Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-20 / 216. szám, szerda
Szerda, 2000. szeptember 20. 4. évfolyam, 9. szám A termelők és a felvásárlók az idén a takarmánygabona importjától várják a reális piaci árak kialakulását Behozatalra és árra várva T.SZILVASSY LÁSZLÓ A mikor az aratási előrejelzések alapján > ; nyilvánvalóvá vált, hogy az ország az ^m : idén gabonabehozatalra szorul, nem kellett volna nagydobra verni a hiányt, inkább azonnal megkezdeni az import előkészítését, vélekednek az agrárszakemberek a hazai gabonapiac jelenlegi tetszhalott állapotára utalva. Sajnos, ezt akkor nem tették meg, így a termelők ennek következtében egyik végletből a másikba estek. Tavaly még az volt az egyik legnagyobb gond, hogy a túlkínálat miatt nem tudják megfelelő áron értékesíteni a terményeiket, idén mintha teljesen ellenkező irányú folyamatok eredői mentén próbálnák meg érvényesíteni szándékaikat. Miközben az agrárvállalkozók évek óta azt hangoztatják, hogy a szlovákiai piac védelme nem eléggé hatásos, hogy sokkal erőteljesebb intézkedések kellenének a a hazai termelők védelme érdekében, az idén az a felemás helyzet állt elő, hogy az agrártermelők, a felvásárlók és feldolgozók is arra várnak, hogy végre beinduljon a gabona behozatala, hogy a hiányzó takarmánygabona megnövelt kínálatával reálissá váljanak azok a termelői árak, amelyekkel a külföldi árajánlatok ismeretében a hazai termelők is egyértelműen számolnak. A takarmánygabona piacán ugyanis egyelőre patthelyzet alakult ki. Az már régóta nyilvánvalóvá vált, hogy az idei terméseredmények nem tudják fedezni a belső szükségleteket, s az előzetes számítások szerint mintegy 800- 900 ezer tonna takarmánygabona (a kukoricát is beleértve) behozatalára lesz szükség, s noha a kereslet az utóbbi évekhez viszonyítva jelentősen megnövekedett, a a belső piac mégsem indult be. Egyes felvásárlóüzemek és takarmánykeverők csak a szükségleteik 10-20 százalékát tudták biztosítani. A termelők ugyanis tanulva az előző évi tapasztalatokból inkább várnak. Főleg arra, hogy a kereslet fokozatos növekedésével egyértelművé válnak a behozatali igények, amelyek alapján reálissá válhat a takarmánygabona piaci ára. Hiába próbálta megszabni a piacszabályozási alap a 3000 korona körüli takarmánygabonaárat, kiderült, hogy a belső piacon hiányzó mennyiséget várhatóan csak 5000-6000 korona körüli áron tudják behozni. Ennyiért már a hazai termelők számára is jelentős bevételi forrást jelenthet majd a jól elraktározott termény, tehát nem csoda, ha arra várnak, hogy a behozatal által mások kaparják ki számukra a gesztenyét. Persze, az vesse rájuk az első követ, aki nem Illusztrációs felvétel élte át az ágazatot évek óta sújtó megkötések és intézkedések következményeit. Mára a termelők is megtanultak számolni. Jelenleg a külföldi piacokon ugyanis a takarmánygabona 80- 100 dolláros áron forog, tehát ha a piacszabályozási alap tartja majd az ígéretét és mintegy egy- milliárd koronával támogatni fogja a külföldi gabona behozatalát, akkor komoly összegeket kell erre a területre befektetnie. A kérdés, hogyan sikerül betartania azt az elképzelést, hogy a takarmánygabona belső piaci ára ne emelkedjen négyezer korona fölé, erre ugyanis az eddigi számítások szerint az említett belső ár szerint tonnánként kétezer koronát kellene ráfordítania. Egyelőre azonban csupán találgatni lehet, mit eredményezne, ha az események a felvázolt menet alapján alakulnának. Mit jelentene a takarmánykeverékek árába belefoglalt magas gabonaár, mit hozna a termelőknek, akik “bőrben adják el terményeiket”, tehát az állattenyésztés által értékesítik a gabonájukat, s végső soron