Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-08 / 207. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 8. Politika 5 Niznansky közigazgatási tervezete a magyar kisebbség számára hátrányosabb, mint Meciaréké volt Ha kell, polgári, ha kell, nemzeti RÖVIDEN „Csak cigányok voltak" Trencsén. A rendőrség már vizsgálati fogságba helyezte a 28 éves Ján R.-t, aki tegnapelőtt három fiatal romát gázolt halálra. A férfi „hiszen csak cigányok voltak” kijelentéssel reagált arra a kérdésre, miért hagyta cserben az áldozatokat. Aznap délelőtt egy más ügy­ben 11 társával vádlottként ült a kerületi bíróságon, onnan hazafelé menet, nagy valószínűséggel ittasan ütötte el a négy fiatalt. (SITA) Aláírásgyűjtés a menekülttábor ellen Gálszécs. A helyi lakosság aláírásgyűjtéssel akar tiltakozni a város­ban létrehozott tábor ellen, melybe az Ukrajnából érkezett mene­külteket szállítják. Miroslav Sipos szerint a lakosság félelme alapta­lan, mivel a tábort 20 szakképzett munkatárs és 70 kiskatona őrzi majd, így onnan senki sem szökhet ki. A tábor igazgatója elmond­ta, minden menekültet megvizsgál az orvos, tehát fertőzésektől sem kell félniük a gálszécsieknek. (TA SR) Saktor szerint a kormány a felelős Pozsony. A szakszervezetek szövetsége (KOZ) 4. közgyűlésének a bérek növekedése és a munkanélküliség csökkentése lesz a fő té­mája. Ivan Saktor szerint a jelenlegi gazdasági állapotért már a mostani kormány felelős, nem helyes mindent Meciarékra kenni. A szövetség elnöke úgy gondolja, el kellene mondani a lakosságnak, hogy az államnak már 500 milliárdos belső tartozása van, ami több, mint a polgárok bankokban levő összes pénze. (SITA) Rudolf Schuster állapota tovább javult Kassa. Peter Dvorsky operaénekes érdekes ajánlattal kereste fel egykori pártbeli főnökét, Rudolf Schuster államfőt. Az elnök életét megmentő orvosok iránt érzett hálája jeléül nagyszabású jótékony- sági hangversenyt szeretne szervezni, melynek bevételét a részt­vevők a tiroli SOS gyermekfalu javára ajánlják fel. Az államfő örömmel fogadta az ötletet, irodája mindenfajta támogatást meg­ad a szervezőknek. Orvosai szerint Rudolf Schuster állapota to­vább javult, a szakemberek megkezdték az október első napjaiban esedékes újabb műtét előkészítését, (juk) Franciaország támogatja az Európai Unió bővítését Jövőre tárgyalhatunk SZABÓ MÓNIKA Sok szlovák politikus egybe­hangzóan elhatárolta magát a magyarok elvárásától, hogy az új területrendezés során alakítsanak ki egy ma­gyar megyét, mondván, a re- gionalizáció az állampolgári szempontokat követi, és et- nizációja államiságunkat veszélyeztetné. MIROSLAV KUSY A szlovák politikusok ugyancsak vehemensen elhatárolódtak a ma­gyar politikusok javaslatától, hogy változtassuk meg az új alkotmány preambulumának első mondatát a polgári elvnek megfelelően (tehát a „mi, a szlovák nemzet”-et „mi, a Szlovák Köztársaság állampolgá­raidra). Abból a feltételezésből in­dulnak ki, hogy nemzetállam va­gyunk, s ezt egyesek nyíltan han­goztatják is. Nemzeti vagy polgári - mindenesetre többnemzetiségű ál­lam vagyunk. Ebből erednek az et­nikai kérdések - -mindkét fél ré­széről. A különbség csupán annyi, hogy a nemzetállam elnyomja őket, a polgári pedig konszenzussal igyekszik megoldani a gondokat. Sajátos és rendkívül érzékeny etni­kai kérdés az állami és