Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-12 / 210. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 12. TÉMA: MIGRÁCIÓ Az országok, régiók közötti tömeges migráció belbiztonsági, népesedési, gazdasági és politikai ügy is egyben Planetáris méretű népvándorlás Háborúk, etnikai tisztogatások, vérengzések és környezeti katasztrófák növelték tovább az otthonukat elhagyók számát Fekete-Afrikában. (Arch.) Az elmúlt években példátlan méreteket öltött a lakosság migrációja a világ egyes térségei között. A legújabb kori népvándorlást a túlnépesedés, a fejlődő országokat sújtó belviszályok, a gazdasági különbségek és a környezeti katasztrófák váltották ki. új szóösszeállítás Még mindnyájan emlékezünk arra a tragédiára, amely az angliai Doverben történt. Néhány hete a brit kikötővárosban 58 megfulladt kínai emigráns tetemére bukkantak egy kamionban. Olyan korban élünk, amikor a viszontagságos, határokon át való bujkálás, menekülés közbeni országúti halál egyáltalán nem megy ritkaságszámba - még Szlovákiában sem. Az Europa Yearbook adatai szerint 80 mülióra tehető azoknak a száma, akik 1975 és 1990 között ilyen vagy olyan okokból emigráltak hazájukból. A 90-es években pedig csak nőtt a menekültek száma, hiszen a jugoszláv polgárháború és a koszovói etnikai tisztogatás, az afrikai vérengzések, a kurdok ellen indított pogromok, a környezeti katasztrófák tovább növelték az otthonukat elhagyók számát. A migráció, az önkéntes vagy kikényszerített népvándorlás persze egyáltalán nem új dolog az emberiség történetében. Elég csupán a legújabb korra gondolni, amikor is 1820 és 1990 között Amerika 55 mülió törvényes bevándorlót fogadott magába - döntően Európából. Ami előtt azonban most áll az emberiség, az sem minőségében, sem mennyiségében, sem hatásaiban nem hasonlítható a korábbi népmozgásokhoz. Ami ugyanis napjainkban végbemegy, az planetáris méreteket ölt. Alfred Schnabel és Fred Van Geest, a kanadai Queens Egyetem professzorai, a migrációkérdések szakértői a 90-es évek elején 100 millióra becsülték a gazdasági menekültek számát, de ha számba vesszük a még nem ismert és folyamatban lévő mozgásokat, akkor félmilliárdról is szó lehet. A technika, a közlekedés mai szintje - a Doverben meghalt kínaiak esete is mutatja - megkönnyíti a távolsági meneküléseket és máris ott vagyunk, hogy az ilyen vagy olyan módon elvándorlók kétharmada a harmadik világból indult el, hogy eljusson a boldogabbnak hitt fejlett államokba. Persze a képlet nem ilyen egyszerű, ugyanis más tények azt mutatják: pillanatnyilag a legszegényebb országok fogadják be a legtöbb menekültet. Például 2 millió indokínai menekült a délkelet-ázsiai térségben maradt, a háborúk dúlta Afganisztánból elmenekült 6 milliós tömeg zömét Irán és Pakisztán fogadta be, legalább 1 millió palesztin menekült Jordániában él, és az afrikai menekülthullámok nagyságáról nincs is pontos képünk. Azt a félelmetes nyomást, amit a fejlődő országok menekültjei gyakorolnak a velük szomszédos vagy sokkal távolabbi nyugati országokra, több fontos tényező idézi elő. Ezek közül az első helyre tehetjük a demográfiai olló kinyílását. Ez azt jelenti, hogy míg a fejlett országokban a népszaporulat gyakorlatilag a nullával egyenlő, addig a fejlődő államokban ugrásszerűen nő a lakosság száma. Konkrétan: napjainkban a népességszaporulat 97 százalékát a fejlődő harmadik vüág produkálja. A népesség növekedésének ilyen aránya lehetetlenné teszi, hogy a gazdasági növekedés lépést tartson vele. Ma már ott tartunk, hogy a legfejlettebb és legkevésbé fejlett országcsoport között a korábbi 30:1 arány helyett 75:1 a fejlettségbeli különbség, vagyis minden túlzás nélkül állíthatjuk: egyre mélyülő szakadék tátong a nyugati államok és a reménytelenül leszakadók között. Az országok közötti tömeges migráció tehát nem pusztán rendőri, belbiztonsági ügy, hanem népesedési, gazdasági és politikai is egyben, amelyet tüneti kezeléssel nem lehet orvosolni. Korunk sok más globális kockázati tényezői közül ez az egyik legsúlyosabb, amelyet csak a fejlett és a fejlődő országok összefogásával lehet megoldani. Igazat kell adni azoknak, akik azt vallják: ma már nemcsak a deformálódott gazdasági kapcsolatok, az ember által rombolt bioszféra válságát éljük át, hanem ehhez az antroposzféra, azaz az emberi mentalitás válsága is társult, s a hármat csak együtt lehet és kell gyógyítani. ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Ahhoz, hogy Európa ne haljon ki, 2050-ig legalább 50-75 millió bevándorlót kell befogadnia - közölte nemrégiben az Európai Unió migrációval foglalkozó idei konferenciáján a francia belügyminiszter. Ezzel gyakorlatilag beismerte, teljesen feleslegesek a jelenlegi szigorú határellenőrzések, hiszen éppen ellenkezőleg, csalogatni kell a betelepülni szándékozókat. A belügyminiszter által említett 75 müliós szám csak látszólag óriási, mivel ez csupán arra elegendő, hogy ne csökkenjen kontinensünkön a 15 és 64 év közöttiek részaránya, azonban az elöregedést és a gyermekek létszámának zuhanását még ez sem fékezi meg. A fejlett országok demográfiai problémáival foglalkozó egyik friss ENSZ-tanulmány még ennél is tovább megy, amikor megállapítja: jelenlegi lakosságának csaknem felét, azaz 159 millió bevándorlót kell befogadnia az Európai Uniónak 2025- ig, ha meg akarja állítani a társadalom veszélyes elöregedését. Ennyi pótlólagos munkavállalóra lesz szükség ugyanis ahhoz, hogy fenn lehessen tartani a dolgozók és eltartottak jelenlegi arányát. A jelenlegi irányzatok folytatódása esetén például 50 éven belül a mostani 57 millióról 41 millióra csökken Olaszország lakossága, ezt kiküszöbölendő, az ENSZ becslései szerint 25 éven át évi 300 ezer bevándorlót kellene befogadnia, Németországnak pedig évi félmillió külföldire lenne szüksége lakossága lélekszámának stabilizálásához. ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Európában ma közel 10 millió az iszlám hitet valló bevándorlók száma. Alig 300 évvel Buda visszavétele és a törökök kiűzése után muzulmán bevándorlók tömegesen érkeznek Nyugat-Európába. Franciaországban 2,5 millióra tehető a nyugat-afrikai országokból származó algériaiak, marokkóiak, tunéziaiak száma, Németországban 2,3 millió török, kurd és bosnyák vendégmunkás él, Nagy-Britanniában főleg pakisztániak, kelet-bengáliaiak telepedtek le, Hollandiába Surinamból jönnek az iszlám hívők, Spanyolország és Olaszország pedig most néz szembe az algériaiak, marokkóiak, ill. az albánok jelentős rohamával. Demográfusok szerint alig 10 év múlva a nyugat-európai lakosság mintegy 10 %-át alkotják majd a befogadó ország lakosságáénál jóval magasabb születési arányt produkáló arabok és törökök. Sokan vannak, akik összeegyeztethetetlennek tartják a muzulmánok és keresztények békés egymás mellett élését, a két civüizáció közötti ellentétre figyelmeztet Samuel P. Huntington is A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című művében, melyben leszögezi: 1820 és 1929 közötti háborúk fele muzulmánok és keresztények között zajlott. Ennek ellenére nem árt tudatosítani, hogy az ún. muszlim fundamentalisták korántsem „a” muzulmánokat képviselik, a nyugati muszlim közösségekben is mind markánsabban megnyilvánuló szélsőségesek - ma még - nem fenyegetnek közvetlen összetűzésekkel. Az Egyesült Államokban a migráció révén a XXI. században fokozatosan a színes bőrűek kerülnek többségbe Kaliforniában már megtörtént a fordulat ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Illusztrációs felvétel Kaliforniában a fehér bőrűek már kisebbségbe szorultak - jelentette néhány hete az AP hírügynökség. A fehérek részaránya az Í990-es 57 százalékról 49,8 százalékra esett, ami elsősorban az ázsiaiak és a latin-amerikaiak, főleg mexikóiak intenzív bevándorlásának és nagyobb népszaporulatának köszönhető. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor az amerikai népesség a 21. század első felében drámaian megváltozik: már csak a fele lesz fehér, egynegyede pedig hispanó, azaz Latin- Amerikából bevándorolt, illetve latin gyökerű. A hispanók a leggyorsabban szaporodó kisebbség, ennek eredményeként 2010-ig az USA-ban élő feketék lélekszámát is lekörözik, a prognózisok szerint a jelenlegi 29 milliós számuk (ebből csak Los Angeles megyében 4 millió él) 2010-re 42 millióra, 2050-re 80 millióra nő. Kalifornia déli határán magas drótkerítést emeltek, a sávon túl jelző- rendszerek és riasztók hálója, mindhiába: mivel a határ egyik oldalán az USA dúsgazdag körzete, Dél-Ka- lifornia, a másik oldalon az elmaradott mexikói Baja California található, a jobb élet reményében imig- ráló mexikóiak tömege feltartóztathatatlan. A megfékezhetetlen bevándorlás eredményeként becslések szerint az USA-ban kb. 7 millió mexikói él és dolgozik papírok nélkül. Mivel a hispanók elsősorban Kaliforniában, Texasban, Floridában, New Yorkban egységes tömbökben telepednek le, ezért politikai súlyuk sem elhanyagolható, az elnökválasztások idején pedig egyszerűen megke- rülhetetlenek. Központi kérdés, hogy a nemrégiben bevándorolt hispanók tudnak-e olyan mértékben asszimilálódni az amerikai társadalomhoz, mint a korábbi bevándorlók, mivel olyan tömegesen telepednek le a déli szövetségi államokban, hogy sokszor nincs is szükségük az angol nyelv alapos ismeretére. A mexikói bevándorlás több vonásban is különbözik a többi imigrációs hullámtól. Először a közelség miatt szoros kapcsolatot tartanak fenn otthoni közösségeikkel, ami segít identitásuk megőrzésében, másodszor a mexikóiak az USA délnyugati területeire koncentrálnak, s így egyfajta mexikói folytonosságot képeznek a Yucatán-félszigettől egészen Colo- radóig. Egyes pesszimista elképzelések szerint amit az USA a XIX. században elfoglalt Mexikótól, azt most a hispanók intenzív bevándorlásuk révén újra visszafoglalják. A kép teljességéhez az is hozzátartozik, hogy az USA viharosan vágtató gazdasága egyszerűen megállna a bevándorlók nélkül. RÖVIDEN Németország új bevándorlási törvénye A 2000. január 1-jén Németországban életbe lépett módosított törvény célja a külföldiek integrációjának elősegítése. Ennek értelmében januártól minden itt született külföldi gyermek megkapja a német állampolgárságot is, bizonyos feltételek esetén. Ilyen feltétel, hogy az egyik szülő legalább 8 éve legálisan az országban tartózkodjon, s legalább 3 éve legyen korlátlan időre szóló tartózkodási engedélye. Németországban jelenleg 7,3 millió külföldi polgár él, a legnagyobb csoportot a törökök (2,1 millió) és a jelenlegi Jugoszláviából elvándoroltak (720 ezer) jelentik. (MN) Csehország is célállomássá vált Az elmúlt 10 évben összesen 27 500 fő kért menedékjogot Csehországban. Számuk egyre nő: míg 1995-ig évente átlagosan 1500- 2000 kért menedékjogot, addig 1996-tól tartósan 2000 fölé emelkedett a számuk: 1997-ben 2100,1998-ban 4100,1999-ben 7200 és 2000 első öt hónapjában pedig 2600 külföldi személy fordult a cseh hatóságokhoz. (MfD) Magyarország szintén bevándorlókra szorul A népességfogyás