Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-09 / 208. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 9. Panoráma Ehhez hasonlót még a sokat próbált kolumbiai rendőrök sem láttak. A szokatlan leletet a sajtónak is bemutatták Drogcsempész tengeralattjáró Bogotá. Kolumbiában a hatóságok rábukkantak egy épülőfélben levő tengeralattjáróra, amellyel a kábítószercsempészek juttatták volna külföldre a drogot. A drogcsempész búvárhajó orosz tervdokumentáció alapján készült. MTI-AFP Kétszáz tonna kokain és 12 főnyi személyzet szállítására lett volna alkalmas a csempész tengeralattjáró, amelyet Bogotától 40 kilométerre nyugatra, Facatativa település egy üzemében fedeztek fel. A szokatlan leletet Luis Ernesto Gi- libert rendőrtábornok mutatta be a sajtónak, hangsúlyozva, hogy a sokat próbált kolumbiai rendőrök soha az életben nem láttak még hasonlót. A drogbárók már 5 millió dollárt költöttek a hajótörzsre, és további 5 millióba került volna a gépterem felszerelése. A kolumbiai hatóságok nem zárják ki, hogy a drogcsempész búvárhajóhoz köze van az orosz maffiának, mert a „hajógyárban” orosz nyelvű műszaki leírást találtak, spanyolra fordítva - jelentette az AFP. A tábornok közölte, hogy a készítők csúcstechnológiát alkalmazva nagy ellenállóképességű hajótestet építettek, s a szerkezet számos eleme már teljesen kész állapotban van. A Csúcstechnológiát alkalmazva, orosz tervdokumentáció alapján nagy ellenállóképességű hajótestet építtettek a kolumbiai drogbárók. (CTK/AP) tengeralattjáró 30 méter hosszú és 3,5 méter magas, és ugyanilyen széles (lett volna). Irányításához legalább három ember kellene. Leo Arreguin, az amerikai kábítószerellenes hivatal (DEA) kolumbiai igazgatója a ' narkócsempészekre mért nagy csapásnak nevezte a tengeralattjáró lefülelését. Hangsúlyozta, hogy a sikeres akciót az amerikai szervek részvétele nélkül hajtották végre a kolumbiai hatóságok. Arreguin kijelentette, hogy a kolumbiai hatóságoknak olyan dokumentáció van a birtokában, amely bizonyítja oroszok és két amerikai részvételét a csempészésre alkalmas tengeralattjáró építésében. Kalandos utazás után Sokáig luxuscikknek számított. Nőknek nem ajánlották az orvosok A drótszamár sikertörténete Vikingek Bostonban Boston. Három hónappal azután, hogy úrnak indultak Izlandról, megérkeztek a bostoni kikötőbe a vikingek utódai. A 22,5 méter hosszú Is- lendingur utasai azért vállalkoztak a kalandos utazásra, hogy megtegyék ugyanazt az utat, amelyen Leif Eriksson Krisztus után 1000 körül Észak-Amerika földjére érkezett, jóval megelőzve Kolumbusz Kristófot. A hajót és utasait csütörtökön Iz- land egykori washingtoni nagykövete, Einar Benediktsson üdvözölte Bostonban. Lehetségesnek mondta, hogy a kiváló hajós vikingek egészen Bostonig eljutottak. Erre utal az a tény is, hogy Észak-Amerikában egy (viking) települést a bort jelölő „Vinland” névre kereszteltek, holott a szőlő ritka növény volt az északon fekvő Új-Foundlandban. Az Islen- dingur vitorlás, melyet egy IX. századi hajó mintájára építettek, folytatja útját New Yorkig, ahol október 5-én viking kiállítás nyílik az természetrajzi múzeumban. (PAN) MTI-PANORÁMA Nürnberg. Kezdetben nem nők számára készült az új közlekedési eszköz. Először azért, mert a kerékpárra pattanva túl sokat mutattak a lábukból, másodszor