Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-22 / 218. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 22. Politika 5 A Niznansky-féle közigazgatási reform tervezetének alapelvei - a kormány már áldását adta a javaslatra Erősíteni a polgárok hatalmát Jugoszláviában hagyomány a demokrácia Pozsony. „A demokráciának hosszú és komoly hagyománya van Jugoszláviában” - jelentette ki Veljko Csurcsics. Jugoszlávia pozso­nyi nagykövete szerint, ha az ellenzék győz, demokratikus átme­netre számíthatunk. A vasárnapi választásokra azért nem enged­nek be külföldi megfigyelőket, mivel a NATO-bombázásokkor nem érdeklődtek Jugoszlávia iránt. (SITA) Még szeptemberben leválthatják Harabint Pozsony. Tegnap megérkezett a parlamentbe Stefan Harabin leváltá­sának javaslata. Több koalíciós képviselő azt szeretné, ha a szavazás­ra még szeptemberben sor kerülne, erről Jozef Migas házelnök dönt­het. A kormány még augusztus ban fogadta el Ján Carnogursky ja­vaslatát a legfelsőbb bíróság elnökének leváltására, de a miniszterel­nök a javaslatot eddig nem juttatta el a parlamentbe. (SITA) Figyelni kell az AIDS-problémára Pozsony. A Vöröskereszt és a Vörösfélhold AIDS-megelőző európai nemzetközi szervezeteinek (ERNA) új központja a Szlovák Vörös- kereszt székházában kap helyet. A szervezetnek támogatást ígért a szlovák kormány is, de a fő támogatók Svédország és Olaszország. Csáky Pál kormányalelnök szerint az AIDS-fertőzöttek száma Szlo­vákiában nem túl magas, de ettől függetlenül a problémát nem szabad figyelmen kívül hagyni. (SITA) Norvégiába utazott 58 roma Kassa. Tegnap Kassáról repülővel 58 szlovákiai roma indult útnak Norvégiába. Oszlóba prágai átszálással a jegy több mint 16 ezer cseh koronába kerül, melyet többségük valószínűleg egy nagymi- hályi utazási irodában vett meg. A külügyminisztérium egyelőre semmit sem tud erről a csoportról, bár arról értesültek, hogy meg­nőtt az északi országban menedékjogot kérő szlovákiai romák szá­ma. Eddig Norvégia nem jelezte vízumkényszer bevezetését. (SITA) Belgiumban nem sokáig maradhatnak Pozsony. A belga hivatalok gyorsított eljárással fogják intézni a Szlovákiából érkezettek menedékkérelmét. Az új rendszerben már pár nap alatt elintézhetők a formaságok, így egy hétnél tovább nem maradnak a romák Belgiumban. Ezzel szeretnék kiszűrni a csak pénzszerzés céljából érkezőket. (TA SR) Meciar beismerte Rezes hozzájárulását Kassa. „Alexander Rezes nem tagja a HZDS néppártnak” - jelen­tette ki tegnap Vladimír Meciar. Miután a mozgalom átalakult, Rezes nem lépett be az új pártba. Ő saját bevallása szerint 1998 óta csak kétszer beszélt a kassai vasmű volt vezetőjével, egyszer Spa­nyolországban, egyszer Ausztriában. Azt beismerte, hogy Rezes „valamilyen” összeggel támogatta a HZDS 1998-as kampányát, de annak nagyságáról ő semmit sem tud. (SITA) Csáky nem akar foglalkozni Slobodník valótlan állításaival Kérdezett az ellenzék Az államhatalom az állam­polgártól ered, amit közvetle- nül vagy választott képviselő­in keresztül gyakorol. Az al­kotmányos jog megerősítése és a választott képviselők helyzetének javítása a köz- igazgatás összes szintjén - ez a közigazgatás decentrali­zálásának és modernizálásá­nak célja. GAÁL LÁSZLÓ Ez a meghatározás a Közigazgatás decentralizálásának és modernizá­lásának alapelve című tanulmány bevezetőjében olvasható. A kor­mány által is jóváhagyott tanul­mányt Viktor Niznanskú kormány- biztos vezetésével dolgozták ki. Ezt az anyagot próbáljuk az alábbiak­ban röviden bemutatni. A kormánybiztos szerint a jelenlegi közigazgatási rendszer legnagyobb hibája a befejezedensége és a köz­ponti irányítás továbbélése; a köz- igazgatás elégtelen ellenőrzési rendszere; a közigazgatási kiadá­sok növekedése, valamint a pénz célszerűtlen felhasználása. A kor­mány 695/1999 sz. rendeletével jó­váhagyta a közigazgatási reform stratégiáját, és kimondta a követke­zőket: A közigazgatást az egymás­tól független, de egymással együtt­működő államigazgatás és a terüle­ti önkormányzat fogja gyakorolni; végre kell hajtani a hatáskörök je­lentős átruházását az államigazga­tási szervekről a területi önkor­mányzatokra, betartva a szub­szidiaritás elvét; az egyes területe­ken csökken az államigazgatás be­folyása, csökkenteni kell a közigaz­gatásra fordítandó kiadásokat. Az alapelv szerint a decentralizációt három területen: a hatáskörök, az anyagi háttér és a politikai hatalom terén kell végrehajtani, mégpedig egyidejűleg. A jelenlegi rendszer egyik hibája a központi irányítás továbbélése. A decentralizáció azt jelenti, hogy a világosan meghatározott közfel­adatok teljesítéséért a területi ön- kormányzat veszi át a felelősséget. A területi önkormányzatnak valójá­ban az összes olyan hatáskört át kellene vennie, amelynek gyakorlá­sa nem kimondottan állami feladat, esetleg olyan hatásköröket is átve­het, amelyek ugyan állami feladat­Pozsony. „A kormány tervezete nem a pénzmosás elleni harcot segí­ti elő, hanem a törvénytelen módon meggazdagodottak tulajdonának védelmét” - mondta Ján Langos. A DS elnöke a kabinet pénzmosásról szóló törvénytervezetéről fejtette ki véleményét. Korábban Langos ugy­anebben a témában benyújtott ja­vaslatát a parlament elfogadta, ám a kormány elutasította. Langos sze­rint a kormány törvényjavaslata gyengébb, mint az övé. Egyenesen „propagandisztikus trükknek” ne­vezte, és hangsúlyozta, ebben a for­mában megvalósíthatatlan, mivel ezzel nem lehetne elérni a célt: a törvénytelen módon megszerzett vagyonok mozgásának felderítését. Langos rámutatott, a magánszektor pénzügyeibe való állami betekintés és ellenőrzés lehetőségét pontosan szabályozni kell, csak a legkomo­lyabb bűntettek gyanúja esetében kellene ezt lehetővé tenni - fejtette ki. Az SDK képviselői Langos javas­latát fogják támogatni a parlament­ben. Ladislav Pittner visszautasítja azokat a vádakat, hogy a kormány- javaslat enyhítené Langos terveze­tét. „A mi javaslatunk kijavította azokat a jogi hibákat, melyek Lán­got. tervezetében szerepeltek” - mondta a belügyminiszter, (bug) az egyes állami feladatokat, pl. az anyakönyvvezetést, a lakosság nyil­vántartását, személyi iratok kiadá­sát stb., az önkormányzati szerv is végezheti. A helyi önkormányzat alapja a tele­pülés (falu vagy város), de vannak olyan feladatok, amelyeket nem lesz képes egyetlen helység ellátni. Az ilyen feladatokat több község­nek közösen kell majd ellátnia, mégpedig úgynevezett közös köz­ségi hivatalokban. Az államigazga­tást helyi szinten a minisztériumok és központi államigazgatási szer­vek hivatalai (ún. szakosodott ál­lamigazgatási szervek) képviselik majd. Ezek számát az egyes szak­tárcák