Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-02 / 202. szám, szombat
13 ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 2. Kultúra Szeptember nyolcadikéig Victor Vasarely alkotásaiból látható kiállítás a Párkányi Városi Galériában Álmok, titkok a színes városról Csepei Tibor budapesti művészettörténész (képünkön) magángyűjteménye nemzetközi viszonylatban a legnagyobbak közé tartozik. Most egy részét Párkányban tárta közönség elé. (Dömötör Ede felvétele) Blaha Lujzára emlékeznek Rimaszombat. Szeptember 8- án ünnepi műsort rendeznek a város szülöttje, Blaha Lujza születésének 150. évfordulója alkalmából. 14.30-kor az Irodalmi (Blaha Lujza) Kávéházban Gaál Gabriella és vendégei mutatkoznak be. 15.30-kor Bácskái Béla Utolsó akvarellek című kiállítását nyitják meg a Városi Galériában. 17.30-kor megkoszorúzzák Blaha Lujza szobrát. 19.30-kor pedig a vmk színház- termében emlékműsor kezdődik Azért csillag, hogy ragyogjon címmel, (tb) Tagfelvételt hirdet a Szőttes Pozsony. A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes ebben a hónapban elindítja előkészítő MOZI ___________________POZSONY___________________ CH ARLIE CENTRUM - (szombat, vasárnap): nincs vetítés ____________________KASSA____________________ ÚS MEV: Mission Impossible 2. (sz, v.) 16,18.15, 20. 30 ________________DÉL-SZLOVÁKIA________________ DU NASZERDAHELY-LUX: Ideglelés (am.) (sz, v.) 19.30 NFG-1- FILM: Éjszaka a Földön (am.) (sz.) 17.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Chicken Run (am.) (sz, v.) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: A part (am.) (sz.) 18 Az Álmosvölgy legendája (am.) (v.) 18 AMFITEÁTRUM: A part (am.) (sz.) 21 Áz Álmosvölgy legendája (am.) (v.) 21 Richard Gere, azaz Doktor T. a Velencei Filmfesztiválon Hol van az olasz mozi? részlegét. A tagfelvétel szeptember hónap keddjein és csütörtökéin zajlik 18 órától az együttes próbatermében, Pozsonyban, a Csemadok székházában (Nám. 1. mája 10-12). Információk a 07/5249 5322-es telefonszámon, (ú) „Szabadtéri alkotásai révén emberek milliói csodálhatják művészetét, múzeumok százai tátják közönség elé munkáit. Engedjék meg, hogy itt, Párkányban is bemutassam Vasarely életútjának azt a részét, amelyet az emberiség céljára fordított.” TALLÓSI BÉLA Mondta Csepei Tibor, aki magán- gyűjteményének egy szeletét kölcsönözte a Városi Galériának, hogy a párkányiak előtt is feltáruljon a titok, amelyet Vasarely fogalmazott meg a geometria, a szín-forma eszközeivel. Vasarely ugyanis, ahogy Csepei Tibor ismertette, a képzőművészet eszközeivel segítette és hagyatékával a mai napig segíti a világot szebbé, emberibbé és - nem túlzás - boldogabbá tenni. Hiszen egész életében azon tevékenykedett, hogy a művészetet még inkább az emberiség szolgálatába állítsa, mindenki számára hozzáférhetővé tegye, és a segítségével humánusab- bá formálja, alakítsa életterünket. Annak illusztrálására, hogy miként tette ezt Vasarely, Csepei Tibor a párkányi megnyitóra összegyűlt közönséget elkalauzolta a Gordes-i Didaktikus Múzeumba, igaz csupán diaképek segítségével. Vasarely az évekig elhanyagolt Gordes-i várkastélyt - azok után, hogy saját költségére restauráltatta, és a teljes berendezést biztosította - úgy kapta bérbe, hogy azért harminc éven át egy frank jelképes bért fizetett. A múzeumnak már a megnyitás évében több mint százezer látogatója volt. Itt ugyanis három épületszinten követhették és követhetjük nyomon a kutatásnak és az alkotásnak szentelt egész életmű folyamatos szakaszait, a grafikai periódust, a Denfert korszakot, a Belle-Isle-t, a kristálykorszakot, valamint a fekete-fehér korszakot. A rendelkezésre álló hely azonban nem lett