Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-16 / 213. szám, szombat
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 16. KOMMENTÁR Nagy buli a láthatáron KOKES JÁNOS Kétségtelen: szeptember végén nagy buli lesz Prágában. Az idén ugyanis a Moldva-parti városban tartja közgyűlését a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank, s mintegy 18 ezer hivatalos vendég érkezik. A rendőrség szerint legalább ugyanennyien lesznek azok a külföldiek is, akik a rendezvény idején tüntetni kívánnak a két intézmény tevékenysége és a globalizáció ellen. A tanácskozás nyugalmának biztosítására a cseh belügyminisztérium 11 ezer rendőrt vezényel Prágába. Hogy nem fognak unatkozni, az biztos. A különféle radikális csoportok már elindultak Prágába, s bár a hatóságok sokukat nem engedik át a határon, attól nem kell félni, hogy kevés tüntető lesz. Egyébként a hazai radikálisokból is van elég, ahogy azt az elmúlt évek nagy prágai rendbontásai tanúsítják. Száztomyú egykori fővárosunk a rendezvény idején szinte megszállt városhoz fog hasonlítani: lezárják a kongresszusi központ környékét, utakat, szállodákat. A turistákat eltanácsolják Prága felkeresésétől. A nyugdíjasok, ha elhagyják Prágát, a várostól 1200 koronát vehetnek fel. Akik pedig maradnak, azaz a többség, azoknak számos bonyodalommal, kellemetlenséggel kell majd szembenézniük. Azt egyelőre senki sem tudja megmondani, milyen méreteket öltenek a tüntetések. Seattle, Davos és Melbourne mindenesetre figyelmeztethet, mire lehet számítani. Csak egyetérteni lehet Stanislav Gross belügyminiszterrel, aki kijelentette: annak örülne a legjobban, ha a tárcát a rendezvény után csak azért bírálnák, mert eltúlozta a veszélyeket és a biztonsági intézkedéseket. Csehországban is már sokan feltették a kérdést: megéri-e. Mindenkinek természetesen nem. Azt azonban jó, ha tudatosítjuk, hogy a világ pénzügyi krémjének találkozója Csehország számára nem kis előnyökkel, pozitívumokkal is jár. A miniszterek és a bankárok egyhetes prágai tartózkodása mintegy 3-3,5 milliárd korona bevételt jelent a cseheknek, hosz- szabb távon pedig 10-15 milliárd koronára taksálják az államkassza bevételeit. Feltételezhető, hogy a pénzes látogatók egy része később ismét visszatér, hiszen Prágában akad látnivaló. Másrészt a világ befolyásos politikusai, vállalkozói egy hétig a cseh fővárosra szegezik tekintetüket, ami pénzzel megfizetheteden reklám. Nem véleüen tehát, hogy Csehország mindent megtett a nagy próbán való sikeres helytállásért. A szerző prágai munkatársunk. Nem lesz divat a barna TÓTH MIHÁLY Több európai ország számos pártjában politikai lakmuszpapírként hatott az EU 14 tagállamának január 31-i döntése, amelynek értelmében Haider „középbamáinak” kormányra kerülése miatt Ausztriát vesztegzár alá helyezték. Figyelemre méltó, ahogy az osztrák kormánypártok sajtója igyekezett elhitetni a világgal, hogy a köztársaság lakossága egy emberként megsértődött a szankciók miatt. De még figyelemre méltóbb, ahogy Magyarországon és Szlovákiában némely pártok reagáltak Haider és a vele szövetkezett keresztény-nemzeti Néppárt megregulázására. Megnyugtató, hogy Szlovákiában e tekintetben csak a papírforma érvényesült; a karantén elrendezése miatt nyilvánosan csak az a két parlamenti párt keresett Haider számára enyhítő körülményeket, amely vagy rasszistaként nyilvánult meg, vagy eltűrte, hogy szövetségese ilyenként viselkedett. Kevésbé megnyugtató, hogy Ausztria keleti szomszédjának politikai pártjai közül nemcsak azok voltak elnézőek Haider nézetei iránt, amelyek neveltetésüknél fogva komaságban vannak Hitler örököseivel. Budapesten nemcsak Csurka követői tettek gesztusokat az Európa tisztességesebbik fele által joggal megvetettek javára, hanem mások is. A 14-ek most feloldották a szankciókat. Nem