Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-18 / 214. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 18. Politika 5 Elsősorban a közigazgatás decentralizálásának és modernizálásának alapelveit kell szem előtt tartani Elosztani a hatásköröket Az utóbbi időben sok szó esik a közigazgasi reformról, ezen belül a területi-közigazgatási beosztásról, magyarán: az új regionális ön- kormányzatok, azaz megyék létrehozásáról. GAÁL LÁSZLÓ Sok szakmai és politikai hozzászólást olvashatunk a sajtóban, amelyek a reform kormány által is elfogadott koncepcióját véleményezik, de vajon tudja-e az olvasó, mi is ez a „koncepció” és miért van szükség reformra? Tisztában vagyunk-e azzal, mi az a közigazgatási rendszer? A múlt rendszerben ennek egészen más jelentése volt, akkor a minisztériumtól a helyi nemzeti bizottságig mindent a pártállam, vagy ha úgy tetszik, az állampárt irányított. Még azt is a felsőbb instanciák szabták meg, milyen művelődési ház vagy óvoda épülhet a faluban. A rendszerváltás után, 1990 óta a közigazgatási rendszer két különálló részből, az államigazgatási rendszerből - minisztérium, kerületi hivatal, járási hivatal - és területi önkormányzati rendszerből áll. Ez utóbbinak egyetlen szerve a községi önkormányzat, amelyben a döntéseket a demokratikusan megválasztott helyi képviselő-testület hozza, kívülre pedig a szintén demokratikusan megválasztott polgármester képviseli. Vagyis a község dolgairól - a választott képviselőkön keresztül - maguk a lakosok döntenek. A hatáskörök - döntési jogok - túlnyomó része azonban még mindig az állam kezében van. Ezáltal a községet közvetlenül érintő kérdésekben, például az alapiskolák igazgatásában, a helyi építési engedélyek kiadásában, a szociális segélyek megítélésében stb. nem a helyzetet legjobban ismerő helyi képviselők, hanem a kormány és a minisztériumok által irányított, nem válaszÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Viktor Niznansky köz- igazgatási reformért felelős kormánybiztos üdvözli a kormány döntését, miszerint szakmai bizottságot hoznak létre a magasabb szintű területi egységek létrehozásáról szóló törvénynek, ületve a Magyar Koalíció Pártja által javasolt úgynevezett Komárom megye létrehozásának megvitatására. Ugyanakkor figyelmeztet, ameny- nyiben a bizottság tagjai egy héten belül nem lesznek képesek kompromisszumra jutni, felesleges tárgyalniuk. A kormánybiztos ezt a tott, henem kinevezett állami hivatalnokok döntenek. Éppen ez a közigazgatás reformjának lényege, hogy a hatásköröket az államigazgatási szervekről átruházzák az önkormányzatokra. És hogy miért van szükség „magasabb szintű területi egységek”, más néven regionális önkormányzatok vagy megyék létrehozására? Mint már említettük, jelenleg a területi önkormányzati rendszernek egyetlen összetevője van, a községi - falusi vagy városi - önkormányzat. Ez önálló jogi személy, amely sem a járási, sem a kerületi hivatalokkal szemben nincs alárendelt viszonyban, egyedül a parlamentnek tartozik felelősséggel, a törvényhozó testület csak törvénnyel avatkozhat be a község dolgaiba. Ám a község és a parlament között túl nagy a „légüres tér”, vannak olyan dolgok, például középiskola, kórház vagy nyugdíjasotthon üzemeltetése, régiófejlesztés stb., amelyek meghaladják egy-egy falu vagy város lehetőségeit, ezért jelenleg az állam hatáskörébe tartoznak. Ugyanakkor világos, hogy egy megfelelő anyagi háttérrel rendelkező, bizonyos régióban működő, az adott régióból választott képviselők által irányított önkormányzati szerv sokkal jobban tudná kezelni ezeket a dolgokat, mint a kinevezett állami hiA megyét az úgynevezett regionális vagy megyei parlament irányítaná. vatalnokok. Éppen ezt a szerepet töltenék be a megyék, vagy regionális önkormányzatok. (Még nem tisztázott, milyen néven jönnének létre