Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-20 / 216. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 20. Politika 5 A közigazgatási rendszerek történelmi áttekintése. Területi beosztás már Szent István idejében is létezett A vármegyéktől a kerületekig A sok vitát kiváltó közigazgatási reformnak elengedhetetlen része a területi-közigazgatási beosztás megreformálása. Valamiféle területi beosztás már a történelmi időkben is létezett, az alábbiakban ennek alakulását próbáljuk nagy vonalakban nyomon követni. GAÁL LÁSZLÓ Szlovákia területén e közigazgatási beosztás talán legősibb dokumentálható formája a vármegyerendszer volt. Éppúgy, ahogyan ma a központi hatalmat a kormány képviseli, s ennek hatalomgyakorlását szolgálják a kerületi és a járási hivatalok, annak idején a központi hatalom a királyi volt, s ennék betartását a várak és a köréjük szerveződött várispánságok biztosították. Később ezek kibővülésével jött létre a vármegyerendszer, élén a megyés ispánnal. Szent István idejében az akkori Magyarország területe 45 megyéből állt, ebből a mai Szlovákia területén a következő vármegyék léteztek: Pozsony, Sasvár, Nyitra, Komárom, Esztergom, Bars, Hont, Gömör, Újvár, Zemplén, Ung. A török hódoltság másfél évszázada alatt a mai Szlovákia csaknem egész területe a Magyar Királyság része maradt, a főváros pedig átkerült Pozsonyba. A török kiűzése után újraszerveződött a megye- rendszer, és egészen 1848-ig fennmaradt. Ekkor már kétféle önkormányzat működött, egyrészt a megyék, másrészt a megye hatáskörétől független szabad királyi városok és régiók önkormányzata. Ez önkormányzatok és a központi, királyi államhatalom közt állt az uralkodó által kinevezett főispán, valamint a nemesi (rendi) ország- gyűlés. Az 1848-as szabadságharc leverését követő, ún. Bach-abszolutizmus korszaka a közigazgatási centralizáció korszaka volt. Magyarországról újból leválasztották Erdélyt, Horvátországot és a Délvidéket, Magyarországot pedig öt nagy kerületre osztották. A mai Szlovákiai területén két kerület, a Pozsonyi és a Kassai jött létre. A kerületen belül megmaradt megyék száma is csökkent, összevonták Árva és Turóc, Abaúj és Torna, Gömör és Kishont, valamint Komárom és Esztergom megyéket, ugyanakkor a Nyitrai megyét két részre osztották az Alsónyitrai (Kis-Kárpátok, Erdőhát) és'a Nyitrai megyére. Ám ebben az időben a megyék már nem rendelkeztek önkormányzati jogaikkal, hanem csupán a központi államhatalom közvetítői voltak. Eredeti szerepüket az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után kezdték visszanyerni, és kialakult a törvényhatóságokra (vármegyékre és törvényhatósági városokra) alapozott közigazgatási rendszer. A törvényhatóságok hármas hatáskörrel rendelkeztek: önkormányzati, államigazgatási és politikai hatáskörrel, amelynek értelmében a törvényhatóság más közérdekű és országos jelentőségű ügyekkel is foglalkozhatott. Magyarország területe a századfordulón 63 vármegyére és 26 törvényhatóságú városra volt felosztva. Ézen belül a mai Szlovákia területén 10 vármegye terült el egészében (Pozsony, Nyitra Trencsén, Bars, Turóc, Árva, Zólyom, Liptó, Szepes, Sáros), 4 vármegye kb. fele vagy kisebb részben (Komárom, Esztergom, Nóg- rád, Ung), 2 vármegye pedig egy nagyon kicsi résszel (Moson, Győr- Csilizköz). Törvényhatósági város négy volt: Pozsony, Komárom, Selmecbánya és Kassa. Magyarország 63 vármegyéje 409 szolgabírói já1945-ben újraszerveződtek az 1923-as járások, a megyék már nem. rásra volt felosztva. Ebből a mai Szlovákia területén 85 járás feküdt egészben és 8 részben. Az első világháború után kialakult Csehszlovákiában az 1923-ban életbe lépett törvénnyel új köz- igazgatási rendszer alakult: megszüntették a megyerendszert, és 6 nagymegyét - nagyzsupát - hoztak létre, amelyek élén a belügyminiszter által kinevezett zsupán (megyefőnök) állt. A megyei képviselő-testület megválasztásánál a komány meghagyta magának azt a jogot, hogy a hat szlovákiai nagymegye megválasztott képviselő- testületének egyharmadát feltöltse kinevezett képviselőkkel. Az indok: így akadályozták meg, hogy esetleg magyar képviselők kerüljenek többségbe a testületben. A nagyzsupákat 1928-ban megszüntették, de tovább fennmaradt az ezeken belül létező 77 járás. Ebből 13 járásban volt a magyarok részaránya 50 százalék feletti, további hétben pedig 20 és 50 százalék közötti. Ezekben a járásokban az 1920-ban hozott törvény értelmében a bíróságok állami hivatalok és más hatóságok kötelesek voltak elfogadni a kisebbség nyelvén írott beadványokat, az ügyintézést pedig a beadvány nyelvén kellett lefolytatni. Ha a járásban élő nemzetiségi csoport létszáma elérte az 50 százalékot, akkor a hivatalos okiratokat a kisebbség nyelvére is le kellett fordítani. Ha pedig a 75 százalékot is meghaladta, akkor az okiratokat a kisebbség nyelvén kellett kiadni, államnyelven csak akkor, ha azt valaki külön kérte. Amikor 1927-ben megszüntették a nagyzsupákat, helyette tartományi rendszert hoztak létre. Csehszlovákia négy tartományra, Csehországra, Morvaországra, Szlovákiára és Kárpátaljára oszlott. Amikor 1939-ben a Felvidéket visszacsatolták Magyarországhoz és megalakult a Szlovák Állam, ennek területét hat nagyzsupára és 59 járásra osztották. A hat megye- székhely Pozsony, Nyitra, Trencsén, Rózsahegy, Besztercebánya és Eperjes lett. Ä második világháború után, 1945-ben az újraalakult Csehszlovákiához ismét hozzácsatolták a Felvidéket, ugyanakkor leválasztották Kárpátukrajnát. Ekkor újraszerveződtek az 1923-as járások, a megyék azonban már nem. 1949 januárjától ismét új közigazgatási rendszer lépett érvénybe. Kialakult hat magasabb fokú közigazgatási egység, a kerületek. Ezeket járásokra osztották, amelyek nagyjából megegyeztek az 1923-as beosztással, de a nagyobb járásokat még kisebbekre osztották, így a régi 79 járással szemben 92 alakult. A magyarlakta vidéken is keletkeztek új kis járások: a Szenei, a Nagymegyeri, az Ipolysági és 1951-ben a Füleki, valamint a Rimaszombati. Megalakultak a nemzeti bizottságok, ezzel gyakorlatilag megszűnt az ön- kormányzati rendszer. A választások mind országos, mind helyi szinten formálissá váltak, hiszen mindenütt a kommunista párt vezette Nemzeti Front jelölte a képviselőket. A kormány 1960-ban nagyszabású centralizációt hajtott végre. A kerületek számát háromra csökkentették, majd 1968-tól Pozsony is kerületi státust kapott. A járások száma 35, de néhol olyan nagyra sikeredett, hogy 1968-ban kénytelenek voltak 4 újabbat létrehozni: a Nagykürtösit, az Ólublóit, a Varannóit és a Felsővízközit (Svid- ník). A kerületek 1990-ben megA kerületek ’90-ben megszűntek, a járások ’96-ig érvényben voltak. szűntek, de a járási beosztás 1996- ig maradt érvényben. A 38 járásból a magyarok részaránya kettőben (a Komáromi és a Duna- szerdahelyi járásban) volt 50 százalék felletti, nyolcban pedig 20 és 50 százalék közötti (a Rimaszombati, a Galántai, az Érsekújvári, a Tőketerebesi, a Lévai, a Nagykürtösi, a Rozsnyói, valamint a Losonci járásban). A járásokat 1990- ben kisebb egységekre, 121 körzetre osztották. 