meglepő, hogy Haider rokon- szenvezői, illetve a nácizmus mindennemű megnyilvánulását elvből ellenzők más-más optikán keresztül látják a fejleményeket. Anna Malíková, illetve Csurka István pártja a fasisztagyanús Szabadságpárt diadalát Idáiba világgá. Kontinensünk demokratikus pártjai viszont mind úgy értelmezik a szankiók visszavonását, hogy 8 hónap alatt sikerült példát statuálni, bebizonyítani, hogy Európa demokratikus erői képesek fellépni a nácizmus minden megnyilvánulása ellen. A párizsi nyilatkozat egyértelműen, tehát mind a 14 tagállam véleményét tükrözve leszögezi: a haiderizmus elmarasztalására hozott intézkedések hasznosak voltak, az osztrák kormány kötelezettséget vállalt a közös európai értékek óvására és Európa demokratikus része a Szabadságpártot továbbra is szélsőségesen jobboldali populista pártnak tekinti. így remélhető, a politikában nem lesz divatszín a barna. Lapigazgató: Slezáltné Kovács Edit (58238322, fax: 58238321) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Alfz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002248, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329424, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziaéik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály -, tel.: 58238322, fax: 58238321, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 58238324, fax: 58238326 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kováéska 28, 095/6709548,6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-Vyvoz dacé, Kosická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 179/93 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ ROMÁN I ÁI MAG YAR SZÓ A határon túli magyaroknak nem lehetnek illúzióik, hogy a pótszerként, egyfajta vigasztalóként megszületett státustörvény az igazi megoldás. Az anyaországi hivatalosságok a félig tele pohárról próbálják bizonygatni, milyen jó, hogy legalább félig tölthették, az erdélyi-romániai magyar közvélemény viszont azzal elégedetlen, miért nincs több a pohárban. Csak vérszegény magyarázat az, hogy nincs elég pénz, a lényeg ugyanis nemcsak pénzen múlik, hanem szemléleten és szándékon. Félig- meddig elzárkózó, idegenkedő magatartást kell tapasztalni az anyaországi lakosság részéről a munkavállalás, a nyugdíjak, az egészségügyi ellátás és egyéb könnyítések terén. Egy józan politikai vezetésnek kötelessége észrevenni, hogy a „gyere a keblemre, édes magyar” jelszó az otthoniakból csak egy bizonyos hányadot érint meg, a lakosság közel feléből elutasítást vált ki. Az, hogy a határon túli magyar ne legyen turista vagy idegen Magyarországon, törvényileg nem szabályozható. Csak az idő és a türelem, no meg a történelem alakulása hozhat rá valamilyen megoldást. Ausztria NATO-hoz való közeledése előnyére válhat Szlovákiának is, hiszen megnyílnának a „nyitott kapuk" Értelmét veszti a semlegesség 2. Az írás első részét lapunk csütörtöki számában közöltük. Abban Ausztria múltját és a történelmi összefüggéseket vettük górcső alá. ONDREJCSÁK RÓBERT A semlegesség tulajdonképpen már Ausztria 1995-ös EU-csat- lakozásával korrodált (a hidegháború alatt Moszkva ellenezte Bécs EGK-csatlakozását a semlegességre hivatkozva), hiszen nem valószínű, hogy az Európai Unió tagállamai tétlenül néznék bármely tagállam külső fenyegetését, még ha - egyelőre - szerződéses alapon nem is kötelező a segítség. Tovább gyengül az osztrák semlegesség, ha létrejön az EU közös kül- és biztonságpolitikája, amelynek a semleges tagállamok - Ausztrián kívül Svédország, Írország, Finnország - is részesei lennének. Ausztria NATO-tagsága kézenfekvő lenne, hiszen az EU a NATO egyik pillérévé kíván válni a jövőben, mivel a tagállamok és az őket érintő biztonsági kihívások többsége az európai térségben közös. Tekintetbe véve, hogy Ausztria földrajzilag igen közel fekszik az instabil Balkánhoz, a NATO-ba való betagolódása fölöttébb ésszerű lenne, hiszen a balkáni konfliktusokat egyedül a NATO volt képes kezelni. Bécs legnagyobb biztonsági problémája tehát megegyezik a NATO-t érő legnagyobb kihívással. Az osztrák semlegesség mellett kardosko- dók egyik legfőbb érve, hogy semleges országként sokkal nagyobb hasznára lehetne a nemzetközi közösségnek, mint NATO-tagként, hiszen így pártatlan közvetítőként vehetne részt nemzetközi konfliktusok megoldásában. Ez ellen az állítás ellen kézenfekvő érv a NATO- tag Norvégia esete, amely rendkívül sikeres közvetítőként szerepel az izraeli-palesztin viszály megoldásában, sőt a norvég külügyminiszter jelenlegi térségbeli útja is azt bizonyítja, hogy Oslót továbbra is pártatlan félként kezelik. Ha Ausztriában továbbra is hatalmon marad a csatlakozást leginkább szorgalmazó Osztrák Néppárt, a Bécs és a NATO közötti közeledés tovább folytatódhat. Ha viszont a következő választások után a szociáldemokraták alakítanak kormányt, a közeledés megtorpanása valószínű, mert a baloldal egyelőre még szentként tiszteli Ausztria semlegességét. A NATO számára Bécs csatlakozása rendkívül kedvező volna, hiszen kiiktatódna a déli szárnyat Németországtól elválasztó tengely. Ausztria területe így jelentősen megrövidíHiszen az EU a NATO egyik pillérévé kíván válni a jövőben. tené a felvonulási útvonalat a Németországban állomásozó haderő balkáni bevetése esetén, ráadásul földrajzilag összekötné Magyarországot a többi tagállammal. Ennek fényében teljesen érthető, ha Budapest kedvezően fogadná az osztrák NATO-tagságot. További előny, hogy Ausztria csatlakozása nem jelentene valós kihívást Oroszország biztonsága szempontjából, így Moszkvának nem volna különösebben oka a háborgásra - persze a kötelező „nagyhatalmi” kardcsör- tetés valószínűleg elkerülhetetlen lenne. Szlovákia szempontjából az osztrák NATO-tagságnak lehetnek pozitív, de esetleg negatív következményei is. A pozitívak egyike, hogy az ország további szakaszán lenne határos az észak-atlanti szervezettel, így csak az Ukrajnával meglevő 98 km-es szakasz lenne nem NATO-ország határa. Ennek pozitív politikai hatása lehetne, hiszen tovább erősítené a Szlovákia NATO-tagságának szükségességét alátámasztó politikai és geopolitikai érveket. További pozítum, hogy Bécs NATO-tagsága logikusan csak bővítéssel valósítható meg. Márpedig Szlovákia számára a mindenkori NATO-bővítés puszta ténye is rendkívül kedvező, tekintetbe véve, hogy az egyik legesélyesebb tagjelölt. Ennek a „státusnak” pedig akkor van igazán jelentősége, ha a bővítés reálissá válik. Előny, de egyben hátránnyá is válhat Szlovákia számára a két ország nagyon hasonló geopolitikai fekvése, ráadásul még szomszédok is vagyunk. Szlovákia és Ausztria főleg tranzitországként fontos a NATO számára. Mindketten elválasztják egymástól a szövetség déli és középső szárnyát (Ausztria Olaszországot Németországtól, Szlovákia Lengyelországot és Csehországot Magyarországtól). Jelenleg a NATO átal legfontosabb háborús gócpontnak, potencionális veszélyforrásnak tartott terület a Balkán, viszont az Európában állomásozó legfőbb erők, amelyek szerepe nélkülözhetetlen egy esetleges konfliktus kezelése során, Németországban és Nagy-Britanniában tartózkodnak. Márpedig a német és a brit bázisokról a Balkánra vezető útvonalak vagy Ausztrián, vagy Szlovákián (esetleg mindkettőn) keresztül haladnak, amint ez a koszovói konfliktusban a gyakorlatban is bebizonyosodott. Nem kevésbé fontos ez a tranzitszerep a jeSőt, ha lehet, erősíteni kell a stabil, demokratikus ország imázsát. lenleg a volt Jugoszlávia területén állomásozó NATO-erők logisztikai ellátásában sem. Ha Ausztria előbb kerülne be a NATO-ba, mint Szldvákia, abban az esetben - mivel Bécs teljes mértékben el tudná látni az előbb említett feladatokat - Pozsony jelentősége mint tranzitországé lecsökkenne. Ezzel elveszítené legfőbb előnyét, így esetleg kevésbé válna vonzóvá a NATO számára. Annak érdekében, hogy ezt elkerüljük, mindenképpen meg kell őrizni, sőt, ha lehet, erősíteni kell a stabil, demokratikus ország imázsát a NA- TO-tagállamokban, hogy ha csatlakozásra kerül sor, ne a jó fekvésünk legyen az egyetlen pozitívum, amit be tudunk mutatni. Ha ez meglesz, Ausztria NATO-csatlakozása előnyére válhat Szlovákiának, hiszen végre megnyílnának a „nyitott kapuk”. Ha tehát Szlovákia demokratikus országként lesz elkönyvelve, a szomszédok csatlakozásának csak jótékony hatása lehet. OLVASÓI LEVÉL Nem élnek a lehetőséggel Augusztus elsejétől városaink és falvaink főként olyan munkanélkülieket foglalkoztatnak, akik hosszabb ideje, több mint egy éve nem jutottak álláshoz. A közjavára végzett munka megszervezése nem mindenütt jár előnnyel. Bár a közhasznú munka lehetőségét üd- vözlik, de a helyi adottságokra és feltételekre hivatkozva egyelőre lemondanak róla. Hegyéte polgár- mestere a kistelepülések számára nem a legszerencsésebbnek tartja a törvényt a mostani formájában, ami távlatilag nem sokat javítana az állástalanok helyzetén. Bokros Ferenc polgármester helyesli a munkanélküliség elleni küzdelmet és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal ez irányú anyagi támogatását, kifogásolja a bérpolitikát, a költség- vetési támogatás módját. Szerinte a bruttó havi keresethez való költségvetési hozzájárulás a minimálbér 1,3-szorosa, vagyis 8 órás munkaidő esetén 4537 korona rendkívül kevés, mivel ebből kell lefogni az adót, illetve a társadalombiztosítást. Sajnos, a közhasznú munkások bérét sincs miből legalább 7-8 ezer koronára kiegészítenie Ez egy 30-40 év közti családfenntartónak még a minimálbért sem jelentené, miközben napi 8 órát dolgozik. A kisközségekben - főleg akkor, amikor nincs beruházásos akció - ilyen kevés fizetséggel még öt hónapra sem köthetnek szerződést a munkanélküliekkel. Hiányzik az állástalanok megfelelő felvilágosítása, és a kisebb helységekben a munka kiosztása, irányítása, ellenőrzése is több gonddal jár, mint a nagyobbakban, ahol építkezési csoportvezetői felügyeletek vannak, és nagyobb parkokkal, zöldsávokkal, ligetekkel rendelkeznek. Az lett volna a legjobb, ha a községek havi 100 ezer koronás támogatást kapnak, amit az önkormányzatok saját belátásuk szerint oszthattak volna szét a közhasznú munkát végző személyek között - vélekedik a polgármester. Válaszaiból egyértelműen kiderül, a jövőre nézve támogatja a közhasznú munka lehetőségeit. Amint hozzáláthatnak a milliós értékeket képviselő faluház építéséhez, máris alkalmazzák a közhasznú munkásokat. Egyelőre két nyugdíjast foglalkoztatnak, csekély ellenszolgáltatás fejében gondozzák a parkokat, kaszálják a füvet. A község saját pénzén tartassa rendben a falut és a hozzá tartozó szomszédos településeket. Az utóbbin, Balázsfán 100 családi ház építéséhez telket vásároltak, amihez elkészült a közművesítés, és szép számmal építkeznek a fiatalok. Ez azt jelenti, sikerült megállítani a városba való elvándorlást, sőt onnan költöznek újra vissza a családok, így rövid idő alatt 300-zal nőtt a település lélekszáma. A polgármester végezetül azzal nyugtatott meg, hogy a közhasznú munkások segítőkészségére a következő évben bizonyosan szükség lesz, s legalább 5-6, vagy ettől is több állástalant szeretnének foglalkoztatni a faluház építésénél. Krascsenics Géza Nyárasd-------------------------------------------------------------------------- ■ .... ....................—....................................................................................... Ne süljön el több fegyver! UNICEF-akció az erőszak ellen. TA SR/AP-fotó)