ezek a szervek, a szlovák nyelvű tervezetekben egyelőre csak VÚC - Vyssie územné celky- ként jelölik.) A megyét az úgynevezett regionális vagy megyei parlament irányítaná, ebbe a megyéhez tartozó Szombati párbeszédek című rádióműsorban jelentette ki. Ugyanott Kvarda Jószef, az MKP közigazgatásért felelős alalnöke arról szólt, hogy a gazdaságilag elmaradottabb dél-szlovákiai járásoknak jót tenne, ha közös megyébe tömörülhetnének. Elutasította, hogy ezt az MKP etnikai alapon javasolná, s nem érti, miért zavar valakit egy olyan megye létrehozása, amelyben fele-fele arányban élnének magyarok és szlovákok. Mint mondta, olyan területi egységeket kell kialakítani, amelyekben az emberek jól érzik magukat, és rámutatott, hogy a Dunaszerdahely községek delegálnának képviselőket, élén pedig a megyei önkormányzat vezetője, afféle „ispán” állna. Hogy mennyi megye jöjjön létre és milyen határokkal, ez még vita tárgya. A közigazgatási reformért felelős kormánybiztos, Viktor Niznansky által kidolgozott - és a kormány által már jóváhagyott - alapelvekben úgynevzett 11 + 1-es modell szerepel, ami azt jelenti hogy az ország területét 12 megyére osztanák fel, ebből egy megyét a főváros alkotna. (A területi beosztással egy következő írásban foglalkozunk bővebben.) Vannak elképzelések, amelyek szerint legalább 16 megyét kellene létrehozni, mások úgy vélik, 8 is elegendő lenne. A területi beosztással kapcsolatban sokszor emlegetett kifejezés a szimmetrikus és az aszimmetrikus modell. A szimmetrius modell azt jelenti, hogy a létrehozandó megyék területileg megegyeznének az államigazgatási kerületekkel. Vagyis, ha 12 megyét hoznának létre, akkor ennek megfelelően a jelenlegi 8 kerület helyett ugyancsak 12 kerület jönne létre, vagy fordítva, a megyéket a mai 8 kerületnek megfelelően alakítanák ki. Tehát ugyanazon a területen bizonyos hatásköröket az állami szerv - kerületi hivatal -, egyéb hatásköröket az önkormányzati szerv - megyei parlament - látna el. Az aszimmetrikus modell szerint a megyék és az államigazgatási kerületek száma és határai nem kell, hogy megegyezzenek. E szerint az elképzelés szerint az egész országot például 4 kerületre oszthatnák fel, ám ezen belül 12 megye is működhetne. A reform célja, hogy az államtól minél több hatáskört vegyenek át az önkormányzatok, elsősorban a helyi önkormányzatok. Egyrészt, mert a helyi képviselők a jobb helyismeret birtokában jobb döntéseket tudnak hozni, másrészt, hogy az ügyintézés minél közelebb kerüljön a lakoshoz, ne kelljen a jávagy Galánta környéki lakosok regionális öntudata jelentős mértékben eltér a Nagyszombat környékén vagy az Erdőháton élőkétől.. Milan Hort SDK-s képviselő azzal érvelt, hogy egyetlen olyan történelmi térképet sem tud felmutatni, amelyen Dunaszerdahely és Komárom egy közigazgatási egységhez tartozott volna. Vladimír Faic baloldali képviselő amiatt bírálta az MKP-t, hogy akkor hozakodott elő a javaslatával, amikor több mint egyéves egyeztetés után végre sikerült megállapodni a 12 magasabb szintű területi egység létrehozásában. (ú, s, t) rási hivatalba utaznia olyan ügy miatt, amit a községi hivatalban is el lehetne intézni. A járási hivatalok kérdése külön téma a reform- javaslatokban. Eltérnek a vélemények arról, hogy megtartsák vagy megszüntessék-e a járási hivatalokat. Egyesek szerint mivel a legtöbb hatáskört úgyis átruházzák a helyi, illetve megyei önkormányzatokra, a járási hivatal mint legalacsonyabb szintű államigazgatási szerv létjogosultsága megszűnik. Igaz, hogy az összes hatáskör nem ruházható át az önkormányzatokra, például a rendőrség, a katonaság, a bíróság, vagy a kataszteri hivatalok jogkörének állami kézben kell maradnia, ám A járási hivatalok kérdése külön téma a reformjavaslatokban. ezeknek nem kellene a mint a 79 járásban működnie, hanem úgynevezett