pedig a XIX. században nagyon is önálló benyomást keltettek a bicikliző nők. „A biciklizés rendkívül veszélyes a törékeny női alkat számára” - figyelmeztettek a századforduló előtt az orvosok. Mi több, egyesek azt állították, hogy „a kerékpározás gyógyíthatatlan meddőséghez vezethet nőknél”. Az ipari kultúra nürnbergi múzeumában tegnap megnyílt kiállítás bemutatja a kerékpár kétszáz éves történetét a kezdetek magas kerékpárjától egészen a mai mountain bike-ig. A drótszamár sikertörténete azzal kezdődött, hogy Carl Friedrich von Drais 1814-ben bemutatta a fából és vasból készült első kormányozható kerékpárt. Drais négyszer olyan gyorsan tette meg az utat Mannheim és Schwetzingen között, mint a postakocsi. Ennek ellenére sem a Drais-féle kerékpár, sem pedig a tőle a szabadalmat megvásároló angol Denis Johnson gyártmánya, az úgynevezett „hobby-horse” nem terjedt el széles körben. Sokba került ugyanis és ezért csak gazdagabb ember engedhette meg magának, hogy biciklit vásároljon. Ráadásul pedig az utak akkori állapota elvette az emberek kedvét a még felette zötyögős kerékpározástól. 1870-ben megjelent az utakon a pedál segítségével hajtható, de még mindig magas kerékpár, ám ez is luxuscikknek számított. „Egyedül nekem volt modern kerékpárom a városunkban” - jelentette ki 1882-ben büszkén Carl Marschütz, a kerékpározás úttörője és a Herkules Művek későbbi megalapítója. A már lámpával is felszerelt angol kerékpár 286 márkába került, ami - Marschütz szerint - kedvezményes árnak számított. Az áttörés csak a századfordulón következett be, amikor megkezdték alacsonyabb biciklik gyártását, amelyeknél a kerékpározó lába szinte leért a földre. A sorozat- gyártás által lehetővé tett alacsonyabb ár következtében azután a drótszamár a munkások és a kisemberek közlekedési eszköze lett. Az is sokat számított, hogy abban az időben a kerékpár volt a leggyorsabb közlekedési eszköz, s éppen ezért nem került lámpa a hátsó kerékre. „A kerékpár révén újfajta szabadsághoz és kommunikációs lehetőséghez jutott a munkás ember” - emlékeztetett Em- mert-Sinzinger, a kiállítás rendezője. Az „Arbeiterbund Solidarität” Hitler hatalomra kerüléséig a világ legnagyobb kerékpáros egyletévé nőtte ki magát és 400 ezer tagjával számottevő politikai erőt is jelentett. Horvátországban az utóbbi napokban a volt Jugoszlávia történelmének kevéssé ismert fejezete került reflektorfénybe Vannak még usztasa terroristák? MTI-PANORÁMA Zágráb. A 80-as évek végéig szomorú rendszerességgel számolt be a nemzetközi sajtó jugoszláv diplomaták és képviseletek elleni merényletekről, jugoszláv repülőgép-eltérítésekről, jugoszláv emigránsok titokzatos haláláról. Jugoszlávia már akkor is „háborúban állt”, de akkor egy láthatatlan fronton: a terrormódszereket alkalmazó emigránscsoportok ellen küzdött több-kevesebb sikerrel. Titkos háborút vívott akkor a kommunista Jugoszlávia mindenekelőtt annak biztonsági szolgálata a jugoszláv emigránsok terrorszervezeteivel: ügynökök gyilkoltak és ügynököket gyilkoltak meg szerte a világban. Egyelőre senki nem tudja, hogy hányán küzdöttek és haltak meg ezen a fronton, hány usztasa (az egykori fasiszta NDH - Független Horvát Állam), csetnik (a királyi Jugoszlávia hívei), trockista, anarchista, sztálinista és más ideológiát valló emigráns szervezet