Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-09 / 208. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 9. Panoráma Ehhez hasonlót még a sokat próbált kolumbiai rendőrök sem láttak. A szokatlan leletet a sajtónak is bemutatták Drogcsempész tengeralattjáró Bogotá. Kolumbiában a ha­tóságok rábukkantak egy épülőfélben levő tenger­alattjáróra, amellyel a kábí­tószercsempészek juttatták volna külföldre a drogot. A drogcsempész búvárhajó orosz tervdokumentáció alapján készült. MTI-AFP Kétszáz tonna kokain és 12 főnyi személyzet szállítására lett volna alkalmas a csempész tengeralatt­járó, amelyet Bogotától 40 kilomé­terre nyugatra, Facatativa telepü­lés egy üzemében fedeztek fel. A szokatlan leletet Luis Ernesto Gi- libert rendőrtábornok mutatta be a sajtónak, hangsúlyozva, hogy a so­kat próbált kolumbiai rendőrök so­ha az életben nem láttak még ha­sonlót. A drogbárók már 5 millió dollárt költöttek a hajótörzsre, és további 5 millióba került volna a gépterem felszerelése. A kolumbiai hatóságok nem zárják ki, hogy a drogcsempész búvárha­jóhoz köze van az orosz maffiának, mert a „hajógyárban” orosz nyelvű műszaki leírást találtak, spanyolra fordítva - jelentette az AFP. A tábornok közölte, hogy a készítők csúcstechnológiát alkalmazva nagy ellenállóképességű hajótestet épí­tettek, s a szerkezet számos eleme már teljesen kész állapotban van. A Csúcstechnológiát alkalmazva, orosz tervdokumentáció alapján nagy ellenállóképességű hajótestet építtettek a kolumbiai drogbárók. (CTK/AP) tengeralattjáró 30 méter hosszú és 3,5 méter magas, és ugyanilyen széles (lett volna). Irányításához legalább három ember kellene. Leo Arreguin, az amerikai kábító­szerellenes hivatal (DEA) kolumbiai igazgatója a ' narkócsempészekre mért nagy csapásnak nevezte a ten­geralattjáró lefülelését. Hangsú­lyozta, hogy a sikeres akciót az ame­rikai szervek részvétele nélkül haj­tották végre a kolumbiai hatóságok. Arreguin kijelentette, hogy a kolum­biai hatóságoknak olyan dokumen­táció van a birtokában, amely bizo­nyítja oroszok és két amerikai rész­vételét a csempészésre alkalmas tengeralattjáró építésében. Kalandos utazás után Sokáig luxuscikknek számított. Nőknek nem ajánlották az orvosok A drótszamár sikertörténete Vikingek Bostonban Boston. Három hónappal azután, hogy úrnak indultak Izlandról, meg­érkeztek a bostoni kikötőbe a vikin­gek utódai. A 22,5 méter hosszú Is- lendingur utasai azért vállalkoztak a kalandos utazásra, hogy megte­gyék ugyanazt az utat, amelyen Leif Eriksson Krisztus után 1000 körül Észak-Amerika földjére érkezett, jó­val megelőzve Kolumbusz Kristófot. A hajót és utasait csütörtökön Iz- land egykori washingtoni nagykö­vete, Einar Benediktsson üdvözölte Bostonban. Lehetségesnek mondta, hogy a kiváló hajós vikingek egé­szen Bostonig eljutottak. Erre utal az a tény is, hogy Észak-Amerikában egy (viking) települést a bort jelölő „Vinland” névre kereszteltek, holott a szőlő ritka növény volt az északon fekvő Új-Foundlandban. Az Islen- dingur vitorlás, melyet egy IX. szá­zadi hajó mintájára építettek, foly­tatja útját New Yorkig, ahol október 5-én viking kiállítás nyílik az termé­szetrajzi múzeumban. (PAN) MTI-PANORÁMA Nürnberg. Kezdetben nem nők számára készült az új közlekedési eszköz. Először azért, mert a ke­rékpárra pattanva túl sokat mu­tattak a lábukból, másodszor