Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-05 / 180. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 5. Családi Kör 9 Ha túl gyakran zuhanyozik, a bőre kiszárad és gyorsabban öregszik, esetleg kellemetlenül berepedezik Napi rossz szokásaink FELDOLGOZÁS I degesség, stressz, rohanó világ, krízisek és közben akaratlanul is levezetjük a belső feszültséget. Mind­en annyiunknak van valami­lyen rossz szokása. Pedig csak a neurózis került előtérbe, és támadásba indul külsőnk ellen is. Ha már nincs erőnk uralkodni ma­gunkon, apró léptekkel segíthetünk szervezetünkön. Túlzásba vitt tisztaság A nyugtalanság számtalan ember­nél extrém rend- és tisztaságszere­tetben nyilvánul meg. Ül otthon, könyvet olvas, de nem tud össz­pontosítani, mert szeme mindun­talan elkalandozik és a sorból kiál­ló csészére, a sarokban heverő pici szemétre vetődik? Nézi a tévét, de minden pillanatban felugrik meg­igazítani a terítő sarkát, kifésülni a szőnyeg rojtjait? Kényszert érez arra, hogy naponta legalább há­romszor a zuhany alá ugorjon, mert egyébként nem érzi jól ma­gát? Valami nincs rendben. Ha minden pillanatban kezet mos, megpuhulnak a körmei, a bőre el­veszíti természetes védőrétegét. Figyelje saját viselkedését, minden kézmosás után alaposan szárítsa meg és krémezze be a kezét! Ha túl gyakran zuhanyozik, a bőre kiszá­rad és gyorsabban öregszik. Az új védőréteg kialakulásáig bőre szen­ved. Ha nem tud magán uralkodni, kénytelen gyakran zuhanyozni, szappant csak naponta egyszer használjon! Utána mindig testápo­lóval kenje be testét. Mindennemű harapdálás Ajkak, körmök..., egyesek nem kí­mélik a bütykeiket sem. Következ­mény: cserepes, száraz ajkak, me­lyeken nem segít a szőlőzsír sem. Fájdalom és csúf külső. A reggeli fogmosás után alaposan balzsa­mozza be az ajkát! Egyes emberek körme olyan, mintha megkínozták volna őket. Ez nemcsak a köröm és a körülöt­te lévő bőr harapdálásának, ha­nem a túlzott manikűrözés követ­kezménye is. Bízza inkább szak­emberre! A manikűrözések kö­zötti gyakori pakolásokkal, kré­mezéssel védje kezeit! Ne hasz­náljon kemény ráspolyt, mert at­tól a köröm kettéválik, ami továb­bi „babrálásra” kényszerítheti. Ráspollyal ne tisztogassa, mert megsértheti a körmöt. Egy darab citromhéjjal és puha kefével kife­hérítheti. A törött körmöt ráspollyal fino­man egyenesítse ki, körömerősítő lakkal lakkozza be. Siralmas haj A haj tépdesése, cibálása nemcsak a harag és a kétségbeesés megnyil­vánulása, hanem egy rossz szokás is. Egyesek állandóan a hajukkal játszanak, de főleg akkor, ha fe­szültségüket vezetik le. A haj csap­kodása, az ujjra tekerése, a benne való turkálás néha érzékien hat, de ha túlzásba viszi, alaposan megrit­kulhat hajkoronája. A teljes ka­tasztrófához hozzásegít a gyakori forró levegővel való hajszárítás, a haj kefélése és a vizes sörény fésül- getése. A vizes haj törékeny, csa­varja törülközőbe és hagyja szaba­don megszáradni. Rossz szokások Megteszi először, nem történik semmi. Lustaságból megismétli és még mindig nem mutatkozik sem­mi. Aztán egyre gyakrabban felejti el esténként letisztítani arcáról a festéket. A bőr nem lélegzik, pisz­kos marad, eldugulnak a pórusok és Ön reggel harcba száll a make­up megszáradt foltjaival. Ha ezt folytatni fogja, feküdjön az ágyba is akár ruhástul. Akkor aztán már minden mindegy, (béres) Mivel apró sérülések mindig akadnak az emberen, a kullancsot sose csupasz kézzel távolítsuk el A megelőzés lehetősége a mi kezünkben van FELDOLGOZÁS A nnyit beszélnek a kul­lancscsípésről, hogy I az ember szinte fél ki­menni az erdőbe. De a aaaoBBi kullancs mindenütt lesben áll, viszont a helyezt nem annyira drámai. Mit kell tudni a kullancsról? Ennek a kellemetlen vérszívónak a csípése (ha fertőzött példányhoz van szerencsénk) háromféle beteg­séget okozhat: fertőző agyvelőgyul- ladást, borreliózist és tularémiát. Ez utóbbi valamelyest atipikus, mi­velhogy a tularémia-baktériumok a kullancson kívül élelmiszerrel is be­kerülnek a szervezetbe, vagy beteg állat (a leggyakrabban nyúl) érinté­sével. A másik két betegséget kizá­rólag fertőzött kullancs okozza. A kullancs által átvitt agyvelőgyul- ladás (encephalitis) első tünetei körülbelül két héttel a csípés után jelentkeznek. Náthával kezdődik, amit néhány napos nyugalom kö­vet. A beteg azt hiszi, meggyógyult, de azt követően láz, fejfájás, ideg­bénulások (gyakran az arcideg bé­nulása), illetve a felső végtagok mozgáskorlátozottsága lép fel. Az átvészelt agyvelőgyulladás kö­vetkezményei közé tartozik az al­vási zavarok (huzamosabb ideig), a változó kedélyállapot, a csökkent koncentrálóképesség, de fő­képpen a rokkantság- »» hoz is vezető bénulás. Ez a betegség hatvan évnél idősebbek­nél különösen veszélyes. A vírusos agyvelőgyulladás el­leni leghatásosabb védekezés a védőoltás - amit a téli időszak­ban kell beadni. A borreliózist (I.ynie-kór) 1975- ben „fedezték fel”, az USA-ban, Lyme városában. A borrelia- baktérium a kullancs nyálával ke­rül a szervezetbe. A betegség lefo­lyásának három szakasza van. Először a csípés helye körül vörös, viszkető kiütés keletkezik (de a viszketés nem jellemző, sőt vörös folt sem jelentkezik mindenkinél)'. Az antibiotikumos kezelést azon­nal el kell kezdeni, hogy a kór ne terjedjen tovább. A betegség második szakaszában (2-6 hét múlva) heves idegfájdal­mak lépnek fel, amelyekhez az egyik arcfél izomzatúnak bénulása is társulhat. Ha a betegséget nem kezelik, hóna­pok, évek múlva bekövetkezik a harmadik stádium. Az agyidegek, a szív, a nagyízületek bántalmai, s ezekhez bőrelváltozások is társul­hatnak, ha a betegséget nem keze­lik megfelelően. Sajnos, Lyme- betegség elleni védőoltás az ember számára nem létezik. (Kutyák szá­mára igen.) Az egyetlen lehetséges megelőzés mindenkinek a saját ke­zében van. Ha a szabadban (erdő­ben) tartózkodunk, megfelelően öltözzünk fel. A nadrág szárát tűr­jük be a (zárt) cipőbe, viseljünk hosszú ujjú inget, kalapot. Rend­szeresen használjunk kullancsri­asztót - főleg a lábunkat permetez­zük. Hazatérés után gondosan vizsgáljuk meg a testünket. Ha kul­lancsot találunk, csipesszel távolít­suk el - mozgatással, forgatással (kenjük be olajjal). A csipeszt utána fertőtlenítsük, a kullancsot pedig égessük el egy darab vattán. Mivel apró sérülé­sek mindig akadnak az emberen, különösen a kézen, a kullancsot sose csupasz kézzel távolítsuk el. A csípés helyét és a tapadás kör­nyékét - fertőtlenítsük. A borrelia-baktérium a sértetlen nyálkahártyán keresztül is bejut a szervezetbe (vagy a sérült bőrön keresztül), de a szájüregen át is megfertőződhet az ember, ezért kell kerülni az erdei tavakban való fürdést, és az erdei források vizé­ből sem tanácsos inni. Az erdei gyümölcsöktől viszont nem kell félni - mivel a borellia-baktérium érzékeny a kiszáradásra, tehát ezek nem közvetítik a fertőzést. A kórokozó a placentán is képes át­hatolni, tehát ha terhes nőt ér kul­lancscsípés (és a vérszívó fertő­zött), a magzat is megfertőződhet. De ennek veszélye nem nagyobb, mint más fertőzések esetében, Ha mégis megtörténik, a kezelés elen­gedhetetlen. A statisztikák szerint a borellia-baktériummal fertőzött terhes nők a betegség első stádiu­mában inkább lelkileg szenvednek. Gyakran összetévesztenek valami­lyen más csípést a borelliózis tüne­teivel. Az apró fekete legyecskék (rendszserint vihar előtt vagy este­felé röpködnek) okozhatnak a Lyme-kór tüneteihez hasonló bőr­reakciókat. De: a légycsípés heves lefolyású, a bőr fájdalmas, a csípés környéke nagyobb öt centiméter­nél és nagyon hamar megjelenik, már egy órával a csípés után. Fáj­dalmas és viszket, hőemelkedés, sőt láz kísérheti. Borreliózis elleni védőoltás léte­zik, de csak Amerikában - az euró­pai ember számár ez a szérum ha­tástalan. Az európai védőoltás kí­sérletei most folynak. A kullancsok százszor gyakrabban hordoznak magukban borrelia- baktériumokat mint agyvelőgyulla- dás-vírusokat. Ennek következté­ben a borrelia-fertőzésnek százszor nagyobb a kockázata, mint a kul­lancs okozta agyvelőgyulladásnak. Első tanács: A kullancs a szívókájával tapad a bőrbe. Mivel a szívókán semmiféle csavarmenet nincs, teljesen mind­egy, hogy eltávolításkor balra csa- varjuk-e a kullancsot vagy jobbra. Második tanács: Sose puszta kézzel vegyük ki a kul­lancsot (ember vagy állat bőré­ből), mert a kéz apró sérülésein keresztül is megfertőződhetünk. A kullancsot egészben vegyük ki. Ha nem sikerül, azonnal forduljunk orvoshoz. A csípés helyét fertőtle­nítsük, és néhány napig figyeljük, nem pirosodik-e. Ha igen, keres­sük fel az orvost, (k) ORVOSI TANÁCSOK A fetisizmus a férfiak perverziója Szex jeligére: „Legyen szí­ves írjon le mindent a fe- tisizmusról és arról is tá- ■ jékoztasson, hogy kezel­hető-e és kihez kell fordulni." Í A fetisizmus a szexuális per­verziók egyik fajtája, amikor a szexuális érdeklődés kizá- • rólagosan valamilyen test­részre vagy tárgyra irányul. Csak a fetisizált testrész, vagy tárgy megpillantása, megérintése, si- mogatása, csókolgatása stb. vált ki szexuális izgalmat és okoz ki­elégülést. A fetisizmus kizárólag a férfiak perverziója. Természe­tesen a normális szexuális élet­ben is nagy szerepet játszik az in­tim ruhadarabok, vagy a mell, a nemi szervek megpillantása, megérintése, mindez azonban két ember közötti erotikus törté­nés része és a kiváltott szexuális feszültség a közösülésben oldó­dik fel. Fetisizmus esetén a test­részek, vagy a tárgyak helyettesí­tik a partnert és önmagukban válnak a kielégülés eszközévé, maga a partner közömbös. Leg­gyakoribb típusai szerint a feti­sizmus vonatkozhat: a partner egyes testrészeire (leggyakrab­ban mellére, lábára, hajára), adott személytől függetlenül ál­talában a női mellre, lábra, hajra stb., a partner által viselt, testét közvetlenül érintő ruhadarabok­ra (leggyakrabban a bugyi, haris­nya, cipő, melltartó), valamilyen nő által viselt ruhadarabokra, ál­talában - akár használatlan - női ruhadarabokra, a női testrésze­ket utánzó tárgyakra (műmellek, fenekek, gumigésák stb.), ritkább esetben a női hangra, annak ria­dalmat, megbotránkozást kifeje­ző hangszínére, hangsúlyára, szavaira, néha pedig a fetisizált tárgy tönkretételére. Amint látja, a fetisizmus lényege a testrész, vagy a használati tárgy különbö­ző mértékű leválasztása, eltávolí­tása a partnertől és önálló vonz­erővel való felruházása. Előfor­dul, hogy kölcsönös megegyezés­sel a nő el tudja fogadni, hogy nemi életükön belül férfipartne­rének „különleges” kívánságait teljesíti. Súlyosabb esetekben a fetisiszta elutasítja a közösülést, vagy attól függetlenül szervezi meg titkos szexuális kielégülési formáit. Testrészek fetisizálása esetén fordul elő, hogy a fetisiszta kihasználja pl. a tömeg- közlekedés lehetőségeit és a zsú­foltságban odasimul a nőkhöz, megérinti, megcsípi a mellüket, feneküket stb. Ha a fétis önmagá­ban a tárgy, akkor vásárol üyene- ket. Kedves Kisasszony, a fetisiz­mus pszichoterápiával kezelhető, melyet pszichológusok végeznek. Meg lehet gyógyulni a pszichoterápiától Terápia jeligére: „Pszicholó­gushoz járok szexuális problémáimmal. A doktor ■ úr azt mondta, hogy a problémám gyökere az első sze­xuális élményeimben keresendő. Én nem emlékszem rá, hogy bár­mi problémám lett volna a fiúm­mal. Nagyon sokat beszélgetünk mindenről és nem tartom valószí­nűnek, hogy én ezektől a beszél­getésektől meggyógyulok majd és helyrebillen a szexualitásom. Mi az Ön véleménye?" ( Kedves Kisasszony, ne kétel­kedjen! A beszélgetésektől, melyet pszichoterápiának • hívnak, igenis meg lehet gyógyulni. Az első szexuális él­ményeket a pszichológia nagyon tágan értelmezi, mely szerint a szexuális élet a születés pillana­tában megkezdődik. Tág érte­lemben tehát az első szexuális él­mények a legkorábbi fejlődési szakaszokra, a csecsemő- és kis­gyermekkorra nyúlnak vissza. A nedves pelenka, a tisztába tevés, a fürdetés, a nemi szervekkel va­lójáték, a szexuális kíváncsisko- dás, leselkedés, egymás nemi szervének nézegetése stb. külön­böző intenzitású erotikus él­ménnyel is jár. Ezeknek lelki ha­tása, az élmény feldolgozásának módja nagymértékben attól függ, hogy milyen a család sze­xuális kultúrája, szokásrendsze­re, légköre. Ha a szexualitást az élet vállalható, normális jelensé­geinek tekinti a család, amiről szabadon és nyíltan lehet beszél­ni, akkor kicsi annak a veszélye, hogy a korai szexuális élmények negatív hatásokat váltanak ki. Komoly megrázkódtatáson me­het át a gyermek akkor, ha a csa­lád felfogásában a szexualitás szégyelni való, esetleg tiltott, bűntudatot kiváltó tabu, vagy ak­kor, ha a család légköre szexuális szempontból túlfűtött. Pl. a fel­nőtt ember testének, nemi szer­vének megpillantása nem okoz gondot, ha a családban minden­napos szokása a meztelenség, de ijesztő lehet, ha erre véletlenül, vagy leselkedés során kerül sor. Szűkebb értelemben első szexuá­lis élménynek nevezik a nemi élet megkezdését. Miután a sze­xuális funkció az idegrendszer ál­tal automatikusan reguláit, nagy szerepe van a kondicionálásnak (tanulásnak) az addig még „bejá- ratlan” idegpályák, a kialakulat­lan reflexek további működése szempontjából. Ehhez járul a pszichikai hatás: az élmény kelle­mes, vagy ijesztő jellege és az eh­hez társuló érzelmi, erkölcsi, in­tellektuális reakciók. A testileg- lelküeg éretlenül, kíváncsiságból, a felnőttség bizonyításaként, a társakkal való rivalizáció miatt nem megfelelő partnerrel és kö­rülmények között elkezdett sze­xuális élet hosszú időre tönkrete­heti a szexuális örömre való ké­pességét mind a fiúnak, mind a lánynak. Kisasszony, ezeknek az élményeknek a feltárásával javít­ható a későbbi szexuális élet. Dr. Bordás Sándor A dunaszerdahelyi pszichológiai tanácsadó központ klinikai pszichológusa Szakember nélkül nem megy Hálószoba jeligre „40 év körüli házaspár vagyunk, majdnem két évtizede ■ házasok. Három éve már, hogy a férjem potenciazavarokkal küszködik, így a szexuális aktivi­tása kórosan ritka. Azt mondja, hogy ő már erre öreg. Én viszont azt gondolom, hogy nem öreg, hanem beteg. Félek, hogy a há­zasságunk is rámegy a folytonos gyanúsitgatásokra (részemről). Tudjuk, hogy szexológushoz vagy pszichiáterhez kellene menni, mert a férjem elég stresszes élet­módot folytat, csak nehezen szánjuk rá magunkat. Kérem, ír­jon néhány biztató szót a gyógy­ulás esélyeiről, a kiváltó okokról, hogy mielőbb erőt merítsünk. ( Kedves Asszonyom, vizsgá­latok nélkül nehéz véle­ményt mondani, az viszont • tény, hogy a potenciazava­rok mögött meghúzódhatnak mind testi, mind pedig lelki okok. Férjét először urológusnak kellene kivizsgálni a lehetséges szervi okok kivizsgálása végett, és ha talál valanülyen szervi okot, ő kezdi meg a kezelést. Ha szervi ok nincs, akkor ajánlatos pszichológushoz fordulni, aki szexuálterápiával is foglalkozik. A szexuálterápiák ma már elég eredményesek és viszonylag gyorsan (pár hónap alatt) haté­konyak lehetnek. Ajánlom, keres­sék fel a fent említett szakembe­reket, mert a szexuális életükben csak így várható javulás.

Next

/
Thumbnails
Contents