indított „háborút” a titóista Jugoszlávia ellen. Az is a történészekre vár, hogy kimutassák: milyen szerepük volt a jugoszláv emigránsok különféle szervezeteinek a volt Jugoszlávia széthullásában. A horvát szervezetek között a Horvát Forradalmi Testvériség (HRB) elnevezésű csoportot tartották a legveszélyesebbnek, amelyet - a zágrábi sajtóban megjelentetetett adatok szerint - Sydneyben alakított meg 1961-ben három horvát emigráns. Nem hivatalos és nem végleges összesítések szerint a terrorszervezet közel három évtizedes „aktív korszaka” alatt Európában és Ausztráliában mintegy 120 akciót hajtott végre, ezeknek 53 halálos áldozatuk és 118 sebesültjük volt. Az akkori jugoszláv belügyi szervek úgy vélték, hogy ez a szervezet hajtotta végre a horvát emigránscsoportok által elkövetett támadások több min felét. A zágrábi sajtó szerint a csoport sydneyi megalakulásakor még senki nem sejthette, hogy egyszer majd a Jugoszláv Néphadsereget is be kell vetni a Horvát Forradalmi Testvériség diverzánsai ellen. Josip Se- nic, Jure Marie és Géza Pásti alapítók az Ante Pavelic vezette Független Horvát Állam (NDH) visszaállítására szövetkeztek 40 évvel ezelőtt Sydneyben. Egy évvel később Pástit Európába küldték, hogy a kontinensre összpontosítsák a HRB tevékenységét, de a férfit - valószínűleg a jugoszláv biztonsági szolgálat ügynökei - meggyilkolták. A helyére lépők is hasonló sorsra jutottak: feltehetően a jugoszláv titkosszolgálat utasítására a HRB szinte valamennyi későbbi vezetőjét likvidálták. A Horvát Forradalmi Testvériség legnagyobb szabású akcióját akkor hajtotta végre, amikor 1972-ben diverzáns csoportot küldött Jugoszláviába merényletek elkövetésére, Tito meggyilkolására, „a horvát nép felszabadítását célzó felkelés” kirobbantására. A19 fős, fegyveres csoport Ausztriából lépett jugoszláv területre, és partizánmódszerek alkalmazásával kezdte meg tevékenységét. A Jugoszláv Néphadsereg egyes alakulatait is bevetették ellenük Hercegovinában és Délnyugat-Dalmáciában. Akciójuk 1972. június 21-től július 30-ig tartott, a katonasággal vívott harcokban a csoport legtöbb tagját megölték, négy terroristát elfogtak. Közülük hármat halálra ítéltek és ki is végeztek. A negyedik csak azért úszta meg a halálos ítéletet, mert akkor még kiskorú volt. Lid- vik Pavlovic csak 20 évvel később halt meg, „természetesen” tisztázatlan körülmények között. Nevét állítólag a boszniai horvátok véde- rejének egyik alakulata viselte a délszláv háborúban. A zágrábi lapok abban egyetértenek, hogy Horvátország függetlenségének kivívása után beszüntette tevékenységét a HRB, de megoszlanak a vélemények arról, hogy valakik csak visszaéltek e szervezet nevével, vagy valóban a Horvát Forradalmi Testvériség aktivistái küldtek a közelmúltban fenyegető levelet Stipe Mesic elnök zágrábi irodájába. Nem a ruha teszi a manökent, hanem a kiegészítők (CTK/AP) NÉHÁNY SORBAN Törökországi buszbaleset - 11 halott Ankara. Tizenegy személy - köztük öt gyerek - meghalt, 26 pedig megsérült tegnap egy autóbuszbaleset következtében Törökország nyugati részén. Egy, gyapotszedő munkásokat és családtagjaikat szállító autóbusz árokba borult Kula település közelében. A hatóságok szerint a balesetet valószínűleg az okozta, hogy á sofőr elaludt. A török utakon évente mintegy ötezren halnak meg