Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)
2000-08-31 / 201. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 31. TANÁCSADÓ Késik a kártalanítás B. J.: A férjem 1997-ben súlyos üzemi balesetet szenvedett. Mivel a munkáltatója a baleset kártalanítását egyfolytában halasztgatta, annak ellenére is, hogy a férjem minden papírt elintézett, bírósághoz fordult. A bíróság az elmúlt három évben két tárgyalást tartott ebben az ügyben. A féljem májusban meghalt. Egy hónappal később kaptam egy levelet a cégjogászától, hogy tárgytalannak tekinti a pert, mivel mi nem örökölhetjük a kártalanítást. FEKETE MARIAN Ha az időközben elhunyt férje az üzemi balesete kártalanítását perelte, többféle jogcímen érvényesíthette a kártalanítás iránti jogait. Érvényesíthette a keresetkiesés (egyszerűsítve: a balesete előtti átlagkeresete és a balesetét követő munkaképtelensége idején folyósított táppénz közti különbözet) megtérítését, a gyógykezelésével kapcsolatos célszerű kiadások megtérítését, a fájdalomdíjat, a társadalmi életben való részvétel megnehezüléséért járó térítést, stb. Néhai félje egykori munkáltatójának jogásza talán a Munka Törvénykönyve 260. §-ának első bekezdésére hivatkozhatott a levelében. Az említett rendelkezés szerint a fájdalomdíj és a társadalmi életben való részvétel megnehezüléséért járó térítés iránti igény az alkalmazott halálával megszűnik. Ilyen értelemben a fájdalomdíj és a már említett térítés iránti jogigény valóban nem örökölhető - még akkor sem, ha a félje a halálát megelőzően érvényesítette, perelte ezt a jogigényt a bíróságon. A jelenlegi bírósági gyakorlat szerint alighanem lemondhatnak a szakértői vélemény alapján járó fájdalomdíjról, amely az Ön néhai férjének járt volna, vagy amelyet az Ön néhai férje már rég megkaphatott volna, ha a bíróság egy kicsit fürgébben foglalkozik az üggyel, ha nem vár majd 3 évig. Ráadásul: ugyanez a bíróság dönt majd a következő tárgyaláson, hogy a saját hanyagsága és a jogosult halála miatt a fájdalómdíj vagy a társadalmi életben való részvétel megnehezüléséért járó térítés iránti jogigény megszűnt. Hangsúlyoznunk kell viszont azt, hogy a keresetkiesés megtérítése iránti jogigény (ha érvényesítve, perelve volt), a férje halálával nem szűnt meg. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kötelező lesz az euró Brüsszel. Az Európai Unió tagságára pályázó kelet-európai országoknak kivétel nélkül be kell vezetniük az eurót mint pénznemet, rögtön ahogy erre képesek lesznek. Erről döntött az Európa Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága. A javaslat része annak a dokumentumnak, amelyről október 4-én szavaz a parlament. (SITA) Az EuroTel eredményei Pozsony. Az EuroTel Rt. az idei első félévet 2,665 milliárd koronás bevétellel zárta, adózás előtti nyeresége elérte a 890,3 millió koronát. Ügyfeleik száma a másodiknegyedévben 65 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Aktív ügyfeleik száma jelenleg 362 110. (SITA) Hosszútávú együttműködés Pozsony. A Daimler Chrysler leányvállalata, az EvoBus holding képviselői szeptember elején látogatást tesznek a losonci Szlovák Gépkocsijavító Vállalat Kft.-nél. A két fél értékelni fogja az eddigi együttműködést a cég által szállított Mercedes Vario alvázak terén. Róbert Osvald, a Motor-Car Wiesenthal Kft. képviselője szerint megvan a reális esélye annak, hogy a cégek meghosszabbítják együttműködésüket az autóbuszok összeszerelése terén. (SITA) Szeptemberben T. I. S. 2000 Pozsony. A távközlési és információs rendszerek 8. nemzetközi nagyvásárát Zsolnán szeptember 5. és 8. között rendezik. A T. I. S. 2000 nagyvásáron idén 40 cég mutatkoziik be, köztük olyanok, mint a Tesla Liptovský Hrádok, TTC Tesla Telekomunikácie Praha és a Marconi Communications. (SITA) Információs társadalom nálunk Pozsony. Szlovákia már teljesítette az Európai Unióhoz való csatlakozásunk néhány feltételét a távközlés területén. A rövidtávú feltételek közül teljesítette az ország a távközlési törvény elfogadását és a távközlési politika középtávú, 2002-ig szóló tervezetét. Viliam Podhorský, a távközlési tárca osztályvezetője szerint a minisztérium következő prioritása az információs társadalom fejlesztésének koncepciója. (SITA) A Globtel GSAA új kampánya Pozsony. A Globtel GSM újabb kampánnyal próbálja növelni ügyfeleinek számát. A Panasonic GD30-as telefonját 1 koronáért kínálja, miközben minden új ügyfél SÍM Toolkit-kártyát kap. A Globtelnek jelenleg 652 ezer ügyfele van. (SITA) Tulajdonost keres a DAM Budapest. Nyugat-európai szakmai befektetőkkel tárgyal a Diósgyőri Acélművek Rt. felszámolóbiztosa a március közepe óta felszámolás alatt álló cég értékesítéséről. Marjasné Endrédi Zsuzsa felszámolóbiztos az esetleges vevők kilétét nem árulta el, ám kohászati szakemberek sejtetni engedték: német és olasz konzorciumokról lehet szó, ezek főleg a járműiparban érdekeltek. (NSz) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. augusztus 31-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,705 Magyar forint (100) 16,348 Angol font 69,425 Német márka 21,835 Cseh korona 1,209 Olasz líra (1000) 22,055 Francia frank 6,510 Osztrák schilling 3,103 fácán jen (100) 45,263 Spanyol peseta (100) 25,666 Kanadai dollár 32,331 Svájci frank 27,583 Lengyel zloty 10,955 USA-dollár 48,053 Az elengedhetetlen bankkonszolidációhoz szükséges pénzforrások összege akár a 100 milliárd koronát is elérheti Gazdaságunk sorsa és a bankok A bankszektor konszolidációja a gazdaság egészére is jótékony hatást gyakorol (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. A kormány által jóváhagyott, a gazdaság szerkezetátalakítására irányuló programcsomag egyik fő célkitűzése a vállalkozói és banki szféra konszolidációja, fellendítése és privatizációja. A két szektor összefonódásához nem fér kétség SULCI SZILVIA Perspektív vállalatok, sikeres kis- és középvállalkozók nélkül elképzelhetetlen a bankok hosszú távú stabilitása, ugyanakkor a jelentős anyagi problémákkal küszködő állami vállalatok talpraállítása hitelezőik aktív közreműködését i- gényli. A bankok adósaikkal szembeni behajthatatlan követeléseinek tőkésítése hosszú időn át a legjobb megoldásnak tűnt. E variáns ellen leginkább az érintett bankok emelték fel a hangúkat. Egy ilyen rendelet a liberalizmust hirdető piacgazdaságunkban a vállalkozói szabadság diréktív korlátozását jelentette volna. Gátat vetett volna egyúttal a külföldi tőke beáramlásának, ami egyenlő az érintett vállalatok fölött mondott halálos ítélettel. Felmerül a kérdés, elvárható-e a pénzintézetektől, hogy viseljék a legnagyobb adósok jelenlegi és jövőbeni gazdasági és pénzügyi helyzetéből adódó terheket. Igaz ugyan, hogy néhány bank jelentős szerepet játszott a jelenlegi katasztrofális helyzet kialakulásában, nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül azt a tényt, hogy a hitelek sorsa gyakran olyan bankárok kezében volt, akiket a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetünk „homo economicusnak”. A következményeket a kialakult állapotért feA bankok megszabadultak a rossz hitelek jelentős részétől. lelős (volt) „pénzügyi szakembereknek” kell(ene) viselniük, nem pedig az intézményeknek mint jogi személyeknek. Félretéve a szabad verseny és az igazságosság eszméjét, a tőkésítésnek a pusztán gazdasági oldalát vizsgálva is nyilvánvaló, hogy a hitelkapcsolat tulajdonjogi viszonyra való transzformálása beláthatatlan következményeket vont volna maga után. Megakadályozta volna a piac megtisztulását a hosszú távon veszteséges vállalatoktól, deformálta volna a hitelek formájában történő tőkeáramlást, csökkentette volna ezáltal a banki kölcsönhöz való jutás esélyét a banki tulajdonrészesedés nélkül működő vállalatok számára. Teret hódított volna az a hibás feltevés, hogy néhány csődeljárás dominóeffektust indít el a gazdaságon belül, ami a csődöt, mint intézményt a jelenleginél is sötétebb színben tüntette volna fel. A gazdaságban is fájdalmakkal jár a gyógyulás folyamata. A kormány tőke hiányában a jogszabályok módosításával igyekszik stabilabb törvényes kereteket és áttekinthetőbb körülményeket biztosítani. Kérdezhetnénk, ld fedezi az állami bankok konszolidációjának anyagi oldalát, ha nem az állam? Nos, a behajthatatlan követelések nagy része a Konszolidációs Bank és a külön e célra létrehozott Szlovák Konszolidációs Társaság számláját terhelik ezentúl. Állami beruházásokról lévén szó, gondolhatnánk, hogy amit „ott fent” elrontottak, azt „ott fent” rendbe is teszik. A valóság azonban más. A jelenlegi elképzelések szerint a hiteleket néhány év múlva állami értékpapírokra cserélik, és mivel az állampapírok visszavásárlása a költségvetés terhére történik, a bankkonszolidáció végső soron a lakosság zsebét terheli majd. Ha akarjuk, ha nem, mindannyian törleszteni fogunk, méghozzá nem is keveset, hiszen hivatalos becslések szerint a szükséges pénzforrások akár a 100 milliárdot is elérhetik, ami egy főre számítva csaknem húszezer koronát jelent. Ki fizet tehát? Mégiscsak az állam, hiszen az állam mi vagyunk... A bankok az említett módon megszabadultak a rossz hitelek jelentős részétől, kétséges kintlevőségeik hányada elfogadható szintre csökkent (körülbelül 20%- ra). Ez sem kevés, hiszen a kölcsönzött pénzforrások visszaáramlásának kflátpsai nem túl kecsegtetőek. A hitelek portfoliójának restruktu- ralizációjával helyreállítható a bankok mérlegének egyik serpenyője. A mérleg másik serpenyőjét a vagyon- források jelentik. A bankok tőkéjének mintegy 90%-át az idegen pénzforrások adják. A legolcsóbb fedezetet a lakossági betétek jelentik, valamivel drágább a más pénzintézetek által kölcsönzött tőke bankközi hitel formájában. Az utóbbi időben ismét növekedésnek indultak a lakossági betétek a privatizációra készülődő három legnagyobb hazai bankban, ami a bizalom visszatérését jelzi, ezenkívül pedig kedvezően befolyásolja az intézmények konszolidációját. Keményebb diónak bizonyul a saját tőke hiánya. Bár a Szlovák Takarékpénztárban és az Általános Hitelbankban néhány hónappal ezelőtt emelést hajtottak végre, a Befektetési és Fejlesztési Bankot pedig ez előbbi kettő segítette ki, nem ártana egy második tőke- injekció. Pénz nincs, pontosabban idehaza nincs. Marad tehát a külföldi segítség víziója. A problémás pénzintézetek a stratégiai befektetőktől remélik a gyógyulást. Csakhogy a külföldi tőke ritkán jön magától, általában csábítani kell, ráadásul válogatós is. Igényli az áttekinthető és stabil hátteret, melyet részben a jogszabályoknak, részben a piacnak kell biztosítania a befektetések megtérülését elfogadható rizikófaktor mellett, a pénz árának hosszú távú stabilitását, a központi bank korrekt viselkedését, a vállalkozói szféra fizetőképességét, akárcsak a pénz- és tőkepiac hatékony működését. Ezért volt elengedhetetlen, hogy még a tenderek kiírása előtt módosuljanak bizonyos jogszabályok, a bankok megszabadulA problémás pénzintézetek a stratégiai befektetőktől remélik a gyógyulást. janak behajthatadan követeléseik legalább egy részétől, stabüizálód- jon a pénz ára, vagyis a kamatíábak, mérséklődjön az árfolyamingadozás, kialakuljon a nemzeti bank profilja, eltűnjenek a színről a bankszektor káros elemei, beinduljon a vállalkozói szféra konszolidációja. Bár az intézkedések negatív gazdasági és szociális következményekkel járnak, ám ezek átmeneti jellegűek, a gazdaság jó irányban történt elmozdulásának első jelei már kimutathatóak, igaz, csak makrogazdasági szinten. A bankszektor restruk- turalizációja egyértelműen hozzájárul a gazdaság alapjainak megszilárdulásához, akárcsak az ezt követő fellendüléshez. Reméljük, a pozitív változás hamarosan érzékelhető lesz, és nem csupán nemzet- gazdasági szinten. Leginkább a 35 és 49 év közötti korosztály érintett, akiknek több mint az egyharmada jelenleg állástalan A munkanélküliség friss statisztikája ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A munkanélküliek száma a második negyedévben elérte a 490,7 ezret - derül ki a Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. Az előző év azonos időszakához képest ez 86,9 ezerrel, vagyis 21,5 százalékkal több munkanélkülit jelent. A munkanélküliség aránya éves szinten 3,1 százalékkal nőve, elérte a 18,9 százalékot. Leginkább a 35 és 49 év közti korosztály érintett, akiknek több mint az egyharmada munkanélküli. Ettől csak kevéssé marad el a 15-24 éves korosztály, ahol a munka- nélküliség 30,4 százalékos. A második negyedévben csaknem minden ágazatban nőtt a munka- nélküliség. Leginkább az iparból elbocsátottak növelték a munka- nélküliek táborát, az ágazatban csaknem 30 ezer ember volt kénytelen megválni munkahelyétől. A kereskedelemből 10,7 ezer, az építőiparból 7,6 ezer alkalmazottat bocsátottak el. Több mint ezerrel csökkent a munka- nélküliség azoknál, akik legutóbb a szolgáltatásokban dolgoztak. Csökkenést könyvelhettek el azonban a mezőgazdaságban és a közigazgatásban is. Szlovákia gazdaságában a második negyedévben 2,0835 millió személy dolgozott. A tavalyi év hasonló időszakához képest ez 2,1 százalékos csökkenésnek felel meg. A foglalkoztatottság terén a legnagyobb csökkenésre a bányászatban került sor, ahol 16,2 százalékkal dolgoznak kevesebben, az építőipar 13,2, az energiaipar 7,9 százalékkal kevesebb személyt foglalkoztat. A dolgozókból 1 916,2 ezren alkalmazottak, 162 ezren vállalkozók, 2,7 ezren pedig háztartási alkalmazottak voltak. Az alkalmazottak száma az előző év azonos időszakához képest 2,5 százalékkal csökkent, míg a vállalkozók és háztartási alkalmazottak száma 2,1 százalékkal nőtt. (mi) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2000. augusztus 27-én) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Komerční banka Bratislava 8,50 10,20 10,50 10,70 10,80 Bank Austria Creditanstalt 5,00-5,50 5,25-5,75 5,50-6,00 3,75-4,00 Banka Slovakia 9,50 10,50 11,50 12,00 5,00 Dopravná banka Investičná a rozvojová banka 8,00 8,60 9,20 9,70 10,00 5,00 Istrobanka 7,50-8,00 8,00-8,50 8,50-9,00 9,50-10,00 9,70-10,20 5,00 Ľudová banka 7,50 8,50 9,75 9,25 3,50 Pol'nobanka 7,60 8,30 8,40 8,50 4,00 Poštová banka 9,00 10,00 12,00 12,10 3,75 Prvá komunálna banka 7,80 8,80 9,50 9,50 9,50 3,80 Devín banka 8,50 9,7010,70 Tatra banka4,00-4,75 Slovenská sporiteľňa 6,50-7,00 6,70-7,207,60-8,10 10,50-10,90 4,00 Všeobecná úverová banka 6,20 6,50 6,70 7,00 7,10 7,20 4,75
