Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-18 / 214. szám, hétfő

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 18. ■■■■■I KOMMENTAR ■■■■■ Az elnök léggömbj e BUCHLOVICS PÉTER Annyira megszoktuk a populista locsogást, hogy háttérzenének is használhatnánk, ha ebben lelnénk örömünket. Itt van a népszavazás. Hogy mennyire sanda, fölösleges és drága, azt tudjuk. Hogy Meciar- nak, Ficónak és jópár, hatalomra éhes áldemokratának, legyen az HZDS-soft vagy SNS-hard talán az utolsó esély a további hazudozásra és felelődén ígérgetésre, nos, erről is meggyőződhetett a választópol­gár. De itt van államelnökünk, aki megkerülhetetíen alkotmányos té­nyező. Ebben a minőségében furcsán indokolta meg a referendum ki­írását. Műit mondta, jogüag sem tehet mást, mert ha nem úja ki, visz- szahívhatják a tisztségéből. És mi lenne akkor a kulcsfontosságú ha­talmi egyensúllyal? Csak az a bibi, hogy alkotmánybírósági határozat alapján akkor sem lehetne visszahívni őt, ha történetesen nem írja ki a népszavazást. Ez tehát finoman szólva is csúsztatás. De haladjunk tovább. Vannak szóvivők és szociológusok, akik előre magyarázzák az elnök erkölcsi bizonyítványát, ha netán - nagy valószínűséggel - el­menne szavazni. Indokaik nevetségesek. Legfőbb érvük: az elnök in­tegráló tényező, mindenki államfője, ott kellene lennie, ezzel is jó pél­dával járna elöl. Hozzáteszik: az már az ő dolga, miként szavaz. Csak­hogy maga Rudolf Schuster többször kijelentette: a referendum siker­telenségre ítéltetett, s ha érvényes lenne a végeredmény, az visszavet­né és elszigetelné az országot. Ha valóban így gondolja, nem szavaz novemberben. Ám ha nem szavaz, minek menne oda? És akkor műről alibizál az elnöki szóvivő? Schuster netán azt hiszi, ha részt vesz a népszavazáson, az ellenzéki hívek a keblükre ölelik? Netán a Smer fogja magát elsírni az álnagylelkűségen? Üzengetni és a közvélemény reagálását kitapasztaló léggömböket eregetni főképp Meciar szokott. Schuster megtanulta ezt. Meg a másokkal végrehajtandó önigazolást előre. Nehogy már az államfő kovácsoljon hamis erkölcsi tőkét egy ci­nikus banda praktikáiból. Olyanéból, melynek tagjai az eddigi refe­rendumokat meghiúsították, az alkotmányt toalettpapírnak használ­ták. Mert az előző esetekben a „tiszta kezek”-féle szélhámosságon kí­vül a jövő volt a tét. Igaz, most is az. Ám épp ezért akkor mutatna jó példát az elnök, ha távol maradna a novemberi cirkusztól. De kinek is dolgoznak az elnöki iroda tanácsadói és szóvivői? Netán most derül ki, miről tárgyalgatott Schuster és Meciar tavaly, zárt ajtók mögött? JEGYZET Judit, a klón JUHÁSZ KATALIN Súlyos dolog sci-fivel ébredni. Tudják ezt a tévécsatornák programigazgatói is, akiknek eszükbe sem jut a reggeli cseve- gős műsorokat X-aktákkal dúsí­tani, ufókutatókat is csak a bul­vártévék szállítanak a stúdióba hajnalok hajnalán. Nos, a múlt pénteken megdőlt ez a szabály, az autópályáról elnevezett kirá­lyi csatornán ugyanis nyolc után pár perccel feltűnt mind­annyiunk kedves ismerőse, End­rei Judit. Mosolyogva, ám kellő elszántsággal bejelentette, hogy egy magyar-amerikai tudóscso­port a közeljövőben klónozni fogja őt. A bemondónóből mű­sorvezetővé avanzsált, majd a reklámiparban elhelyezkedő, könyvet író, tuti termékkel ta­karító hölgy hozott is ajándé­kot, meg nem is: nagyon keve­set árult el a dologról, elnézést is kért a kedves nézőktől emiatt, ám nekem ez a kevés is épp elég volt ahhoz, hogy az olimpia megnyitójának megtekintése helyett az írógépet kezdjem ver­ni. Ama bizonyos birka óta a vi­lág orvosait, pszichológusait, kutatóit állandóan foglalkoztat­ja a kérdés, előállíthat-e ember embert. Szaktekintélyek igye­keztek megnyugtatni a közvéle­ményt, mondván, csakis belső szervek előállítása szerepel a kí­sérleti programban, egész em­bert isten ments... Kisvártatva megjelennek a „Disznófülből női mellbimbót”-jellegű