baleset következtében, s a tragédiák többségének oka a szabálytalan vezetés. (MTI) 600 ezer font a Douglas bébi fotóiért London. Az OK! című brit folyóirat 600 ezer fontot fizetett a neves amerikai színész, Michael Douglas és jegyese, Catherine Zeta-Jo- nes újszülött fiának, Dylannak a fotóiért - állítja a Sun című bulvárlap. Ugyanakkor közölte azt is, hogy Douglas ügynöke cáfolta az összeg nagyságáról szóló értesülést. Douglas és Zeta-Jones eddig nem hozott nyilvánosságra fényképet az egyhónapos csecsemőről. Dylan fényképei állítólag a jövő héten jelennek meg. Különböző feltevések láttak napvilágot a fotókért kifizetett 600 ezer font felhasználásáról is. A Sun úgy értesült, hogy Douglas és Zeta- Jones nemes célra akarja költeni az összeget. Douglas ügynöke azonban azt mondta: „úgy gondolom, senkinek semmi köze hozzá, hogy mihez kezdenek az emberek a pénzükkel”. (PAN) Patkányvérdíj „Macskavárosban" Kuala Lumpur. Nem tüzelte fel a patkányokra kitűzött vérdíj Borneo „Macska” nevű városának lakóit, pedig csakis 18 éven felülieknek szól a felhívás. Kuching - amelynek jelentése macska - városatyái a túlzott patkányszaporulat miatt kihirdették, hogy 1 ringgit (15 koronának megfelelő díj) üti patkányonként azoknak a markát, akik legalább 12 és fél centi hosszú állatot ejtenek el. A kisebbekért félárat fizetnek. Az akció 18 éven felüli, de nem a patkányokra értve, hanem a vadászok életkorára. Az első napok tapasztalatai alapján „Macska” lakosai nem rohantak hanyatt-homlok patkányt fogni. Naponta csupán néhány rágcsálót szolgáltatnak be. A malajziai Kuching egyébként Ázsia „macskafővárosának” számít. Van macskamúzeuma, főutcáján pedig egymást érik a macskaszobrok, és a cicáknak nagy a becsé, jóllehet patkányból nem fognak eleget. (MTI) Infarktushoz vezethet a depresszió Washington. A szívinfarktus számos előidézője közül a leggyakoribb rizikótényezők: a magas vérnyomás, a túlzott koleszterinszint, az elhízás, a cukorbetegség és a dohányzás - de az elmúlt években számos kutató felhívta a figyelmet arra, hogy e betegség kialakulásában szerepet játszhat az idegi alapú depresszió is. Az egyesült államokbeli Washington Egyetem orvoscsoportja Robert Carney vezetésével immár arra is rájött, hogy mi az összefüggés a két probléma között. Az idegi alapú depresszió felborítja az agy elektrokémiai folyamatait, s olyan vegyületeket juttat a véráramba, amelyek felgyorsítják a szívritmust. (MTI-PRESS) Kutas! Egy kör adómentest mindenkinek! Oslo. „Kutas! Egy kör adómentest mindenkinek!” - hangozhatott a meghívás, ám nem egy kocsmában, hanem egy benzinkútnál Norvégiában. Svein Erik Bakke norvég milliomos egészen pontosan nem is benzinre hívta meg az autósokat, hanem benzinadóra: az üzemanyag árának az adórészét állta. így is kilométernyi sor kígyózott a kútnál, mivel Norvégiában is igen magas az üzemanyag árának adótartalma, 70 százalék körüli. A milliomos akciója egy órán át tartott, délelőtt tíztől tizenegyig, de akadtak, akik már előző este „állást foglaltak” a kútnál, és végigvárták az egész éjszakát. Reggelre azután közlekedési káosz lett úrrá a környéken, és a rendőröknek kellett tovább terelniük az adómentes benzinre szomjazókat. Végül 40-50 autósnak jutott a harmadárú benzinből, ami Bakke úrnak 10 ezer koronájába (1100 dollárba) került. (PAN)