1996-ban Szlovákia 2886 községét 8 nagy állam- igazgatási kerületbe, ezen belül 79 járásba osztották be. Az Eperjesi és Kassai kerületek kialakításával kettévágták a történelmi Szepes vármegyét, a Csallóközt pedig szintén két kerületbe, a Nagy- szombatiba és a Nyitraiba sorolták be. A magyarok részaránya csupán ebben a két kerületben haladja meg a 20 százalékot, a magyarlakta tömb a déli 15 járásban oszlik meg. 20 százalékot meghaladó magyar részaránya 1996 előtt 8 járásnak volt, ami a járások 21,1 százalékát alkotta. Az átrendezés után ugyan 11-re nőtt a 20 százalékos magyar részarányt meghaladó járások száma, ám ez a 79 járásnak csupán 13,9 százaléka. (Forrás: Petőcz Kálmán: Választások és felosztások, Lilium Aurum, 1998) Októberben nemzetközi konferencia a NATO-tagságról Szlovákia és a NATO ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Holnap Ján Figel’ külügyi, és Jozef Pivarci védelmi államtitkár vezetésével összeül a Szlovákia NA- TO-tagságra való felkészülését felügyelő és irányító kormánybizottság. A résztvevők az ún. Prename programot vitatják meg, melyet eljuttatnak a katonai szövetség központjába - tájékoztatott Boris Gan- del külügyi szóvivő. Szlovákia és Nagy-Britannia külügyi és védelmi tárcáinak szakértői szeptember 26- án ülnek tárgyalóasztalhoz. A brit nagykövetség ugyanis szeptembertől két évig közvetítői szerepet játszik Szlovákia és a NATO között. Feladata a kommunikáció és az információáramlás biztosítása a két fél között. Szlovákia integrációs törekvéseinek ismertetése a célja annak a nemzetközi konferenciának, amelyre a védelmi minisztérium szervezésében októberben kerül sor. A „Szlovákia a NATO-ba tartozik” elnevezésű rendezvényen a NA- TO-tagság politikai-biztonsági, szociális és gazdasági vonatkozásait, valamint a szövetséghez való csatlakozás pénzügyi hátterét elemzik majd a résztvevők, (szm, s) TA SR-HÍR Pozsony. Tegnap képviselői ellenőrzést tartottak a legfelsőbb bíróságon. A honatyák azt szerették volna kideríteni, mi az igazság az okirathamisítási ügyben, az ellenőrzés azonban az ellenzéki és koalíciós parlamenti képviselők veszekedésével kezdődött és azzal is ért véget. A képviselők meghallgatták az igazságügyi minisztérium, a bíróság és az ügyben érdekelt járási hivatal képviselőit, és átnézték az iratokat. Azt szerették volna eldönteni, hogy az eredeti okirat szerint kit illet meg az épület. Ján Cuper (HZDS) szerint a gondot az jelentette, hogy noha a legfelsőbb bíróságon tartották az ellenőrzést, a törvényhozók végül a minisztérium helyiségében kötöttek ki, ahol a bíróság képviselői nem voltak jelen. Peter Kresák (SOP) azt kifogásolta, hogy kérdéseire a bíróság illetékeseitől nem kapott konkrét választ, Cuper pedig a járási hivatal és a minisztérium dolgozóitól nem kapott választ. Hogy végül is mire jutottak a képviselők, az feltehetően csak az alkotmányjogi bizottság ülése után válik ismertté. RÖVIDEN Nem tájékoztatják a sajtót Pozsony. Az államfő szlovákiai kórházi kezelésének körülményeit vizsgáló tiszt nem tájékoztatja a sajtót a vizsgálat részeredményeiről. A tiszt ugyanis attól tart, hogy ezzel akadályozhatja az ügy tisztázását. A döntés a végső határozat kihirdetéséig érvényes. Ismeretlen elkövető ellen folyik az eljárás, aki az államfő kezelése során nem teljesítette kötelességét. (TA SR) Közvélemény a korrupció ellen Pozsony. A korrupcióellenes harc iránt érdeklődők a www.govem- ment.gov.sk internetes oldalon hozzájuthatnak az egyes tárcák által kidolgozott akciótervekhez. Az illetékesek egyben felszólítják a nyilvánosságot, észrevételeikkel járuljanak hozzá a jó tervek elkészítéséhez. Javaslataikat október 2-ig továbbíthatják a kormányhivatal címére, vagy a bojprotikorupcii@govemment.gov.sk e-mail címre. (TA SR) Ligetfalu önkormányzata tiltakozik Pozsony. Pozsony-Ligetfalu önkormányzata nem ért egyet azzal, hogy az új közigazgatási beosztásban a főváros környéki járásokat Pozsonyhoz csatolják. A képviselők szerint gazdaságilag az lenne a legelőnyösebb, ha a főváros önálló egységet képezne, és nem változnának jelenlegi határai. (TA SR) Kukán ma Kofi Annannal tárgyal Pozsony. Eduard Kukán külügyminiszter hétfőn New Yorkban elsősorban a jugoszláviai helyzet hétvégi választások után várható alakulásáról tárgyalt az ENSZ-főtitkár helyettesével, Louise Fréchettel. Kitértek a Koszovóban esedékes választások előkészületeire is. Kukán ma találkozik Kofi Annan ENSZ-főtitkárral, és a világszervezet 55. közgyűlésén megtartja vitafelszólalását, (szm) Dönthet a kormány a pénzmosásról Pozsony. A kormány törvény-előkészítő tanácsa javasolja, hogy a kabinet hagyja jóvá a bűncselekményből származó pénzek legalizálását, vagyis a pénzmosást megakadályozó jogszabályt. A Ladislav Pittner belügyminiszter által beterjesztett tervezetet 1998- ban átdolgozásra visszautalták. A hiányosságokat azóta kiküszöbölték, és a tervezet figyelembe veszi az Európai Bizottság észrevételeit is. A kormány ma tárgyal a javaslatról. (TA SR) Erőszaktevő diák Kassa. Egy 16 éves, hetedik osztályos fiú Szepsiben megerőszakolt egy nyolcadikos lányt, aki még a 15. életévét sem töltötte be. Az ügyet a Kassa-környéki Kerületi Rendőrkapitányság vizsgálja. (TA SR) Harabin az alkotmánybírósághoz fordult Pozsony. Stéfan Harabin legfelsőbb bíró tegnap beadványban kérte az alkotmánybíróságot, kezdjen eljárást a kormány és az igazságügy-miniszter ellen. Harabin ellenzi, hogy a kabinet egyetértett a Ján Carnogursky által benyújtott leváltási javaslattal. A legfelsőbb bíró arra kéri a testületet, tiltsa meg a kormánynak a leváltását szorgalmazó-javaslat továbbítását a házelnökhöz. (TA SR) Az újságírók saját javaslata Pozsony. A Szlovákiai Újságírók Szindikátusa kidolgozta médiatörvény-javaslatát, melyet képviselők segítségével kíván a törvényhozás elé teijeszteni. Ján Füle, a szindikátus elnöke élesen bírálta a HZDS műhelyéből kikerült hasonló javaslatot, amely korlátozza a szólásszabadságot és a demokratikus normák érvényesítését. (SITA) Idén lényegesen több lakás épült Pozsony. Az idei év első nyolc hónapja folyamán Szlovákiában 8077 lakást fejeztek be, ami a tavalyi év azonos időszakához képest csaknem 50 százalékos növekedésnek felel meg. Kedvezőtlenebb ugyanakkor a helyzet a megkezdett lakások számát illetően, ezek ugyanis 14,4 százalékkal maradnak el a tavalyi eredménytől. Augusztusig 6720 lakás építését kezdték el, s az említett időszakban 46 ezeré volt folyamatban. (SITA) Mérsékelten csökkent az olaj ára London. Mérsékelten csökkent tegnap a kőolaj világpiaci ára. Londonban a novemberi Brent ára 34,18 dollárra ment le. New Yorkban az októberi olajár 36,60 dollárra csökkent. Az OPEC főtitkára szerint a szárnyaló olajárak igen hamar esésnek indulnak. Rilwanu Lukman szerint a kartell még több nyersolajat termel ki, ha az árak a 22-28 dolláros hordónkénti szint felett maradnak az OPEC által rögzített időszakig. A kartellnek kétmillió hordós napi kihasználatlan kapacitása van. (MTI) A kormánypárti képviselők mindenképpen el akarják kerülni, hogy az alaptörvény megtárgyalását negatívan befolyásolja az ellenzéki pártok népszavazási kampánya Alkotmánymódosítás csak később ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlament tegnapi munkanapján megszavazta, hogy leveszi az ülésszak programjából az alkotmány módosítását, és elutasította az SNS elnökének a családi pótlékról szóló törvénymódosító indítványát. Az alkotmánytörvény megtárgyalásának elhalasztásáról a koalíciós pártok frakcióvezetői már a múlt héten döntöttek, ezért a javaslat különösebb vita nélkül elegendő szavazatot kapott. így akarják elkerülni a kormánypárti képviselők, hogy az alaptörvény megtárgyalását az ellenzéki tömörülések népszavazási kampánya befolyásolja. Elutasították Ánna Mali- kovának (SNS) a családi pótlékról szóló törvénymódosító javaslatát, mely a sokgyermekes, elsősorban roma családokat hozná hátrányos helyzetbe. A javaslat lényege, hogy a családi pótlék csupán az első három gyermekig növekedjék, a negyediktől pedig fokozatosan csökkenjen. Olga Keltosová (HZDS) a tervezetet diszkriminatívnak nevezte, s szerinte a hatályos jogszabály megnyugtatóan rendezi a kérdést. Rastislav Septák (SNS) úgy véli, a beadvány vitaindítónak fogható fel, ezért azt támogatásra érdemesnek tartja. Rámutatott, a nemzeti képviselők a romakérdés kapcsán nem ülnék ölbe tett kézzel, és megpróbálnak legalább valamit a megoldás érdekében. Malíková zárszavában kifejtette, tekintet nélkül az etnikai hovatartozásra, elutasítja az állami támogatással visszaélő élősködő magatartást. „A szülés nem lehet jövedelemteremtő vállalkozás” - véli az SNS vezetője. A képviselők második olvasatban jóváhagyták a menekültek jogállásáról és az önkormányzatok választási törvényéről szóló kormánytervezetet. Elfogadták a honatyák a bűnözés elleni harc komplex programjának teljesítéséről szóló és a belügyminiszter által beterjesztett jelentést. Gustáv Krajci (HZDS) a dokumentumot elvontnak nevezte, s úgy véli, a tárca személyi állományát illetően tisztogatásokra került sor. A parlament elhalasztotta a szavazást az átalányadóról szóló törvénytervezetről, mivel a számos új elemet tartalmazó javaslatra további egyeztetés vár: Az eredeti beadvány értelmében azok az iparengedéllyel rendelkező személyek fizetnének átalányadót, akiknek évi jövedelme nem haldja meg a 1,5 millió koronát, ill. a mellékjövedelme a 100 ezer koronát, (sárp) A törvényhozás elutasította a nemzetiek törvényjavaslatát a családi pótlékról (CTK-felvétel) Veszekedésbe torkollott a képviselői ellenőrzés Kerték az eredeti iratot
