Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-12 / 210. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 12. Politika 5 A Demokrata Párt egészségügyi szakértője, dr. Rudolf Zajac szorgalmazza az ágazat reformját A beteg egyben választópolgár is Rudolf Zajac húsz esztendőn át a Pozsonyi Egyetemi Kór­ház urológiai klinikáján szakorvosként dolgozott. Öt éve pályát módosított, hiva­tását azóta csak heti egy al­kalommal gyakorolja, vi­szont szakértőként az ága­zat működőképessé tételén fáradozik. PÉTERFI SZONYA Az 1998-as választások után ab­ban bízott, hogy a koalíciós kor­mány felvállalja a halódó egész­ségügy gyors felélesztését. Ami­kor látta, hogy ez késik, egyre erélyesebben kezdte bírálni, és mutatott rá az illetékesek tétlen­ségére. Azért, mert a kormány bele sem fogott az ígéretek teljesítésébe. Tudni kell viszont, nemcsak bírá­lok, a párton belül egy olyan terve­zetet dolgoztunk ki, amely fokoza­tosan rendet teremt(het), és az egészségügy működőképessé vál­hat. A baj az, hogy az illetékesek pont ezt nem akarják. Kissé keményen fogalmaz. Aligha. Alapos elemzésnek vetet­tem alá az 1994-es és az 1998-as kormányprogramokat. Sajnálattal kellett megállapítanom, hogy szin­te semmiben sem különböznek. Sem papíron, sem a valóságban. Az egészségügy fő gondja az, hogy az ágazat gazdaságossá tétele csak szólam, továbbra is „szocialista” maradt. Hiányzik belőle a konku­rencia, a stimuláció, miközben az állami vállalatokhoz hasonlítható \\ Az egészségügyi r intézeteket sürgő­sen a régiók hatás- > körébe kell adni. V egészségügyi intézetekben meg­maradt a túlfoglalkoztatás, a gaz­daságtalan pénz- és vagyonkeze­lés, és persze a központi irányítás. Ha lett volna akarat, 1998 telén ezen kellett és lehetett volna vál­toztatni. Ön szerint az egészségügyi mi­nisztérium vezérigazgatóság­ként, a kórházak állami vállala­tokként működnek? Rudolf Zajac: az állam mi vagyunk (Dömötör Ede felvétele) Minden negatív következménnyel - felelőtlenséggel, korrupcióval, a pénzforrások elosztásának átte­kinthetetlenségével - együtt. Bírálja az egészségbiztosítási rendszert is. A biztosítók csupán beszedik a pénzt, hangsúlyozom, a lakosság pénzét. De úgy, hogy nekünk nincs beleszólásunk abba, mire költik. A DS tervezete szerint egy, ún. egészségügyi pénztárnak kellene begyűjtenie és kezelnie a biztosítá­si díjakat. Hol marad a pluralitás, a válasz­tási lehetőség? Legyünk őszinték. Szerintem a biztosítók csak az adósságaikban „plurálisak”. Az öt egészségbiztosí­tó rengeteg forrást emészt fel, és nemcsak a működési alapokra gondolok. A kórházakban az ápo­lónők több órán át - a beteggel va­ló gondoskodás helyett - adatokat táplálnak a számítógépekbe, hi­szen a biztosítók mindenről kimu­tatást követelnek. Számításaim szerint egy 100 ágyas kórházban ez 1 milliót von el a betegellátásra szánt anyagiakból, és Szlovákia 39 ezer kórházi ággyal rendelkezik. A betegeknek erről fogalmuk sincs. Arról sem tudnak, milyen alap­ellátásra jogosultak, mi az ún. törvény által szavatolt standard. Nem csoda, hiszen az illetékesek sem fogalmazták meg, inkább az alkotmány mögé bújnak. Tény: az állam kötelessége az egészségügyi szolgáltatások szavatolása, de hogy ki végzi el a teendőket, azt nem szabja meg az alkotmány. Tel­jesen mindegy tehát, hogy állami vagy magánintézet nyújtja az alap­ellátást. Az illetékesek nem akar­ják tudatosítani, hogy az állam mi vagyunk, valamennyien, akik adó­zunk és fizetjük a biztosítási díja­kat. Az állami költségvetést is a polgárok „adják össze”. Szorgalmazza a vagyonkezelés és a kompetenciák decentralizá­lását is. Az egészségügyi intézeteket sürgő­sen a régiók hatáskörébe kell adni a jogkörökkel együtt. Ők szabá­lyoznák - az igények és a lehetősé­gek szerint - az egészségügyi háló­zatot, a pénzforrások elosztását stb. A lakosnak