megállítására a magyar demográfusok külföldiek befogadását javasolják az Orbán-kormánynak. Szerintük 50 évre megoldódnának a népesség fogyásából, illetve elöregedéséből eredő problémák, ha Magyarország 2050-ig 1,8 millió bevándorlót fogadna be. Az ország lélekszáma az idén 10 millió alá esik, s jelenleg minden foglalkoztatottra másfél inaktív személy jut, ami hosz- szabb távon tarthatatlan. Az országban huzamosan tartózkodó külföldiek aránya jelenleg 1-1,5 százalék körüli. (HVG) Az olasz cégek várják a külföldieket Az olasz vállalatok - főleg az iparilag fejlett északi országrészben - 41 ezer további bevándorló engedélyezését kérték júliusban a kormánytól. A kabinet eredetileg 63 ezerben jelölte meg a munkavállalásra idén beengedhető külföldiek számát, ám a keretet már az első félévvége előtt betöltötték. Veneto, Lombardia, Piemont, Friuli-Venezia Giulia tartományokban egyenesen a gazdasági fejlődés akadályának tekintik az emberhiányt. Az érem másik oldala, hogy a dél-adriai partoknál megállíthatatlanul áramlik Itáliába az illegális, főleg albán és iraki kurd bevándorlók tömege, akiknek zöme képzetlen munkaerő. (MTI) Két iraki kurd gyerek az indiai Sam hajón, amely 558 iraki kurd menekültet hozott az olaszországi Calabriába. A menekülteket visszato- loncolták. (TA SR/AP) Szlovákia egyelőre csak tranzitország Szlovákia az emigráló külföldiek számára egyelőre csak tranzitország, mivel a nálunk feltartóztatott - döntően illegális - bevándorlók elsősorban Németországba vagy Ausztriába tartottak. 19992 és 2000 között Szlovákiában 4100 külföldi folyamodott menedékjogért, ami szinte össze sem hasonlítható Magyarország 162 ezres mutatójával. Ennek dacára Szlovákia polgárai korántsem toleránsak a bevándorlók iránt, a napokban a Kelet-Szlovákiában megnyitott második menekülttábor finanszírozását is részben Ausztria vállalta magára. (NO, ú) Izrael: egymillió orosz bevándorló érkezett Május elején megérkezett Izraelbe az egykori Szovjetunió területéről az egymilliomodik zsidó emigráns. Ehud Barak izraeli miniszter- elnök közölte, hogy az 1989-ben a Szovjetunióból megindult bevándorlási hullám az ország számára a legjelentősebb esemény volt az elmúlt évtizedben, és reméli, hogy a következő évtizedben újabb 1 millió bevándorló érkezik. Az egykori Szovjetunióból betelepült emigránsok immár Izrael lakosságának egyhatodát teszik ki. (MTI) Spanyolország a betelepülők földje lett Ádig 30 év telt el azóta, hogy spanyol vendégmunkások százezrei kerekedtek fel Nyugat-Európába. Azóta fordult a kocka, Spanyolország is a bevándorlók földje lett. A 90-es évek eleje óta az itt élő külföldiek száma megháromszorozódott, és ma már eléri az 1 milliót. A rohamosan növekvő spanyol gazdaság azonban egyre több vendégmunkást igényel, ezért az ország az elkövetkező három évben újabb 1 millió, az Európai Unión kívüli államokból származó munkást fog befogadni. (MTI) A klímakatasztrófák, csapások menekültjei Az ENSZ adatai szerint csak Latin-Amerikában az utóbbi években legalább 2 millió ember menekült el lakhelyéről olyan természeti csapások következtében, mint a Közép-Amerikában 1998-ban pusztított Mitch hurrikán és a tavaly decemberi venezuelai sárlavina. Az El Nino klímarendellenesség, amely 1998-ban különösen súlyos volt, szintén komoly menekülthullámot gerjesztett. A globális felmelegés okozta tengerszint-növekedés pedig egyedül Bangladesben néhány éven belül 20 millió embert kényszerít áttelepülésre. (p, s) Az oldalt írta és összeállította SIDÓ H. ZOLTÁN Európában közel 10 millió mohamedán vallású él Az iszlám és a Nyugat A bevándorlók óriási tömege megmentheti Európát Kihalás vagy keveredés
