Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)
2000-08-23 / 195. szám, szerda
Környezetvédelem ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 23. Korszerű technológia a veszteségek csökkentésére Az újra működő Környezetvédelmi Alap ezentúl országos kritériumok alapján Ítéli meg a támogatásokat Gazdaságossá váló modern szélerőművek ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Stockholm. A megújuló energia- források hasznosítása hosszabb távú stratégiai célkitűzésként az Európai Unióban is a figyelem homlokterébe került. Ami a szélerőműveket illeti, a forgórészek gyakori karbantartása és az energiatovábbítás nehézségei miatt a szélkerekek jelenleg csák lakott területek közelében üzemeltethetők. hagyományos szélturbinákban ugyanis a forgó turbinalapátot egy csatlakozó tengely köti össze a generátorral. A generátor által megkövetelt nagyobb forgási sebességet egy fogaskerékház köz- beiktatásával állítják elő: ez a - percenként általában legfeljebb 18 fordulatot tevő - szélkerék által előállított forgó mozgást 1500-as fordulatra gyorsítja fel. A termelt váltóáramot feltranszformálják, de ezzel az energiatovábbítás hatékonysága nem sokat javul. A váltóáram ugyanis a huzal kereszt- metszetének csak a külső peremét - tehát a rendelkezésére álló keresztmetszetnek csupán kis hányadát - veszi igénybe, ezért a vezeték felmelegszik (ez közvetlen veszteség), és emiatt elektromos ellenállása is megnő, ami közvetve rontja a hatékonyságot. E problémák kiküszöbölésére Svédországban olyan szélturbinát fejlesztettek ki, mely egész Európában újdonságnak számít. Az új szélkerék forgási energiáját nem kell átalakítani, mivel a kerék közvedenül egy nagyméretű, állandó mágnesek között forgó generátort hajt. Mivel - a méreteknek köszönhetően - a generátorban már kis fordulatszámnál is számottevő mennyiségű elektromos energia keletkezik, nincs szükség fogaskerék-áttételre sem, és - lévén az így előállított energia eleve nagyfeszültségű - feleslegessé válik a transzformátor is. Miután mindezek eredményeként az alkatrészek száma erősen csökkent, jelentősen mérséklődnek a karbantartás költségei, és - a mechanikus, valamint az elektromos energiaátalakítás kiiktatásának köszönhetően - mintegy 20 százalékkal javult a szélerőmű hatásfoka is. Az elektromos áramot egyenfeszültségűvé átalakítva, azt nagy- feszültségű kábelen nagy távolságokra is továbbíthatják. Mindezek eredményeként a szélerőművek a lakott körzetektől és a fogyasztóktól távolabbi, nehezen hozzáférhető (de a szélerősség szempontjából előnyösebb) helyekre, például hegyvidékekre is telepíthetők. (NSZ) ZÖLDMORZSA Vandálok a nemzeti parkban Varín. A Kis-Fátra Nemzeti Park Felügyelősége a hagyományos károkozókon, mint a ragadozó madarak fészekrablói vagy a védett növények és állatok gyűjtői, új kihívással is szembesülnek. Újabban ugyanis egyesek moto- cross pályának használják a hegyi ösvényeket. A park négy természetvédelmi őrének kicsi az esélye a megfogásukra. Amikor pedig egyszer megpróbálkoztak vele, megtámadták őket. Ma már az egész szervezett keretek között folyik, a 10-15 tagú bandák helyismerettel rendelkező vezetővel garázdálkodnak. (Ú) A hulladékégető felújítása Pozsony. 60 miiló euró értékben épít be berendezéseket a Siemens a hulladékégető felújítása során. Az 1977-ből származó technológia cseréje után az égetőmű távhőt és villamos energiát egyaránt előállít majd. Éves teljesítménye 134 ezer tonna hulladék lesz. A felújításhoz az Európai Befektetési Bank és az Erste Bank vezette konzorcium 100 millió eurós hitelt nyújtott. (NO) Kritizálják a törvényjavaslatot Pozsony. A hazai csomagolóanyag-gyártókat tömörítő Slic- pen elégedetlen a környezetvédelmi minisztériumban készülő új hulladékkezelési törvénnyel. Szerintük az ebben javasolt re- ciklációs alap visszaélésekre és korrupcióra ad lehetőséget. Ezenkívül szeretnének beleszólni az alap által osztott támogatások döntéshozatali folyamatába is. (Ú) Zergék végveszélyben Magas-Tátra. A megfigyelt 98 zerge között mindössze 13 kölyköt számoltak meg idén tavasszal a Magas-Tátra központi vonulatában. Ősszel még az állomány 151 darabot számlált, amit szakemberek már kritikus fogyásként értékelnek. A megmaradt állatok általában szórtan élnek, mindössze két tíztagú nyájat találtak, ez rontja a szaporodási esélyeiket. Hasonlóan rossz volt a helyzet az ötvenes évek elején, akkor 15 éves munkába került, amíg az állományt sikerült feltornázni 600 darab fölé. (Ú) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. augusztus 23-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,491 Magyar forint (100) 16,279 Angol font 70,156 Német márka 21,725 Cseh korona 1,199 Olasz líra (1000) 21,945 FraTtcia frank 6,478 Osztrák schilling 3,088 Japán len (100) 43,565 Spanyol peseta (100) 25,538 Kanadai dollár 31,990 Svájci frank 27,219 Lengyel zloty 10,918 USA-dollár 47,246 Beindult a régen várt forgóalap A környezetvédelmi alap idei támogatásai Ezt kérték Akciók kérvények összeg (mil.Sk) Vízvezetékek 404 1802 Víztisztító és csatorna 672 4273 Levegővédelem 352 944 Hulladékkezelés 258 976 Természetvédelem 200 207 Általános 298 402 Ezt kapták Akciók kérvények összeg (mil.Sk) Vízvezetékek 62 152 Víztisztító és csatorna 159 533 Levegővédelem 63 83 Hulladékkezelés 71 124 Természetvédelem 98 34 Általános 92 80 Forrás: környezetvédelmi minisztérium Pozsony. Másfél éves szünet után újra beindul a Környezetvédelmi Alap, idén várhatóan 1 milliárd korona dotációt oszt szét. TUBA LAJOS A környezetvédelmi minisztériumhoz tartozó alap ugyan folyamatosan fizetett, csak éppen másfél évig tartott, amíg törlesztette a Jozef Zlocha volt miniszter által hátrahagyott adósságokat. Zlocha ugyanis lemondása előtt közel 900 millió korona fedezetlen dotációt írt alá, amelyet pénz hiányában csak később lehetett teljesíteni. így az alap új dotációs kérvényeket csak idén áprilistól fogadhatott. Ennek megfelelő volt az igény is, a járási hivatalok 2184 kérvényt gyűjtöttek be, összesen 8,6 milliárd korona értékben. Bár a környezetvédelmi alap az idei évre tervezett 700 millió korona helyett előreláthatólag 1 milliárd koronából gazdálkodhat, az igényeknek még így is csak a töredékét tudja kielégíteni. Miklós László környezetvédelmi miniszter a napokban tartott sajtóértekezletén azt is bejelentette, hogy az erre vonatkozó rendelet megváltozásával A járási hivatalok 2184 kérvényt gyűjtöttek be, 8,6 milliárd koronáért. ezentúl nem a járási hivatalokban összeállított sorrend lesz a mérvadó. Ehelyett általános kritériumokat vezettek be. Ezek között szerepel a régió szennyezettségi foka, minél nagyobb az adott térség terhelése, annál több dotációt ítélnek meg oda. A következő szempont a község, illetve a régió gazdasági helyzete, ezt a kormány által tavaly Brüsszelbe benyújtott integrált régiófejlesztési terv elemzése alapján ítélik meg. Mint ismeretes, ez a leginkább elmaradott régiókként Ke- let-Szlovákiát, illetve az ország déli és északi járásait jelölte meg. Dél- Szlovákiában a komáromi, a lévai, illetve az ezektől keletre fekvő összes járás ilyennek számít. Végezetül előnyben részesítik a már megkezdett beruházásokat. Ennek megfelelően például egyetlen új vízvezeték építésére sem adtak támogatást, a megítélt 152 millió korona minden esetben a már korábban megkezdett beruházás befejezésére szolgál. A vízvezetékek háttérbe szorulásának egyéb oka is van. A Mečiar-kormány idején úgy döntöttek, hogy a vízhasználatért befolyó összeg a Földművelésügyi Minisztérium mellett működő Vízgazdálkodási Alapba jut, így a környezetvédelmi minisztérium szerint ezzel a vízvezetéképítés támogatását is vállalniuk kell. A levegőszennyezés csökkentése címén gázkazánok beállítását támogatták, de csak közszolgálati létesítményekben, mint például iskolákban, szociális gondozó, illetve egészségügyi intézményekben. Hasonló a helyzet a hulladékkezeléssel is, itt sem új hulladéktárolók építésére megy a pénz, hanem szeparált hulladékgyűjtésre, régi felhagyott tárolók rekultiválására, illegális hulladéklerakatok felszámolására. Szintén az idei év újdonsága az ún. forgóalap beindítása. Ez lényegében nagyon kedvező paraméterekkel rendelkező banki hiteleket nyújt. A hitel elbírálása azonban a banki eljárásnak felel meg, ami sok kérvényező számára komoly többletmunkát jelent. A forgóalapot egyébként az Első Kommunális Bank kezeli. Aki viszont kitart, kedvező finanszírozási forráshoz juthat, hiszen az 10 éves futamidővel és 8 százalékos kamattal nyújtja hiteleit. Eddig 73 ilyen kérvény érkezett be 640 millió korona értékben, ezek közül 14-et hagytak jóvá, ők 84 millió koronát szereztek. A sikeresek között található az udvardi, a somorjai és a felsőszeli víztisztító, illetve egy vágselyei kazánház. A forgóalap beindítását az is segíti, hogy a Szlovák Távközlési Vállalat privatizációjából 400 millió korona került ebbe a forrásba, sőt a kormány 2 milliárd korona értékben hitel- garanciát is vállalt az alap feltöltésére szánt akciókra. Új helyzet alakult ki Szlovákiában a hulladéktárolás,terén Járásonként két tároló ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Augusztus elsejétől vége a türelmi időnek, így országszerte 154, az előírásoknak nem megfelelő hulladéktárolót kellett bezárni. Mivel a hulladékkezelés továbbra is önkormányzati kötelesség, sok községben úgy érzik, hogy ezzel kapcsolatos költségeik elviselhetetlenné váltak.- Nincs mit tenni, ehhez hozzá kell szokni. Ha emelik a mosóporok árát, attól még tovább mossuk az ingeinket, éppen így emelkedik a háztartásainkból kidobott piszok elszállításának ára is - jelentette ki múlt heti sajtóértekezletén Miklós László környezetvédelmi miniszter az esetenként megnövekedett hul- ladékszállítási költségekkel kapcsolatban. Véleménye szerint az új helyzetben is maradt 136 legálisan működő hulladéktároló. Ez járásonként majdnem két tárolót jelent, megfelelő kapacitással. Az új helyzetben azonban több község kénytelen lesz nagyobb távolságra szállítani a hulladékát, ami egyben költségnövekedést is jelent. Emiatt várhatóan tovább növekszik az olyan lakosok száma, akik megpróbálnak kibújni a fizetési kötelezettség alól. Például arra hivatkozva, hogy a törvény szerint a község számít hulladéktermelőnek, így a magánembernek nem kötelessége fizetni az elszállításáért. Az ilyen jellegű jogi vitákat egyértelműen csak a hulladékokról szóló előkészületben lévő új törvény rendezi majd, amely hulladéktermelőként a község mellett már a magánembereket is megjelöli. Ez fontosabb problémákra is megoldást keres, ilyen például a szeparált hulladék- gyűjtés során keletkező nyersanyag feldolgozása. Napjainkban ugyanis csak elvétve igyekeznek ily módon csökkenteni a tárolókra kerülő szemét mennyiségét. Ennek oka, hogy a hazai viszonyok között a kiszeparált nyersanyag feldolgozása gazdaságtalan. Az új törvény viszont a termékeik felhasználása után legtöbb hulladékot produkálók számára díjat vezet be és az így felhalmozódó pénzből a feldolgozást fogják támogatni. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Budapest. Az ezredfordulón mind többek számára válik világossá, hogy az ökológiai válság immáron nemcsak a szakembereknek jelent megoldandó feladatot, hanem olyan, az élet minden területén átfogó választ igényel, amely alighanem alapjaiban forgatja fel megszokott világunkat. Ma már nem szorul bizonyításra, hogy az ökoszisztéma kapacitása véges, és a Föld csak adott mennyiségű produktumot képes előállítani, azaz a zárt rendszerekre jellemző módon bármiféle növekedés csak valamilyen más rend- szerelem rovására képzelhető el. Mindez a korlátlannak tekintett termelés és fogyasztás korlátozását teszi szükségszerűvé. Modem társadalmunk ugyanakkor egyértelműen a növekedő fogyasztásra alapozott, ennélfogva aligha képes önmaga jelentős átalakítása nélkül választ találni a környezeti krízis által kiváltott problémákra. A környezeti célok elérése kizárólag a társadalmi szereplők aktív támogatásával, a célokkal való egyetértésükkel képzelhető el. Motiváló jövőkép nélkül egyetlen rendszer sem valósítható meg. Ha viszont nincs gazdasági növekedés, miből származhat az a pozitív jövőkép a társadalom számára, amely mozgósítani tudja a társadalmat, és rábírja arra, hogy akár áldozatot is vállaljon a célok elérése érdekében? Itt olyan szemléletváltásra van szükség, amely a jólét új definícióját képes nyújtani, szemben a jelenlegivel, amely azt a növekvő fogyasztással tekinti egyenlőnek. A puszta mennyiségi növekedés helyett a minőségi fejlődést kell a középpontba állítani. Mindezeken felül számolnunk kell azokkal a tényezőkkel is, hogy a vüág mai berendezkedése mind kevésbé érthető a tömegek számára. Az információs világ, a tudomány és a gazdasági jelenségek olyan sebességgel változnak, amellyel a globális struktúrák jelentős területei nem képesek lépést tartani. Ennek következményeként a világ végérvényesen kettészaka- dóban van - a folyamatokat értő, azokba bekapcsolódni és azokat irányítani képes rétegek és szervezetek szűk elitjét, valamint az ebből kimaradó tömegeket elválasztó törésvonal mentén. A környezettel kapcsolatos döntés- hozatalt sokáig az a nem bizonyított meggyőződés uralta, hogy a környezeti problémák a tudományos és technikai fejlődés elkerülhetetlen mellékhatásai. Ezek megoldását pedig a még fejlettebb tudományoktól és technológiáktól várták. Ma már tudjuk: ez egy túlegyszerűsített mítosz. Napjainkban sokan misztifikálják az „információs társadalmat“ is. Az információrobbanás és az internet világában a társadalom magányos atomokra hullik szét. Mert természetesen sem a „virtuális valóság“, sem a televízió, sem a számítógép nem társ, hanem kizárólag eszköz, de mégis azt a képzetet kelti, hogy az ember nincs egyedül, nem magányos, hanem közösségben van. Valójában azonban elszigetelődik, s velük és általuk magányossá válik. Az ökológiai célok megvalósítása kizárólag a társadalom aktív támogatásával képzelhető el. Ehhez azonban olyan pozitív jövőképet, alternatívát kell tudni felmutatni, amely motiváló erőként a társadalmat a megvalósításban való részvételre sarkallja. Elemeinek a jelenlegi társadálmi berendezkedés pozitív és negatív jelenségeiben egyaránt gyökerezniük kell, megőrizve-felhasználva mindazt, amit értéknek tekinthetünk, ugyanakkor megpróbálva választ találni azokra a problémákra, amelyek a liberális piaci berendezkedést jellemzik. Az ökológiai válság megoldását célzó erőfeszítések legfőbb céljai közé kell hogy tartozzon a fogyasztói szemléletet helyettesítem tudó értékrendszer és világkép kialakítása, amely felszabadítja a társadalom meglévő, ám jelenleg fel nem használt tartalékait. Az egész ökológiai gondolkodásmódnak csak akkor van esélye, ha a feltételezett közjó, a fenntartható társadalom ideája közakarattá, a társadalom valós igényévé válik. Elsődleges stratégiai célunknak tehát, amely nélkül minden más elképzelés pusztán illúzió, az ökológiai célok közakarattá válását kell tekintenünk. (MN) Sok helyen évekig elhanyagolták a hulladékkezelés megoldását, most kénytelenek állni a megnövekedett költségeket. (Archív felvétel) Az ökológiai válság nem oldható meg jövőkép híján A társadalom válaszútja
