Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)
2000-08-24 / 196. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 24. Régióink A rendezvény idején mi magyarok erre a kevés időre igazi magyarnak érezhettük magunkat A jövő hónapban már üzemelhet Nagymegyeren az új üzemanyagtöltő-állomás Ragyolci Palóc Gála Kell egy kis konkurencia KRASCSENICS GÉZA sebesen halad az üzemanyagtöltőállomás építése, melynek átadására, üzemeltetésére akár a jövő hónapban sor kerülhet. Dr. Lajkovič Sámuel, Nagymegyer polgármestere elmondta, az építkezés előrehaladtával lassacskán azok is megbékülnek a létesítménnyel, akik korábban a petíciós íveket aláírták. A tiltakozásokat az váltotta ki, hogy a lakosság bizonyos része nem tájékozódott kellőképpen az építkezés előzetes feltételeiről, a könyezetvédelmi előnyökről és arról, hogy a jelenlegi egyetlen benzinkútnak kell egy kis konkurencia, mivel a környéken ő szabja a legmagasabb árakat és a benzin minőségét is gyakran kifogásolják a motortulajdonosok.. A polgármester azt is megjegyezte: a töltőállomás a térnek a Komáromi út felőli szélén épül, ahol a nagy zaj és a forgalom miatt eddig sem játszottak a gyerekek. A város első embere azzal is érvelt a benzinkút KORPONAI NIKOLETT délután következő előadáshoz. A községben a magyar kultúra és néphagyomány biztos alapokon nyugszik. Erről meggyőződhetett mindenki, ugyanis a ragyolci magyar óvoda előadásában régen hallott népdalokat és játékokat elevenítettek fel. Színvonalas műsort láthatott a nagyérdemű közönség a Ragyol- con immár 25 éve működő Nóg- rád tánccsoporttól, akik szatmári és palóc-vidéki táncokat roptak. A tánccsoport magyarországi koreográfus segítségével kisebb-na- gyobb hírnévre és sikerekre tett szert, mind itt Szlovákiában, mind pedig Magyarországon, Romániában illetve Németországban is. Maga a csoport nem csak fiatalokból áll. A Kis Nógrád is bebizonyította, hogy képesek ugyanolyan fergeteges táncra, mint a nagyok; dobbantak a csizmák, suhogtak a szoknyák. Ezután következett a ragyolci asszonykórus. Ők 1996-ban alakultak, s ez a négy év elég volt ahhoz, hogy Magyarországon is hírnévre tegyenek szert. Aki hallotta már őket, nem csodálkozik ezen. Műsoruk többnyire népdalokból, népdalfeldolgozásokból áll. A sok tánc és ének közepette a rendezők egy kis változatosságot szőttek a műsorba. A helyi kéttan- nyelvű alapiskola egyik diáklánya egy prózával örvendeztette meg a közönséget, amelyet már rég elavult palóc nyelven adott elő. Azonban nemcsak a helyi szereplők léptek fel, hanem a vendégek is örömmel fogadták a felkérést. Ők hasonlóan remek előadással fogadták a közönséget. A fülek- püspöki Palóc Táncegyesület rimó- ci és mezőkölpényi ritmusban ropta a táncot. A hasonlóan füleki harminc tagú férfi énekkar az előzőekhez hasonlóan remek produkcióval kápráztatta el a közönséget. A műsor zárásaképpen egy népdalokból álló csokrot nyújtott át a közönségnek egy énekesnő, majd a rendezvény végén fiatalok s idősek egyaránt együtt énekelték a Budapestről jött V - TECH együttes fülbemászó és könnyed dalait. Végül táncmulatságra jött össze a falu apraja-nagyja. Az emberek mulatni vágyó kedvét jól mutatja, hogy még a kora hajnali órákban sem oszlott fel a tömeg. Három nap volt, s nem több, de a találkozó lényeges mondanivalója nem a napok hosszúságában rejlett, hanem abban, hogy mi magyarok erre a kevés időre is, de igazi magyarnak érezhettük magunkat. Bízom benne, hogy az elkövetkezendő időben kisebb-nagyobb rendezvények tömkelegé fogja összetartani a szlovákiai magyarságot. Prikler László és Tóth Lehel illusztrációs felvételei A Csemadok losonci te- I rületi választmánya és I társrendezői a magyar államiság 1000. és a mmmmm kereszténység 2000. évfordulója alkalmából a millennium jegyében Ipoly Menti Találkozók címmel kulturális rendezvénysorozatot szerveztek. Vükén és Nagydarócon kívül a magyar határ mellett található Ra- gyolc is abban a megtiszteltetésben részesült, hogy Palóc Gála néven nagyszabású műsort rendezhetett. Ez lehetőséget adott arra, hogy a rendezők bebizonyítsák rátermettségüket és kreativitásukat, a lakosság pedig tanúbizonyságot tett arról, hogy a palóc kultúra nem merült még a feledés homályába, hiszen a község kultúrott- honában telt ház előtt szerepelhettek, mind a hazai, mind pedig a vendégfellépők. Az előadás rendkívül igényes volt és a nézők változatos műsorok között válogathattak. A telt ház jól bizonyítja, hogy mindenki talált kedvére valót, az óvodásoktól a felnőttekig minden korosztály helyet talált úgy a szírtpadon, mint a nézőtéren. Egy vallásos faluban hagyománynak számít a vasárnapi szentmise. Most azonban ez is rendhagyó volt, mert a megszokottól eltérő misén vehettek részt a hívők. A füleki VOX CORDlS együttes, amely fiatalokból verbuválódott össze páratlan élményt nyújtott a temp- lomláfogatóknak. A szentmise után a helyi magyar óvoda kertjében a polgármester néhány kopjafát avatott fel a magyarság szimbólumaként, majd az egybegyűltekkel együtt elazavalták a Szózatot. Mindez elég bemelegítőt adott a Barangolás Gömörben - több mint egy évszázada áll a fürdő a betegek szolgálatában Csízfürdő - gyógyít a forrás KÜRTHY VERONIKA Csíz Gömör déli részén, hegyektől övezve a Rima folyó völgyében fekszik. A fürdő felfedezése a véletlen műve volt. Egy földműves 1862-ben kútásás közben sós vízre bukkant. Mintegy 8 méter mélységből sós vizű forrás fakadt. Édes vizet remélve a földművest annyira fölbosszantotta ez a tény, hogy a község más részében vásárolt telket és ott építette föl házát. A község lakossága az elhagyott kút sós vizét eleinte főzésre használta. Egy idő után a hatóságok a kutat lezárták és elrendelték a víz vegyvizsgálatát. Megállapították, a forrás vize konyhasón kívül jelentős mennyiségű jódot és brómot tartalmaz. Glosz Artúr geológus, bányamérnök az ásványvíz kiváló gyógyhatását fölismerve további két kutat ásatott s ezzel lerakta a fürdő alapjait. A fürdőnek három gyógyforrása van. A Hygiena főforrás vize alkalmas az ivókúrára. A 20. század elején jól felszerelt vendégszobák várták a gyógyulásra váró mozgássérülteket, később létrejött a gyermekszanatórium. Már az első világháború előtt a jó gyógyvíz vonzotta a gyógyulni vágyó pácienseket. A második világháború befejezése után Csíz fejlődésnek indult. A lakosok száma ekkor 630 volt. Volt szlovák alapiskolája, és 1949-ben megnyílt a magyar alapiskola. 1955-ben létrejött az egységes földműves-szövetkezet, ahol a helyi lakosokat alkalmazták. 1971-ben fölépült a kul- túrház, mozival, ami nemcsak a helyi, hanem a fürdővendégek rendelkezésére is állt. 1973-ban a Z-akció keretén belül elkészült a gyermekpark. 1974-75-ben nemcsak a gáz, de a víz is be lett vezetve a faluba. 1980-ban átadták a szolgáltatások házát, valamint 12 lakástömböt és 48 lakást. Átalakították a következő fürdőépületeket: Margita, Slaná, Mária és a Szakái kúriát. 1983-ban elkészült a kanalizáció, és 1984-ben már gáz és víz állt a lakosság rendelkezésére. A családi házak építkezése is elkezdődött 1986-ban. 1988-ban pedig elkeződött az óvoda építése. 1996 óta jól működik a telefonhálózat is. A község polgármestere, JUDr. František Cernický elmondta, hogy nagy figyelmet szentelnek az idősebb állampolgároknak, é- vente megünnepelik a születésnapjukat és pénzjutalmat nyújtanak át nekik. A munkanélküliek minden évben szükségszerűen bekapcsolódnak a feluszépítési munkálatokba (gyermekpark és egyéb javítások). A fürdő vize a felnőtteknél a mozgásszervi megbetegedésekre, a gyermekeknél pedig a fertőző csontvelőgyulladásra gyógyhatású. Különféle gyógymódokat - balneo- és hidroterápia, gyógytorna, maszszázs és diétát - alkalmaznak. Továbbá kezelik a forgók krónikus gyulladását, a gyulladásos és nem gyulladásos hátgerincet, a végtagok balesetek utáni betegségeit, a krónikus érrendszeri megbetegedéseket, a felső légúti megbetegedéseket stb. A vendégeknek közös kirándulások szerveznek a közeli városokba és Miskolc-Tapolcára, Egerbe, a Domicai cseppkőbarlangba, Gombaszögre, a Dobsinai cseppkőbarlangba, Krasz- nahorkára, Betlérre. Nagymegyer városközpontjától alig egy kőhajításnyira, a lakóteleppel szemben terül el az elhíre- sült Ifjúság tere, amelyet egy két hektáros, fás, füves terület alkotott, s részben alkot ma is. Kálváriája tavaly kezdődött, amikor képviselői javaslatra újra felvetődött az ötlet, a park egytized részén fel lehetne építem a benzinkutat, autómosót és akkumulátor-átvetőt. Érvek, heves ellenérvek csaptak össze, petíciók, lakossági aláírások százait gyűjtötték az építkezés ellen. A vélemények, tiltakozó jegyzékek eljutottak a belügyminisztériumba, a parlamentbe és a környezetvédelmi hivatalba, amelyek a várható benzinbűzt és a robbanásveszélyt kifogásolták. A belügyminisztérium nem avatkozott be az önkormányzat működésébe. Közben a képviselő-testület megszigorította a területeladás és a benzinkútépí- tés feltételeit. Az eredetinél több pénzt kértek az eladott terület négyzetméteréért és a vevőt kötelezték arra, hogy amekkora területet az Ifjúsági parkból elvesz, akkora területet egy másik helyen parkosítson, a kivágott fák háromszorosát ültesse el és egy gyermekjátszóteret létesítsen. Továbbá az is feltétel volt, hogy megépítse a beígért autómosót és az akkumulátor-átvevőt, ami Nagymegyeren eddig nem volt. Ez környezetvédelmi szempontból csakis előnyt jelenthet a városnak. Az érdeklődő, a dunaszerdahelyi DRON Kft. elfogadta a feltételeket és megszülethetett az egyezség a területeladás. A tulajdonos a kéthektáros parkból 20 áras területen az idén hozzáláthatott a tereprendezéshez, s mára mellett, hogy háromműszakos üzemeltetéssel 25-30 embernek nyújt munkalehetőséget, ami igen jóll jön, hiszen az állástalanok száma megközelítette az ezret. Az új foglalkoztatási törvény szerint augusztus hetedikétől 33 személyt alkalmazhatnak közhasznú munkára. A lakosság többsége egyre jobban tudatosítja, az üzemanyag- töltő-állomás csakis őket szolgálja, nem beszélve a munkahelyek teremtéséről és arról, ezentúl autómosó és használt akkumulátor-átvevő szolgáltatással is büszkélkedhet a város, ami kevés helyen adatik meg. Környezetvédelmi szempontból is előnyös, mert a veszélyes hulladékot nem kell többé az árkok mentén, bokrokban felejteni. Közben a tulajdonos folyamatosan teljesíti vállalt kötelezettségeit, az ősz és a tavasz folyamán több facsemetét, cserjét ültet a parkokba, s a gyermekjátszótér létesítéséről sem feledkezik meg. Somogyi Tibor illusztrációs felvétele Alapítványi támogatással és önkéntes munkával épült fel a kisszínpad Csákányháza, a követendő példa KÓSIK ANDREA „Ez a kis mű, amit ma itt átadhatunk, sokak szemében talán nem nagy érték. Mi önerőből valósítottuk meg elképzelésünket olyan gazdasági helyzetben, amikor az egész országban szűkösen osztják a támogatásokat” - mondta a csákányházi óvoda szabadtéri kisszín- padának ünnepélyes átadásán Koronczi Eszter igazgatónő. Talán valóban nem nagy dolog, hogy ünnepélyesen átadatott egy szabadtéri színpadocska valahol a dimbes-dombos Nógrád egyik községének óvodájában. Dicséretes, és követendő például szolgál viszont az, ahogyan ez és a többi elképzelés valóra vált az óvoda lelkes igazgatónőjének és pedagógusainak, a szülőknek és a község lakosainak köszönhetően. Csákányháza a Losonci járásban, az egyik hátrányos helyzetű régióban található. A lakosság csaknem fele roma származású, a faluban, sőt az egész környéken nagy a munkanélküliség. Az óvodás- és iskoláskorú roma gyerekek aránya Csákányházán 85 százalék. „A nagy munka- nélküliség rányomja bélyegét a roma és a nem roma gyerekek élet- színvonalának visszaesésére. Ez ellen szeretnénk valamit tenni a gyermekek érdekében” - mondta Koronczi Eszter, aki nemcsak az óvodát igazgatja, hanem megbízottja az óvoda pedagógusaiból és a szülői tanács tagjaiból alakított polgári társulásnak is. „Nagyon fontosnak tartjuk a roma gyerekek nevelését és a róluk való gondoskodást, ezért alakítottuk meg 1998 szeptemberében a Polgári Társulást a Roma Gyermekek Nevelésére és Támogatására” - tudtuk meg Koronczi Esztertől. A társulás célja figyelemmel kísérni a szülők és gyermekeik igényeit, áthidalni a nevelési problémákat, megkönnyíteni a roma gyerekek beilleszkedését a társadalomba. Már több tervezetükre szereztek támogatást, s még több az elbírálás alatt álló, készülő vagy még csak tervezett projektum. A Polgári Társadalomért Alapítványtól a Meseszínház című tervezetükre kaptak támogatást házikóra, mesesapkákra és újság-előfizetésre. A Budapesti Országos Széchényi Könyvtár már több ízben támogatta az óvodát könyvekkel, segédeszközökkel, a Rákóczi Szövetség Losonc, Fülek és Vidéke Célalapjától pedig a beiratkozási programhoz kaptak segítséget. Hamarosan megvalósul az óvoda gázművesítése és felújítása, elbírálás alatt van több tervezet is: Támogatási és védelmi program a gyermekek és fiatalok részére, Roma gyermekek falun, Család - gyermek-óvoda stb. A szabadtéri kisszínpad ötlete 1998-ban született, szeptemberben kezdték a projektum írását. Egy ével később, 1999 novemberében érkezett az első pozitív visszajelzés a támogatóktól, s 2000 áprilisában megkezdődhetett a tervezet megvalósítása, mely jó két hónapot vett igénybe. Az óvoda szabadtéri kis- színpadához a kormányhivatal 40 ezer és a besztercebányai Ekopolis alapítvány 30 ezer koronával járult hozzá. Az így összegyűlt 70 ezer koronát építőanyagra fordították. A A színpad építése önkéntes alapon folyt. munka önkéntes alapon folyt. Az alapozásban, a kőhordásban, a festési munkálatokban az óvónők családtagjain és a szülőkön kívül részt vettek az óvoda egykori növendékeinek szülei, a helybeli romák és fiatalok egyaránt. Az összefogást, igyekezetei a szabadtéri színpad ünnepélyes átadása koronázta. A meghívott vendégek között volt Csáky Pál miniszterelnök-helyetes és Szigeti László oktatásügyi államtitkár, de egyéb elfoglaltságuk miatt személyesen nem jelentek meg. Csáky Páí üdvüzletét szóvivője, Miklósi Péter adta át. Jelenlétével megtisztelte az ünnepséget Éva Rusnáková parlamenti képviselő, Csúsz Péter, a Losonci Járási Hivatal elöljáró-helyettese, Gabriela Oravcová, a Losonci Járási Hivatal oktatásügyi osztályának vezetője, valamint munkatársai, Juraj Péter és Ľudovít Simonides is. Jelen volt Koronczi Eszter, a Polgári Társulás a Roma Gyermekek Nevelésére és Támogatására megbízottja és az óvoda igazgatónője, Mag Mária, a társulás koordinátora, óvónő és a községi önkormányzat képviselője, valamint Csákányháza polgármestere, Gáspár Aladár. Az ünnepi beszédet Böszörményi István, a Rákóczi Szövetség Losonc, Fülek és Vidéke Célalapja képviseletében mondta el, rámutatva, hogy a csákányháziak közössége megfogadta a régi mondást: Segíts magadon, az Isten is megsegít. Az önerőből létrehozott színpad nemes célt szolgál: az oktatás célját, s rendelkezésére áll szlovák, magyar, roma gyereknek egyaránt. Az ünnepélyes átadást kultúrműsor követte a helyi óvoda és iskola növendékeinek előadásaiból, de fellépett a csákányházi és a ragyolci női énekkar és mások. A helyi óvoda felvette a kapcsolatot a bátonyterenyei 2. számú óvodával, ahol fele-fele arányban vannak roma és nem roma gyerekek. Ők is a meghívottak között voltak, s az ünnepi műsorban is szerepeltek. A meghívott vendégeket a kultúrműsor után a polgári társulás megvendégelte. De nem maradtak hálátlanok azokhoz sem, akik a két kezükkel segítettek megépíteni a színpadot. Az önkéntes munkában részt vevő szülőket, helybelieket, kollégákat egy héttel később, szombaton várták egy gulyáspartira. A munka, a tervek szövögetése azonban az ünneplések közben és utána is folyt és folyik. A kisszínpa- dot a közeljövőben ki szeretnék használni olyan járási kulturális ünnepség megrendezésére, ahol a járás óvodáinak gyermekei találkozhatnának egymással és bemutathatnák tudásukat. Az Ekopolis Alapítványhoz benyújtandó következő pályázattal a polgári társulás tagjai Internet-hozzáférhetőséget szeremének biztosítani az óvoda területén, melyet a község lakosai is használhatnának.
