőt az is előfordulhat, hogy valóban új dolgot fedezett fel az illető tanuló, én is sokat tanulok a diákjaimtól. Ez természetesen nyitottságot igényel mind a tanár, mind a tanulók részéről. Más iskolákkal is felvették a kapcsolatot? Természetesen. Hazai és külföldi iskolákkal egyaránt. Interneten keresztül tájékoztatjuk egymást, például próbafelvételiket küldünk egymásnak. A tanulók szívesen látogatják a kidolgozott érettségi tételeket tartalmazó weboldalt, s ha tudnak, ők is hozzáírnak valamit. Sokszor nem is a pénz- vagy a számítógéphiány jelent problémát, hanem hogy maguk a tanárok is viszonylag felkészületlenek. Sokan nem értenek a számítógépekhez. Néhányan bizony még ma is úgy vélik, a számítógép csak az informatikusok számára hozzáférhető, és csodálkoznak, hogy az más órákon is felhasználható. A magyaron kívül említhetném a történelmet, az idegen nyelveket, a matematikát, a fizikát, de akár a rajzot is. Ez nem megy egyik napról a másikra. Ezt néhány iskolaigazgató is tudatosította, és előadásokra, tanfolyamokra küldik a tanárokat. Ilyen tanfolyam volt a párkányi gimnáziumban is. Sajnos sok kolléga SS Néhányan bizony még ma is úgy vélik, a számítógép csak az informatikusok számára . . hozzáférhető. SS azért nem vett részt rajta, mert éppen az igazgató nem engedte el őket, mondván, ez nem a módszertani központ által szervezett hivatalos tanfolyam. Volt, aki ennek ellenére eljött, mert sikerült szabaddá tennie magát. Dulovics Viola, aki a pozsonyi módszertani központban dolgozik, felkarolta ezt a tanfolyamot, tehát a központ jóváhagyta. Szeptemberben pedig két előadás megtartására kért fel, az alap- és középiskolákban tanító kollégák számára. Ezek a képzések is Párkányban lesznek. Nyáron is használták a számítógépeket? Egész nyáron tanfolyamok zajlottak a gimnázium épületében, ezeken az alapiskolás diákok is részt vehettek. A program segítség volt a szülőknek is, hiszen sokan nyáron nem tudták hova tenni a gyerekeiket. És ha a gyereket érdekelte a számítógép, akkor kellemesen töltötte a délelőttöt. A résztvevőkkel megtanítottuk az alapokat, játszottak " és szörföztek az interneten. Közben kimentünk az udvarra játszani. Délután ötig pedig a mi diákjaink vehették igénybe a gépeket. Nem tartanak attól, hogy a tanulók egy idő után számítógépfüggővé válhatnak? Mindennek megvan a maga veszélye. Azért van ott a tanár, hogy irányítsa a diákokat, és a megfelelő pillanatban tapintatosan közbelépjen. Azt hiszem, ki lehet alakítani a megfelelő egyensúlyt. Digitális Irodalmi Akadémia A XX. század második fele magyar irodalmának leggazdagabb elektronikus úton hozzáférhető válogatása a DIA ( http://www.irodalmiakademia.hu , vagy http://www.neumann- haz.hu ) oldalain található meg. Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Petri György, Nádas Péter, Mészöly Miklós, Esterházy Péter, Tolnai Ottó - hogy csak néhányat említsünk a fellelhető szerzők közül, akiknek nemcsak digitalizált kötetei tölthetők le ingyenesen, hanem hozzáférhető az írók, költők életrajza is, valamint a róluk szóló szakirodalomjegyzékei. Magyar Elektronikus Könyvtár Több mint 3300 dokumentum olvasható és tölthető le a MEK ( http://www.mek.iif.hu ) lapjain: kézikönyvek, kötetek a természettudományok, a műszaki ágazatok, a társadalomtudományok, a kultúra és egyéb humán területek tárgyköreiből. A MEK oldalam bőséges információt találunk a világhálón fellelhető további, magyar (elsősorban az egyetemi könyvtárak oldalai) és idegen nyelvű lelőhelyekről. A művek szövegeit az internetről lehet majd letölteni Elektronikus könyvek MTI-PANORÁMA A csúcstechnológia lehetőségeit kihasználva hamarosan fejezetenként is lehet majd könyveket vásárolni - videós illusztrációval kiegészítve -, s az olvasók számítógépük képernyőjén vagy egy speciális, elektronikus könyvek olvasására kifejlesztett szerkezet segítségével lapozgathatják kedvenc olvasmányaikat. Az amerikai könyvkiadók, a technika nyújtotta lehetőségeket kihasználva, fantáziájukat szabadon engedve próbálják megtervezni a jövő könyvének robotképmását. Ezt - egyesek szerint - csak a szavak mágiája fogja Gutenberg korszakához kötni. „Olyan ez, mint a gépkocsi feltalálása. A benzinkutak még nem nyitották meg a kapuikat, és az autóutak sem készültek el. De van egy járművünk, amely már működik, s amely- lyel meg lehet kezdeni az utazást” - mondta Dick Brass, a Microsoft számítógépes óriáscég technológiai fejlesztési alelnöke. Mintegy fél éve egyre többen kísérleteznek az elektronikus könyv megvalósításával. A kiadók az ötlet megvalósulása felé haladó úton kiemelkedő fontosságot tulajdonítanak annak, hogy 2000 márciusában kizárólag internet-felhasználók számára piacra dobták Stephen King egyik művét. Az elektronikus könyv eddig már 500 ezer példányban kelt el. Legyőzve a művek illegális másolása felett érzett félelmüket, a nagy könyvkiadók - a Simon and Schus- tertől a Random House-ig - megkezdték ismert és kevésbé ismert könyveik árusítását a világhálón. „Ez a technikai forradalom idővel ugyanolyan hatással lesz az életünkre, mint a hatvanas-hetvenes években a zsebkönyvek megjelenése” - mondta Jack Romanos, a Simon and Schuster kiadóvállalat elnöke. A művek szövegeit vagy az internetről lehet majd letölteni, vagy kimondottan elektronikus könyvek olvasására alkalmas könyvformájú szerkezet (e-book) segítségével lehet olvasni. A szövegeket - külön kívánságra, eddig kiadaüan vagy már elfogyott könyvek esetében - ki is lehet nyomtatni. A Microsoft augusztus elején közzétette ingyenesen letölthető, Reader (Olvasó) nevű szoftverjét, amely az elektronikus úton készült könyvek számítógépes - akár asztali, akár hordozható géppel történő - olvasását teszi lehetővé. A fogyasztónak a program letöltése után nem kell 200 dollárt vagy még annál is többet költenie egy e- book megvásárlására. Az IDG Books kiadó - amelynek kínálatában főleg útikönyvsorozatok szerepelnek - megkezdi könyveit fejezetenként árulni az információs szupersztrádán. Többé nem kell attól tartani, hogy az ember eltéved valahol a világban. Ha valaki például San Fran- dscóba készül, elég csak rácsaüa- koznia az internetre, és máris elétá- rul a városra vonatkozó útikönyvrészlet a számára fontos adatokkal. További adatokat gyűjthet egy másik útikalauzból a szomszédos borvidékről vagy a Yosemite nemzeti parkról. „Végül is így az ember egy olyan bekötött könyvhöz juthat, amely csak neki szól, az őt érdeklő információkkal” - hangsúlyozták az IDG Books technológiai partnervállalata, az Universe társaság kommunikációval foglalkozó ületékesei. Az elektronikus szakácskönyvekhez hamarosan videofilmeket, a világhírű irodalmi alkotásokhoz a szerzőkről szóló dokumentumfilmeket, a gyermekkönyvekhez pedig pedagógiai útmutatókat is csatolnak majd a kiadók. „Az emberek beszélő könyveket vásárolnak majd, amelyek hangot, képet és szöveget egyesítenek magukban” - vélekedett Dick Brass. Felmerül a kérdés: a hagyományos értelemben vett könyv végleg eltűnik majd az életünkből? Dick Brass szerint a papír egyre ritkábban fordul majd elő. „Az olvasók jelenlegi generációját húsz év múlva olyanok váltják majd fel, akik már elektronikus könyveket olvasnak” - jövendölte Jack Romanos. Ennél pontosabb jóslásokba - az elektronikus könyvek jövőjét illetően - azonban ma még senki sem mer bocsátkozni. Mi történik majd a könyvesboltokkal? - merül fel az újabb kérdés. „Húsz év múlva, ha az ember belép egy könyvesboltba, akkor előveszi az elektronikus könyvét és abba tölti le az őt érdeklő művet, amelyet azután hazavihet” - vázolta a jövőt Steve Riggio, a barnesan- dnoble. com internetes könyvesbolt illetékese. A könyvesboltba az ember persze feltehetően a karosszékében ülve, egérrel lép majd be. Hiszen minek tenne egyetlen lépést is, ha otthon lehívhatja a kínálatot és rendezheti a számlát az internet révén? Eltűnőben vagy csak átalakulóban a Gutenberg-galaxis? (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)