önkor­mányzati típusú közigazgatás és területi érvényesítése helyi, regio­nális és országos szinten. Az ál­lamigazgatásban természetesen a domináns nemzet pártjainak kép­viselői vannak többségben. Orszá­gos és regionális szinten csaknem teljes mértékben, helyi szinten na­gyobbrészt. Ezért minden, a ki­sebbségekről, illetve a kisebbségi politikáról szóló dokumentum kü­lönös hangsúlyt fektet az állam- igazgatás és az önigazgatás kie­gyenlítésére, ami több lehetőséget nyújt a kisebbség képviseletére. Szlovákiában ez a lehetőség egyelőre csak a helyi önkormány­zatokban adott, és ideje lenne kiter­jeszteni a régiókra is. Országos szinten nem számolnak vele. A nemzetközi jegyzékek (az EBESZ lundi ajánlásai a nemzeti kisebbsé­gek effektiv részvételéről a közélet­ben, 1999) és az alkotmány értel­mében is joguk van a nemzeti ki­sebbségeknek részt venniük „a nemzeti kisebbségeket és etnikai csoportokat érintő kérdések megol­dásában” (34. cikk, 2. bekezdés, c pont). Hiszen minden területi tár­sadalmi csoport - beleértve az etni­kai kisebbséget - mindennapi poli­tikai és kulturális élete helyi és regi­onális szinten zajlik. Ezért fontos, hogy ezen a síkon optimálisan érvé­nyesüljenek az etnikai elvek is. Ezért volt rendkívüli jelentősége annak, hogy a regionális önkor­mányzatot is létre kell hozni, ami részben helyrehozta volna ezt a szlovák hátrányt. Az alkotmány már magában foglalja (64. cikk, 3. bekezdés), de Meciar hivatalnokai nem mutattak érdeklődést megva­lósítására. Sőt, azon igyekeztek, hogyan lehetne ebben a kérdésben megkerülni a nemzetközi jegyzéke­ket és az alkotmányt. Például A nemzeti kisebbségek védelmének keretegyezménye (1995) 16. cikke azt írja: „A pártok tartózkodnak az olyan intézkedésektől, amelyek megváltoztatnák a lakosság ará­nyát a nemzeti kisebbségek lakta területeken.” Ugyanilyen megfo­galmazás található a Szlovák Köz­társaság és a Magyar Köztársaság jószomszédi viszonyáról kötött alapszerződés (1995) 15. cikk 2. bekezdésének d pontjában. A me- ciari közigazgatási reform ezeket az intézkedéseket mégis megtette. Vladimír Krivy Szlovákia és régiói Egyesek nyíltan han­goztatják, hogy nem­zetállam vagyunk. című úttörő munkájában egyér­telműen kijelenti: „Szlovákia 1996 nyaráig érvényes közigazgatási fe­losztása a magyar kisebbség szem­pontjából kevésbé előnyös, mint az 1930-as; a legújabb (az 1996-os Meciar-félej jóval hátrányosabb, mint az, amely 1996 nyaráig volt érvényben.” Niznansky reformja nem hozta helyre a meciari csaláso­kat. Ellenkezőleg, Krivy úrnak arra a megállapításra kellene jutnia, hogy a magyar kisebbség számára hátrányosabb, mint a Meéiaréké volt. 1930-ban a magyarok a 79 já­rásból tízben többségben voltak, 1996-ig a 38-ból már csak kettőben, 1996-tól már csak kettőben a 79- ből. Az új felosztás szerint semmi­jük sem lesz, egyetlen nagyobb te­rületi egységben (megyében) sem lesznek többségben. Nemzetközi kötelezettségeinkkel ellentétben a magyar etnikum számaránya mindegyikben csökken: például a Nagyszombati kerületben 24,7 szá­zalékról 20,7-re. A magyarok által összefüggően lakott területi egy­ség, a közigazgatási hagyományok és a reform regionális koncepciójá­nak értelmében a magyaroknak, akik Szlovákia lakosságának 11 szá­zalékát alkotják, a tizenkét me­gyéből legalább egyre joguk van. A közigazgatási reform stratégiája szerint „a régió egységes terület, amely gazdasági és kulturális szem­pontból önellátó, tehát megfelelő autonómiára képes”. Vagyis önma­gukat irányítani tudó régiók kelle­nek, amelyeknek „saját identitásuk van..., amelyek nemcsak az ország adminisztratív felosztású révén jöt­tek létre, a regionális identitást nél­külözve” (Obecné noviny, 1996/38, 5. oldal). Hol itt a hiba a magyarok részéről? A végtermék, melyet jóváhagyott a kormány, mintha megfeledkezett volna a stratégia ez elveiről. „A fo­lyamat korlátozása a közigazgatási egységek módosítására (...) anél­kül, hogy megválaszolnák, milyen államnak kell lennie Szlovákiának (...) állandó politikai és társadalmi destabilizációt okozna, ami ronta­ná az ország esélyeit az európai in­tegrációs folyamatokban.” Ezért a stratégia „abból indul ki, hogy elis­meri, a társadalom struktúrájának sokszínűségét és számos egymás­nak konkuráló érdek jelenlétét”. Mivel ezt politikai szubjektumok fejezik ki, „előnyben kell részesíte­ni a kompromisszumos megoldást, melyben minden párt (a kisebbsé­giek is) részt vesz” (ugyanott, 4. oldal). A stratégia felhívja a figyelmet arra, hogy „Szlovákia integrációs törek­véseinek keretei közt a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban levő közigazgatási struktúrát kell előkészíteni”. Vegyük sorra ezeket. 1993-ban, amikor Szlovákiát felvet­ték az Európa Tanácsba, Tatja Ha- lonen asszony előterjesztette a 10- es számú állásfoglalást: „Szlovákia mindennemű adminisztratív elren­dezésnél figyelembe veszi a kisebb­ségek jogait” (Stefan Sebesta: A nemzetiségek nemzetközi védelme, Pozsony, 1997, 182. oldal). Walter Schwimmer ugyanebben az össze­függésben javasolja, „feltétlenül meg kell erősíteni a párbeszédet a kisebbségekkel, főként ha a kor­mány új adminisztratív felosztást akar bevezetni (...) A jelentéstevő érti azokat az érdekeket, melyekért meg kell tartani a kerületek eredeti etnikai struktúráját, ahol kisebbsé­Úgy tűnik, a Dzurinda-ka- binet sem óhajtja teljesí­teni a kötelezettségeket. gek élnek, ezért reméli, hogy a kül- csönös megértés és az egymás mel­lett élés érdekében figyelembe ve­szik a kisebbségek jogos igényeit.” (Uo., 186-187.oldal.) Halonen je­lentésének végén a következő ol­vasható: „...a parlament, minden parlamenti párt és a kormány bizto­sította a jelentéstevőket, hogy szer­vei készek mindent megtenni azért, hogy a nemzetiségeket érintő kér­déseket megoldják”. (Uo., 183- 184.) Senki sem merte ekkor két­ségbe vonni, hogy a kisebbségek ér­dekei a várható területrendezéssel kapcsolatban jogosak. E szép ígére­tek alapján végül 1993. június 30- án fölvettek bennünket az ET-be. Az ET Parlamenti Közgyűlése ugyanazon az ülésen elfogadta Az új tagok kötelezettségvállalása tel­jesítésének megfigyelését (uo., 188. o.). A Meciar-kormány nem teljesítette ezeket a kötelezettsége­ket. Most azonban úgy tűnik, a Dzurinda-kabinet sem óhajtja. Mi van, Jánostkok, abban bíztok, hogy erre nem jönnek rá? S hogy az egész ügyet megint a magyarok nyakába varrjátok, mondván, hogy zsarolnak, hogy veszélyeztetik a szlovák államiságot, és most hirte­len ismét pusztán a polgári elvekből indultok ki? A szerző politológus Pozsony. Franciaország arra fog tö­rekedni, hogy elnöklése fél évében a csatlakozási tárgyalások az eddigi ütemben folytatódjanak. Ez Szlová­kia számára újabb nyolc jogfejezet megnyitását jelenti. Jövőre vala­mennyi fejezet megnyitható - mondta Franciaország szlovákiai nagykövete, Georges Vaugier a par­lament integrációs és külügyi bi­zottságának közös értekezletén. A július óta elnöklő Franciaország számára elsőbbséget jelent az Unió bővítése, hiszen tudja, ezzel a lépés­sel Európa gazdagabb és erősebb lesz. A francia fél azonban továbbra is a differenciálás elvét akarja érvé­nyesíteni. A visegrádi országoknak Vaugier szerint el kell dönteniük, a 2003-ig felkészült országok belép­nek az Unióba, vagy bevárják a töb­bieket. A társult országok felvétele előtt feltétlenül rendezni kell az Unió belső problémáit, meg kell va­lósítani az intézményes reformot. Franciaország elsősorban a mene­kültpolitikát, az adóelőírásokat, a biztonság- és védelmi politikát, a fo­gyasztóvédelmet magában foglaló jogfejezetekre összpontosít majd. Törvény mondja ki, hogy nem kapcsolhatják ki a közszolgálati adókat Ismét a polgár zsebébe nyúlnak Mazák szerint a kerületi hivatal vezetője a hibás Taláros ingatlangondok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Nem igaz, hogy a Szlovák Távközlési Vállalat egyéb célokra, használta azt a pénzt, melyet a műsorszórás javítására kellett volna felhasználnia. A Zergehegyen nem­csak a kávéházat újították fel, ha­nem az egész tévéállomást, erre pe­dig a modernizálás mellett bizton­sági okokból is szükség volt, nehogy az osztankinói tévéállomás sorsára jusson - érvelt tegnap Dusán Faktor. A távközlési államtitkár ezzel az STV egyik magas beosztású ve­zetőjének kijelentését cáfolta. A közszolgálati Szlovák Televízió és a Szlovák Rádió egy évet kapott arra, hogy megtérítse a Távközlési Válla­lattal szembeni tartozását. Ez az STV esetében 626,5 millió az SRo esetében csaknem 3 millió korona. Az államtitkár elmondta, tisztában vannak vele, hogy a közszolgálati médiumok valószínűleg nem tud­nak eleget tenni a kötelezettségük­nek, ezért a távközlési vállalat új többségi tulajdonosával, a Deutsche Telecom vállalattal szemben a szlo­vák kormány kötelezte magát a tar­tozás megtérítésére. A távközlési vállalat semmiképpen sem kapcsol­ja ki a televízió vagy a rádió műsor­szórását, ugyanis ezeknek mint köz­szolgálati médiumoknak a működé­sét törvény szavatolja. Faktor azt sem tartja járható útnak, hogy az ál­lam egyszeri támogatással kiegyen­lítse a tartozást, mert szerinte az STV gazdálkodása nem szavatolja, hogy a tartozást nem halmoznák to­vább. Megoldást csak a közszolgála­ti médiumok gazdaságpolitikájának megváltoztatása jelenthet. A tarto­zás törlesztésére az illetékesek nem látnak más módot, mint a kon­cessziós díjak emelését. Hogy mennyi pluszpénzt vennének ki az állampolgár zsebéből, azt a tegnapi sajtóértekezleten egyik illetékes sem tudta megmondani, (gl) Dzurinda New Yorkban Kofi Annant Bős érdekelte New York. Mikulás Dzurinda teg­nap Kofi Annannal találkozott. Az ENSZ főtitkára a bős-nagymarosi kérdés iránt érdeklődött, s felaján­lotta segítségét. A szlovák kor­mányfő elmondta, Szlovákia elége­dett a hágai döntéssel, s figyelem­mel várja a magyar fél lépéseit. Tár­gyaltak Szlovákia esedeges 2006 és 2007 közötti tagságáról a Biztonsá­gi Tanácsban. Annan ezzel kapcso­latban megjegyezte: „A maratoni futók sosem adják