szalag­címek, amelyeket a mellrák gyó­gyítására gondolva talán még tolerálni lehet. Ám az említett ti­tokzatos kutatók tévés kedven­cünket készülnek megduplázni, sót, ki tudja, mosolygott a cél­személy, talán több darab is ké­szül belőle. Nem tudom, mivel győzték meg tisztelői Endrei Ju- ditot, valószínűleg pénzzel, any- nyival, amennyiért kislánya kije­lentését sem akarja hallani, ki csak egy mamát szeretne magá­nak. Merthogy a bácsik azt ígé­rik, a klón nemcsak külsőleg, hanem gondolkodásban is olyan lesz, mint az eredeti, sőt, tán még okosabb. (Ez utóbbiban bi­zonyos vagyok.) A kísérlet ideá­lis esetben pár hét, és Juditból kettő lehet. A dolog komolysá­gát nincs okunk kétségbe vonni, hiszen a közszolgálati televízió­ban hangzott el. Kit tudja, jövő­re talán már az idei olimpikonok kerülnek sorra. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (58238322, fax: 58238321) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla-kultúra (58238313), Urban Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002248, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329424, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziaäk - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály -, tel.: 58238322, fax: 58238321, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapteijesztés, laprendelés: 58238324, fax: 58238326 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28, 095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlaée, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 179/93 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrziink meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com- Anyukám, húsz évvel ezelőtt bizony még te is jobb karban voltál. (TA SR-felvétel) TALLÓZÓ WELT AM SONNTAG Az osztrák alkancellár szerint a két­oldalú szankciók megszüntetésével nem zárult le a 14 EU-tagállam és Becs közötti ellentét. Susanne Riess- Passer a német lapnak adott interjú­ban úgy vélekedett, „az Ausztriával szembeni fellépés mély szakadást idézett elő az EÜ-ban. Ezt nem lehet máról holnapra befoltozni.” Az FPÖ elnöke szemére vetette a többi tag­államnak, hogy szembefordultak egy EU-taggal, ami tartós kárt oko­zott. A kirekesztő lépések mély csa­lódást okoztak az osztrákoknak. „Azokkal, akik nagy lelkesedéssel léptek be az EU-ba, botrányosan bántak. Ebből mindenkinek le kelle­ne vonni a tanulságokat” - hangoz­tatta. Kifejtette, Haider, az FPÖ ko­rábbi elnöke „mintaszerű demokra­ta, amit bizonyít az utóbbi húsz év­ben kifejtett politikai tevékenysége is. Mi azt mondtuk ki, amit Ausztria iránt érzett felelősségből fontosnak tartunk: ez az ország nem viseli el a korládan bevándorlást”. A polgárt az érdekli, hol intézheti ügyeit, lesznek-e járásbíróságok, ügyészségek, kataszteri, szociális hivatalok Hiányzik a szakma érvelése Két alkalommal látogatott Komáromba Kvarda József, a Magyar Koalíció Pártjának közigazgatási szakértője, par­lamenti képviselő az elmúlt időszakban, hogy tájékoztas­sa az érdeklődőket a déli me­gye kialakítására vonatkozó elképzeléséről. KAMONCZA MÁRTA Ez is azt jelzi, a kérdés az itt élő ma­gyarság szempontjából kardinális. Az MKP elképzelése szerint hat já­rás, a Dunaszerdahelyi, a Galántai, a Vágsellyei, a Lévai, az Érsékújvári és a Komáromi alkoma egy nagyobb közigazgatási egységet, megyét. A Viktor Niznansky kormánybiztos ál­tal kidolgozott, az ország közigaz­gatási átszervezésére vonatkozó koncepciót áprilisban elfogadta a kormány. E koncepció alapelveinek nem mond ellent a dél-szlovákiai megye kialakítása. A témáról - ha sikertelen lesz a népszavazás - még novemberben nagyszabású polgár­mesteri fórum szervezését tervezi az MKP. Ezen megkérdezik a telepü­lések első embereit a kérdésről. Ne­héz dolguk lesz a városok, községek polgármestereinek, hiszen olyan té­mához kell hozzászólniuk, amelyet nem ismernek teljes egészében. Nem tudni ugyanis, hogy a tervezett másodfokú közigazgatási egységek - megyék - irályén jog- és hatáskör­rel rendelkeznek majd, és hogyan fi­nanszírozzák őket. Éddig az ország közigazgatási átszervezéséről egyetlen szakmai elemzés sem je­lent meg a sajtóban. Még senki sem fejtette ki részletesen, szakmai ér­vekkel alátámasztva azt, hogy miért ellenzi az MKP által szorgalmazott déli megyét. A közigazgatás egyidős az államok létrejöttével. Annak ide­jén a közigazgatási egységek, me­gyék elsősorban a szokásjog alapján alakultak ki, abból a célból, hogy megkönnyítsék az egy, földrajzilag behatárolt térségben azonos szoká­sok szerint élő emberek ügyes-bajos dolgainak intézését (polgári és bün­tetőperek, adóbehajtás stb.). Az 1920-as években az USA-ban kidol­gozták a közigazgatás szervezésé­nek máig érvényes elveit: a köz- igazgatás akkor jó, ha hatékony, ésszerű és olcsó. Szlovákia azon ke­vés országok közé tartozik, ahol vi­szonylag gyakran alakítják át a köz- igazgatást. Legutóbb 1996-ban. A meciari közigazgatási átszervezés­re az említett ismérvek közül egy sem jellemző, mert nem szakmai érvek, hanem politikai megfontolá­sok alapján hozták létre a kerülete­ket, járásokat. így lett 76 járás, köz­tük olyanok, amelyek lélekszáma nem éri el a 15 ezret, ugyanakkor alakultak 100-110 ezer lakosú járá­sok is. Az utóbbiak közé tartozik például az Érsekújvári járás, mely­nek déli részén, a Párkány környéki falvakban élők órákat tudnának be­szélni arról, mennyiben nehezíti meg az életüket, hogy a járási szék­hely, ahol ügyes-bajos hivatalos dolgaikat intézni kényszerülnek, mintegy 70 kilométernyi távolságra van a lakóhelyüktől. Érthető, hogy elégedeüenek és kíváncsian várják a közigazgatási reformmal kapcso­latos információkat. Müyen lesz a megyék, települések jog- és hatás­köre? A polgárt elsősorban az ér­dekli, hol intézheti az őt érintő ügyeket, lesznek-e továbbra is járás- bíróságok, ügyészségek, kataszteri, szociális, valamint munkaügyi hiva­talok, vagy ezek hatás- és jogkörét - a magyarországi közigazgatási el­rendezéshez hasonlóan - átveszik a városi bíróságok, ügyészségek stb. S ha ez így lesz, müyen lesz a vonzás- körzetük? Ezek olyan kérdések, amelyek húsbavágóan érintik az ál­lampolgárt. Protagorasz bölcselme: az ember a mértéke mindennek, a közigazgatásra is érvényes. Egy or­szág közigazgatása akkor működik jól, ha azzal a polgárok elégedettek. Kvarda József komáromi látogatá­sakor hangsúlyozta, a megyék kér­désében a kormánykoalíció pártjai­nak egyezségre kell jutniuk. „Ez tör­ténelmi esély” - mondta. Valóban így van. Az, hogy az ország közigaz­gatási rendszeréről müyen törvényt sikerül elfogadtatni a parlament­ben, hosszú távon befolyásolja az ál­lampolgárok mindennapi életét. Olyat mondott a miniszter, amilyet pártállami politikus is csak nagyon szorongatott helyzetben préselt ki magából Nagyon rozsdás sróf egy mai agyban TÓTH MIHÁLY Az elmúlt napok közéleti hordalé­kának legbűzlőbb torlasza ott kelet­kezett, ahol a szó szoros és átvitt ér­telmében egyaránt a legragyogóbb tisztaságnak kellene uralkodnia: az egészségügy „hajójának” kormány- áüásában. Olyat mondott az egész­ségügyi miniszter, amilyet pártálla­mi politikus is csak akkor préselt ki magából, ha a viszonyok nagyon megszorongatták. Mint például 1989 őszén, amikor az ideológiai tisztaság legfőbb őre ezt üzente a Szlovákiában is beindult tömegde­monstrációk legnépszerűbb szerve­zőjének: „Knazko csak fogja be a száját, mert ha nem, nyüvánosság- ra hozzuk a tiszteletdíjlistáját.” Es csak úgy mellékesen megjegyezte: a népszerű színésznek nem sok oka van lázadni, hiszen legutóbbi film­főszerepéért is 200 ezer koronát vett fel. Roman Kovác egészségügyi minisz­ter vagy nem tud a pártállam vég­napjainak erről a közjátékáról, vagy még szorongatottabb helyzet­ben van, mint ama apparátcsik, aki úgy gondolta, vastag demagógiával megállítható a megállíthatatlan. Az egészségügyiek éhségsztrájkja kez­detének óráiban azzal próbált ér­velni, hogy olyanok is vannak az or­vosok között, akik 200 ezer koronát keresnek havonta. Az ember joggal igényli, hogy egy miniszter 11 évvel a rendszerváltás után intelligensebb, körültekin­tőbb, hitelesebb nyüatkozattal pró­bálja megnyugtatni az elégedetlen­kedőket, mint egy Husák-féle kon­szolidáción nevelkedett szellemi toprongy. Ha az 1989 őszén elhang­zott politikusi érvelést összehason­lítjuk a néhány napja közkinccsé tett argumentációval, őszintén szólva, az előbbit vagyok kénytelen logikusabbnak minősíteni. Az a 11 évvel ezelőtti demagógia ugyanis elsősorban ahhoz a munkásosztály­hoz szólt, amelyet jól tudjuk, mi­lyen agymosásnak vetettek alá, fő­képp 1968 után. Kovác miniszter érvelése azonban a társadalom leg­műveltebb és legképzettebb rétegé­hez szólt. A 200 ezer korona havi jövedelemnek az emlegetése körül­belül úgy befolyásolta az orvostár­sadalom tagjainak legalább 90 szá­zalékát, mintha a csillagászat vala­melyüt professzorával valaki azt akarná az inkvizítorok kései utóda­ként elhitetni, hogy a Föld pogácsa alakú. Akkor, 1989-ben napirendre tértünk afölött, hogy fél kiflivel akarnak bennünket berúgatni. Volt, aki mosollyal az ajkán mímel­te a részegséget, mások fogcsikor­gatva mímelték, és nagyon kevesen voltak azok, akik mímelni se voltak hajlandók. Nem ismerem személyesen Kovác minisztert, de szinte biztos vagyok abban, hogy az átkosban nem volt apparátcsik. De ha nem volt, akkor hogyan került agyába a mindenkori pártfunkcionáriusok magatartását szabályozó nagyon rozsdás sróf? OLVASÓI LEVELEK Az írástudó felelőtlensége Éva Kristinová színésznő, író a nép­szavazás fontosságát hangsúlyozta a rádióban. Minden egyes telefoná­lót megkért, menjen el, és fejezze ki óhaját a referendumon. Mivel ez a kormány mindent idegen kézre adott, a kulturális miniszter leépí­tette a Matica slovenskát, a magyar pártok követelései pedig irreden­ták. Az uniós gondolatokat az or­szág balszerencséjének, óriási aka­dálynak nevezte - meglepett ez a gondolkodásmód. Ha az ország te­kintélyes, színművésze üyen taná­csokat osztogat, akkor mit lehet várni az egyszerű embertől. Talán szerencsénk van abban is, hogy a mi idősebb generációhoz tartozó íróink nem ítélik el az európaiságot, és olvasóikat nem szorítják az emlí­tett óriás korlátok közé. Az értelme- sebbjei - idősebb vagy fiatalabb - ahhoz járulnak hozzá, hogy az előt­tünk álló változásokat hibáival, ne­hézségeivel, előnyeivel együtt el tudják fogadtatni olvasóikkal, hogy a korlátokat lebontva értelemmel is fel tudjuk fogni mindazt, amit a de­mokrácia tartogat számunkra. „A gazemberség ugyanis olyan gyom, melyhez a talajt a mi hiszékenysé­günk, lustaságunk és olykor ostoba­ságunk adja.” Zajlanak a millenniu­mi ünnepségek. Régiónkban talán egy község sincs, ahol ne ünnepel­nének. Van, ahol zászlót, emlékosz­lopot vagy más maradandót avat­nak, a hagyományokhoz méltó ün­nepségsorozatokat tartanak. Szalka községben az ünnepi szentmise után Vanda Károly plébános szen­telte fel az emlékoszlopot, a község díszpolgára, Dr. Türczel Lajos iroda­lomtörténész leplezte le, majd ün­nepi beszédében a régió, főleg Szalka újabb kutatásairól beszélt. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a múlt és a jelen hitmegtartó erejét hangsúlyozta. Az Isten adta erős ke­zet, amely ma is kormányozza nem­zeti életünket. Göröngyös utainkon sohasem volt könnyű a haladás, mégsem elkeseredve, hanem fel­emelt fejjel tesszük azt, ami a köte­lességünk. Szarnák Mihály, az em­lékoszlop alkotója értelmezte a fába vésett jelek jelentését. A műsorban fellépett: a Vox Guvenüis kamara­kórus, a letkési pávakör és a szálkái menyecskekórus. Az ünnepi hangu­lat délután is folytatódott az újból megtelt templomban, ahol Molnár Imre történész a magyar szentek életéről tartott előadást. Hajtman Kornélia, Nána

Next

/
Thumbnails
Contents