Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-22 / 218. szám, péntek
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 22. A Mól és az orosz Gazprom küzdelme a magyar piacért Ezúttal is mágikusnak bizonyul a háromszög, pedig sem a rejtélyes bermudairól, sem pedig szerelmiről nincs szó Birkózás a vegyiparban MTI-HÍR Budapest. A Mól minden bizonynyal képes kiszorítani az orosz Gazpromot a magyar olajvegyészeti iparért folyó küzdelemben. A piacon úgy gondolják, hogy a Mól meg akarja venni a Borsodchem 29,9%-os részesedését a Tiszai Vegyi Kombinátban (TVK). A Mólnak eddig 20,1%-a van a TVK-ban. A Gazprom-csoporthoz tartozó Általános Értékforgalmi Bank elnökvezérigazgatója, Megdet Rahim- kulov azt mondta, hogy az üzletet már megkötötte a Mol a Borsod- chemmel, tegnapig ezt az érdekeltek nem erősítették meg. Megfigyelők szerint a Gazprom ellenőrzése alá akaija vonni a magyar petrolkémiát - a Gazprom szerdán, részletek említése nélkül meg is erősítette érdeklődését -, és a TVK mintegy felének megszerzésével a Mól jobb pozíciót szerez, elállva a Gazprom útját. E törekvések mögött az húzódhat meg, hogy Oroszország nem szeretne kiszorulni a magyar piacról, márpedig ennek megvan az esélye, ha Magyarország belép az Európai Unióba. Jelenleg az orosz kőolaj exportjának 5, földgázexportjának pedig 6%-a irányul Magyarországra. A hét fejleményei jól példázzák a nem éppen gyümölcsöző magyar-orosz kapcsolatokat még a vállalati szférában is, miközben Magyarország nagy lépéseket tesz a nyugati integráció felé - írta a Dow Jones hírügynökség, és hozzátette: a Mól jóban van a Borsod- chemmel, és talán kormányzati támogatásra is számíthat, habár szakértők figyelmeztetnek, hogy a Gazpromnak a jelek szerint nagyon sok pénze van. A Gazprom szeptember elején 24,6%-ot vásárolt a Borsodchemből, és ez elbizonytalanította a piacot mind a Borsodchem, mint a TVK jövője felől. Mindhárom cég a külföldi portfólióbefektetők kedvence. Piaci vélemények szerint a Mól meg akaija védeni pozícióját mint a TVK egyik fő alapanyag-szállítója. A Gazprom azonban kész a harcra. A Gazpromon kívül a Borsodchem nagy részvényese az EBRD és az amerikai Templeton alap. Ezeknél az intézményeknél nem nyilatkoztak a hírügynökségnek. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Némi árcsökkenés az olajpiacon London. A tegnapi európai kereskedésben érezhetően csökkent a nyersolaj ára, elsősorban arra a hírre, hogy az elnöki posztra pályázó amerikai alel- nök javasolta az Egyesült Államok stratégiai készleteinek megnyitását. A londoni nemzetközi olajtőzsdén (IPE) a szabadpiaci alaptípusnak tekintett északi-tengeri Brent olajféleség hordója novemberi lekötésre kora délutánig 69 centtel 33,05 dollárra gyengült. (MTI) Új böngésző a világhálón Pozsony. Tegnap hivatalosan is bemutatták a szlovák internet legújabb böngészőprogramját. A centrum.sk portál működtetője, a NetCentrum SK olyan új technológiai eljárásokat is szeretne beépíteni a portálba, amit más hasonló programok nem nyújtanak. A böngésző, egyedüliként Szlovákiában lehetővé teszi a fulltext keresést, emellett a honlapra látogatóknak lehetővé teszik azt is, hogy a számukra legmegfelelőbb tartalmi elemek szerint alakítsák a böngészőt. Hátránya, hogy egyes kategóriákban még elmarad a ma legismertebb szlovák böngésző, a zoznam.sk mögött, (mi) Az Erste Bank a legesélyesebb Pozsony. Cseh és szlovák banki elemzők a Szlovák Takarék- pénztár legesélyesebb vevőjének az Erste Bankot tekintik. A TA SR sajtóügynökség anonim felmérésében a megkérdezett hét elemzőből hat az osztrák pénzintézetet favorizálja. Csak egy elemző nyilatkozott úgy, hogy a takarékpénztár legesélyesebb magánosítója a másik oszták pénzintézet, az Bank Austria lesz. A legkisebb esélyt mindannyian az olasz Unicreditonak adják. Az elemzők szerint a bank privatizációjából befolyt pénz kevesebb lesz, mint amennyit a kormány a pénzintézet konszolidációjára fordított. Előrejelzéseik 10-25 milliárd korona közt mozognak. (TA SR) Elhalasztott elbocsátások Pozsony. Idén nem csökkenti alkalmazottainak számát a Szlovák Távközlési Vállalat. Erről a vállalat igazgatótanácsának tegnapi ülése döntött. Változások történtek a vállalat vezetésében is, amikoris a 9 szekcióvezető helyére 6 ügyvezető igazgató-helyettes lép. (TA SR) Nyereséges buszközlekedés Pozsony. A Szlovák Autóbuszközlekedési Vállalat (SAD) e hét elején megkapta az eddig visszatartott, harmadik negyedéves támogatást, ami az évi 1 milliárd koronás támogatás 7 százaléka. Szeptember végéig a pénzügyi tárca felszabadítja azt a 65 millió koronás összeget is, amivel a gázolaj megemelt ára okozta károkat próbálják meg enyhíteni. A vállalat az idei év első nyolc hónapjában 19,6 millió koronás nyereséget ért el. (SITA) A dánok nem akarják az eurót Koppenhága. Egy hét van hátra az eurócsatlakozásról szóló legújabb dániai népszavazásig, és a legfrissebb közvéleménykutatási eredmények tegnap azt mutatták, hogy a dánok relatív többsége továbbra is ellenzi a korona felváltását a közös európai pénzzel. A Gallup intézet felmérése szerint a lakosság 49%-a a pénzügyi unióhoz való csatlakozás ellen fog szavazni és 38%-a mellette teszi le a voksát. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. szeptember 22-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,241 Magyar forint (100) 16,459 Angol font 71,833 Német márka 22,109 Cseh korona 1,218 Olasz líra (1000) 22,332 Francia frank 6,592 Osztrák schilling 3,142 Japán ien (100) 47,663 Spanyol peseta (100) 25,988 Kanadai dollár 34,182 Sváici frank 28,667 Lengyel zloty ' 10,998 USA-dollár 50,737 A dollár, az euró és a korona A 2002-ben ténylegesen is bevezetendő euró különböző címletei. A közös nyugat-európai deviza a kezdeti sikere után folyamatosan veszít az értékéből. Ennek oka részben politikai, részben pedig gazdasági tényezőkben keresendő, jelenlegi mélyrepülése azonban már a legkevésbé sem indokolt. (Fotó: archívum) A devizakereskedők, vállalkozók és a laikusok figyelmét is az utóbbi két hétben a devizapiaci események kötik le. Ennek oka, hogy a dollár ára meghaladta az 50 koronát, és egyelőre semmi jele, hogy ez már a maximum lenne. Pedig a hazai gazdasággal állítólag minden rendben van; különben is, hogy jön a képbe az euró?! Az alábbiakban erre keressük a választ. SULCI SZILVIA Lassan két éve, hogy a jegybank bevezette az ún. irányítottan lebegő árfolyamot, miáltal a devizapiac kereslet-kínálat mechanizmusára hagyta a korona árfolyamának megállapítását, a korona értékét pedig az euróéhoz kötötte. Az idő a jegybanki lépés helyességét igazolja, a korona az euróval szemben ugyanis stabil maradt, legalábbis az utóbbi napokig. A baj az, hogy az euró a dollárhoz képest az elmúlt év januárjától elvesztette értéke 28%-át. Hol itt az összefüggés? A válasz a korona-dollár árfolyamban keresendő, amely ún. keresztárfolyam. Ez azt jelenti, hogy a dollár koronában kifejezett árát az eurón keresztül számoljuk át - itt jön tehát a képbe az eurózóna devizája. Ennek a módszernek köszönhető, hogy a korona a dollárhoz viszonyítva két év alatt 30%- kal leértékelődött. Miben rejlik a dollár erejének titka? Elsősorban az amerikai gazdaság növekedési ütemében, mely már egy évtizede töretlen. Az évi átlag 4%-os növekedés a vállalkozásokat ösztönző gazdaság- és kamatpolitikára, az invesztíciókra, a technológiai fejlődésre, a tőkepiac deregulációjára, az ún. új gazdaság térhódítására vezethető vissza. A munkanélküliség egyre alacsoA korona a dollárhoz viszonyítva két év alatt 30%-kal leértékelődött. nyabb szintje a reálbérek folyamatos növekedését eredményezi, mivel azonban a termelékenység a béreknél is gyorsabban nő, inflációtól egyelőre nem kell tartani. A dollárt erősíti a külföldi tőke beáramlása is, melyet a szárnyaló részvénypiac és a vállalkozói szféra páratlan gazdasági eredményei vonzanak. A kőolaj drágulása úgyszintén a dollár malmára hajtja a vizet, az országok többsége ugyanis az olajért dollárban fizet. Az euró fokozatos gyengülését az elemzők az eurózóna nem túl kedvező makromutatóinak számlájára íiják. Csakhogy ez az érvelés sántít. A gazdasági növekedés tempója ugyanis eléri az USA-ét (kb. 4%), az infláció még alacsonyabb is, problémák csak a munkanélküliséggel vannak (10%-hoz közelít). Akad azonban a két térség között néhány lényeges különbség. Európa túlságosan konzervatív, kevesebbet kockáztat, a technikai és technológiai újítások messze elmaradnak az amerikai szinttől, akárcsak a vállalkozói szférában végbemenő, jelentős költségmegtakarítást hozó cégösszeolvadások. Ezért van, hogy Európában a termelékenység növekedése 25 éves minimumon van, míg az USA- ban 20 éves maximumon - s ez a meghatározó eltérés az euróra nézve. Az euró gyengeségének hátterében nem csupán gazdasági, hanem pszichológiai tényezők is állnak. Ä frankfurti Európai Központi Bank (ECB) elnöke, Wim Duisenberg nem győzi hangsúlyozni, hogy az euró alulértékelt. A piac pedig hisz neki - hiszi, hogy az euró gyenge. Csakhogy így gyenge is marad, míg a dollár értéke folyamatosan emelkedni fog, mivel ez a piac szent meggyőződése. A bank képviselői eddig csak szóbeni kijelentéseikkel támogatták devizájukat, konkrét lépésekre még nem került sor. A devizakereskedők többsége nem is igen hiszi, hogy az ECB valaha is intervenciókra szánja el magát, mivel a gyengülő euró az export, s ezáltal a gazdaság növekedését serkenti. Az euró-dollár reláció a hazai gazdaságra is hatással van. A vállalkozói szférának komoly veszteségeket okoz, hogy a felhasználásra kerülő nyersanyagok jelentős részét dollárért vásárolja, míg termékeit euróért vagy más, hozzá kötött pénznemért értékesíti. A helyzetet súlyosbítja, hogy iparágaink hoz- záadott-értéke alacsony, így a végtermékek árainak legnagyobb hányadát épp az alapanyagárak adják. Az árfolyamveszteségek másik forrása a dollárban törlesztendő hitelek, melyek a dráguló dollár miatt adós vállalatainknak egyre több kiadást jelentenek. Nemzet- gazdasági szempontból a dráguló behozatal a külkereskedelmi mérlegre van negatív hatás, bár idén a tőkeszámla többlete teljes mértékben képes fedezni a folyószámla hiányát. Az importált nyersanyagok és fogyasztói cikkek áremelkedése előbb-utóbb az inflációra is rányomja bélyegét. Nyilvánvaló teA gyenge euróból végre megpróbálhatnánk hasznot húzni. hát, hogy a korona gyengülését megsínyli mind a makrogazdaság, mind a mikroszféra. A közgazdászok egyetértenek abban, hogy az euró alulértékelt, így a jövőben erősödni fog. Azt viszont senki nem meri megjósolni, hogy ez mikor következik be. Addig, míg az euró gyenge, gyenge lesz a korona is. Fordulatot az eurózóna központi bankja (ECB) hozhatna, ám eddig nem sok hajlandóságot mutat politikája módosítására. Ennek két oka van. Az egyik, hogy fő célja nem az árfolyam, hanem az infláció kordában tartása, a másik pedig, hogy az euró gyengülése hozzájárul a 11 államot tömörítő pénzügyi unió gazdaságának növekedéséhez és a munkanélküliség csökkenéséhez. Megfeledkezik ugyanakkor arról, hogy a növekvő export a gyengülő euróval kombinálva az árakra gyakorol nyomást, végső soron tehát a fő cél (az infláció 2% alatti értéke) elérése kerül veszélybe. S ez nem csak az eurózóna problémája, de közvetve - az eurón keresztül - a miénk is. A legtöbb amit tehetünk, hogy alkalmazkodunk. Ez főleg a vállalatokra vonatkozik - ők döntik el, milyen pénznemben igényelnek hitelt; élnek-e a határidős üzletek lehetőségével (ún. hedging); köt- nek-e biztosítást kedvezőtlen árfolyamalakulás esetére. Á gyenge euróból végre megpróbálhatnánk hasznot húzni. A növekvő export képében a recept a kezünkben van, már csak ki kell váltani: a növekvő kivitel gazdasági növekedést gerjeszt, ennek folyománya a csökkenő munkanélküliség, s a végeredmény a javuló életszínvonal. Fizetőeszközünk értékvesztésének okai A korona ismételt értékvesztése mögött elsősorban a belpolitikai helyzet ingataggá válása húzódik meg. A közelgő novemberi népszavazás megijeszti a befektetőket, mégpedig azért, mert azt a rendkívül népszerű pártok is (HZDS, Smer) támogatják. A hazai pénzpiacról elsőként a spekulánsok távoznak, aki mindig a legérzékenyebben reagálnak a potenciális veszélyekre - vélekednek a szakértők. A Szlovák Nemzeti Bank szintén úgy látja, a gyengülés mögött nem gazdasági tényezőket kell keresni, hiszen a bruttó nemzeti össztermék, az infláció, a költségvetési hiány és a külkereskedelem mérlege viszonylag kedvezően alakul. A külső tényezők közül az euró dollárhoz mért mélyrepülése szintén rontja a honi fizetőeszköz pozícióját, azonban a korona már az euróhoz viszonyítva is gyengül. Az elkövetkező napok történéseit nehéz volna feltérképezni, mivel túl sok tényező hatásáról van szó. (ú) A minimálbérrel együtt a bértarifák is változnak. A rendszer október elsejétől érvényes. Az október elsejétől érvényes minimális bértarifák Bérkategória Órabér (Sk) Havibér (SK) 1 23,80 4400 2 24,80 4590 3 25,90 4800 4 27,20 5030 5 28,60 5290 6 30,20 5600 7 32,10 5950 8 34,40 6370 9 37,00 6840 10 40,00 7400 11 43,30 8020 12 47,30 8740 Forrás: munkaügyi minisztérium Emelkednek a bértarifák Pozsony. A kormány - miután döntött a minimálbér emeléséről - elfogadta a munkaügyi miniszter, Peter Magvasi javaslatát is a minimális bértarifák átlagos 10 százalékos emelésére. A kormány még a múlt héten fogadta el a minimálbér emelését, amely az edigi 4000 koronáról 4400 koronára emelkedik. Ivan Miklós, gazdasági miniszterelnökhelyettes szerint gazdasági szempontból a minimálbér emelése ugyan nem helyes döntés, a poltikai érdekék azonban ezúttal is győztek a gazdasági érdekek felett. Miklós szerint a minimálbér 400 koronás emlése a gazdasági, szociális és politikai érdekek közti kompromisz- szumnak tekinthető. A szakszervezetek korábban 510 koronás emelést tartottak szükségesnek. Az új bértarifarendszert, amely október elsejétől lép hatályba, a mellékelt táblázatban közöljük. Jana Burdová, a munkaügyi tárca szóvivője szerűit a bértarifarendszer módosításának részleteit a törvénytárban hozzák nyilvánosságra, (ú) A VÚB Wüstenrot akciója Rollert az ügyfeleknek Pozsony. Az idei év első nyolc hónapjában a VÚB Wüstenrot Lakástakarékpénztár 36 161 lakástaka- rékoskodási szerződést kötött ügyfeleivel, ami 60%-kal több mint tavaly. Az idén megkötött szerződések összesített célösszege 5 955,879 millió korona. A Wüs- tenrot idén 3 784,359 millió koronát fordított a lakásépítés támogatására. A lakás-takarékpénztár által indított akcióban, amely augusztus végétől október 31-ig tart, a fiatalabb generációt célozták meg. Aki ebben az időszakban legkevesebb 170 ezer koronás célösz- szegű szerződést köt, jó eséllyel pályázhat egy, a lakás-takarék^ pénztár által kisorsolt ezer, modern változatú roller egyikére. (ú)