speciális államigazgatási rendszer keretében kevesebb hivatal is elláthatná a hatásköröket. Mint ahogy jelenleg sincs minden járásban járási rendőrparancsnokság, a 79 járásban csupán 55 ilyen szerv működik. Új kifejezés a reformtervezetben a közös községi hivatal is. Vannak kisközségek, amelyek egyedül képtelenek lennének ellátni a rájuk átruházott hatáskörökett. Például egy ötszáz létszámú falu nem tudna eltartani egy szakembert, aki az építési engedélyek kiadását intézné. Viszont ha tíz község ösz- szefogna, és kialakítana egy közös községi hivatalt, miközben minden egyes község önkormányzata megtartaná önállóságát, a közös községi hivatal a tíz község számára már fenntarthatna olyan hivatalokat, amelyekre külön-külön képtelen lenne. És ez a reform lényege: a lehető legtöbb hatáskört a lehető legközelebb vinni az állampolgárhoz. Szakmai bizottság fog vitázni a Magyar Koalíció Pártjának megyetervezetéről Faic szerint későn jött a j avaslat Valko versus Tóthová Alkotmány és referendum Pozsony. Az előrehozott választásokról szóló népszavazás kiírása alkotmányellenes, ráadásul az alkotmánybíróság már kimondta, hogy a referendum eredménye nem kötelezi a parlamentet - jelentette ki a Twist Rádió Párbaj vagy párbeszéd című műsorában Ernest Valko volt alkotmányjogász. Ezzel szemben Katarina Tóthová képviselő (HZDS) szerint a referendum nem alkotmányellenes, és az állampolgároknak joguk van a közvetlen demokrácia e formájával kifejezni, hogy elegük van a mandátumukat bitorló képviselőkből. Valko sajnálatát fejezte ki, hogy az alkotmánymódosítás megvitatását a parlament csak a referendum után tűzi napirendre. Tóthová viszont katasztrófának tartaná, ha az alkotmányt eszerint a tervezet szerint módosítanák, (ú) Vladimír Kovarík dudás Prágából, Bernd Pittkunings luzsicai szerb énekes Németországból, Rita Delag rétoromán énekes Tirolból érkezett Kassára, az első Nemzetek és Nemzetiségek Európai Kulturális Fesztiváljára. (TA SR-felvétel) RÖVIDEN Elhunyt Verseghy Erzsébet Pénteken, életének 85. évében elhunyt Verseghy Erzsébet költő, író. Temetése ma délután 14 órakor lesz az érsekújvári temetőben. Több ügy szakadt a nyomozók nyakába Pozsony. Idén az első félévben a vizsgálóhivatal minden nyomozója átlagosan 34 bűncselekmény felderítésével foglalkozott, ami személyenként néggyel több a tavalyi átlagnál. A vizsgálati ügyek megszaporodásához az is hozzájárult, hogy a Büntető Törvény- könyv 1999. évi módosítása szerint már a 80 000 koronát meghaladó lopások is a vizsgálóhivatal hatáskörébe tartoznak. (SITA) A HZDS tagjai nem köpönyegforgatók Kassa. A Kassai kerületben a HZDS egyetlen tagja sem lépett át a Szlovák Kereszténydemokrata Unió Pártjába - jelentete ki szombaton Eduard Kolesár, a HZDS kassai kerületi irodájának vezetője. Kolesár ezzel azokra a hírekre reagált, melyek szerint a HZDS több korábbi híve átlépett a Mikulás Dzurinda alapította SDKÚ-ba. „Ez olyan lenne, mintha a baloldaliak a kereszténydemokratákhoz pártolnának” - állítja a HZDS kerületi korifeusa. (SITA) Baloldali cél a sikertelen népszavazás Pozsony. Az SDL elsőrendű célja, hogy a népszavazás sikertelen legyen -jelentette ki szombaton Pavol Kanis védelmi miniszter az SDE pozsonyi kerületi konferenciáján. A párt miniszteri klubjának elnöke szerint a koalíciós kormány négy évre kapott mandátumot, és lehetőséget kell kapnia a kormányprogram teljesítésére. A kerületi konferencia résztvevői támogatják az Ifjú Demokrata Baloldal ingyenes oktatást szorgalmazó országos kampányát. (TA SR) Ismét Sevc a pártelnök Pozsony. Ismét Jozef Sevc lett Szlovákia Kommunista Pártjának elnöke. A párt pénteki 4. tisztújító közgyűlésén a 23 ezer párttagot képviselő 158 küldöttön kívül olyan országok képvielői is vendégeskedtek, mint Kína, Oroszország, Kuba vagy Észak-Korea. (TA SR) Tragikus közúti