pe­dig a XIX. században nagyon is önálló benyomást keltettek a bi­cikliző nők. „A biciklizés rendkívül veszélyes a törékeny női alkat számára” - fi­gyelmeztettek a századforduló előtt az orvosok. Mi több, egyesek azt állították, hogy „a kerékpáro­zás gyógyíthatatlan meddőséghez vezethet nőknél”. Az ipari kultúra nürnbergi múzeu­mában tegnap megnyílt kiállítás bemutatja a kerékpár kétszáz éves történetét a kezdetek magas ke­rékpárjától egészen a mai mounta­in bike-ig. A drótszamár sikertörténete azzal kezdődött, hogy Carl Friedrich von Drais 1814-ben bemutatta a fából és vasból készült első kor­mányozható kerékpárt. Drais négyszer olyan gyorsan tette meg az utat Mannheim és Schwetzin­gen között, mint a postakocsi. En­nek ellenére sem a Drais-féle ke­rékpár, sem pedig a tőle a szaba­dalmat megvásároló angol Denis Johnson gyártmánya, az úgyneve­zett „hobby-horse” nem terjedt el széles körben. Sokba került ugyanis és ezért csak gazdagabb ember engedhette meg magának, hogy biciklit vásároljon. Ráadásul pedig az utak akkori állapota el­vette az emberek kedvét a még fel­ette zötyögős kerékpározástól. 1870-ben megjelent az utakon a pedál segítségével hajtható, de még mindig magas kerékpár, ám ez is luxuscikknek számított. „Egyedül nekem volt modern ke­rékpárom a városunkban” - jelen­tette ki 1882-ben büszkén Carl Marschütz, a kerékpározás út­törője és a Herkules Művek későbbi megalapítója. A már lám­pával is felszerelt angol kerékpár 286 márkába került, ami - Mar­schütz szerint - kedvezményes ár­nak számított. Az áttörés csak a századfordulón következett be, amikor megkezd­ték alacsonyabb biciklik gyártá­sát, amelyeknél a kerékpározó lá­ba szinte leért a földre. A sorozat- gyártás által lehetővé tett alacso­nyabb ár következtében azután a drótszamár a munkások és a kis­emberek közlekedési eszköze lett. Az is sokat számított, hogy abban az időben a kerékpár volt a leg­gyorsabb közlekedési eszköz, s ép­pen ezért nem került lámpa a hát­só kerékre. „A kerékpár révén új­fajta szabadsághoz és kommuni­kációs lehetőséghez jutott a mun­kás ember” - emlékeztetett Em- mert-Sinzinger, a kiállítás ren­dezője. Az „Arbeiterbund Solida­rität” Hitler hatalomra kerüléséig a világ legnagyobb kerékpáros egyletévé nőtte ki magát és 400 ezer tagjával számottevő politikai erőt is jelentett. Horvátországban az utóbbi napokban a volt Jugoszlávia történelmének kevéssé ismert fejezete került reflektorfénybe Vannak még usztasa terroristák? MTI-PANORÁMA Zágráb. A 80-as évek végéig szo­morú rendszerességgel számolt be a nemzetközi sajtó jugoszláv diplomaták és képviseletek elleni merényletekről, jugoszláv re­pülőgép-eltérítésekről, jugoszláv emigránsok titokzatos haláláról. Jugoszlávia már akkor is „hábo­rúban állt”, de akkor egy látha­tatlan fronton: a terrormódszere­ket alkalmazó emigránscsopor­tok ellen küzdött több-kevesebb sikerrel. Titkos háborút vívott ak­kor a kommunista Jugoszlávia mindenekelőtt annak biztonsági szolgálata a jugoszláv emigrán­sok terrorszervezeteivel: ügynö­kök gyilkoltak és ügynököket gyilkoltak meg szerte a világban. Egyelőre senki nem tudja, hogy hányán küzdöttek és haltak meg ezen a fronton, hány usztasa (az egykori fasiszta NDH - Független Horvát Állam), csetnik (a királyi Jugoszlávia hívei), trockista, anarchista, sztálinista és más ide­ológiát valló emigráns szervezet indított „háborút” a titóista Jugo­szlávia ellen. Az is a történészekre vár, hogy ki­mutassák: milyen szerepük volt a jugoszláv emigránsok különféle szervezeteinek a volt Jugoszlávia széthullásában. A horvát szerveze­tek között a Horvát Forradalmi Testvériség (HRB) elnevezésű cso­portot tartották a legveszélyesebb­nek, amelyet - a zágrábi sajtóban megjelentetetett adatok szerint - Sydneyben alakított meg 1961-ben három horvát emigráns. Nem hi­vatalos és nem végleges összesíté­sek szerint a terrorszervezet közel három évtizedes „aktív korszaka” alatt Európában és Ausztráliában mintegy 120 akciót hajtott végre, ezeknek 53 halálos áldozatuk és 118 sebesültjük volt. Az akkori ju­goszláv belügyi szervek úgy vél­ték, hogy ez a szervezet hajtotta végre a horvát emigránscsoportok által elkövetett támadások több min felét. A zágrábi sajtó szerint a csoport sydneyi megalakulásakor még sen­ki nem sejthette, hogy egyszer majd a Jugoszláv Néphadsereget is be kell vetni a Horvát Forradalmi Test­vériség diverzánsai ellen. Josip Se- nic, Jure Marie és Géza Pásti alapí­tók az Ante Pavelic vezette Függet­len Horvát Állam (NDH) visszaállí­tására szövetkeztek 40 évvel ezelőtt Sydneyben. Egy évvel később Pástit Európába küldték, hogy a konti­nensre összpontosítsák a HRB te­vékenységét, de a férfit - való­színűleg a jugoszláv biztonsági szolgálat ügynökei - meggyilkol­ták. A helyére lépők is hasonló sorsra jutottak: feltehetően a jugo­szláv titkosszolgálat utasítására a HRB szinte valamennyi későbbi ve­zetőjét likvidálták. A Horvát Forradalmi Testvériség legnagyobb szabású akcióját akkor hajtotta végre, amikor 1972-ben diverzáns csoportot küldött Jugo­szláviába merényletek elkövetésé­re, Tito meggyilkolására, „a horvát nép felszabadítását célzó felkelés” kirobbantására. A19 fős, fegyveres csoport Ausztriából lépett jugo­szláv területre, és partizánmód­szerek alkalmazásával kezdte meg tevékenységét. A Jugoszláv Nép­hadsereg egyes alakulatait is beve­tették ellenük Hercegovinában és Délnyugat-Dalmáciában. Akciójuk 1972. június 21-től július 30-ig tar­tott, a katonasággal vívott harcok­ban a csoport legtöbb tagját meg­ölték, négy terroristát elfogtak. Közülük hármat halálra ítéltek és ki is végeztek. A negyedik csak azért úszta meg a halálos ítéletet, mert akkor még kiskorú volt. Lid- vik Pavlovic csak 20 évvel később halt meg, „természetesen” tisztá­zatlan körülmények között. Nevét állítólag a boszniai horvátok véde- rejének egyik alakulata viselte a délszláv háborúban. A zágrábi lapok abban egyetérte­nek, hogy Horvátország független­ségének kivívása után beszüntette tevékenységét a HRB, de megosz­lanak a vélemények arról, hogy va­lakik csak visszaéltek e szervezet nevével, vagy valóban a Horvát Forradalmi Testvériség aktivistái küldtek a közelmúltban fenyegető levelet Stipe Mesic elnök zágrábi irodájába. Nem a ruha teszi a manökent, hanem a kiegészítők (CTK/AP) NÉHÁNY SORBAN Törökországi buszbaleset - 11 halott Ankara. Tizenegy személy - köztük öt gyerek - meghalt, 26 pedig megsérült tegnap egy autóbuszbaleset következtében Törökország nyugati részén. Egy, gyapotszedő munkásokat és családtagjaikat szállító autóbusz árokba borult Kula település közelében. A hatósá­gok szerint a balesetet valószínűleg az okozta, hogy á sofőr elaludt. A török utakon évente mintegy ötezren halnak meg baleset következ­tében, s a tragédiák többségének oka a szabálytalan vezetés. (MTI) 600 ezer font a Douglas bébi fotóiért London. Az OK! című brit folyóirat 600 ezer fontot fizetett a neves amerikai színész, Michael Douglas és jegyese, Catherine Zeta-Jo- nes újszülött fiának, Dylannak a fotóiért - állítja a Sun című bul­várlap. Ugyanakkor közölte azt is, hogy Douglas ügynöke cáfolta az összeg nagyságáról szóló értesülést. Douglas és Zeta-Jones ed­dig nem hozott nyilvánosságra fényképet az egyhónapos cse­csemőről. Dylan fényképei állítólag a jövő héten jelennek meg. Kü­lönböző feltevések láttak napvilágot a fotókért kifizetett 600 ezer font felhasználásáról is. A Sun úgy értesült, hogy Douglas és Zeta- Jones nemes célra akarja költeni az összeget. Douglas ügynöke azonban azt mondta: „úgy gondolom, senkinek semmi köze hozzá, hogy mihez kezdenek az emberek a pénzükkel”. (PAN) Patkányvérdíj „Macskavárosban" Kuala Lumpur. Nem tüzelte fel a patkányokra kitűzött vérdíj Bor­neo „Macska” nevű városának lakóit, pedig csakis 18 éven felüliek­nek szól a felhívás. Kuching - amelynek jelentése macska - városa­tyái a túlzott patkányszaporulat miatt kihirdették, hogy 1 ringgit (15 koronának megfelelő díj) üti patkányonként azoknak a markát, akik legalább 12 és fél centi hosszú állatot ejtenek el. A kisebbekért félárat fizetnek. Az akció 18 éven felüli, de nem a patkányokra ért­ve, hanem a vadászok életkorára. Az első napok tapasztalatai alap­ján „Macska” lakosai nem rohantak hanyatt-homlok patkányt fogni. Naponta csupán néhány rágcsálót szolgáltatnak be. A malajziai Ku­ching egyébként Ázsia „macskafővárosának” számít. Van macska­múzeuma, főutcáján pedig egymást érik a macskaszobrok, és a ci­cáknak nagy a becsé, jóllehet patkányból nem fognak eleget. (MTI) Infarktushoz vezethet a depresszió Washington. A szívinfarktus számos előidézője közül a leggyako­ribb rizikótényezők: a magas vérnyomás, a túlzott koleszterinszint, az elhízás, a cukorbetegség és a dohányzás - de az elmúlt években számos kutató felhívta a figyelmet arra, hogy e betegség kialakulá­sában szerepet játszhat az idegi alapú depresszió is. Az egyesült ál­lamokbeli Washington Egyetem orvoscsoportja Robert Carney ve­zetésével immár arra is rájött, hogy mi az összefüggés a két problé­ma között. Az idegi alapú depresszió felborítja az agy elektrokémi­ai folyamatait, s olyan vegyületeket juttat a véráramba, amelyek felgyorsítják a szívritmust. (MTI-PRESS) Kutas! Egy kör adómentest mindenkinek! Oslo. „Kutas! Egy kör adómentest mindenkinek!” - hangozhatott a meghívás, ám nem egy kocsmában, hanem egy benzinkútnál Nor­végiában. Svein Erik Bakke norvég milliomos egészen pontosan nem is benzinre hívta meg az autósokat, hanem benzinadóra: az üzemanyag árának az adórészét állta. így is kilométernyi sor kígyó­zott a kútnál, mivel Norvégiában is igen magas az üzemanyag árá­nak adótartalma, 70 százalék körüli. A milliomos akciója egy órán át tartott, délelőtt tíztől tizenegyig, de akadtak, akik már előző este „állást foglaltak” a kútnál, és végigvárták az egész éjszakát. Reggel­re azután közlekedési káosz lett úrrá a környéken, és a rendőrök­nek kellett tovább terelniük az adómentes benzinre szomjazókat. Végül 40-50 autósnak jutott a harmadárú benzinből, ami Bakke úr­nak 10 ezer koronájába (1100 dollárba) került. (PAN)

Next

/
Thumbnails
Contents