Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-13 / 211. szám, szerda

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 13. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Tovább gyengült az euró Frankfurt. Tegnap tovább esett az euró: közép-európai idő sze­rint tíz óráig elért mélypontja 0,8543 dollár volt. Előzőleg, hét­főn, az Európai Központi Bank 0,8609 dolláros irányárat adott meg keddre. Ez is a legalacso­nyabb rögzítés volt az euró ta­valyjanuári bevezetése óta. Frankfurti devizakereskedők nem látják akadályát az euró to­vábbi gyengülésének akár 0,85 dollárra vagy az alá a következő napokban, habár az Európai Köz­ponti Bank holnapi értekezlete előtt némi „lélegzetvisszatartás” várható. A kereskedők az euró­pai gazdaságpolitika és árfolyampolitika bizonytalansá­gát, az egység hiányát okolják a közös pénz külső értékvesztésé­ért. Ha a frankfurti székhelyű kö­zös központi bank nem hoz nyil­vánosságra valamilyen részletes elképzelést az euró támogatásá­ra, akkor csütörtöktől további zu­hanás várható. (MTI) Benzináremelés Ausztriában Bécs. Az ausztriai olajtársasá­gok literenként 30 groschennel emelték a benzin, a dízelolaj és a fűtőolaj árát. Az áremelést a nyersolaj drágulásával indokol­ták. A tegnapi áremelés után az önkiszolgáló benzinkutaknál li­terenként 15,05 schilling a Super Plus, 13,90 schilling az Eurosuper, 13,70 schilling a normál benzin és 12,35 schil­ling a dízelolaj. A könnyű fűtő­olaj literenként 7,90 schillingre drágult. (MTI) Nagyobb rizshozamokat Róma. A világ lakossága na­gyobb ütemben nő, mint a rizs- termelés. Az ENSZ-képviselők szerint elsősorban a hektárhoza­mok növelésére kell megtanítani a rizstermelőket. Az ügy fontos­ságát az adja, hogy a bolygó la­kosságának több mint a fele rizzsel táplálkozik. (SITA) Becslések a marhakórról Párizs. Három illetékes francia minisztérium reagált kedden ke­ményhangú nyilatkozatban egy előző napi lapjelentésre, s cáfol­ta a francia marhaállomány agy- sorvadásos megbetegedésének (BSE) mértékéről közölt becslé­seket, tudományosan megalapo­zatlannak és ezért „kockázatos­nak” minősítve a nyilvánosságra került adatokból levont követ­keztetéseket. A mezőgazdasági, az egészségügyi és a fogyasztási minisztérium közös közleménye szerint nincsen tudományos alapja annak a tesztelési ered­ményekből kivetített feltétele­zésnek, hogy évente mintegy 1200 agysorvadásos marhakór­ral fertőzött állatból származó termék kerül a francia fogyasz­tók asztalára. (MTI) Potenciális befektetőket hoz a kanadai vendég Miniszteri terepszemle ÚJ SZÓ-HÍR A kormány közel hatmilliárd koronát szán a szárazság okozta mezőgazdasági veszteségek enyhítésére A becsült kár 8,1 milliárd korona A kormány 2,1 milliárdot a jövő évi termés megalapozására szán, 1,2 milliárdot pedig a szárazság közvetlen következményeinek enyhítésére. (Archív felvétel) Pozsony. Kanada nemzetközi ke­reskedelemért felelős minisztere, Pierre S. Pettigrew tegnap 32 tagú delegáció élén Szlovákiába érke­zett. Ron Halpin, Kanada szlováki­ai nagykövete szerint a miniszter útjának célja kanadai üzleti érde­kek támogatása, és a kereskedelmi kapcsolatok megerősítése a régió országaival. Küldöttségének tagjai között neves kanadai vállalatok képviselői vannak, akik Szlováki­án kívül Magyarországon, Csehor­szágban és Szlovéniában is végez­nek befektetési