előzés Csallóközaranyos. Egy emberéletet követelt a csallóközi község határában csütörtökön este történt közúti baleset. Az 51 éves komáromi P. Gabriella Citroen AX gépkocsijával egy traktor előzése közben nekiütközött a traktor által vontatott földhengernek, átcsapódott az út túlsó oldalára, és frontálisan ütközött a szemben jövő Liaz gépkocsival. A személygépkocsi vezetője a helyszínen életét vesztette. (SITA) Késik a bírókról szóló törvény Pozsony. Azzal, hogy az alkotmánymódosítás megvitatását a népszavazás utánra halasztották, hátráltatják a szlovákiai igazságügyi rendszer reformját és a független bírói hatalom kiépítését - véli Juraj Majchrák, a legfelsőbb bíróság alelnöke, a Szlovákiai Bírók Társulása legiszlatív bizottságának elnöke. Szerinte a bírókról szóló törvény szavatolná, hogy a független bírói hatalom építésébe és a független iíélethozatalba se az állam, se a pártok ne szólhassanak bele. (SITA) Beregszászon tárgyalt a HTMH elnöke Kész a koncepció MTI-TUDÓSÍTÁS Beregszász/Ungvár. A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény előkészületeiről tárgyalt szombaton Beregszászon Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a kárpátaljai magyar szervezetek és történelmi egyházak képviselőivel. Szabó Tibor elmondta: kész a koncepció, ami - ha a kormány elfogadja - még az idén a parlament elé kerülhet. Örvendetesnek nevezte, hogy a kárpátaljai magyar szervezetek és történelmi egyházak képviselői támogatják a törvényt, egyetértenek a tartalmával, s konszenzus van közöttük abban is, hogy a szülőföldön maradást kell szolgálnia. Kovács Miklós KMKSZ-elnök, az ukrán parlament képviselője kifejtette: Kárpátalján nem tapasztalhatók ellentétek annak kapcsán, hogy a határon túli magyarokról készülő anyaországi törvényt össze kellene kapcsolni a kettős állampolgárság kérdésével. Készül a külhoni állampolgárság-igénylők jegyzéke Nem népszavazás lesz MTI-HÍR Bukarest. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete megkezdi a külhoni állampolgárságot igénylő személyek jegyzékének összeállítását - közölte Kónya-Hamar Sándor. - A jegyzék összeállítása válasz azokra a bírálatokra, amelyek szerint a határon túli magyarok nem igénylik a külhoni állampolgárságot - mondta a megyei szervezet elnöke. - Nem népszavazást kívánunk tartani, olyan listát készítünk, amelyen az aláírók kifejezik óhajukat a külhoni állampolgárságra. Hoppon maradhat a Deutsche Telekom Problémás cégbejegyzés TA SR-HÍR Pozsony. A Szlovák Távközlési Vállalat részvényeinek 51 százalékát megvásárló Deutsche Telekom vállalat menedzsmentjét nem jegyzik be a cégbírósági nyilvántartásba, és a hatásköreit csak az eredeti menedzsmenten keresztül gyakorolhatja. Erről augusztus 2-án döntött a pozsonyi I. kerületi bíróság annak alapján, hogy július 14-én - három nappal azelőtt, hogy a német cég és a szlovák kormány aláírta volna az adásvételi szerződést - a Herold Tele Media Kft. követelte, hogy egy 1988. április 8-án kelt szerződés alapján jegyezzék be a Szlovák Távközlési Vállalat egy részének eladását. A bíróság megvizsgáltatja a vállalat tulajdonviszonyait, és csak a vizsgálat lezárása után kerülhet sor a cégbírósági bejegyzésre. Ez azonban akár 2 évig is eltarthat. Sok régi ügy vár felderítésre Titkos bunozolc Pozsony. Elsősorban a volt tit- koszsolgálat tisztségviselőinek bűn- cselekményei, a korrupciós privatizálással összefüggő gazdasági bűntettek és szervezett csoportok által elkövetett erőszakos bűncselekmények szerepelnek aközött a 34 ügy között, amellyel az idei első félévben a különösen súlyos bűncselekményeket kivizsgáló vizsgálati osztályfoglalkozik. A vizsgálat eredményei bizonyítják, hogy az Ivan Lexa vezette Szlovák Információs Szolgálat a hírszerzői és kémelhárítói módszereket sok esetben bűntettek elkövetésére használták. (SITA)