fel.” (SITA) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Régóta húzódó ügy került szóba az alkotmánybíróság elnöké­nek sajtótájékoztatóján. A Fő utcai épület már Milan Cié elnöklésének idején sem felelt meg a testületnek, mivel meglehetősen nehezen fér­nek el benne a bírók, a tárgyalóte­rem mérete pedig egy járási bíró­ságnak is szűkös lenne. Rudolf Schuster akkori kassai főpolgár­mester a volt vármegyeháza épüle­tét ajánlotta fel e célra, amely álla­mi tulajdonban van, és megfelelő átalakítás után otthont nyújthatna a testületnek. Később a volt had­testparancsnokság épülete került szóba, a legutóbbi képviselő-testü­JUHÁSZ KATALIN Kassa. „A város történelme során először fordult elő, hogy az Egye­sült Államok nagykövete Kassán adta át megbízólevelét az ál­lamfőnek” - mondta Rudolf Schus­ter az új amerikai nagykövet foga­dását követően. Carl Spielvogel örömét fejezte ki amiatt, hogy tör­ténelmet csinált Kassán, és miha­marabbi teljes gyógyulást kívánt Schusternek. A magas rangú ven­déget díszőrség várta az elnöki hi­vatal kihelyezett irodája előtt, csa­kúgy mint Ada Filip-Slivnik szlovén nagykövet asszonyt, aki szintén Kassára utazott megbízólevelével. leti ülésen pedig a városatyák meg­szavazták, hogy egy részét alakít­sák át az alkotmánybírók kívánal­mai szerint. Ján Mazák meglepet­ten fogadta ezt a hírt, az épület ugyanis városi tulajdonban van, túlságosan nagy a bíróság számára, átalakítása pedig hozzávetőlegesen 120 mülióba kerülne. A pénzügy­minisztérium kétszer is határozott nemet mondott az összegre. A bo­hózatba illő helyzetért Mazák sze­rint a kerületi hivatal elöljárója a fe­lelős, aki máig nem nyilatkozott egyértelműen az alkotmánybíróság új székhelyét illetően, a testületnek leginkább tetsző megyeháza épüle­tét pedig ódzkodik a rendelkezé­sükre bocsátani, (juk) Szlovénia új nagykövete ezelőtt or­szága külügyminisztériumának eu­rópai ügyekért felelős tanácsosa volt, azt megelőzően pedig a Szlo­vén Köztársaság szlovákiai követsé- gi ügyvivőjeként dolgozott. Több évet töltött Moszkvában is. Amerikai kollégája ismert vállalko­zó a nemzetközi beruházások terén, harminc éve aktívan tevékenykedik a Demokrata Pártban, ezenkívül a The Financial Times című befolyá­sos lap tanácsadó testületének elnö­ke. Clinton elnök 1995-ben a World- net felügyelőtanácsának tagjává ne­vezte ki, amely tanács az amerikai kormány által finanszírozott rádió­adók tevékenységéért felel. Átadták megbízólevelüket a köztársasági elnöknek Két nagykövet Kassán Monstrumtévé, épületes tartozásokkal (Somogyi Tibor felvétele) Csáky még reménykedik Szégyenletes a döntés Pozsony. Csáky Pál felháborítónak és szégyenletesnek tartja a parla­ment mentelmi bizottságának dön­tését, mely nem javasolta Vít’azoslav Móric mentelmi jogának megvoná­sát. A kormányalelnök reméli, hogy a parlament megvonja Móric men­telmi jogát, hiszen minden más döntés a törvényhozás szégyenére válna. Az SDKÚ támogatja a men­telmijog érvénytelenítését, s reméli, hogy a plénum helyesen dönt. Ale­xander Patkoló nem találtak ma­gukban annyi emberséget, hogy tá­mogassák Móric kijelentésének vizs­gálatát. A RJS felszólította a hon­atyákat, engedjenek szabad utat a vizsgálatnak, hogy egyértelművé váljék: Szlovákiában nincs helye az idegengyűlöletnek, (s, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents