Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)
2000-08-30 / 200. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 30. Céljuk a vevők minél szélesebb körű informálása Piet van Der Meer: az általam elképzelt erdőtelepítési programnak Gömör felelne meg leginkább Uniós fogyasztóvédelem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az egyre növekvő európai élelmiszer-forgalom szükségessé tette a fogyasztóvédelem és a tisztességes kereskedelem szabályozását. A Fehér Könyvben meghirdetett stratégia alapján elmondható, hogy súlyponti kérdés a nemzeti előírások és szabványok közegészségügyi szempontból történő összehangolása, a fogyasztó megfelelő információkkal való ellátása, valamint a tisztességes kereskedelem előmozdítása, a hatósági ellenőrzés fenntartása. A tagországoknak kölcsönösen el kell ismerniük egymás előírásait és szabályait, ha a közösségi jog összetételi előírásokat is tartalmazna, akkor akadályozná az innovációt, és korlátozná a fogyasztók szabad választási lehetőségét. Az Európai Bíróság ítéletei is megkönnyítették a kereskedelem útjában álló technikai akadályok felszámolását, amire a harmonizáció önmagában képtelennek bizonyult. Meghatározó jelentőségű döntésében a bíróság az áruk szabad mozgásának alapvető elvét erősítette meg. Eszerint bármilyen áru, amelyet valamilyen tagállamban legálisan állítanak elő és hoznak forgalomba, eladható a közösség egészében. A fogyasztó egészségének védelme érdekében a nyersanyagtermelés és az élelmiszerek előállítása során különösen szigorú higiéniai szabályokat kell betartani. Az EU horizontális élelmiszer-szabályozási programja éppen az élelmiszer- gyártás biztonságának kereteit írja elő, ám ezek csak ajánlások és nem tartalmaznak megoldási eljárásokat. A megoldás módja a korszerű technológiák, csomagoló- és egységrakományt képező gépek alkalmazása, továbbá az egyre nagyobb hatékonyság miatt szükségszerűen kialakított gyártásbiztonsági rendszerek alkalmazása. A szabályozás alapját képező irányelvek csak az elengedhetetlen biztonsági követelményeket szabályozzák. A részletező műszaki szabályok kidolgozása az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) feladata. Az európai szabványok ajánlottak, nem kötelezőek a termelőre. Ugyanakkor a gyártó biztos lehet abban, hogy terméke megfelel az EU általános biztonsági szabványainak, amennyiben az a CEN előírásnak megfelel. Az új megközelítés előnye, hogy a döntés a legfelsőbb politikai szintről szakértői szintre szállt le, ami a szabályozás meggyorsítását eredményezi. Ezen kívül a gyártók számára termelési és marketing kérdésekben egységes és kerek szabályozást is nyújt. A CEN szabványnak megfelelő termék az EU piacokon szabadon forgalmazható, s a fogyasztó biztos lehet abban, hogy az ott vásárolt élelmiszer megüti a védelem minimális szintjét. (EU) AGRÁR MORZSÁK Alföldi szőlő-bor konferencia Kecskemét. Az európai integráció kapcsán az ágazat előtt álló feladatokkal foglalkoztak a múlt héten Kecskeméten tartott alföldi szőlő-bor konferencia résztvevői. Többen megjegyezték: ha Magyarország az Európai Unióhoz igyekszik csatlakozni, akkor nemcsak a fajtaváltást, ültetvény-nagyságot, termelési technológiát, palackozást, csomagolást, marketinget illetően kell felkészülnie, de a jogi és adózási normák terén is. (MTI) Román vita a SAPARD-ról Bukarest. A román minisztériumok hatásköri vitája miatt kérdésessé vált, hogy Románia része- sülhet-e az idén az Európai Unió SAPARD-programjából. A román mezőgazdasági minisztérium közölte, hogy nem ért egyet azzal a tervezettel, amelyet a külügyminisztérium készített el a kormány alá rendelt ügynökség felállításáról. Az EU a SAPARD előcsatlakozási alapból a következő években évi mintegy 150 millió euróval támogatná a román mezőgazdaság átalakítását és felkészítését az EU-csatlakozásra. A támogatás folyósításának egyik alapfeltétele az, hogy hozzák létre a programot lebonyolító és a támogatások kifizetését koordináló intézményrendszert. (MTI) Egekben a horvát húsárak Zágráb. Tetőfokára hágott a horvátországi sertéshúsválság: egy kilogramm sertéskaraj ára elérte a mágikus 50 kunás(l ku- na/5,65 Sk) határt, és kiegyenlítődött a mindig sokkal drágább marhacomb kiskereskedelmi árával. Két évvel ezelőtt a nagy hazai kínálat miatt a termelők drasztikusan leállították a sertéshizlalást, és az árak visz- szatornázták magukat a szokásos 8 kunára. A váratlanul erős turistaszezon azonban már a kezdetén kimutatta a sertéshiányt a piacon, a hazai ólak azonban üresek. A legújabb adatok szerint ez ideig 600 tonna sertéshúst importáltak Magyarországról, Csehországból, Szlovákiából és Hollandiából. (MTI) Nem nőnek tovább az árak Budapest. A magyarországi hentesüzletekben a kilónkénti ezer forintot meghaladó karajáraknál megállt a húsárak emelkedése. Június óta átlagosan 20-25 százalékkal drágult a sertéshús, s most megtorpant a folyamat. Az országba érkező import-hús, és a megtorpanó export miatt ismét növekszik a kínálat. (ÉIO) Kukoricafelesleg várható Budapest. Csak augusztus végére derül ki pontosan, hogy mennyi lesz az idei magyar kukoricafelesleg. A termelők reménykednek, a tavalyi tonnánkénti 16 ezer forint után, a 25-26 ezer forintos őszi indulóárakban. A ta- karmányosok ennél keyesebbet szeretnének adni, mondván a 4- 4,2 millió tonnás takarmány- szükségletnél nagyobb a termés. A Földművelésügyi Minisztériumban az 1,2 millió hektáron elvetett kukorica országos termését 6,1 millió tonnásnak gondolják. Úgy tűnik, 1,5 millió tonnát nehéz lesz eladni. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. augusztus 30-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,670 Magyar forint (100) 16,337 Angol font 69,499 Német márka 21,817 Cseh korona 1,207 Olasz líra (1000) 22,037 Francia frank 6,505 Osztrák schilling 3,101 Japán jen (100) 44,442 Spanyol peseta (100) 25,645 Kanadai dollár 31,865 Svájci frank 27,634 Lengyel zloty 10,786 USA-dollár 47,288 Bevált programot kínálnak Szlovákia természeti kincsekben gazdag ország, ugyanakkor mindeddig ezt az értéket nem tudta kellőképpen kihasználni. (Fotó: Profit) A csatlakozásra váró tíz európai országban, köztük Szlovákiában végez tanácsadói tevékenységet a holland kormány megbízásából Piet van Der Meer. A biológus - jogász végzettségű fiatalember környezetvédelmi téren segíti csatlakozásunkat az Európai Unióba. A napokban Tornaiján a térség polgármestereinek tartott szakmai előadást. FARKAS OTTÓ Mikor jött hivatalosan először Szlovákiába és milyenek az eddigi tapasztalatai? Januártól tartózkodom hivatalosan, a holland kormány megbízásából Szlovákiában. Mivel tíz országban végzek tanácsadói munkát, sokat utazom. Minden országra más-más a jellemző, Szlovákia nagyon szép, látnivalókban gazdag ország, leginkább Svájccal lehetne összehasonlítani. A táj gyönyörű, de sajnos ezt a kincset eddig az ország nem tudta kiaknázni. Persze, mint mindenhez, kezdetben ehhez is kell a befektetés. Ami a munkámat illeti, a hivatalos része többnyire Pozsonyhoz köt. Örülök annak, hogy Miklós László Az erdőtelepítés a falusi turizmus fellendülését is jelentősen elősegítené. környezetvédelmi miniszter fogékony minden újdonságra, azonnal megragadta a felkínált természet- védelmi programokat. Milyen programokról van szó ? Elsősorban a vegyszertelenítési programot említeném, amelyet hazai kollégám végez önöknél, aztán az erdősítést, amelyet például Magyarországon, a Bakonyban hat évvel ezelőtt kezdtünk és mostanra szép eredményt értünk el vele. Az előbbi program már folyamatban van, az utóbbi az egyes térségek polgármesterein múlik. Előadásában úgy vázolta fel Gö- mört, mint Szlovákia egyik legmegfelelőbb térségét a programban szereplő erdőtelepítésre. Ez így van. Bebarangoltam az országot, elősször Párkány és Ipolyság környékével ismerkedtem meg, mind gyönyörű vidék, de az általam elképzelt erdőtelepítési programnak azt hiszem, Gömör felelne meg leginkább. Pillanatnyilag a térség önkormányzatain múlik minden. Ha felvállalják a programot, én maximálisan a segítségükre leszek. A táj gyönyörű és ez hatalmas, most még kihasználatlan tőke a térség számára. A megjelent önkormányzati képviselők érdeklődéssel hallgatták a felkínált programot és nagy lehetőséget látnak benne. Az emberek valóban érdekesnek találták, de én igazi holland módjára várok. Ha majd a településeken komolyan gondolják a program megvalósítását és tesznek is érte valamit, akkor bekapcsolódom. A program lényege, hogy minden évben kiültetünk 20 hektár erdőt, a területen vegyesen hetvenöt százalékban akácfát, huszonöt százalékban egyéb lomblevelű fát, tehát munkalehetőséget teremtünk. A vegyes erdőből az akácot csemete korában eladjuk nyugati családoknak, akik kifizetik a telepítési költségeket és egyebeket. Ezek a családok évente legalább egyszer megnézik, hogyan fejlődnek a fácskák, heteket töltőnek a vidéken, ezzel egyre jobban fellendül a falusi turizmus. Amikor megnő, az akácfát kitermeljük, és még mindig marad egy szép lomblevelű erdőnk. A külföldi tőke megszerzését, hasonlóképpen, mint a Bakonyban, természetesen itt is felvállalom. Az aszálykárok mérséklésére szolgáló összegeket már a napokban kellene folyósítani a termelőknek ígéret az öntözési költség teljes térítésére KRASCSENICS GÉZA Nyárasd. Az aratást zavaró júliusi esők idején abban reménykedhettünk, hogy a késve érkezett csapadékjavíthat a kukorica, cukorrépa, takarmánynövények és zöldségfélék terméshozamán. A növényzet ugyan átmenetileg felfrissült, de a korábbi aszály és az újabb hőhullám azonban visszafordíthatatlan kárt okozott az ágazatban. Sidó Miklós, a Dunaszerdahelyi Regionális Földügyi- és Információs Szolgálat agronómusa szerint a helyszíni ellenőrzésekből arra lehet következtetni, hogy szemes kukoricából a korábban jelzett terméskieséssel szemben jóval nagyobb károk várhatók. A helyi záporok nem sokat változtattak a tényeken. A 15 900 hektáron termesztett kukorica 50-55 százalékát kénytelenek lesilózni és a megmaradt parcellákon is gyenge termés várható. Az ilyen helyeken is 30-35 százalékos terméscsökkenéssel számolnak, ezért jó lesz, ha elérik a 4 tonna körüli hektárhozamot. Silókukoricát 5700 hektáron vetettek. Betakarítását augusztus húszadika után kezdik, mennyiségileg és minőségiéleg egyaránt silány termésre számítanak. Az agronómus szavai szerint nem kis gond a takarmányalap biztosítása. Jelentős a hiány takarmány- gabonából, s ezért a gazdaságok mindent elkövetnek, hogy az állatlétszámot ne kelljen túlságosan csökkenteni, máskülönben nem jogosultak az állami támogatásra. A 2030 hektárnyi cukorrépa termésátlaga előreláthatólag mélyen alatta marad a korábbi évek valóságának. Ritka, fejletlen a növényzet. Jobb eredményre ott számíthatnak, ahol idejében hozzáláttak az öntözéshez. Legkritikusabb a helyzet Bős térségében, ahol nem öntözhettek az idén. Cukorrépából a legjobb eredmény a Vásárúti Mezőgazdasági Szövetkezetben várható, az egyedszám és a fejlettség jóval felülmúlja a járási átlagot. Cukorrépából 30 tonna alatti járási átlagra számíthatnak. A zöldségfélék vetőterületének 80 százaléka a tavaszi szárazság miA tolvajok, hívatlan vendégek előszeretettel dézsmálják a termést. att ki sem kelt, s ott, ahol öntözhettek, talajkéreg alatt pusztult el a zsenge növényzet. Legnagyobb a kiesés petrezselyemből. Nem kímélte az aszály azonban a gyümölcsösöket sem. A vártnál gyengébb termésre van kilátás és az alma nagyságával is baj van. A tolvajok, a hívatlan vendégek előszeretettel dézsmálják a termést. Járási méretben az aszálykár megközelítette az 500 millió koronát. Kártérítésre azok jogosultak, akik önhibájukon! kívül szenvedtek legalább 20 százalékos terméskiesést és időben beadták kárenyhítő kérvényüket. Az aszálykárok mérséklésére szolgáló összegeket ezekben a napokban kellene folyósítani a nagy- és kistermelőknek egyaránt. Kedvező hír az öntözőberendezéseket kihasználó üzemeknek és magángazdáknak, hogy az agrártárca megígérte, a katasztrófa- helyzetre való tekintettel, erre az évre visszamenőleg is megtéríti a teljes öntözési költségeket, beleértve a víz- és energiaárakat. Ezt azonban kérvényezni kell az öntözőrendszerek használóinak. A járásban pillanatnyilag mintegy 10 ezer hektárnyi terület öntözhető, ami műszaki okok miatt elmarad a korábbiaktól. A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2000. augusztus 27-én) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap folyószámla ČSOB 5,50-5,90 5,70-6,10 6,40-6,80 7,40-7,80 7,70-8,10 8,108,50 1,50 Bank Austria Creditanstalt 5,15-6,00 5,40-6,25 5,65-6,50 5,65-6,50 5,55-6,40 5,55-6,40 1,50 Banka Slovakia 6,90 7,00-8,00 7,50-9,00 8,50-10,00 9,50-11,00 4,00 HypoVereinsbank Slovakia 6,00 6,25-7,75 6,25-7,75 6,25-7,75 6,50-8,00 2,00-5,50 Investičná a rozvojová banka 5,80-6,70 7,20-8,10 8,00-8,90 9,20-10,35 9,80-10,70 10,10-11,00 3,00-7,00 Istrobanka 5,50-6,30 6,00-6,70 7,00-7,30 7,50-8,20 8,00-8,70 8,50-9,00 4,00 Ľudová banka 5,00 5,75 7,00 8,00 9,25-9,75 2,00-4,25 Pol'nobanka 5,25-5,50 6,00-6,25 6,75-7,25 7,75-8,25 8,25-8,75 8,50-9,00 3,00-4,50 Poštová banka 5,00 8,80 9,00 10,00 10,70 12,00 2,50-10,00 Prvá komunálna banka 5,50 6,00 6,80 7,80 8,50 8,50 2,00-3,00 Tatra banka 5,75-6,25 6,25-6,75 6,50-7,006,50-7,00 7,00-7,50 2,00 Devin banka 7,00-7,20 7,60-7,80 8,10-8,30 9,30-9,50 9,80-10,00 10,30-10,50 3,00-8,50 Slovenská sporiteľňa 5,80-6,55 6,00-6,75 6,50-7,00 6,70-7,70 7,60-8,60 . 3,50 Všeobecná úverová banka 6,30 6,00-6,80 6,50-7,50 8,00-8,20 8,30-8,50 8,60-8,80 3,55-4,80
