Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-07 / 181. szám, hétfő

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 7. Skóciában a Pozsonyi Táncszínház Edinburgh. A Pozsonyi Táncszínház először vesz részt az Edin­burgh Fringe ^estiva Ion. A társulat XY-Akták című előadásával mu­tatkozik be a skóciai nagyvárosban, a műsor egyes részeinek kore­ográfiáját Peter Mika (Szlovákia), Olga Cobos (Spanyolország), il­letve Bill Young (USA) készítette. A Pozsonyi Táncszínház mától szombatig több előadást is tart a St. John’s Hallban, a West Enden és a Prince Streeten, az edinburgh-i vár alatt. (SITA) A Monarchia fővárosa fotográfiákon Bécs. 1860 és 1910 között készült fényképekből nyílt kiállítás az osztrák fővárosban, amely Bécset mint az 54 milliós Osztrák-Ma­gyar Monarchia fővárosát mutatja be. A város lakói és látogatói a ki­állított 300 fotó által megismerhetik Bécs történelmét, valamint az ť érintett időszak jeles fotográfusainak munkáját. A kiállítás szeptem­ber 24-ig tekinthető meg a Történeti Múzeum Karlsplatzon álló épületében. (SITA) Könyvbemutató a Vámbéry Kávéházban Dunaszerdahely. Csütörtökön a Vámbéry Irodalmi Kávéházban Roncsol László közelmúltban megjelent, Csontok című könyvét mu­tatja be Zalabai Zsigmond irodalomtörténész. A kötet a Lilium Au­rum gondozásában jelent meg. Az est védnöke a somorjai Bibliothe­ca Hungarica. A rendezvény délután hatkor kezdődik, (ú) MOZI POZSONY HVIEZDA: Titan A. E. (am.) 15.30, 17 Rómeónak meg kell halnia (am.) 19 60 másodperc (am.) 21 HVIEZDA - KERTMOZI: A kilence­dik kapu (am.) 21.15 OBZOR: A Flinstone család 2. (am.) 16 60 má­sodperc (am.) 18 A hazafi (am.) 20 MLADOSŤ: Himalája, karaván (fr.-sv.-ang.) 16, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: A hazafi (am.) 17.15,20 Hanele (cseh) 18.45 Dilisek vacsorája (fr.) 17.30 10 dolog, amit utálok benned (am.) 19 Mindenki, akit szeretek (cseh) 20.45 Taxi (fr.) 18.30 Lost Highway - Útvesztőben (am.) 20.30 Én szere­tek, te szeretsz (szí.) 20 KASSA ÚSMEV: 28 nap (am.) 16,18, 20 IMPULZ: 8 és 1/2 nő (ang.) 16.15, 19.15 CAPITOL: Titan A. E. (am.) 16 Szomszédom, a bérgyilkos (am.) 18, 20 DRUŽBA: Galaxy Quest - Galaktikus küldetés (am.) 18, 20 TATRA: Rómeónak meg kell halnia (am.) 18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Pop, csajok, satöbbi (am.) 19 LÉVA - AMFITEÁTRUM: Asterix és Obelix (fr.) 21.30 ZSELÍZ - ROCK CA­FE: A 13. harcos (am.) 20 PÁTI FÜRDŐ - KERTMOZI: Hatodik ér­zék (am.) 21 Mára egy Miskolc nagyságú várossá terebélyesedett Kincses Pepsi Sziget helyszíni tudósítás Budapest. A Pepsi Szigeten dívik a gyűjtögetés, az üres söröspoharak idén is ajándéktárgyakra cserél­hetők, mellesleg a szemetelés mér­téke is kisebb ezáltal. A nyolcadik alkalommal megrendezett feszti­vál mára egy Miskolc nagyságú'vá­rossá terebélyesedett a látogatók számát tekintve. A szervezés olajo­zott, a büfék áraikat ugyan nem a diákpénztárcákhoz szabták, ám a kiszolgálás sokat javult, csakúgy, mint a biztonságra felügyelő In-Kal Security alkalmazottainak modo­ra. Rajtuk kívül a rendőrség és az orvosi ügyelet nyújt biztonságérze­tet, továbbá negyven étkezde, négy ABC, posta, óvoda, bankautoma­ták, mosoda és fotólabor jelenti a szükséges pluszt. Idén „hallható­an” nőtt a német turisták száma, ám egész Európa fiataljai felfedez­ték maguknak ezt a rendezvényt, amely a kontinens leghosszabb és műfajilag legsokrétűbb fesztiválja. Összesen 419 zenekar lép fel egy hét alatt, de az is jól szórakozhat, akit nem érdekel a könnyűzene. Színházi és táncsátor, irodalmi es­tek, szabadegyetem, kabarészín­pad, vetélkedők és kézműves fog­lalkozások várják az érdeklődőket, üzemel egy medence is, ínyencek­nek koktélbár és ökörsütés, vala­mint nyolc nemzet konyhájának gasztronómiai csodái. Komolyabb rendbontás eddig nem történt, az időjárás is kegyesnek mutatkozott lapzártánk idejéig. A hétvége leg­nagyobb sikerét az Apollo 440 és a HIM zenekar aratta, az első ízben felállított világzenei színpadon pe­dig az afrikai Salif Keita, az etno- pop legünnepeltebb skandináv együttese, a Varttina, valamint az egyiptomi énekesnő, Natascha At­las ejtette ámulatba az egzotikum­ra fogékony közönséget, (juk) A Pepsi Sziget 2000 egyik legnagyobb sztárja, az amerikai énekesnő, Susan Vega a fesztivál második napján lépett fel hatalmas sikerrel a Hajógyári szigeten. (Fotó: TASR) Egy évfolyam adatai alapján a Magyarországon tanuló felvidékieknek csak 33 százaléka tért vissza szülőföldjére Ösztöndíjak határon innen és túl „Jelenleg a magyar kormányzat szándéka, elképzelése az, hogy a szülőföldön maradást, a szülőföldön való tanulást támogatja." (Dömötör Ede felvétele) Július 26-án hirdette meg az Apáczai Közalapítvány az Apáczai Hallgatói Ösztöndíj­programot, amely a határon túli magyar diákok szülőföl­dön való tanulását hivatott támogatni. A programról és a Magyarországon tanuló határon túli diákokat érintő változásokról Ríz Ádám, a Magyar Oktatási Minisztéri­um Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője nyi­latkozott lapunknak. MISLAY EDIT Milyen elgondolások alapján tar­tották a közelmúltban meghirde­tett Apáczai Hallgatói Ösztöndíj­programot a legideálisabb meg­oldásnak? Az elmúlt tíz esztendő folyamán olyan tapasztalatokat szereztünk, amelyek azt mutatják, hogy a hatá­ron túli magyarság számára az egyéni előnyökön kívül hátrányt is jelent a magyarországi állami ösz­töndíj, mert sok esetben a Magyar- országra való áttelepülési vonja maga után. Különösen gyakori ez a teljes képzésre vonatkozó ösztön­díjak esetében, ha az alapképzés keretében a hallgató 5-6, vagy akár több esztendőt is Magyarországon tölt, itt alakulnak ki baráti, szak­mai kapcsolatai. Minden régió ese­tében üyen a helyzet, s ezért gon­doltuk azt, hogy az Apáczai Köz- alapítvány révén egy olyan szülőföldi ösztöndíjazási progra­mot indítunk be, amelynek révén megpróbáljuk a hallgatókat otthon tartani, ott segíteni a diplomaszer­zésüket. Ezáltal nagyobb esélyt lá­tunk arra, hogy értelmiségiként a szülőföldjükön maradnak, és segí­tik a magyar közösséget. Sokszor elhangzott, hogy a Ma­gyarországon tanuló határon tú­li diákok közül nagyon sokan nem térnek haza. Készült-e konkrét felmérés arról, hogy a határon túli magyar diákok hány százaléka marad Magyarorszá­gon? Van-e konkrét adat a felvi­déki diákokról? Éppen most számolhatok be egy friss adatról, amely pontosan a Fel­vidéket, a szlováldai magyarságot érinti. Az 1992-ben tanulmányai­kat elkezdők közül a diplomások mindössze 33 százaléka tért vissza a Felvidékre, a többség pedig vagy Magyarországon maradt, vagy to­vábbment. Ennek tükrében el lehet képzelni, hogy milyen adatok áll­hatnak rendelkezésre például a Kárpátalján, ahol rendkívül súlyos gazdasági gondok nehezítik az ott élők helyzetét, sorsát, de ugyanígy megemlíthetjük Erdélyt, vagy akár a háborús Vajdaságot, ahol ezek az arányok vélhetően még rosszab­bak. Az idén megpályázható ösztön­díj keretösszege 100 millió fo­rint, azaz jelentős summa, a ta­valy ösztöndíjakra fordított pénz nyolcszorosa. Felmerül azonban a kérdés: ha felaprózó­dik, mennyire lehet hatékony? A mintegy 1000-1300 nyertes pályázó között szétosztandó összeg mennyire tudja segíteni a diákokat? Ez nagyon nehéz kérdés, hiszen egy próba-ösztöndíjrendszer előtt állunk. Ebben az esztendőben 100 millió forint a teljes Kárpát-meden­cére valójában nem is olyan sok pénz - ha az Apáczai Közalapít­ványtól vagy akár a magyar költ­ségvetésből a határon túli magyar­ságra jutó összeget nézzük, akkor sem olyan nagy összeg, ugyanak­kor ilyen volumenű szülőföldi ösz­töndíjazási rendszer még sosem lé­tezett. Azt gondolom, hogy az ösz­töndíj egyfajta támogatás, amely használhat, és talán egyes egyéni sorsokat bizonyos esetekben meg­fordíthat, a magyar közösség támo­gatására ösztönözhet, a szülőföl­dön maradás felé orientálhat. Nem mondhatunk le arról sem, hogy az intézményeket, az intézménykez­deményeket, amelyek az adott ré­gióban a magyarságot megtartják, továbbra is támogassuk. A két do­log kiegészíti egymást. Ez egy új kí­sérlet, és a tapasztalatok alapján az ösztöndíj összege növekedni vagy csökkenni fog. Azt gondolom, hogy az összeg visszavonásáról nem le­het szó. Tehát ez mindenképpen egy olyan kezdeményezés, amely hosszabb kifutású, hiszen az igazi eredményeit csak esztendők vagy akár egy évtized múlva láthatjuk teljes valójában. Magyarország az európai uniós csatlakozás előtt áll. Az itt tanuló határon túli magyar diákok ami­att aggódnak, mennyire, hogyan változik meg a helyzetük, ha Ma­gyarország belép az Európai Uni­óba, mit hoz ez a határon túli magyar diákok számára? Mennyire lesznek átjárhatók a határok? Szlovákia esetében viszonylag belát­ható időn belül reális perspektíváink vannak, hiszen azt mondhatjuk, hogy Szlovákia egyértelműen törek­szik az Unió felé, és ezáltal a két or­szág közötti határ előbb vagy utóbb meg fog szűnni. A kérdés a többi ré­giót illetően sajnálatos igazán, ame­lyek esetében ez a probléma nem ol­dódik meg. Rövid, de akár közepes távon nagyon bizonytalan Jugoszlá­via, Románia és Ukrajna uniós tö­rekvéseinek eredménye. A csatlako­zásig a magyar kormányzatnak lesz annyi ideje, amely alatt végig kell gondolni ezt a problémát, és megol­dásokat kell találni. A státustörvény, azaz a kedvezménytörvény már ilyen lépés, hiszen lddolgozásában olyan szakmai csoport is részt vett a Magyar Állandó Értekezleten belül, amely kifejezetten az uniós joghar­monizációval foglalkozott, mint egy­fajta szűrővel a majdan létrejövő kedvezményeket illetően. A határon túli magyar diákok, egyetemisták maguk is átérzik annak fontosságát, hogy a szü­lőföldjükön maradjanak. Nem titkolják azonban véleményüket: azáltal, hogy csökken a Magyar- országon teljes képzésben részt vevő hallgatók száma, bizonyos jogoktól fosztják meg őket. Egy­részt a szabad választás jogától, másrészt az anyanyelven való ta­nulás jogától és a minőségi okta­tástól. Erről mi az ön vélemé­nye? Ezt a kritikát sokszor hallottuk már. Bizonyos része teljes mérték­ben érthető, azt viszont azért sze­retném megjegyezni, hogy Ma­gyarország nem a kapuit zárja be, hanem az ösztöndíjasok számát csökkenti. Mindenki, a határon túli magyarság bármely képviselője jö­het Magyarországra tanulni, ennek azonban az a hátránya, hogy kül­földi állampolgárként, ha nem ösz­töndíjas, jelenleg költségtérítéses képzésben vesz részt. Valójában ez az az akadály, amiről ön is beszél. Jelenleg a magyar kormányzat szándéka, elképzelése az, hogy a szülőföldön maradást, a szülőföl­dön való tanulást támogatja. Azt szoktam mondani, hogy a magyar kormányzat nem akadályozhatja meg, hogy egyéni célok, egyéni életstratégiák a Magyarországra való áttelepülési célozzák meg, de azt mondhatja, hogy nem ezt fogja támogatni, hanem a szülőföldön maradást. Azt hiszem, ez a lényeg. Nem akadályozni, de alapvetően nem támogatni a magyarországi teljes képzésben való részvételt, ez­zel szemben támogatni az otthoni tanulást. Magyarországot idén a Katona József Színház képviseli a Színházi Nyitrán, Brecht Baaljára esett a választás Felfelé törekvő fesztivál a létra jegyében VRABEC MÁRIA Nyitra. A létra, mint a felfelé tö­rekvés és a különböző pontok kö­zötti összeköttetés eszköze lesz az idei Színházi Nyitra fesztivál szim­bóluma. A szeptember 22-től 27-ig tartó nemzetközi seregszemlén négy hazai és 12 külföldi társulat mutatkozik be, az immár visszajá­ró vendégeknek számító magyar, cseh, lengyel, francia, orosz és lit­ván színházak produkcióin kívül idén a svéd és a horvát szín­házművészetből is ízelítőt kap a közönség. Csehországból a Hradec Králové-i Klicperovo divadlo ka­pott meghívót - a Marysa nevű né­pi játékot adja elő, annak a Vladi­mír Moráveknek a rendezésében, aki tavaly Nyitrán állitotta szín­padra az évad legjobb előadása­ként díjazott Macbeth-et, a prágai Divadlo Na zábradlí pedig Csehov Ványa bácsijával szerepel. A válo­gatóbizottság végre szakított azzal a hagyománnyal, amely szerint Magyarországról már évek óta a budapesti Vígszínházát hívták. Idén a Katona József Színházra és Bertolt Brecht Baaljára esett a vá­lasztásuk. Shakespeare Szentivá­néji álmával jön a Vilniusi Színház, a varsóiak a Hamlettet, a szentpé­terváriak pedig a Vihart adják elő. A lyoni Théatre du Shaman Samu­el Beckett Rövid játékaival szere­pel a fesztivál repertoárjában,a stockholmi Manjana Színház Au­gust Strindberg Júlia kisasszonyát viszi színre, a rijekai Trafik Szín­ház egy Járókelő c. avantgárd kompozícióval jön Nyitrára, a ma­ribori Szlovén Nemzeti Színház pedig Eugene Ionesco Macbeth-jé- vel mutatkozik be a szlovák közön­ségnek. A hazai kőszínházak közül mindössze kettőt érdemesített a fesztivál szervezőbizottsága a meghívásra: a nyitrai Andrej Bagar Színház az igencsak vegyes kriti­kát kapott Sirályt adja elő, a po­zsonyi Nemzeti Színház pedig Eu­gene Ionesco drámáját, a Széke­ket. Rajtuk kívül a bazini PIKI Színház a Pascudárium c. mesejá­tékkal és a pozsonyi FÁK Függet­len Színházi Társulás Az elromlott idő c. előadással képviseli a tavalyi évad szlovákiai termését. A fesztivál nyitónapján, szeptem­ber 22-én kiosztják az 1999/2000- es évad legjobb előadásainak járó Deszka díjakat, a kísérőrendezvé­nyek sorában pedig az idén helyet kap az ifjú kritikusok szemináriu­ma, lesznek filmvetítések, beszél­getések az egyes előadások alkotó­ival, az off-programban pedig be­mutatkozik a nyitrai Régi Színház, valamint a Teatro Tatro társulat is. Első alkalommal rendezik meg a gyermekek fesztiválját, ennek programjában többek között A kis herceg, Ľubomír Feldek Játék a te kék szemedért c. meséje és a len­gyelországi Czesztochovából ér­kező gyermekszínjátszó-csoport Mulatságos jelenetek a szere­lemről c. előadása szerepel. Az elmúlt évek során komoly nem­zetközi tekintélyre szert tett feszti­vál a szervezők bevallása szerint is egyre inkább a szakmának, mint­sem a laikus közönségnek szól, de az igényes és az európai szín­házművészet legújabb próbálkozá­saira kíváncsi nézők bőven talál­nak a kínálatban egyaránt élvez­hető és elgondolkodtató előadáso­kat. Ajegyek árusítása szeptember 4-én kezdődik az Andrej Bagar Színház pénztárában, bővebb tájé­koztatást a 087/772-1577-es tele­fonszámon kaphatnak az ér­deklődők.

Next

/
Thumbnails
Contents