ajánlásai alapján a kormány határozza meg, miközben két szempontot kell szem alőtt tarta­nia: a hivatal működésének haté­konyságát és elérhetőségét. A reform alapelveinek ajánlása sze­rint a helyi államigazgatásba a kö­vetkező szervek tartoznának: rend­őri testület, vizsgálóhivatal, kato­nai parancsnokság, állami állator­vos, tisztiorvos, környezetvédelmi hivatal, kataszteri hivatal, földhiva­tal és erdészeti hivatal, szociális hi­vatal, adóhivatal. A magasabb szintű területi egység, azaz regionális önkormányzat vagy megye - az alapelvek meghatározá­sa szerint - a Szlovák Köztársaság önálló önkormányzati egysége, Pozsony. A kormány által elfoga­dott közigazgatási reformmal kap­csolatos törvénytervezetek Viktor Niznansky szerint teljesen ellenté­tesek magával a közigazgatási re­formmal. A kormánymegbízott úgy látja, az, hogy a reformmal kapcso­latos törvények végső formáját csak 2001 márciusáig kell beter­jeszteni, lehetetlenné teszi a re­form időben történő megkezdését. „Én nem diktálhatok a kormány­nak, de a szerdai döntések teljesen értelmetlenek voltak. A kormány ezzel eltért a program eredeti gon­dolatától, így elképzelhető, hogy ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Valószínűleg taktikai húzásnak szánta a mentelmi jogá­tól megfosztott Vífazoslav Móric a parlamentben tett javaslatát, hogy a képviselők hallgassák meg az er­kélyen helyet foglaló Aexander Patkoló RIS-tisztségviselőt. A ro­ma politikus elmondta, Móriccal amely az egységen belül fekvő köz­ségek lakosait tömöríti, saját köz­pontja, saját területe és saját szer­vei vannak. A megye a következő jogokkal rendelkezik: általános ér­vényű rendeleteket hozhat, döntési joga van a saját vagyona felett, dönthet a területi fejlesztési kérdé­sekben, a területén belüli közgaz­dasági tevékenység terén. Ellenőr­zési joggal rendelkezik saját szer­vei felett, a saját vagyona, bevételei és kiadásai felett, végrehajtói jog­gal a saját rendeletéi és adói végre­hajtására, büntetőjoggal rendelke­zik - bírságot szabhat ki szabály- sértés esetében -, ezenkívül joga van' saját ellenőrző és végrehajtó szervek létrehozására. A megye szervei a képviselő-testület (me­gyei parlament), a megyei tanács, az elnök, az alelnök, a főellenőr. A megye önálló jogi személy, amely­nek nincs közvetlen jogviszonya a községekkel, amelyek szintén önál­ló jogi személyek. Az államigazgatást kerületi szinten az általános államigazgatási szerv, vagyis a kerületi hivatal és a szako­sodott államigazgatási hivatalok képviselik. A kerületi hivatal élén a kerületi elöljáró áll. A kerületi hiva­tal fő hatáskörei: államvédelem, in­tegrált mentési rendszer, polgári védelem, általános belső igazgatási rendszer, kisipari vállalkozás, a megfelelő állami vagyon kezelése, ellenőrzés, határon túli és nemzet­közi együttműködés. A közfeladatok teljesíté­séért az önkormányzat veszi át a felelősséget. Ami a központi hatalmat illeti, a törvényhozásban megmaradhatna a jelenlegi egykamarás parlament, vagy létrehozhatnák a kétkamará­sat, a képviselői kamarába szava­zatarányos választási módszerrel, a másikba, vagyis a tanácsba többsé­gi szavazással választanának képvi­selőket. Ami a végrehajtó hatalmat illeti, az alapelvek szerint kellene átértékelni a kormányhivatal szere­pét, amelynek nem az egyéb köz­ponti szervek tevékenységét kelle­ne végeznie, hanem a kormány olyan „szervizmunkahelyévé” kel­lene válnia, amely a kormányprog­ram végrehajtásával kapcsolatos munkát, a legiszlatív feladatokat, a tárcaközi koncepciós és stratégiai anyagokat készítené. A tervezet a minisztériumok és központi szer­vek megreformálásával egy követ­kező lépésben számol. csak egy részleges reformot fog végrehajtani” - jelentette ki. A Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS) tiltakozik a kormány döntése ellen, hogy fél évvel kitolta a leendő me­gyék jogi státusát kialakító törvény elfogadását. Jozef Moravcík elnök szerint így ebben a parlamenti cik­lusban nem ttidják majd elfogadni a reformot. Walter Rochel úgy lát­ja, az új megyékről a kormánynak és a parlamentnek kell döntenie. Az Európai Bizottság Szlovákiában járt delegációjának elnöke szerint a lényeg az, hogy az új megyéknek elég joguk és lehetőségük legyen az integrációs programokba való bekapcsolódáshoz, (s, t) csak véletlenül futott össze a tör­vényhozás épületében, és nem kí­vánt szólni védelmében. Úgy nyi­latkozott, ha szót kapott volna, Móric mentelmi jogának meg­vonására buzdította volna a hon­atyákat. Pavol Hrusovsky, a parla­ment alelnöke a házszabályra hi­vatkozva nem tett eleget az SNS-es képviselő kérésének, (sárp) SIDÓ ÁRPÁD Pozsony. A parlament a kérdések órájában a kormányfő az alkot­mánymódosítás elhalasztásának okait és a bősi vízi erőmű kérdés­körét firtató felvetésekre válaszolt. Mikulás Dzurinda elmondta, az alaptörvény változtatása nagyon fontos, ezért szükséges széles körű támogatása. Szerinte szükség van arra, hogy az alaptörvényt a kor­mánypártokon kívül az ellenzéki képviselők is támogassák. Dusán Slobodník kérdésére, mely a bősi vízerőművitára utalt, a miniszter- elnök kifejtette, Magyarország és Szlovákia érdekelt a tárgyalások folytatásában. Dzurinda rámuta­tott, a tárgyalófelek tiszteletben tartják az 1997-ben hozott hágai Pozsony. A Kereszténydemokrata Mozgalomnak komoly kifogásai vannak az energetikai ágazat gaz­dasági minisztérium által javasolt szerkezeti átalakítási modellje ellen. Az ugyanis nem kínál konkrét meg­oldásokat. Ján Carnogursky, a moz­galom elnöke úgy véli, az ágazat je­lentőségére való tekintettel minden beavatkozást alaposan meg kell fon­tolni. A jelenlegi négy energetikai vállalat 14 részvénytársaságra való felosztása ellentétes az európai fej­lődési irányzatokkal. A feldarabo­lással növekszik a veszteség kocká­zata -jelentette ki Carnogursky. Az ágazatot fel kell készíteni a külső nyomásra, nem pedig úgy legyengí­teni, hogy ne legyen képes harcba szállni az európai piacokért - mondta a KDH energetikai szakér­tője, Andrej Hanzel. Az elektroener­ítéletet. Jozef Zlocha (HZDS) azt tudakolta Ivan Miklóstól, a létre­hozandó kisebb régiók milyen eséllyel zárkóznának fel a nagyobb lélekszámú kerületekhez. A mi­niszterelnök-helyettes kifejtette, a régiók fejlődése és gazdasági erős­sége nincs összefüggésben a lako­sok számával. Slobodník Miklóst azzal vádolta, hogy az MKP kezére játszották a kulcsfontosságú kő- olajvezetékeket. A HZDS-es hon­atya Csáky Páltól azt kérdezte, A két világ között című művében a miniszterelnök-helyettes „miket hord össze” a szlovákokról. Csáky elmondta, Slobodník valótlan állí­tásait - mivel azok már vagy hat- vannegyedszer hangzottak el - mindenki betéve ismeri, ezért nem kíván velük foglalkozni. getika követelései nyolcmilliárd ko­ronára rúgnak, legnagyobb adósa az állam. A szaktárca javaslatából azonban nem világos az adósságtör­lesztés módja. A Szlovák Villamos Művek hitelei 56 milliárdot tesznek ki. Ennek felére az állam, a fennma­radó 50 százalékra a vállalat teljesít­ménye jelenti a garanciát, amely a feldarabolással csökken. A foglal­koztatásban várható változásokról csak nagy vonásokban tesz említést a javaslat, az pedig nem derül ki be­lőle, a jövőben hogyan emelik az energiaárat a kisfogyasztók számá­ra. A KDH szerint a megoldás az len­ne, ha német példára az energetikai szektort nem osztanák fel, csupán az egyes mellékágazatok vezetését és könyvvitelét különítenék el. A ka­binet legutóbbi ülésén a megosztó vélemények miatt ismét félbeszakí­totta az energetika átalakítására tett javaslatról folyó vifát. (szm) PARLAMENTI ADOK-KAPOK Ján Cuper (HZDS): A parla­ment szavakért akar büntetni, rosszabb, mint a középkori ink­vizíció. Roman Hofbauer (HZDS): Az gyalázó, ha azt mondjuk, ci­gány, de az persze rendben van, ha a romák gádzsónak nevez­nek minket. Stanislav Húsár (HZDS): Több tízezer roma éhezik és fázik, rá­adásul itt a tél a nyakunkon. Mit gondolnak, a romák akkor majd megelégedett mosollyal éheznek és fáznak tovább, ha megvonják Vífazoslav Móric mentelmi jogát? Rastislav Septák (SNS): Móric férfi a talpán, ami a szívén, az a száján. Ha a romák többségben lesznek, ki fog vajon dolgozni a nyugdíjunkért? (sárp) Langos szerint a tervezet nem a pénzmosás ellen irányul Csak propagandatrükk ÚJ SZÓ-JELENTÉS Aggódnak a közigazgatási reform késleltetése miatt Hibáztatj ák a kormányt ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Alexander Patkoló és Vífazoslav Móric közjátéka Véletlenül találkoztak Carnogursky: a modell nem kínál konkrét megoldásokat Komoly KDH-s kifogások ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS nak számítanak, de ezek teljesítésé­vel az önkormányzatot bízzák meg. Ezzel azonban az állam nem men­tesül a felelősség alól, az átadott hatáskörök esetében az állam a tör­vények betartásának, valamint a közpénzek hatékony felhasználásá­nak az ellenőrzését végzi. Kizárólag állami hatáskörben kell maradnia például az államvédelemnek, a kül­politikának, a törvényhozásnak, a pénzügyi és adópolitikának, a bér­politikának, az állami vagyonkeze­lésnek, az igazságügynek és a bíró­ságoknak, a kataszternek, az állami okmányok kiadásának és különféle ellenőrző feladatoknak. A területi önkormányzatok hatás­körébe kerülhetnek különböző szolgáltatások, az állampolgárok áruellátása, az iskolaügy, az egész­ségügy, a szociális ügyek, a területi tervezés, a regionális tervezés, a vállalkozók segítése, a saját vagyon kezelése és kihasználása, a tömeg- közlekedés és az útkarbantartás. A területi önkormányzat két szinten fog működni, a helyi önkormány­zatokban és a magasabb szintű te­rületi egységekben, vagyis megyék­ben, az államigazgatási feladatokat a minisztériumok és a többi köz­ponti állami szerv, a helyi állam- igazgatási szervek, és a törvényben megnevezett kormányon Idvüli szubjektumok fogják ellátni. Ha az állampolgár számára előnyösebb, Még nem tudni, hová vezet a reform (Illusztrációs felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents