Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-09 / 208. szám, szombat

8 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 9. A harmadik világ országaiban ajánlják a használatát Fogkefe helyett rágófa? Bolyongás Naprendszerünk peremén. Ahonnan a Nap is ugyanolyan csillagnak látszik, mint a többi. Az ismeretlen, távoli Plútó ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Ázsiában, Afrikában és az arab országokban elterjedt rágófa ugyanolyan alaposan megtisztítja a fogakat, mint a fogkefe - állítja Christine D. Wu, az Illinoisi Egye­tem (Chicago) kutatója. A rágófa ceruza alakú és méretű fapálcika, amelyet addig rágnak, amíg rostjai­ra esik szét. A rostokkal a fogak köz­ti hézagokat tisztítják, és a fogínyt masszírozzák. A baktériumokat a rágás közben a fából felszabaduló antibakteriális anyagok pusztíiják el. Wu megvizsgálta a Namíbiában használt pálcikákat, s megállapítot­ta, hogy az őshonos bokrok és fák (esetleg a Diospyros lycioides) ágai­ból készült rágófák hat baktérium- ellenes anyagot tartalmaznak. Az Egészségügyi Vüágszervezetnek (WHO) készített tanulmányában amellett érvel, hogy a harmadik vi­lág országaiban ajánlják szájápolás­ra a rágófa használatát. Felhívja a fi­gyelmet arra, hogy azoknál, akik rendszeresen tisztítják vele a fogu­kat, azokat elkerüli a fogszuvasodás és az ínygyulladás. (É. T.) Kutatás a mobiltelefon rákkeltő hatásának tisztázására Eredmény csak 2003-ban MTI-HIR Európai léptékű felmérés kezdődik annak tisztázására, hogy okozhat-e rákot, mindenekelőtt agytumort a mobiltelefon használata. Az Egész­ségügyi Világszervezethez (WHO) tartozó, lyoni székhelyű Nemzet­közi Rákkutató Központ (CIRC) 14 országban összegyűjtendő adatok alapján végzi a több mint két éve elhatározott kutatást. A vizsgálat azokra a szervekre összpontosul, amelyek használatkor a legköze­lebb esnek a mobiltelefon antenná­jához: az agy, a nyálmirigy és a hal­lóidegek veszélyeztetettségét kí­vánják felmérni. Eredményt 2003 végére, 2004 elejére várnak. 16-17 ezer embert vonnak be a felmérés­be. Utólag tanulmányoznak daga­natos megbetegedéseket - hatezer agytumort, ezer hallóidegrákot és 600-700 fültőmirigy-daganatot. Az összehasonlításhoz megvizsgálnak sok ezer egészséges mobütelefon- használót is, hogy kiderítsék az esetleges rákkockázatot. Az euró­pai államok közül a legrégebben Svédországban, Norvégiában, Fin­nországban, Dániában és Nagy- Britanniában terjedt el a hordozha­tó telefon. Rajtuk kívül részt vesz a nagyszabású kutatásban Francia- ország, Olaszország, Németország, Izrael, Ausztrália, az Egyesült Álla­mok, Japán és Kanada is. Az agytu­mor - amely igen ritka, a rákos megbetegedések egy százalékát te­szi ki - hosszú évek során alakul ki, és legalább öt-hat év mobiltelefon­használat kell annak megállapítá­sához, hogy van-e összefüggés a kettő között. Idén hetven éve, hogy felfe­dezték a Naptól legtávolabb keringő bolygót, a Plútót. A felfedezés első stádiuma nem a hagyományos módon, teleszkópokkal történt, ha­nem bonyolult matematikai­csillagászati számítások el­végzése után. MELECSKE ÁKOS A Plútóval kapcsolatos számításo­kat P. Lowell csillagász végezte el, de halála megakadályozta, hogy saját szemével láthassa a bolygót. Csak 12 évvel később C. W. Tombaugh-nak sikerült Lowell munkáját befejezni és először megpillantania az apró csillagocs- kának látszó planétát. A Plútó felfedezésének érdekes előzményei voltak. Még a 18. szá­zadban felfedezett Uránusz bolygó pályájának megfigyelése közben a csillagászok kisebb-nagyobb elté­réseket észleltek. Valamilyen isme­retlen erő a bolygót kismértékben letérítette pályájáról. A földi tudó­sok arra gyanakodtak, hogy erre csak egy, még ismeretlen bolygó tömegvonzása lehet képes. Bonyo­lult pálya-számításokba kezdtek, így bukkantak rá 1846-ban a Nep- tunusznak elkeresztelt bolygóra. A rejtély azonban még nem oldódott meg: a Neptunusz gravitációs ere­je nem szolgált elégséges magya­rázattal az Uránusz pálya-ingado­zásainak magyarázatára. A kuta­tás-számolgatás tovább folyt, így lelték meg a Plútót. Azonban még e két bolygó együttes tömegvonzá­sa sem elégséges arra, hogy az Uránusz viselkedését megmagya­rázzák. Minden valószínűség sze­rint létezik egy tizedik bolygó is, sőt, számos csillagász nem zárja ki ennél több, még ismeretlen bolygó létezését. A Plútóval kapcsolatban napjaink­ban sok a vitatott részlet. Nehezíti, és majdnem lehetetlenné teszi az alaposabb vizsgálódásokat az óriá­si távolság és a bolygó viszonylag apró mérete. Egyébként ez a Nap­rendszer eddig ismert bolygói kö­zül a legkisebb. Igazából alig fér bele a hagyományos bolygó-kate­góriába, 2300 kilométeres átmérő­jével inkább holdnak felelne meg, A Plútóval kapcsolatban napjainkban sok a vita­tott részlet. amit mi sem igazol jobban, hogy Holdunk jócskán nagyobb nála. Ä Plútó erősen elnyúlt elliptikus pá­lyán kering a Nap körül, egy fordu­lat, azaz egy plútói év 248 földi év­nek felel meg. Van egy holdja is, melyet csak 1978-ban fedeztek fel és Charonnak keresztelték el. A hold alig kisebb bolygójánál, így szinte joggal nevezhetjük kettős bolygónak ezt a rendszert. Ez a A Plútó és a Charon. Mindezidáig ennél csak árnyalatnyival jobb felvéte­leket tudtak készíteni. A Hubble űrteleszkóp felvétele. (A szerző archívumából) rendszer halott világ. A Nap sugár­zása itt már nagyon gyenge, a Plú­tó felszínéről életadó napunk ugyanolyan csillagnak látszik, mint a többi. A hőmérséklet alig változik: -230 °C. Felszínét még nem sikerült feltérképezni, a felté­telezések szerint ugyanúgy kráte­rekkel van borítva, mint például a Merkur vagy a Hold. Mikor kerin­gése során közelebb kerül a Nap­hoz, ideiglenes légkör alakul ki rajta, mely főleg metánból és talán nitrogénból áll. A Plútónál még nem járt földi szonda, csak optikai úton sikerült eddig megfigyelni. Tudatában annak, hogy csak het­ven éve ismerjük a Plútót, érdekes lehet számunkra az a tény, ahogy beépítette az asztrológia, azaz a csillagjóslás, a saját rendszerébe a Plútót. Napi horoszkópokban gyakran olvashatjuk, hogy e sze­gény, aprócska bolygó így és úgy fogja befolyásolni életünket. 1930 előtt nem befolyásolt senkit? Hi­szen azelőtt is létezett horoszkóp­készítés. És a Plútó is. Ha netalán- tán felfedeznének egy újabb nap­Feltételezések szerint kráterekkel van borítva, mint a Merkur. rendszerbéli bolygót (bolygókat), nem csodálkozhatnánk azon, hogy a napi horoszkóp módosulna, és az új planéta, hívják akárhogyan is, elkezdené befolyásolni minden­napjainkat. Pokoli viszonyok uralkodnak a Jupiter bolygó egyik legnagyobb és egyben legaktívabb holdján, az lón A Galileo űrszonda folytatja programját Rizsszem nagyságú elektródot építenek be az izomba Injekcióval bejuttatható ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az izomsorvadás a legkézenfek­vőbb mozgásszervi fogyatékossá­gokon kívül gyakran idéz elő élet- veszélyes állapotot. Közismert, hogy ágyhoz kötött betegek eseté­ben az izomműködés hiánya miatt növekszik a trombózisok kockáza­ta. Ennek megelőzésére alkotott egy apró, rizsszemnyi elektródot Gerald Loeb, a Dél-kaliforniai Egyetem biomérnöke. A BION- nak keresztelt kis elektród egysze­rűen, egyetlen injekcióval bejut­tatható az izomba, s a működése - ezen keresztül az izom-összehú- zódások is - ettől kezdve rádióje­lekkel irányíthatók. Az elektromos ingerléseknek mind a gyakorisá­ga, mind az intenzitása elektró­dánként szabályozható. Léteznek ugyan olyan régebbi, bevett eljá­rások, amelyek a vezérelhetóséget a testből kilógó drótokkal teszik lehetővé, de ezzel egyúttal megte­remtik a fertőzések forrását is - ezek a módszerek ettől eltekintve is kellemetlenek. Az ígéretes BION-nal végzett klinikai vizsgá­latok tavaly év végén kezdődtek meg. A módszer azonnal felkeltet­te a szakértők érdeklődését, de felhívták a figyelmet arra, hogy hosszabb távú megfigyelésre van szükség. Ki kell ugyanis zárni an­nak a lehetőségét, hogy a beülte­tett elektród bármiféle gyulladást vagy szövetkárosodást okozzon. Loeb e tekintetben is bizakodó. A BION sikerein felbuzdulva a fej­lesztők olyan implantátum meg­valósíthatóságában bíznak, amely az izomműködés egyszerű fenn­tartásán túl hasznos mozdulatok kivitelezését vezérli. Ez olyanokon is segíthetne, akiknek sérült vala­melyik gerincvelői idegük. (É. T.) A Jupitert és rendszerét kutató Galileo űrszonda a vártnál sokkal jobban búja a térségben uralkodó körülményeket, vagyis a bolygó ál­tal gerjesztett erős sugárzást. A szonda programját már több alka­lommal, összesen három évvel meghosszabbították. A 2000 végé­ig tartó Galileo Millennium Mis­sion (GMM) nevű hosszabbított programszakasz keretében február 22-én az űrszonda már elhaladt a Jupiter Io holdja mellett, az év fo­lyamán még kétszer meg kell köze­lítenie a Callistót, ráadásul decem­berben talán párhuzamos megfi­gyeléseket végezhet a Jupiter mel­lett akkor elhaladó Cassini űrszon­dával. Azt azonban nem lehet tud­ni, hogy a Galileo működni fog-e még decemberben, hiszen műsze­rei már eddig is kétszeresét élték túl annak a sugárzásnak, amelyet eredetileg terveztek. A Galileo 1989-es indítása és 1995-ben a Ju­piterhez való érkezése között több, az egész program sikerét veszé­lyeztető meghibásodás történt, a legnagyobb gond az űrszonda pa­rabolaantennájának teljes műkö­désképtelensége (mely az indulás után nem nyílt ki). A hiba miatt az adatok csak néhány hónap késéssel érkeznek meg a Földre, mivel azo­kat csak egy kis teljesítményű se­gédantennával lehet továbbítani. Az Arizona Egyetem munkatársai májusban a Galileo űrszonda és a Hubble űrtávcső fényképei alapján részletes „geográfiai” képet tudtak adni a Jupiter Io nevű holdjáról. A képek alapján a hold felszíne állan­dó átalakulásban van. Az Io az egyetlen hold a Naprendszerben, melyen aktív vulkanikus tevékeny­ség zajlik. A vulkánkitörések miatt az Io kérge alól állandó rendsze­rességgel kénes gázok szabadul­nak fel, vékony légkört hozva létre az égitest körül. A légkör sűrűsége alig egymilliárdod része a földi­nek, összetétele gyakorlatilag tel­jesen kén-dioxid. Ázt már eddig is tudtuk, hogy az lóból felszabaduló hatalmas gázmennyiség egy csa­tornát képez a hold pályája körül, ám a mérések most azt valószínű­sítik, hogy a gáz a Jupiter egész rendszerére hatással van. Valószí­nű ugyanis, hogy az lóról származ­nak azok a kénsavlerakódások, melyeket az Európán fedeztek fel. Egyes számítások szerint az Io tö­megéből másodpercenként egy tonnát veszít. Ha a számítások megbízhatóak, akkor a hold lassan zsugorodik, létezése óta akár há­rom küométert is veszíthetett át­mérőjéből. A hold felszínén a kö­rülmények éppen ezért pokoliak. Felszínét tarka láva és sárga hónak látszó kénes felhők borítják. Az Io hegyei rendkívül magasak, van­nak, amelyek a 16 ezer métert is elérik (ez a Csomolungmának majdnem a kétszerese). Becslések szerint ekkora hegyek megtartásá­hoz legalább 30 kilométer vastag szilárd kéregre van szükség. A hold erős vulkanizmusa azzal ma­gyarázható, hogy a másik három holdhoz képest (Europa, Ganyme- des, Callisto) jóval közelebb ke­ring a Jupiterhez, így annak hatal­mas gravitációs tere nagyobb fel­színformáló hatással van a holdra. Az árapályhatás miatt az Io felszí­ne 42 óránként akár 100 métert is emelkedhet, illetve süllyedhet. A hold állandó szűkülése-tágulása szolgáltatja a vulkanikus tevé­kenységet fenntartó energiát. Ez a jelenség a többi Jupiter-holdnál is megfigyelhető. (N-g) Zajtalan, területigénye minimális és környezetbarát Erőmű épül a víz alatt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Korai rászokás az anyaméhben. Magyarországon a gyermeket várók egyharmada a figyelmeztetés ellenére dohányzik Befolyásolják a magzat agyának fejlődését A dohányzás nemcsak a cigarettázóra nézve káros hanem az utódokra is (Fotó: Archívum) A tenger kimeríthetetlen erőfor­rás. Ezt bizonyítják az árapályerő­művek is, amelyek az árapály okozta vízszintingadozásokat használják fel energiatermelésre. Egy európai mérnökcsoport a ten­geri csatornákon, illetve folyótor­kolatoknál ide-oda zúduló tenger­víz energiáját akarja felhasználni (az ilyen jellegű tengeráramlat működteti a Skandinávia partjai mellett felbukkanó rettegett Malström-ártamlatokat, örvény­rendszereket is). A konstruktőrök a Bristoli-öblöt találták erre a célra alkalmasnak Anglia délnyugati partjainál, ahol több folyó tölcsér- torkolata található. A féiüzemi be­rendezést, az idén őszre tervezik megépíteni. A brit-svéd-német együttműködés keretén belül energetikai, tengerfenék-fúrási és turbinatervező szakemberek 45 méter hosszú és 2,5 m átmérőjű oszlopokat telepítenek a tengerfe­nékre. Minden oszlopra egy-egy négylapátos turbinarotort rögzíte­nek az áramlás irányával párhuza­mos tengelyre szerelve. A rotor át­mérője mintegy 15 m lesz. A ter­vek szerint egy víz alatti turbina 350 kilowatt teljesítményt „pum­pál” az országos hálózatba. A szá­mítások szerint egy kilowattóra elektromos energia ezzel a megol­dással körülbelül 4 koronába ke­rülne, ami egy megújuló, tiszta energiaforrás esetén kiváló ered­mény. A szakemberek becslése szerint ezek a minierőművek mint­egy 20 évig üzemelhetnek szinte észrevétlenül. Európa partjai men­tén több, mint száz ilyennek volna hely A tengeráram-erőművek ol­csó energiatermelésük mellett sok előnyös tulajdonsággal rendelkez­nek: nem keltenek zajt, területigé­nyük minimális, és nem szennyezik vagy károsítják környezetüket. A szakemberek véleménye szerint csak Európában több mint száz olyan partközeli hely található, ahol tengeráram-erőművet lehet felépíteni. Ezek becsült összteljesít­ménye elérheti a 12,5 gigawattot, ami tíz atomerőmű teljesítményé­vel egyenértékű. Európán kívül pe­dig még nagyobb távlatai lehetnek, mivel más földrészek esetében job­bak a geográfiai adottságok. (N-g) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Amerikai kutatók további bizonyí­tékokat találtak arra, hogy a terhes­ségük alatt dohányzó anyák gyer­mekei hajlamosabbak fiatalabb ko­rukban kipróbálni e káros szenve­délyt. Marie Cornelius és kollégái (University of Pittsburgh School of Medicine) elmondták: a nikotin és más dohányszármazékok bizonyí­tottan képesek áthatolni a méhle­pényen, s kutatásaik azt sugallják, hogy valamilyen módon befolyá­solják a magzat agyának fejlődését. Szerintük a nikotinnal magzati kor­ban történő találkozás jelentős sze­repet játszhat abban, hogy ezek a gyerekek általában igen korán el­kezdenek dohányozni. A terhesség alatt történő dohányzás magzatká­rosító hatásai régóta ismertek, a különféle fejlődési rendellenessé­gektől kezdve a később fellépő ta­nulási nehézségeken keresztül a gyermekkorban jelentkező tüdő­problémákig. Számos tanulmány látott napvilágot arról is, hogy a do­hányos szülők gyerekei hajlamo­sabbak a rászokásra. Cornelius és csapata 589 tízéves gyermeket kérdezett arról, hogy ki- próbálták-e már a dohányzást. A megkérdezettek több mint felének édesanyja átlagosan 15 szál cigaret­tát szívott el naponta. A gyermekek 6%-a (37 fő) válaszolt igennel a kér­désre (legtöbbjük még csak egyszer próbálta ki), de ők voltak a legin­kább kitéve az anyaméhben való „dohányzásnak”. A kutatók állatkísérletei azt mutat­ják, hogy a dohányzás befolyásol­hatja az emlősmagzatok agyának fejlődését. A központi idegrendszer károsodása a későbbiekben a gyer­mek hiperaktivitásában, figyelmet­lenségében, agresszivitásában vagy éppen szorongásos-depressziós vi­selkedésében nyilvánulhat meg, s közreműködhet abban is, hogy ke­vésbé tud ellenállni a dohányzás csábításának. A felmérések szerint az USA-ban a nagy erőkkel folyta­tott felvilágosítás és kampány elle­nére a terhes nők kb. 20%-a do­hányzik. A magyarországi helyzet­ről Demjén Tibor, a Nemzeti Egész­ségügyi Intézet Dohányzási Cso­portjának osztályvezetője nyilatko­zott, aki megdöbbentő információk­kal szolgált. Már egy évtizede is sú­lyos volt a helyzet: a statisztikai hi­vatal 1990-es felmérése alapján a terhes nők 33,8%-a dohányzott. A jelenlegi adatok szerint a nők 30%- a dohányzik. (S. T.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents