Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-13 / 211. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 13. JEGYZET Sörgyári geográfia VAS GYULA Kezembe került a nagytapol- csányi sörgyár atraktív reklámfü­zete. Krétapapír, mélynyomás, ahogy dukál, a profi fotókon mélyarany Topvar és mosolygó vezérigazgatóság. Ez igen, nyug­tázom, aki el nem issza, annak telik még ilyesmire. Odaérek az utolsó oldalhoz, és kénytelen va­gyok megdörzsölni a szemem. Am minél többet dörzsölöm, an­nál inkább úgy látom az ott dísz­lő térképet, ahogy van. Vagyis a hat ország nevéből négyet rosz- szul leírva. Fokozatosan megle­lem a magyarázatot erre a föld- rajz-nevezéktani brilh'rozásra, és rendszerező típus lévén rögtön három kategóriába sorolom. Az első, mármint a sörgyár szem­pontjából: hazafiság minden mennyiségben. Alapelve, hogy országunk nevét annyiszor írjuk nagybetűvel, ahányszor csak le­het. Hogy a grammatika mást mond? Ugyan kérem, mit számít az. Hogy ez így, ahogy van, egy újság neve, méghozzá finoman szólva a hazudozó-sabbak közül? Nyilván ez sem számít, ha így mutat jobban az egész. És ha már megalkottuk ezt a szabályt, fog­csikorgatva bár, de cseh szomszé­dainkra is kénytelenek vagyunk alkalmazni. Ellenkező esetben még azt hinnék, hogy nem ismer­jük a helyesírást. A második - nincs mit szépíteni rajta - a szimpla tudatlanság. Vagyis ez már maga a szépítés. Ukrajnáról van szó, amelynek nevét ma oro­szul térképre vetni körülbelül olyan gesztus, mint Izraelét ara­bul. A jószomszédság itt is, ott is fennáll, no nem? És végül a har­madik: „Magyar Országh” Első olvasatra túlcsordul szívemben a hála: lám, itt sem hiányzik a két nagybetű! Elmém azonban mást mond, sőt fokozatosan kezd megvüágosodni. Újságok és új­ságcikkek jelennek meg előttem, amelyekben a szerzők hiba nél­kül leírták a komplett kínai rizs­hántoló válogatott nevét a kispa­dosokkal együtt, de Soros Györ­gyét még véletlenül sem tudták. Arra a következtetésre jutok, ez biz’ nem hazafiság, még csak nem is tudatlanság. Ez egy továb­bi kategória, amelyet úgy hívnak, hogy primitív és ízléstelen provo­káció. Nagyjából olyan kaliberű, mintha az Arany Ászok térképé­szei Szlovenszkónak titulálták volna északi szomszédaikat. VENDÉGKOMMENTÁR Újabb botrány? JÁN FÜLE Nagyon valószínű, hogy a kormánykoalíció nem mondta meg a teljes igazságot a Szlovák Távközlési Vállalat privatizálásáról. Pár hónapja még nyíltan beszéltek arról, hogy a vételi szerződés megoldja a Szlo­vák Televízió és a Szlovák Rádió adósságainak problémáját is. Úgy tű­nik, nem így történt. A parlament kulturális és médiabizottságának tárgyalásán hétfőn megjelent Viliam Vaskovic pénzügyi államtitkár és Müan Knazko kulturális miniszter. Egyikük sem tudott azonban meg­nyugtató választ adni arra, hogy mi lett a közszolgálati médiumok tartozásaival. A Deutche Telecomra szálltak át, az állam fizeti meg őket (összesen több mint egymilliárd koronát tesznek ki), esetleg rafi- náltan az SZTV 2-es csatornájának privatizációjára használják fel? Lé­nyegében nem olyan nagy a probléma. Petr Volny, az IP vállalat igaz­gatója, amely az SZTV részére a reklámokat készíti, már az SZTV ta­nácsa előtt is jelezte, képes biztosítani az SZTV 2 programját, és utalt bizonyos német politikai körökre, melyek uralják a távközlést és az IP- t. Egy magát realistának jellemző csoport már régebben hangoztatja, hogy az SZTV nem képes két csatorna üzemeltetésére. Azért nem ké­pes rá, mert az SZTV finanszírozásának, szerkezetváltásának és csúcsvezetésének problémáját eddig egyetlen kormány sem orvosolta következetesen. Ha a jelenlegi kabinet olyan adásvételi szerződést kö­tött a távközlési vállalat privatizálásáról, hogy még a pénzügyi állam­titkár sem tudja megmondani, mi lesz a közszolgálati médiumok adósságával, egy újabb privatizációs botrányról beszélhetünk. Sze1 rencsés esetben csak Vaskovic és Knazko tájékozatlanságáról van szó.Megeshet, hogy a parlamenti bizottság kezdeményezésére a tör­vényhozás rendkívüli ülésen foglalkozik majd ezzel a helyzettel. De mit old meg vele? Nem létezik fejlesztési koncepció, nem megoldot­tak a finanszírozás kérdései, nem tudni mi lesz az adóssággal, és azt sem, kihez tartozik. Valamennyi parlamenti párt hozzájárult a helyzet kialakulásához - abban az illúzióban ringatták magukat, hogy a köz- szolgálati médiumok fokozatosan leépülnek, ám a leépülés a pártok közbenjárására fokozatosan önrombolássá alakult. A szerző az Intemetové noviny munkatársa Ü Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (58238322, fax: 58238321) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002248, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329424, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 58238322, fax: 58238321, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 58238324, fax: 58238326 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28,095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. . Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 179/93 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Slovenská Republika • Kosice Púchov Topolcany Bratislava Magyar Országh 1ÜD A jeles nagytapolcsányi sörkészítők bizonyára otthonosan mozognak a maláta és a komló világában, ám ingo­ványos talajra lépnek, ha az országnevek helyesírásáról van szó. Amilyen jól csúszik a Topvar, olyan rossz a rek­lámfüzetükben található térkép. Javult az ország helyzete, de még mindig több a visszahúzó tényező, mint a pozitívum Földgázár és infláció Pozsony. Meghozta gyümöl­csét az elmúlt év munkája - a gazdasági növekedés remé­nye szempontjából Szlovákiát a figyelt 59 ország közül a 39. helyre sorolták. TUBA LAJOS Ez hat hellyel jobb a tavalyi pozíció­nál. Nagy áttörésre ugyan nem ke­rült sor, hiszen térségünk többi or­szága is javított (Magyarország egé­szen 12 helyet), de már ez is jó ered­ménynek mondható. A versenyké­pesség szempontjából hazánk a 36. helyre került. Az alkalmazott meto­dika alapján mindez még mindig azt jelenti, hogy több a gazdasági növekedést hátráltató tényező, mint az azt segítő. A legrosszabb osztály­zatot a Tégi szállítás hatékonysága kapta, de a legrosszabb országok között végeztünk például a bűnö­zés, a munkanélküliség, a kormány elismertsége és a hivatalokban töl­tött idő szempontjából. A hét nega­tív eseménye volt, hogy a kereske­A legrosszabb osztályza­tot a légi szállítás haté­konysága kapta. delmi bankokban a dollár árfolya­ma 50 korona fölé került. Most azonban nem a hazai gazdaság romlása a bűnös, hanem az euró ár­folyamzuhanása, amely magával húzta a hozzá kötött koronát is. Az EU-országok vezetői ebből nem csi­nálnak különösebb gondot, mond­ván, minél gyöngébb a közös valu­ta, annál jobbak az exportlehetősé­gek. A hazai vállalatok viszont árfo­lyamveszteségekre panaszkodnak, mondván, ők a nyersanyagot dollár­ban veszik, miközben termékeiket vagy a hazai, vagy pedig az eurós pi­acon értékesítik. Az elemzők azon­ban nem tartanak attól, hogy mind­ez katasztrofális következmények­kel járna az ország gazdasági mérle­gére, szerintük a külföldi tőke be­áramlása megfelelő tartalékot képe­zett az idei évre. Az egyetlen igazán inflációnövelő tényezőként a föld­gáz árának alakulását tartják, fő­ként azért, mert itt a magasabb ár esetén sincs lehetőség a fogyasztás visszafogására. A gáznál tartva akár botránynak is tekinthető kettősség nyilvánult meg a jamali földgázve­zetékkel kapcsolatban. Míg Dzu- rinda kormányfő az ENSZ-ben ép­pen arról biztosította ukrán kollégá­ját, hogy Szlovákia nem támogatja az Ukrajnát kikerülő orosz vezeték megépítését, Lubomír Harach gaz­dasági miniszter Pozsonyban egé­szen másképp nyilatkozott. Azt mondta, hogy a lengyelek elutasító álláspontja ellenére Szlovákia haj­landó lenne belemenni egy ilyen ak­cióba. A koalíción belül Idsebb vita tört ki az adórendszer jövőjéről. A Demokrata Párt a társasági adó 24, majd pedig 19 százalékra való csök­kentését javasolta, kiegészítve azt a személyi jövedelemadó csökkenté­sével. A többi koalíciós párt nem mondott véleményt az ügyben, így csak a pénzügyminisztérium utasí­totta vissza a javaslatot, a költségve­tés nehéz helyzetére hivatkozva. A költségvetésben, illetve a közszféra szélesebb területét befogó állam- háztartásban ugyanis akkora hiány fenyeget, hogy egyelőre senki sem tudja, miként lehet azt elfogadható keretek közé szorítani. Ez a téma kétség kívül az elkövetkező hetek slágere lesz, és az is igaz, hogy je­lenleg még nem nagyon körvonala­zódik politikailag elfogadható meg­oldás. Az igazságügyi minisztérium nagyon komoly fenyegetést intézett azoknak a részvénytársaságoknak, amelyek nem regisztráltatták ma­gukat az értékpapírközpontban. A hat és félezer rt. közül ilyen szem­ponttól csak 3300-ról léteznek in­formációk. Pedig a jogszabályok szerint bemutatóra szóló részvé­nyek csak tőkeszámlán lehetnek. Az intézkedés arra szolgál, hogy végre áttekinthetőbb legyen az rt.-k tulajdonosi szerkezete. Ján Car- nogursky egyenesen a felszámolást helyezte kilátásba azokkal szem­ben, akik október 1-ig nem tesznek eleget ennek a kötelességüknek. Ér­dekes hír, végre a hazai érdeklő­dőknek is lehetőségük nyílik, hogy A koalíción belül kisebb vita tört ki az adórend­szer jövőjéről. közvetlenül vásárolhassanak az amerikai tőzsdéken. Ezt a www. finport.sk web-oldalon keresztül te­hetik meg. Az ügyelettel kapcsola­tos költségeket látva viszont igazo­lódik a tétel, hogy erre csak azok gondolhatnak, akik legalább száz­ezer koronás tételekben játszaná­nak. Megnyílt a Szlovák Gázművek privatizációjából várt bevétel sorsá­val kapcsolatos vita is. Maria Machová privatizációs miniszter ar­ra figyelmeztetett, hogy a nagy mo­nopóliumokon kívül még állami tu­lajdonban levő cégek eladása nem fedezi a vagyonalapi kötvények ki­fizetésére és a vagyonalap többi kö­telezettségének teljesítéséhez szük­séges pénzt. Ez csak abban az eset­ben lenne lehetséges, ha gyorsított ütemben adnák el a természetes monopóliumokat. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy mindenki főleg erre összpontosítson. Az sem titok viszont, hogy a természetes monopóliumok számára már a pri­vatizációs tanácsadókat sem voltak képesek időben kiválasztani. OLVASÓI LEVÉL Csak státusváltozás? Napilapunk augusztus 17-i száma közli a TA SR rövid hírét arról, hogy Ipolyság szeretné visszanyerni a já­rási székhely státusát. Érvként töb­bek közt a magyar határ közelségét, az Ipoly menti eurorégióban való aktív részvételt hozta fel polgár- mesterünk. Ilyen röviden nehéz megmagyarázni, hogy miért kell új­ra létrehozni ezt az Ipoly menti já­rást. A jobb megértés érdekében vissza kell menni történelmünkben, ami­kor államalapító István király az el­sők között hozta létre Hont várme­gyét. Hosszú fejlődése alatt épült fel a szerkezete - úthálózata, vasútjai, amelyek megkönnyítették a közle­kedést az ország többi részébe és a megye székhelyére. Erre haladt át a Via magna, amely összekötötte a ki­rályi székhelyeket a bányavárosok­kal, a pénzverdével. Az első törés megyénk történelmében akkor kö­vetkezett be, amikor az új állam te­rületi átszervezést is kívánt, így tő­lünk Zólyomba került a megyei, Korponára pedig a járási székhely. Ezzel megszűnt létezni az Ipoly mente természetes székhelye is. Ezt az irányítási vákuumot később az­zal pótolták, hogy 1950-től újra­szerveződött az Ipolysági járás. Saj­nos, nem sokáig létezett: már az 1960-as újabb területi rendezés kö­vetkeztében három részre lett sza­kítva, és ezeket hozzácsatolták a Lé­vai, a Zólyomi és a Losonci járás­hoz. Újra felcsillant a remény 1967- ben, amikor a túlméretezett járáso­kat kettéosztották, így a Losonci já­rást is. Kérdésessé vált, hogy legyen járási székhely Ipolyság vagy Kékkő - előzőleg már mindkettő volt ilyen státusban. Az utóbbi gondolat győ­zött azzal, hogy ne Kékkő (amely a „fudákok központja volt” a Szlovák állam alatt), hanem Nagykürtös kapja meg ezt a rangot. Már akkor be akarták zárni ugyanis a nem ren­tábilis bányákat - így az ittenieket is -, és féltek a bányászok haragjától. A legutóbbi, 1996-os területi átren­dezéssel sok kis járás alakult ki, Meciar úr szavai szerint ez nem érintette Dél-Szlovákiát, nehogy a magyarok megint azt mondják, hogy ellenük lett kigondolva. Ez az érve, természetesen, nem volt való­di. Megmaradt így pl. a Lévai járás majdnem 100 községgel, míg van­nak „mini” járások, ahová alig 20 község tartozik. Ezeket a nagy kü­lönbségeket eddig még senki sem tudta logikusan megokolni: míg a Lévai járás területén több mint 120 ezer ember él, a Korponaiban 23 ezer, a Poltáriban szintén, sőt a Stubnyafürdőiben csak 17 ezer. A Szlovák Sajtóiroda idézett hire nem új, mivel Ipolyság önkormány­zata és régiónk további 27 községe még ez év február 2-án levélben fordult az illetékes központi szer­vekhez azzal a kéréssel, hogy állít­sák vissza az Ipoly menti járást. Ké­résünket petíció formájában, 11 704 aláírással megerősítve június 12-én adták át az illetékeseknek. Június 28-án alkalmunk volt talál­kozni Ipolyságon Viktor TALLÓZÓ II SOILE - 24 ORE Jörg Haider pirruszi győzelmet ara­tott a bölcsek jelentése nyomán, mert az EU országai a korábban életbe léptetett szankciókat vissza­vonják ugyan, de azok megtették a maguk hatását - úja kommentárjá­ban az olasz lap. A pozíciók felcse­rélődésének klasszikus esetével ál­lunk szemben, amely a nacionalis­ta-populista retorika egyik jellegze­tessége: a kudarcot győzelemként tüntetik fel és fordítva - olvasható a cikkben. A tizennégyek korábbi be­avatkozásának legfontosabb követ­kezménye az volt, hogy a néppárt és a nemzeti-liberális párt kényte­len volt szándéknyilatkozatot aláír­ni, és hitet tenni a liberális-demok­ratikus értékek mellett. A szankciók másik eredménye: a magalakult kormánykoalíció azonnal hozzálá­tott néhány kényes feladat megoL dásához, amelyekhez korábban nem mertek hozzányúlni. Ilyen volt a nácizmus által üldözött zsidók kárpótlásának ügye. A harmadik hatás: Haider a hazai és a nemzet­közi tiltakozások elől úgy próbált kitérni, hogy hivatalosan távozott pártja éléről. NÁRODNÁ OBRODA Szlovákiában közel 3650 roma vállalkozót tartanak nyilván. Ők azonban nem kínálnak megoldást a roma munkanélküliségre. Jelen­leg 148 ezer roma van munka nél­kül, ami 76 százalékos állástalan- ságot jelent a kisebbségen belül. A Roma Vállalkozók Klubjának 120 tagja van. Zólyomban 32 munka- csoport áll készen, hogy külföldre utazzon dolgozni. Ebből a meg­fontolásból hívták meg a témával foglalkozó konferenciára több nyugati állam szlovákiai nagykö­vetét. Azonban egyikük sem jelent meg a rendezvényen. A klub elnö­kének nyilatkozata szerint arról szerették volna őket felvilágosíta­ni, hogy a romák dolgozni akarnak külföldön, nem emigrálni oda. DER STANDARD Az orsztrák külügyminiszter, Be- nita Ferre-Waldner bízik abban, hogy a szerinte igazságtalan Benesi dekrétumokat, melyek alapján a szudéta németeket a II. világháborúban kitelepítették Cse­hországból, egyszer érvénytelení­tik. Egyetért a bécsi cseh nagykö­vettel, Jizí Grusával, aki szerint a Benesi dekrétumok számára a „ha­lott múltat” mások számára pedig az „élő igazságtalanságot” idézik. A miniszter asszony bízik benne, hogy egyszer sikerül elérni, hogy a halott múlt részévé váljanak. Az osztrák szövetségi kormány semmi esetre sem hasonlítja össze a két fél részéről elkövetett embertelen tet­teket, de arra fog törekedni, hogy a mai szemmel jogtalan Benesi dek­rétumokat eltöröljék. „Három mil­lió német kiűzése több százezer ál­dozatot követelt és a haza elveszté­sét jelentette” - mondta a külügy­miniszter az osztrák lapnak. Niznanskyval, a közigazgatási re­formért felelős kormánybiztossal. Csak a kerületek, ill. megyék kiala­kításával, feladatköreivel kapcsola­tos kérdéseket ismertette, a járások­ról nem szólt, mivel ezek - mint mondta - megszűnnek. Hogy mi­kor, ki tudja? Ez a bizonytalanság távlatában vész el, különben nem kérte volna levélben tőle a Nagykürtösi, hogy ne engedjék meg egy új járás létrehozását, mert ez őket gyengítené. Az elmondottakból kitűnik, hogy itt és most életképes területi egysége­ket kellene kialakítani, hogy a jog­körök és hatáskörök egyformán kö­zel kerüljenek minden községhez és lakóihoz. Ha ez nem sikerül, az ál­lami szervek munkája nem fog ja­vulni a jövőben sem. A mi esetünk­ben állami érdeknek kellene lenni, hogy az eddig felszabdalt „senki földje”, az Ipoly menti régió végre visszakapja önállóságát, ezzel fel­zárkózhasson Szlovákia hasonló nagyságú régióihoz! Danis Ferenc, Ipolyság

Next

/
Thumbnails
Contents