hogyan jelenne meg mindez a hús fogyasztói árában. A piaci nyomás és az érintettek sürgetése ellenére úgy tűnik, hogy hogy az idei gabonabehozatallal már bizonyos fokig elkéstünk. Noha az év végéig 400 ezer tonna gabona és ugyanennyi árpa, valamint 82 ezer tonna kukorica vámmentes behozatalára van lehetőség, nem biztos, hogy ezt a meny- nyiséget az említett időpontig sikerül teljes egészében behozni. A takarmánykeverési szakemberek szerint a szorító hiányt némileg ellensúlyozhatja a külföldi komponensek helyettesítése hazai alapanyagokkal, a repce- és napraforgó-pogácsa valamint a malomipari melléktermékek felhasználása azonban csupán mintegy 50 ezer tonna takarmánygabonát helyettesíthet. A hiányt a takarmánygabona piacának beindításával lehet csak megszüntetni. A kukoricatermesztés fejlesztési koncepciója 2005-ig a termesztés további intenzív fejlesztésével számol Csökkenő vetésterület, növekvő hozamok ŰJ SZÓ-TÁJ ÉKOZTATQ. A tárcavezetés és a szakágazati intézmények által kidolgozott ágazatfejlesztési koncepció a gabonafélék s ezen belül a kukorica termelését továbbra is a növénytermesztés legfontosabb ágazatának tartja. Az utóbbi évtizedben ennek a növénynek a termesztése, illetve a szántóterületben betöltött részesedése a többi gabonafélével ellentétben alakult. Míg a kalászos gabonafélék vetés- területének részaránya fokozatosan növekedett, az átlagos hozamok viszont csökkentek, a kukoricában az intenzív termesztéstechnológiák terjedésének köszönhetően a vetésterület aránya 10 százalékról mintegy 8 százalékra csökkent, ugyanakkor az átlaghozamai növekedtek. Ennek alapján állítható, hogy a gabonafélék közül nálunk egyelőre csupán a kukorica termesztése mutatja az intenzív termelés jegyeit. A kukorica értékesítési lehetőségeit a jövőben a hazai izoglukóz gyártásának szükségletei fogják befolyásolni. Erre a célra egyelőre évente mintegy 30 ezer tonnányi mennyiséggel számolnak, az élelmiszeripari felhasználás mellett a felesleget exportálni lehet. A hazai termelési szint az elkövetkező öt évben a jelenlegi 3,5 millió tonnáról 4,2 millió tonnára növekedhet, ez 15 százalékos tervezett emelkedést jelent. Az ágazatfejlesztési koncepció a kukorica ternjésztésében az intenzív termelés további fejlődésével számol. A vetésterület várhatóan nem növekedik, a fejlett termesztéstechnológiák és új hibridek révén azonban a hektárhozamok növekedésével biztosítani fogja a tervezett hozamokat. Az intenzív termelés nélkülözhetetlen eleme a megfelelő vetőmagok és a modern termesztéstechnológia alkalmazása. Az egyes gabonafélék 2005-re tervezett vetésterületét és vetőmagszükségletét a következő táblázat mutatja: Növény Búza Árpa Kukorica Vetésterület 406,0 225,3 134,0 Vetőmagszükséglet 113,6 39,4 7,0 Illusztrációs felvétel A marAtonGYOMIRTÓ HOSSZÚ TÁVRA Az őszi gabonafélék kezelése a nagy széltippan, a galaj, a kamilla és más gyomnövények ellen a MARATON-nal • a két összetevőből álló gyomirtószer (pendimenthalin + isoproturon) hatékony a legjelentősebb széleslevelű és egyévi fűfélék ellen • egyetlen kezelés elegendő, és a vetéstől az aratásig nincs gondja a gyomnövényekkel • rendkívül kíméletes az őszi gabonafélékhez, ezért használható a gyomok kelésekor (korai posztemergens alkalmazás), tekintet nélkül a növény fejlődési stádiumára • változékony időjárású területeken lehetséges a gabona vetése utáni alkalmazása is, még a gyom kelése előtt • egészségre ártalmatlan, nem veszélyezteti a méheket és más porzó rovarokat, az ivóvízforrások védett övezetében is alkalmazható átm CYANAMID LT M THE POWER TO GROW Cyanamid Slovakia, s.r.o. Krupinská 4, 851 01 Bratislava tel. 07/638 10 937 VK-26