volna elég a gazdag életmű bemutatására, ezért a Mester bemutatógépek segítségével tárt közönség elé 330 művet. Ahogy Csepei Tibor előadásában is szó volt róla, ezek és a más múzeumokban fellelhető alkotások is azt bizonyítják, hogy Vasarely a tárgy nélküli művészet geometrikus vonalát követte. Tudatosan szembefordult kora olyan művészeti áramlataival, amelyeknél a véleden játszott szerepet. „Számomra az igazi felfedezést az absztrakció megismerése jelentette 1947-ben, amikor felismertem, hogy a szín-forma az egész világot Ma reggel nyolckor, a Hétről hétre című publicisztikai magazinnal kezdjük közvetítésünket. A tartalomból: visszatérünk a hét politikai történéseihez, foglalkozunk a menekültek problémáival, néhány riport pedig az iskolaévre való felkészüléssel foglalkozik. A szerkesztő Szénási György. 11.30-tól megismételjük az Ogyallát bemutató riportműsorunkat (Hazai tükör). Irodalmi műsorunkban (13.00) Pénzes Tímeával beszélgetünk megjelent prózakötetéről, a visszapillantó rovatban Eötvös Józsefre emlékezünk és elhangzik Sütő András írása az iskolakezdésről. A Tallózóban megismételjük a Bertényi Iván történészszel készült beszélgetést a magyar korona történetéről, és ismét meghallgathatják azt a felvételünket is, amely egy börtönviselt asszonnyal készült. 15 órakor a Lazítani jelentkezik - a magyar kabaré nagy nevet- tetőitől nyújtunk át egy csokorra- valót. Vasárnap reggel fél kilenckor a gyermekeknek készült ismeretterjesztő műsoraink közül most azt választottuk, melyben a drámáról van szó. Részletek hangzanak el a Csongor és Tündéből, valamint a Lúdas Matyiből. A Világosság (9.00) református félórával jelentkezik. André kifejezi - írta egy helyütt. - Nincs külön szín és forma egymástól elválasztva. Ez nem két külön dolog, hanem egy: szín-forma. Műiden forma színalak, minden szín egy formajelkép.” A Gordes-i múzeumot, az életmű tükrét később kiegészítette egy bemutató- és kutatóközponttal: 1976. fabruár 14-én nyitotta meg az Aix-en-Provence-i Alapítványát, egy 90 m hosszú, 45 m széles és 12 m magas épületegyüttest. Ez az épületegyüttes annak bizonyítéka, hogy a lakótelepi építkezés sokkal emberibb lehet, ha az esztétikai elemeket ízléssel olvasztja magába. Az Aix- en-Provence-i Alapítvány - amelynek kiállítótere a kinetizmus legcsodálatosabb katedrálisát alkotja - irányt mutató kíván lenni igényes és pontos programmal, melynek tételei: harcolni a vizuális ártalmak ellen, megszépíteni a mesterséges környezetet, megvalósítani a színes városokat - hallhattuk Párkányban. „Téved, aki az op-art pápájának, vagyis Vasarelynek a művészetében csak a puszta ész alkotómunkájának gyümölcsét látja - hangzott el az előadásban. - Erő és finomság, a geometria és a költészet párosulása Vasarely művészete.” Igaz, arról is szó volt a megnyitón, hogy Vasarely művei szavakkal lefordíthatatlanok tárgyakhoz, tájakhoz kötött világunkban. A mérnök precizitásával, a tudós elméjével, a művészet minJános szilicei lelkipásztor szól a hallgatókhoz, és bemutatjuk a Fiatal Reformátusok Szövetségének Kórusát. A Randevúban (10.05- 14.00) a gyerekek meghallgathatják a farkasról és a Piroskáról szóló mesét, a Pop-mixben az Ifi és a magyar adás közös slágerlistáját közvetítjük, délután pedig a Patfürdőben készült nyilvános felvételt forgatjuk le. A szerkesztő Csenger Ferenc lesz. Az Anyanyelvűnkben (14.05) Simon Szabolcs olvassa fel írását a megszólításról. A Nevelők fórumában (15.30) összeállítás hangzik el a Szlovákia magyar iskolák Deáki- ban megtartott országos tanévnyitó ünnepségéről. Néprajzi műsorunkban (15.30) a magyarbődi folklórcsoportot mutatjuk be. (ML) denesének elszántságával irritálja leíró szemléletünket. „Nem az a műalkotás, amely összetéveszthető a környezettel, henem amelyik különbözik tőle” - jelentette ki. Ebben a szellemben alkotta meg azokat az emberarcú funkcionalista monumentális műveit (is), amelyek az emberibb környezet megteremtését megcélozva az építészethez és a városképhez kapcsolódnak. S attól kezdve, ahogy kimondta: „vallom, hogy a képzőművészet megérett a festészet, a szobrászat, az építészet és a városrendezés szintézisére”, már színes városokról álomodott. S mivel látta, hogy a „cementstílus” katasztrófa az ember érzésvüága számára, mindent megtett azért, hogy visszaálljon a régi összhang az építészet és a művészet között. Vasarely új anyagával, melynek a „fényszín” nevet adta, elkápráztat, mozgássá változtat minden felületet, hogy kimozdítsa helyéről a megszokott nézőpontot, felfedeztesse anyagban, színben, formában az újszerűt. S hogy miről szól ez az újszerű? - arra is megvan a magyarázata. „Sokan feltették a kérdést, hogyan fejthető meg képeim mondanivalója. Azt szoktam válaszolni, hogy nincs szükség kulcsra a megfejtéshez. Elég, ha kinyitják a szemüket, s hagyják, hogy a látvány hasson, meghódítson. Hiszen éppen az a baj, hogy a látvány örömét a Budapest. Az erdélyi magyar költészet egyik legjelesebb lírikusa, Reményik Sándor összes versét két kötetben jelentette meg az Auktor Könyvkiadó. A Reményik-összes kiadását mintegy kétéves kutatómunka előzte meg. Létezett ugyan egy hasonló, 1997-es egyházi kiadás, az azonban nem tartalmazta például a legendás Végvári verseket, s benne a költő talán legismertebb versét, az Eredj, ha tudsz! című költeményét. A gyűjtőmunkát nehezítette, hogy több országos könyvtár sem rendelkezett teljes Reményik-kötettel. VéMTI-ÉRTESÜLÉS Mohora. Tolnay Klári emlékházat hozott létre Mohorán, a művésznő gyermekéveinek színhelyén Bállá István iparművész, a Tolnay Klári életmű-kiállítás alapítója - az emlékházat holnap avatja fel Mádl Ferenc köztársasági elnök. A Tolnay Klári életmű-kiállítást elsőként hat éve a budai Várszínházban mutattermészettől való eltávolodás folytán kezdi elveszíteni az ember. Én ezt szeretném visszaadni, ezért dolgozom a színes városok megoldásán.” Mert bár jól látta, hogy - a „cementstílus” börtönében - kezdjük elveszíteni a látvány örömét, bízott abban, hogy mégiscsak adott annak a lehetősége, hogy „kielégítsük az ember természetes igényét az érzékletes örömökre. Hiszem, hogy a szépség nem hiányozhat a jövendő korokból sem, a mindennapokhoz kell tartoznia.” Ahogy most Vasarely közösségi művészetről szőtt álmaihoz, titkaihoz kapcsolódva Párkányban sem hiányzik. A nyitóünnepélyen elhangzott, hogy a Vasa- rely-kiállítás „a művészet és a szellem igazi ünnepe Párkányban”, amelynek súlyát jelzi, hogy Németh Zsolt, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának politikai államtitkára - a rendezvény fővédnöke -, valamint Jaroslav Chlebo, a Szlovák Köztársaság külügyi államtitkára mondtak beszédet. Ä szépség ünnepét, Vasarely álmát - amely Németh Zsolt szavai szerint egyebek között arra irányult, hogy „a bennünket körülvevő világ korlátáit megváltoztassa” - azonban a kiállítást követően is dédelgetni kellene a városban. Hogy - amiként a megnyitón elhangzott - a jövőben ne az esztergomi bazilika legyen Párkány legvonzóbb látványossága. gül a Révai Kiadó 1944-es kiadásából sikerült pótolni a hiányosságokat. A kiadó tájékoztatása szerint Reményik Sándort - Áprily Lajos és Tompa László mellett - a „helikoni triász” tagjaként tartja számon az irodalomtörténet. A kötetajánló kitér arra, hogy Reményik a hazaszeretet, a megmaradás és a hűség költője volt. Reményik Sándor építész apjától örökölt vagyonának köszönhetően élhetett a magyar irodalomnak 1916-tól. Két ízben, 1937-ben és 1941-ben kapott Baumgarten-díjat. Halála után a Magyar Tudományos Akadémia posztumusz díjjal ismerte el munkásságát. ták be a kétszeres Kossuth-díjas, Kiváló Művész 80. születésnapján. A művésznő magánéletét, munkásságát bemutató kiállítás ezután országos körútra indult. A század egyik legnagyobb művész egyéniségének életművét bemutató kiállítás talált most végső otthonra a Mohorán vásárolt hangulatos parasztházban. Nem messze az emlékháztól töltötte gyermekéveit a színésznő. MTI-TUDÓSÍTÁS Velence. A szerelem és az erőszak, a ragaszkodás és a gyűlölet dialektikusán fonódik egybe az 57. Velencei Filmfesztiválon bemutatott indiai és koreai versenyfilmekben. Buddhadeb Dasgupta indiai rendező Uttara című produkciójában a természet szépsége és az emberi durvaság, türelmetlenség egyaránt megjelenik, ötvözve az archaikus környezet mindenfajta „globalizációtól” mentes emberiességét és a meggyökeresedett vallási fanatizmus embertelenségét. Két fiatal birkózó nemes küzdelmével kezdődik a történet, amely később nyílt ellenségeskedéssé fajul, miután kettejük életében megjelenik egy fiatal nő. Az ő birtoklásáért folyik tovább a harc. A film eközben ábrázolni próbálja a hinduk és az indiai keresztények közötti ellentétet is. Leplezetlen nyersességet mutat be Kim Ki Duk koreai rendező Szeom (Sziget) című alkotása is. A sajtó számára rendezett vetítésen ez meg is tette a hatását: egy fiatal nő epilepsziás rohamot kapott a nézőtéren, feltételezhetően a filmvásznon látott naturális öngyilkossági jelenet miatt. Ez az alkotás egy fiatal lány történetét meséli el, aki nappal élelmet árul, éjjel pedig a testét bocsátja áruba. Nagy várakozás előzte meg Robert Altman filmjét, a Doktor T. és a nők című alkotást, melyet tegnap vetítettek. Főszereplője az ötvenegy esztendős Richard Gere, aki egy középkorú, válságban lévő nőgyógyászt alakít. A rendező arra kérte a sajtó képviselőit, ne hozzák nyilvánosságra idő előtt a történet végét. Altman olyan történeteket próbált vászonra vinni, amelyeket az „elnőiesedett, gazdag és unatkozó” Amerikában gyűjtött. A nők bálványát, Richard Gere-t választotta főszereplőnek. Az amerikai filmsztár sajtóértekezletén elmondta: a filmben egy viszonylag éretlen érzelem- világú nőgyógyász bőrébe bújik, amúgy ő maga nem tekinti saját személyével azonosnak a szerepet. Élettársa, Carey Lowell nemrég adott életet gyermeknek, és Gere maga is jelen volt a szülésnél. Az olasz filmgyártás ezen a fesztiválon is saját sebeit nyalogatja - az olaszok már több éve panaszkodnak, hogy nem képesek fajsúlyos produkciókkal megjelenni ezen a nagy tekintélyű fórumon. A versenyben elsőként részt vevő olasz alkotást, a Marco Tullio Giordana rendezte Száz lépést mindenesetre nagy várakozás előzi meg. Giovanna Melandri kulturális miniszter, aki maga is figyelemmel kíséri Velencében a fesztivált, a sajtónak adott nyilatkozatában pozitívan vonta meg az olasz filmgyártás idei nyári mérlegét. Kilencszáz moziterem maradt nyitva az uborkaszezon idején is, a kormány nemrég komoly összegeket fordított a filmszínházak technikai felújítására, ezenkívül három új rendelet készül az itáliai filmgyártás verseny- képességének javítása érdekében. Robert Altman (jobbról), a Doktor T. és a nők rendezője, valamint a film főszereplője, Richard Gere, aki egy középkorú, válságban lévő nőgyógyászt alakít. (CTK/AP-felvétel) A magyar adás kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvége a rádióban MŰSORAJÁNLÓ Reményik Sándor összes verse két kötetben A megmaradás költőj e MTI-TUDÓSÍTÁS Tolnay Klári-emlékházat avatnak holnap Mohorán Kiállítva az életmű