terepszemlét. Az Pozsony. A Szlovák Gázművek (SPP) és a Transpetrol privatizációs tanácsadójára még e hónapban sze­retnék kiírni a pályázatot. A kor­mány eredeti tervei szerint azon­ban már szeptemberben ki kellett volna választani a tanácsadókat. A késés miatt valószínűleg képtele­nek lesznek betartani azt az eredeti elhatározást, amely szerint már a jövő év áprilisában döntöttek volna a cégek stratégiai befektetőiről. TA SR-HÍR Kassa. A kassai vasmű és a stratégi­ai befektető amerikai US Steel közti tranzakció előkészítése bebizonyí­totta, hogy nem lehetett előre meg­határozni az összes problémás ese­tet, amelyek összefüggenek a tranz­akcióval. Jelenlegi célunk, összehív­ni a rendkívüli közgyűlést, amelyen a részvényesek a US Steel belépésé­ről döntenek - nyilatkozta Jozef Marko, a vasmű szóvivője. Szerinte a közgyűlést még szeptember végé­üzlet könnyebben találja meg az üzletet, mint a kormányok muta­tott rá a nagykövet, aki elmondta: nem tud konkrét üzletkötési ter­vekről. Pierre Pettigrew hivatalos útja Eubomír Harach gazdasági miniszterrel való tárgyalással kez­dődött, melynek végén a miniszte­rek memorandumot írtak alá Ka­nada és Szlovákia közti üzleti és gazdasági együttműködéséről. A kanadai külkereskedelmi minisz­ter találkozott Ivan Miklóssal, a kormány gazdasági alelnökével, majd felkereste az 50 000 négyzet- méteren épülő pozsonyi Pólus City Centert is. (jéel) Dagmar Hlavatá, a gazdasági tárca sajtóosztálynak vezetője szerint a két cég részleges privatizációja ugyanazt a célt szolgálja: szeretnék ha a privatizációval sikerülne haté­konyabbá tenni a termelést. A gáz­ipar reformját azonban az Európai Unió normái is megkövetelik, ezek átvétele nélkül jelentős nehézségek léphetnek fel az ország integráció­jában. Az SPP 49 százalékos privati­zációjától az állam 3-7 milliárd dol­lárt, vagyis mintegy 147-343 milli­árd koronát remél. ig szeretnék összehívni. A hozzáfér­hető információk szerint azonban nem kizárt az sem, hogy a közgyű­lést esetleg csak októberben tartják meg, és ezzel együtt meg kell majd hosszabbítani a US Steel számára fenntartott exkluzivitást is. A két cég közti szerződést a vasmű rend­kívüli közgyűlésén kétharmados többséggel kellene elfogadniuk a részvényeseknek. Az eredeti tervek szerint a stratégiai befektető belé­pésének a cégbe már júliusban le kellett volna záródnia. Pozsony. A mezőgazdasági szakemberek szerint az idei szárazság mintegy 12 milli­árd korona veszteséget oko­zott az ágazatnak. ÚJ SZ&ÓSSZEFOGLALÓ A földművelésügyi minisztérium il­letékesei - pontosítva az adatokat, amelyek azonban a betakarítást követően tekinthetőek csak végle­gesnek- a kárt 8,1 milliárd koroná­ban állapították m'eg. Ez az érték azon termelők veszteségeit foglalja magába, akik a kormány idevágó rendelete alapján kártérítési igén­nyel léptek fel. Az állam - a kor­mány döntése értelmében - 5,9 milliárd koronával segíti a gazdál­kodókat, ebből azonban egymilli- árdot 12 hónapon belül vissza kell fizetniük a jogosultaknak. Térítés- mentes tételként tehát 4,9 milliárd korona áll a mezőgazdászok ren­delkezésére a szárazság okozta ká­ron enyhítésére. Ha közelebbről vizsgáljuk az össze­get, kiderül, hogy 2,1 milliárdot a jövő évi termés megalapozására szán a kormány, 1,2 milliárdot pe­dig a szárazság közveden következ­ményeinek enyhítésére, például ta­karmányvásárlásra, öntözővíz biz­tosítására, az öntözésre fordított villanyáram finanszírozására, az ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Romániában az évszázad aszálya drasztikusan visszavetette a kukoricatermést - jelentette helyi forrásokra hivatkozva a Reuters. A kukoricahiány olyan mértékű, hogy az állatokat helyenként már malmi búzával etetik, és ez rendkívül nagy import valószínűségét vetíti előre. Nem hivatalos becslések szerint a tavalyi 10 miihó tonnával szemben az idén mindössze 2,5 millió tonna kukoricát tudnak betakarítani Ro­mániában. Kereskedői körökből származó hírek szerint a vetésterü­let mintegy 70 százalékán szinte megperzselődtek a száraz hőségben a növények. A helyzetet katasztrofá­újonnan telepített ültetvényekben és szőlőben keletkezett károk térí­tésére. További 300 millió koronát a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SZW) fordíthat az öntözőberen­dezések karbantartására, szerelésé­re, 70 millió koronát pedig új öntö­lisnak írják le, a termelők - mentve, ami még menthető - már most le­vágják és besilózzák a kukoricát. Az aszály kártételét nagyban felerősí­tette a műtrágyázás, a növényvéde­lem és az öntözés tőkehiány miatti elégtelensége. A kiábrándítóan gyenge kukorica- termés következményei már a ro­mániai búzapiacon is éreztetik ha­tásukat: alig van eladó, mivel a ter­melők egy része étkezési minőségű búzával kezdte takarmányozni az állatait. A búzakészletek így viharos gyorsasággal apadnak, hiszen az ál­lattartók inkább fizetnek 2,5 millió lejt (1 dollár=23 050 lej) egy tonna búzáért, mint ennek a kétszeresét kukoricáért. Ebből következően az zőberendezések vásárlására. A pénzt ebben az esetben is a mező- gazdasági vállalkozók igényelhetik, az S2W csupán kezelője lesz az összegnek. A visszatérítendő egy- milliárd korona, valamint további egymilliárd kezelője az Állami Piac­szabályozási Alap (ÁPA). Ezt az összeget előre meghatározott cé­lokra lehet felhasználni: például külföldi gabonavásárlásra, a külföl­di és a hazai gabonaárak közti kü­lönbség kiegyenlítésére, közraktá­rakon keresztül történő kereskedés során a tárolással, be- és kiraktáro­zással kapcsolatos költségek fede­zésére. A támogatás első tételét, egymilliárd koronát, 2000. július 31-ével szabadította fel az ÁPA ré­szére a kormány, ezt az idei termés felvásárlására fordíthatta az alap. A második kör határidejét 2000. au­gusztus 31-ében állapították meg. Még folyik a tényleges károk elbírá­ország aligha kerülheti el a nagy vo­lumenű búza- és kukoricaimportot - vélik a megfigyelők. Románia kukoricaszükséglete az elmúlt évtized folyamán nagymér­tékben visszaesett, az ideit alig va­lamivel több mint 3 millió tonnára becsülik, s messze elmarad a nyolc­vanas évekre jellemző, 8 millió ton­na körüli szinttől. Ebből következő­en a tavalyi termésből is jeléntős té­teleket exportálak, azon túl, hogy nagy mennyiségeket szesszé dol­goztak fel. Ä Reuters szerint a ro­mán mezőgazdasági minisztérium részéről ugyan elismerték, hogy rosszak a terméskilátások, viszont a fentebb említett becsléseket nem kommentálták. Románia állami lása, a gazdálkodóknak ugyanis megfelelő okmányokkal kell igazol­niuk a veszteség nagyságát. Kártérítést azon gazdálkodók kap­hatnak, akiknek a szárazság követ­keztében legkevesebb 20 százalé­kos terméskiesésük volt; a térítés nagysága a kár 20-60 százalékát teheti ki. Amennyiben a termés megalapozására szükséges költsé­gek felét fedezné az állam, akkor 1,8 milliárd koronát kellene ráfor­dítania. Erre a célra viszont 2,1 mil­liárd korona áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy a termelők - az ál­taluk beterjesztett okmányok alap­ján - előreláthatólag a lehető leg­nagyobb mértékű, vagyis 60 száza­lékos támogatást kaphatják. Nyolc régió - köztük a Lévai, a Komáromi és más dél-szlovákiai járás - szep­tember negyedikéig már 337 millió koronát kapott a termés megalapo­zására. (v-s) tartalékivatala 100 millió dollár ér­tékű napraforgómag és nyers naprforgóolaj importjára készül versenytárgyalást meghirdetni, amelyet állítólag az Egyesült Álla­mok ismert, GSM 103 elnevezésű áruhitelprogramjának igénybevé­telével szándékoznak finanszíroz­ni. Híresztelések szerint gabonaim­portra is hasonló konstrukcióban kívánnak kvótát biztosítani, buka­resti székhelyű nyugati kereskedők véleménye szerint azonban ez ma még inkább csak vágy, mintsem va­lós lehetőség, mivel Romániának még rendezetlen régi tartozásai vannak a washingtoni mezőgazda- sági minisztériummal (USDA) szemben. így fog kinézni a Vág menti cukorgyár 2002-ben. A Word német- francia-szlovák társaság 1,29 milliárd koro­nás befektetéssel modernizálja a cukorgyárat. A cég jelenlegi napi feldolgozási kapacitása 2400 tonnára tehe­tő, a rekonstrukció után eléri az 5500 tonnát, azaz a legnagyobb szlovákiai répafeldolgozó, a dunaszerdahelyi Juhocukor Rt. szintjére kerül. (A cukorgyár illusztrációja) Az SPP privatizációjától 3-7 milliárd dollárt remélnek Késik a magánosítás TA SR-HÍR A közgyűlést szeptember végéig szeretnék összehívni Buktató a vasmű körül Gabonatender: magyar és izraeli kínálat Pozsony. Magyar és izraeli ajánlatokat kapott eddig a szlovák kor­mány a múlt hónapban kiírt gabonatenderre. A Reuters hírügy­nökségjelentése szerint a kormány szeptember 22-én dönt a gabonabehozatalról. Szlovákia augusztusban hirdette meg a ten­dert 400-400 ezer tonna takarmánybúza és takarmányárpa vásár­lására, s 82 ezer tonna takarmánykukorica importját is kilátásba helyezte. Az utolsó ajánlati nap szeptember 15., s ebben a hónap­ban még biztosan nem kerül sor tényleges importra. Az illetékes nem fedte fel, milyen mennyiségű gabona szállítására szólnak az eddig beérkezett ajánlatok. A Reuters által megszólaltatott egyik kereskedő szerint Magyarország 110 dolláros tonnánkénti áron tudna exportálni takarmánybúzát. (MTI) A tavalyinak csak negyede a romániai kukoricatermés - Az aszály kártételét fokozta az agrotechnika elégtelensége Búza- és kukoricabehozatalra szorulnak Kell a takarmánykeverék Hasznos melléktermék Pozsony. Másfél millió tonnára te­hető a szlovákiai takarmánykeve­rék-igény. Az aszály miatt a gyártók kénytelenek más hazai alapanyago­kat is felhasználni. Becslések szerint akár 50 ezer tonna takarmánygabo­na is megspórolható az olaj- és ma­lomipari melléktermékek felhasz­nálásával. A legnagyobb repce- és napraforgó-feldolgozó vállálat, a Palma-Tumys évente 100 ezer ton­na, az állattenyésztésben hasznosít­ható mellékterméket produkál. En­nek eddig mindössze egyharmada került hazai felhasználásra. A ma­lomipar pedig 195 ezer tonna, az ál­lattenyésztésben kitünően haszno­sítható hulladékot termel, (ú)

Next

/
Thumbnails
Contents