lehetősége nyílna a tényleges szabad orvos- és kórház­választásra, hiszen az ellátásért az intézetek készpénzfizetés nélkül számláznának egymásnak. Persze, a betegekre is fontos feladat hárul: a pénzüket kezelők ellenőrzése. Nem vitás, regionális szinten ez jó­val egyszerűbb, mint országos vi­szonylatban. A regionális elvek ér­vényesítése kizárná azt is, hogy a déli járások kórházai kevesebb pénzt kapjanak, mint az északiak, ugyanis az anyagi források nagy­ságát a lakosok száma határozná meg. Milyen feladat hárul az államra? A törvényalkotás, a garanciák vál­lalása és az ellenőrzés. Úgy véli, az új miniszter képes, hajlandó lesz a tervezet elfoga­dásának, megvalósításának át­ültetésére? Kétlem, ugyanis a DS augusztus elején együttműködést ajánlott fel, ám a minisztérium válaszra sem méltatott bennünket. Tudvalevő, hogy Ön a politika- mentes egészségügy szószólója, viszont politikai akarat nélkül minden marad a régiben. A kormány " bele sem fogott az ígéretek teljesí- . . tésébe. \N A beteg egyben választópolgár is, akinek el kellene gondolkodnia azon (is), hogy pl. a választásokat követően miért folyik ádáz harc az állami kórházigazgatói poszto­kért? Vagy azon, mit csinál a mi­nisztérium 220 alkalmazottja, mi­re költik a költségvetésből nekik juttatott 37 millió koronát, amikor elegendő lenne 40 ember és az összeg fele, és jutna a jó szakembe­rek megfelelő bérezésére is?! Amint a régiókban magánkézbe kerül az állami vagyon, azonnal életbe lép az ésszerűsítés, a pénz gazdaságos felhasználása. Nem politika, józan gondolkodás kell az egészségügy meggyógyításához. És alulról jövő igény. HZDS: az SDL és az SOP nem kerül be a parlamentbe Vladimír Meciar jóslatai TA SR-HÍR Pozsony. A HZDS, a Smer, az SDKÚ, az SNS és az MKP azok a pár­tok, melyek Vladimír Meciar szerint a parlamenti választások után be­jutnak a törvényhozásba. Úgy véh a Polgári Egyetértés Pártja nem kerül be a parlamentbe, és meghatározó egyéniségek, valamint program hí­ján hanyatlása folytatódik. A De­mokratikus Baloldal Pártja ugyan nem tűnik el Szlovákia politikai színteréről, tagjainak többsége azonban már átpártolt Robert Fico tömörüléséhez. Ha a választásokra 2002-ben kerül sor, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezetője el­képzelhetőnek tartja egy új párt fel­bukkanását is. Meciar szerint a pár­SITA-HÍR Pozsony. A Szlovák Demokratikus Koalíció (SDK) képviselői ma dön­tenek az új frakcióvezető szemé­lyéről, ám a feladat cseppet sem egyszerű. Ha a képviselőcsoport nem fogadja el Ján Rusnákot veze­tőnek, a kereszténydemokrata platform állíthat jelöltet. Pavol tokát jelenleg olyan egzisztenciális kérdések foglalkoztatják, mint a kormányban maradás vagy a támo­gatottság megőrzése. Meggyőződé­se, hogy ha sor kerül az előrehozott választásokra, a jelenlegi ellenzék­nek sikerül alkotmányos többség­hez jutnia a parlamentben, akár 110 képviselői széket is megszerezhet­nek. A népszavazáson közel 50 szá­zalékos részvételi arányra számít, az eredményt pedig a szavazás előt­ti két hét történései befolyásolhat­ják a legnagyobb mértékben. Meciar szívesen találkozna az Egye­sült Államok új szlovákiai nagykö­vetével, Carl Spielvogellel, hogy Szlovákia politikai és gazdasági sta­bilitásáról, valamint az integráció felgyorsításáról tárgyaljanak. Hrusovsky, a KDH alelnöke meg­erősítette, hogy ők Frantisek Mikloskót jelölnék a posztra, amit az érintett elutasított. Egyes infor­mációk szerint még Július Brocka jöhet számításba, akit Mikulás Dzurinda miniszterelnök is támo­gat. A hivatalos jelölt azonban a zöldek által javasolt Rusnák, aki valamennyi platform számára el­ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia támogatja az Ausztria elleni szankciók feloldását -jelentette ki Eduard Kukán. A kül­ügyminiszter bízik abban, hogy az Európai Unió is pozitívan értékeli a „bölcsek tanácsának” javaslatát, és feloldja a szankciókat. A bölcsek szerint ugyanis a szankciók ellenté­tes hatást váltanának ki, ha nem ol­danák fel őket. Az EU azonban be­vezetésükkel bizonyította, hogy tag­állam esetében sem tűri el a demok­rácia és a jogállam elveitől való elté­rést - mondta Kukán. Kitért a belga vízumkényszer nyomán kialakult helyzetre, amely szerinte tarthatat­lan. Belgium szlovákiai külképvise­lete nem készült fel az új helyzetre. fogadható. A platformokon kívül álló és a liberális platform képvise­lői, akik összesen húsz mandá­tummal rendelkeznek, megsza­vaznák Rusnákot frakcióvezető­nek, ha az alelnököt a zöldek jelöl­hetik. A bonyolult helyzetre való tekintettel a képviselők elképzel­hetőnek tartják, hogy nem sikerül új frakcióvezetőt választaniuk. Ennek oka, hogy a nagykövetség csak minden másnap fogadja a vízu­mért folyamodó ügyfeleket. A mi­nisztérium ezért konzultációra hív­ta a belga nagykövetet, a belga kül­ügyminisztert pedig telefonon tájé­koztatja a helyzetről, amely Kukán szerint nem felel meg a két ország közötti jó kapcsolatoknak. Stefan Markus budapesti szlovák nagykö­vet és Német Zsolt külügyi államtit­kár megbeszélése Kukán szerint an­nak bizonyítéka, hogy a magyar fél érdeklődik az MKP-t érintő három kérdés - a közigazgatási reform, a magyar pedagógusképzés, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek chartája - megoldása iránt. Kukán szerint mindhárom téma Szlovákia kizárólagos belügye. (szm) Döntött az SDKÚ Nincs igény Duraclcára Pozsony. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió előkészítő bi­zottsága egyhangúlag elutasította Peter Duracka felvételi kérelmét. A bizottság úgy véli, Duracka tényke­dése alapján kétséges, hogy hajlan­dó lenne-e azonosulni az SDKÚ kül­detésével és programjával. (SITA) Lehet, hogy a legerősebb kormánypártnak nem sikerül frakcióvezetőt választania Kijöhet számításba az SDK-nál? RÖVIDEN Jogorvoslatot kér a cseh miniszter Pozsony. A cseh igazságügy-miniszter, Otokar Motejl megtámadta a szlovák katonai bíróság 1961-ben hozott döntését, mellyel szol­gálatmegtagadás miatt elítélte Kari Mariska cseh állampolgárt. 1959-ben és 1960-ban vallási meggyőződésére hivatkozva Mariska nem vett részt egy katonai gyakorlaton. Ezért előbb 18, majd 30 hónapos feltétel nélküli szabadságvesztésre ítélték, s csak 1964- ben szabadult. A cseh miniszter szerint a második ítélettel megsér­tették azt az alapelvet, mely szerint nem kerülhet ugyanaz az ügy ismételten bírói döntés alá. (SITA) Az SDL a homoszexuálisok mellett Pozsony. A szlovák társadalom igényt tart arra, hogy a homosze­xuálisok kapcsolatát is nyilvántartásba vegyék. Ha Szlovákia csat­lakozni akar az Európai Unióhoz, el kell fogadnia az erről szóló jogszabályt - hangsúlyozta Milan István (SDL), a parlament ifjúsá­gi és sportbizottságának tagja. (TA SR) A volt rendőr negyedik éhségsztrájkja Pozsony. Ivan Cavajda volt rendőr tegnap a kormányhivatal előtt negyedszer kezdett éhségsztrájkba. Ezzel volt munkaadója, a bel­ügyminisztérium elleni bírósági eljárás indokolatlan elhúzódása miatt tiltakozik. 1993-ban szabadságáról tért vissza, amikor közöl­ték vele, elbocsátották, így nem tarthatott igényt a szolgálati éve­kért járó lelépőre. (TA SR) Emberölés gondatlanságból Pozsony. Egy ittas rendőr gondatlanságból lelőtt egy 23 éves férfit, egyet pedig megsebesített. A rendőr, miután betért egy Dunajská Luzná-i bárba, annak tulajdonosára bízta szolgálati fegyverét. Távo­zásakor, éjjel egy óra körül 2,8 ezreléknyi alkohollal a vérében ma­gához vette a fegyvert és véletlenül elsütötte. A lövedék súlyos nyak­sérülést okozott Ján P.-nek, aki kórházba szállítása után meghalt. Imrich L. testét a golyó csak súrolta. (TA SR) Niznansky: nincs veszélyben a menetrend Trencsén. Viktor Niznansky, a közigazgatási reformért felelős kor­mánymegbízott tegnap a Közép-Vág mente önkormányzati és ál­lamigazgatási képviselőivel, kormányzaton kívüli szervezetekkel tárgyalt a reformkoncepcióról. Niznansky szerint a kormány a leg­több reformmal kapcsolatos feladatát teljesítette. Azt még nem döntötte el, hogy az államigazgatás integrált legyen vagy sem. A reform harmonogramja nincs veszélyben, a parlament az év végéig megvitathatja a koncepciót. (TA SR) Rendkívüli ülés a televízióról és a rádióról Pozsony. A parlament kulturális és médiabizottsága rendkívüli par­lamenti ülés összehívását fogja kezdeményezni, melyen a Szlovák Televízió és a Szlovák Rádió helyzetét vitatnák meg. A bizottság sze­rint felül kell vizsgálni, hogy a Deutche Telekommal kötött szerző­dés kitér-e az STV és az SRo Szlovák Távközlési Vállalattal szembeni adósságának törlesztésére. Az STV adósságai elérik a 626 milliót, a rádió közel 300 millióval tartozik a vállalatnak. (TA SR) Harach a leendő privatizőrökkel tárgyalt Pozsony. Lubomír Harach gazdasági miniszter tegnap fogadta a Szlovák Gázmüveket privatizálni szándékozó vállalatok képviselő­it. Az olasz SNAM, a francia Gaz de France és a német Ruhrgas konzorciumba tömörülve közösen nyújtják majd be pályázatukat. Harach szerint az állami tulajdonban levő gázművek legkésőbb 2001 áprilisáig részvénytársasággá alakul. (SITA) Ján Pipta ismét Csáky Pálnál Pozsony. Csáky Pál tegnap fogadta Ján Pipta országos rendőrfőka­pitányt, aki a miniszterelnök-helyettest az Anastázia Bálázóvá meggyilkolásának ügyében folytatott vizsgálat menetéről tájékoz­tatta. Egyetértettek abban, hogy a nyomozás érdekében a gyanúsí­tottak személyéről nem adnak ki információkat. Csáky és Pipta megállapodott, hogy az Európa Tanács támogatásával december 10-én nemzetközi konferenciát rendeznek, melynek témája a rend­őrség és az emberi jogok, (ú) Találkozás egy feltételezett rokonnal Budapest. Egyelőre nem lehet teljes bizonyossággal azt állítani, hogy az utolsó volt magyar hadifogolyként ismertté vált Tamás András a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bodrogkisfaludról származik, de a Honvédelmi Minisztériumban alakult bizottság ezt a szálat is vizsgál­ja - közölte Erdős László alezredes, a testület tagja. Elmondta, hogy a bodrogkisfaludiak meggyőződése szerint Tamás András falujukból származik, neve szerepel a második világháborús emlékművön. Az alezredes már találkozott az egyik feltételezett rokonnal. (MTI) A komáromi hajógyárban bizakodnak az alkalmazottak Jelzett elbocsátások ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. A Szlovák Hajógyár Rt. a nyár folyamán már jelezte a járási munkahivatalnak, hogy 564 alkal­mazott elbocsátását tervezi. Mint azt Miroslav Bednár, a nagyvállalat sajtóosztályának igazgatója az Új Szónak elmondta, eddig 279_alkal­mazott kapott felmondást. Ők de­cember és a jövő év január elsejével távoznak a gyárból. Ha a nagyválla­latnál a termelés beindul, akkor a cég vezetősége a felmondást kapott alkalmazottak jelentős részével új­ból munkaszerződést köt. A nagy- vállalatnál jelenleg hét félkész ha­jón körülbelül 200 alkalmazott dol­gozik. Naponta mintegy nyolcszáz személy jár be a gyárba, s a körülbe­lül ezer alkalmazottnak az eredeti­leg augusztus végéig tervezett kényszerszabadságát szeptember végéig meghosszabbították. Ők er- re.az időre fizetésük hatvan száza­lékát kapják. A cég a béreket to­vábbra is részletekben fizeti az al­kalmazottaknak. Jelenleg az elfo­gadott konszolidációs terv szerint működik a hajógyár. A dolgozók zöme abban is bízik, hogy a már több mint egy éve tartó bizonyta­lanság után belátható időn belül beindul a termelés, (km) A külügyminisztérium behívatta a belga nagykövetet Kizárólagos belügy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents